Bácsmegyei Napló, 1924. február (25. évfolyam, 31-59. szám)

1924-02-10 / 40. szám

1924. február TO, BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. Zanella tiltakozik Fiume állam függetlenségének elismerését követeli Beogradból jelentik: A nemzet­­gyűlés elnöksége szombaton dél­előtt Zanella Richardtól, a fiumei konstituante emigráns elnökétől táv­iratot kapott, amelyben Zaneila — Fiume népe nevében — tiltakozik a jugoszláv-olasz egyezmény ellen. Zanella kifejti tiltakozásában, hogy a rapallói szerződés elismerte a fiu­mei szabad államot és usy az ola­szok, mint a jugoszlávok kötelezték magukat Fiume függetlenségének tiszteletbentartására. Minthogy a ra­jiakéi szerződést a népszövetség pár ratifikálta, Fiume de jure és de iacio független állam. Fiume állam függetlenségét két szomszédos ál­lam szerződése nem semmisítheti meg. Ezek alapján a fiumei kormány, amely a fiumei polgárság egyetlen törvényes képviseletének tekinti masát, hivatkozva a múltban szer­zett jogaira, arra, hogy a város a magyar korona corpus sepuratuma volt, továbbá a trianoni és. rapaliói szerződésekre, tiltakozik Fume ál­lam függetlenségének megsértése ellen és a S. fi. S. királyság parla­mentjének humanitására hivatkozva kéri Fiume függetlenségének elisme­rését. Anárássyt le akarják mondatni mandátumáról a választói Budapestről jelentik: A Magyar Országos Tudósitó Budáról keltezve azt a hirt hozza, hogy a budapesti harmadik választókerület polgársága körében mozgalom indult meg, a melynek célja, hogy Andrássy Gyu­la grófot lemondassa budai mandá­tumáról. Ez a mozgalom a kormány kőnyomatosa szerint arra hivatko­zik, hogy a küszöbön álló községi választások szükségessé teszik a fő­város képviselőinek a községi ügyekkel való foglalkozását is, már pedig Andrássy Gyula gróf — ez in­formáció szerint — nem kivan a vá­rosi politikával foglalkozni. A moz­galom kezdeményezői március hó 2-ikára a budai Vígadóba nagygyű­lést hívtak össze, ahol a budai pol­­, gárok kívánságának óhajtanak kife­jezést adni. A Magyarság cimü lap, _ amely köztudomás szerint közel áll And­rássy Gyulához, éles támadást intéz szombati számában a mozgalom kezdeményezői ellen és azt írja, hogy Andrássy Gyula nem szándé­kozik képviselői mandátumától még abban az esetben sem megválni, ha választóinak egy része fel is szóli taná a lemondásra. nek megállapítása ís, melyeket egyik fél a másikkal szemben támaszt. Utryfmosak ezek a megbízottak fogták az angol kormánnyal egyet­értésben megállapítani a szovjet­kormánynak Nlagybritanniától élve­zendő hitelét is. Végül a szovjetkormány válasz­jegyzékében kijelenti, hogy addig is, mig londoni követét kinevezi, Rakovszkit bízza meg ügyvivői mi­nőségben a Saint- James-palotában való képviseletével. A Times szerint a Vatikán legkö­zelebb delegátust küld Moszkvába, aki nem tölt be diplomáciai állást. Az angol kormány kiszélesíti India , autonóm alkotmányát Megnyitották az uj indiai parlamentet (Szikratávirat.) Londonból jelen­tik : Az indiai parlamentet meg­nyitották. Az ülésen az indiai el­­k irály helyettese bejelentette, hogy az angol kormány minden politikai párt egyetértésével, de az eddigi törvényhozás keretében a legszélesebb alapokon kívánja az autonóm indiai alkotmányt kiegé­szíteni. Ghánái levelet irt Mohamed Ali nacionalista vezérnek s azt ma­gyarázza benne, hogy India nyu­galma és önkormányznia függ a h nduk és a mohamedánok beké: megegyezésétől. Jelzi a levében, hogy legalább egy évre vissza keh vonulnia minden politikai szereplés­­öl, meri beteg, addig is azonban hamarosan hozzá kell látni po ziíiv program alapján az önkor­mányzat megalapozásához, semmi célja az örökös bojkottmozgal­maknak. Á2 ébredők szerződése a magyar kormánnyal Késik a cáfolat Budapestről jelentik: Politikai körökben ma is élénken tárgyal­ják a nemzetgyűlés tegnapi ülé­sén elhangzott felszólalásokat, a melyek a Klebeisberg ÉME fő­tárgyaláson elhangzott kijelenté­seket tették szóvá, hogy a kor mány és az Éme közt valamiféle szerződés lett volna. Hű szerint hivatalos cáfolat kiadására ké szülnek, amelyben a kormány kijelenti, hogy semmiféle szerve zette!, semmiféle szövetséget nem kötött. Mindenesetre kinos feltű­nést keltett roár idáig is az a kö­rülmény, hogy ű hivatalos cáfolat késik. Ha a főtárgyaláson elhang­zott és a nemzetgyűlésen szóv. tett kijelentések ilyen szerződés létezéséről nem feleinek meg e valóságnak, akkor ennek energi­kus megállapítására — ez a vé leménye az ellenzéknek — nincs szükség negyvennyolc órai gondol­kozást időre. Az ébredők arra készülnek, ha a kormány cáfolata megm'enik, aktákkal bizonyítsák, hogy a válasz­tások idej'n a kormány paktumot kő ölt velük. Kik gyilkolták meg Szántó Miklós vásárpénztári igazgatót? Beszélgetés az áldozat özvegyével A szövietkormány válaszolt Anglia jegyzékére Rakovszky lett Szovjetoroszorazág londoni ügyvivője Londonból jelentik: Rakovsizky a szovjetkormány londoni ügyvivője pénteken személyesen átnyújtotta Macdonaldnak a legutóbbi angol jegyzékre vonatkozó orosz választ. A szovjetkormány — válaszjegyzé­kében — tudomásul veszi az a rigol kormán:/ elhatározását és kijelenti, hogy kész megegyezésre törekedni mindazokra a szerződésekre nézve, amelyeket vagy kifejezetten érvény­teleneknek nyilvánítottak, vagy a melyek lejártak a háború alatt, vagy a háború után bekövetkezett bármily események következtében. Ebből a célból a szovjetkormány kész arra, hogy a legközelebbi jövőben Lon­donba küldje teljes meghatalmazás­sal ellátott képviselőit, akiknek fel­adatai lesz. azoknak a követel ések-Budapestről jelentik: Szántó Mik­lós nyugalmazott vásárpénztári igazgató titokzatos kivégzésének ügye a közvélemény érdeklődését gróf Csáky Károly honvédelmi mi­niszter nyilatkozata után is rendkí­vüli mértékben foglalkoztatja. A mi­niszter kijelentései után nem nem látszik valószínűnek az a bécsi for­rásból származó hir. hogy Szántót hadbirósági Ítélet alapján titokban ki­végezték, ellenben számos jel vall arra, hogy az eltűnt vásárpénztári igazgatót katonai egyenruhát viselő egyének hurcolták el és — termé­szetesen minden törvényes Ítélet nélkül — gyilkolták meg. A szerencsétlen áldozat özvegye férje eltűnéséről és a rendőrség nyomozásáról a következőket mon­dotta a Bácsmegyei Napló munka­társának : — Férjem múlt év december 23-án tűnt el. egészen rövid útvonalon. Az Abbázia-kávéházban. ahol randevú­ja volt, már meg sem jelent. Mikor elment hazulról, csak két darab liz­­ezerkoronás volt nála. A rendőrsé­gen bejelentettem és megindult a nyomozás is és közöltem a rendőr­séggel, hogy férjem eltűnése utáni napokban felkeresett egy Bartha Ár­pád nevű rokkant katona, aki azt mondotta nekem, hogy férjem a Margü-köruti fogházban van és kémkedéssel vádolják. Forduljanak Bergmann ügyvédhez, mondotta, ő majd többet tud mondani. Azt is kö­zölte velem, hogy a férjem ügye áí: Utólag egy Donovec nevű katonai ügyésznél van. A rendőrség megál­lapította. hogy ez a. Bartha nem most szabadult ki a Margit-Köruti katonai fogházból. Kértem, hogy ku­tassák föl ezt a katonát, de a rend­őrség nem tudta előkeriteni. Ugyan­csak kértem, hogy az általa említett Bergmann nevű ügyvédet aki Nagy­maroson lakik ugyan, de Budapesten a Vadász-ucca 42. számú házban van társasiródája, hallgassák ki. A rendőrség erre sem volt hajlandó. A múlt héten közölték velem, hogy a nyomozást megszüntették s az ak­tákat átteszik az ügyészségre. En természetesen nem tudok belenyu­godni ebbe. akár élve, akár halva, de akarom a férjemet. Éppen ezért a legkülönfélébb módokhoz és esz­közökhöz nyutam. hogy valamit megtudhassak. Jelenleg tizenkét em­bert foglalkoztatok azzal, hogy a férjem után kutassanak. így például egy hires bécsi grafológushoz, Schermann professzorhoz is fordul­tam, aki férjem írása után a követ­kezőket mondotta: »Nem az a be­nyomásom, hogy nem áL ö él s fel­tevésem, hogy fogva van.« Ezután egyéniségéről mond ott el a grafo­lógus egyes dolgokat, amik teljesen ráillenek férjemre. Ezenkívül külföl­di hipnotizőrökkel dolgoztatok. Az egyik médium például szintén azt mondotta, hogy a férjem fogva van. Voltak olyanok, akik azt mondták nekem, hogy a férjem Reismann zongoragyáros sorsára került. A médium erre azt mondta, hogy ez nem igaz. megmondta, hogy Reis­­mannt kik és hogyan gyilkolták meg, férjemhez azonban ezeknek semmi közük rdnes. A médiumok mind egyformán azt adják elő. hogy az uramat azon a szerencsétlen va­sárnapon, amikor délután háromkor elment hazulról, egy mellékuccában megszólította egy civil ur. Együtt mentek tovább. Két másik civil kö­vette őket. Az Andrássy-uton, Für­­dő-uccán, Lánchídon át mentek Bu­dára. Egy sárga, sokablakos házba vitték be a férjem. így mondják a médiumok, akik azt is elmondják, ;y azért fogták volna el, mert va­laki feljelentette, hogy a franciáknak kémked. Hogy mi igaz ebből? Ki tudja? Tény az, hogy az uram el­tüntetése csakis egy haragosának állhatott érdekében, aki *őt már a ro­mánok idején is feljelentette, mint kommunistát. Hogy ki az a három ember, akit a méd'umok látnak, azt a rendőrségnek kellene kiderítem. Royalista államcsíny készül Athénben Fegyveres fölkelést terveznek a kir.Jypárü görög tisztek Athénből jelentik : Néhány nép óta a legnyugta'anabb hirek ke­ringenek Athénben egy készülő royalista államcsínyről. A hirek mindnagyobb izgalmat keltenek a lakosság körében. Pénteken Pireuszban a hadsereg köteléké­ből elbocsátott királypárti tisztek gyűlést tartottak, amelyen azt a ísatározatot hozták, hogy az ok­tóberihez hasonló fölkelést szervez­nek. E fölkelés kitörését még az államformáról való népszavazás megtartása előtti időre tervezik', A köztársasági államforma esz­méjével rokonszenvező uj Ka­­fandrisz- kormányról úgy látszik, hogy megbízhat k a hadseregben és elég erős arra, hogy a mo­narchists fölkelést, ha egyáltalán sor kerül a kitörésére, rövidesen v rbefojtsa. B zonyos, hogy Görögországban forrongás van és számolni lehet a jelenlegi rend felbontására to­jj rekvő, igen komoly és veszedel­mes eseményekkel. Háromszáz magyar hadif jgoíy érkezeit Oroszországból Erdélybe Még ötvenezer hadifogoly van Szibériáin Aradról jelentik: A román határt pénteken délután háromszáz erdé­lyi! magyar hadifogoly lépte át. A hadifoglyok az omszki, irkuízki és viadivosztoki táborokban várták sza­badulásukat s most egy francia bi­zottság segítségével sikerült haza­kerülniük. A foglyok elmondották, hogy Minszkiül—Irkutzkis terjedő vidéken még ötvenezer erdélyi, vaj. dasági és bukovinai had-fogoly él, akiknek otthon már régen halálhírét költötték. A francia bizottság most azon fá­radozik, hogy a családjuktól elsza­kított s a messzi idegenbe temetke­zett embereket végre hazahozhas­sák, de a szállítás igen nagy nehéz­ségekbe ütközik, mert a foglyok jnem egy tömegben élnek, hanem inagy terepeken vannak szétszórva, A francia bizottság most sorra jár­ja a községeket ssősszeirja azok ne­veit, akik haza akarnak térni. A fog­­'vote* Bukarestbe vitték, ahol lé­zereinek és csak pár nap múlva érhetnek issza családjukhoz. A • micia biz ttsásr különben összeállí­totta a méu Szibériában sínylődő ma­­var had foglyok névsorát és azt megküldi az érdekelt utódállamok­nak.

Next

/
Thumbnails
Contents