Bácsmegyei Napló, 1924. február (25. évfolyam, 31-59. szám)

1924-02-09 / 39. szám

2. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1924 február 9, A bécsi udvari levéltár titkai Több vezető csehszlovák politikust kompromittálnak a Prágába szállí­tott iratok A st.-germaini békeszerződés ér­telmében Ausztria kiszolgáltatta a prágai kormánynak mindazokat az okmányokat, amelyek a csehszlovák köztársaságra vonatkoznak. Az ira­tokat a császári udvari és az állami levéltárból Prágába szállították, a külügyminisztérium levéltárába, a hol csak a legkivételesebb esetben j engedik meg a betekintést az ira­tokba. Az ellenzéki pártok azt állít­ják. hogy a szigorú ellenőrzésnek az az oka. hogy egyes akták és leve­lek súlyosan kompromittálnak sok cseh nemzeti politikust, akik a hábo­rú előtt és a háború alatt a csehek ellen intrikáltak és a csehszlovák nemzeti eszmék ellen konfidéns­­szolgálatot teljesítettek az osztrák császári udvarnál. A szigorú őrizet ellenére is sike­rült a csehszlovák szociáldemokrata pártnak egv levelet megszereznie, amelynek nyilvánosságra hozásával sikerült megbuktatni Karl Prase két, a cseh agrárpárt vezető tagját, a szenátus elnökét. Kari Prasek volt osztrák miniszter és titkos tanácsos a háború után a csehszlovák politika egyik vezető tagja lett. Mint nagybirtokos és szeszgyáros élére állt a túlzó nacio­nalista jelszavakkal dolgozó cseh agrárpártnak, két év óta pedig el­nöke a prágai szenátusnak és elnöke a szeszgyárak szindikátusának is. Az utóbbi hónapokban a szociálde­mokratapárt éles támadást intézett Prasek ellen és megállapították, hogy a szeszégetők többmilliós ren­­deUrezési alapjával nem tud elszá­molni. A botrány ügyében Prasek kihallgatást kért Massaryk elnöktől, aki azonban nem fogadta a szenátus elnökét. Ezután, a parlamentek tör­ténetében példátlan eset után Prasek továbbra is megtartotta az elnöki tisztséget és úgy látszott, hogy se­­milyen eszközzel sem lehet a súlyo­san kompromittált politikust heiyé-Beogradbó! jelentik: A Bácsme­­gyei Napló-nak a vajdasági radiká­lispárt soraiban kitört ellentétekről írott cikke először mutatott rá a nyilvánosság előtt a »nagybirtokos« és »kisbirtokos« érdekeltségnek a párton belül való összeütközésére. A cikk nagy feltűnést keltett és élénk megbeszélés tárgya volt a ra­dikális képviselő klubban. Olyan vajdasági képviselők, akiket pedig eddig a NylVo híveinek tar­tottak. munkatársunk előtt a legha­tározottabban kijelentették, hogy semmi közük sincs a Nyivához és annak törekvéseivel, különösen pe­dig az agrárreform kérdésében el­foglalt álláspontjával semmiképpen sem értenek egyet. A képviselő sze­rint a Nyivának csak egy vajdasági radikális képviselő tagja van Crgin Dusán dr. személyében. Különösen elkeseredett a hangu­lat Nedeljkovics Milorad dr. a szu­­botioai radikálisra'rí elnöke eiien. a kit elsősorban okolnak a vajdasági képviselők ellen megindult akcióért. Olyan véleményeket is hallottunk, hogy Nedeljkovics ár. csak azért próbálkozik a képviselők elleni moz­sara moa*Rroea*«fflrrev'fS33aKi5W5Sti ről eltávolítani. A bécsi levéltár ] azonban újabb adatokat szolgáltatott' a szociáldemokraták kez’ébe Prasek ellen. A párt lapjában, a »Pravo Lidu«-b an nyilvánosságra hozták Prasek Vencel prágai földbirtokai­nak, Kari Prasek bátyjának 1914 augusztus 18-án. tehát már a háború kitörése után báró Schiesslhez, a bécsi császári kabinetiroda főnöké­hez intézett levelét, amelyben ez a következőket írja: öcsém, Kari Prasek titkos ta­nácsos, szolgálatonkivüli cs. kir. miniszter többször beszélt nekem Méltóságod kiváló tulajdonságai­ról, ami felbátorít arra, hogy a csatolt közlést Méltóságodhoz tisztelettel felterjesszem. Ha alkalomadtán különösen fon­tos dolgokról szereznék tudomást, nem fogom elmulasztani, hogy arról Méltóságodat azonnal érte­sítsem. Az ilyen közléseket »W. Böhm« álnév alatt fogom Írni. A denunciálásra ajánlkozó levél mellé Prasek Vencel hosszú bizal­mas jelentést is csatolt. A közlése­kért. — amelyek a háború alatt sok cseh politikust juttattak börtönbe. — Prasek nagyösszegü pénzjutalma­kat is kapott. A szociáldemokrata lap szerint Prasek Vencel közléseit minden esetben Kari Prasek. a mos­tani szenátusi elnök inspirálta és több jelentést ő maga készített el. A Pravo Lidu leleplezése ered­ménnyel járt. mert Kari Prasek a cilkk megjelenése után azonnal le­mondott a szenátusi elnöki tisztség­ről és a szeszszindikátus elnökségé­ről. A vajdasági radikális képviselők nem azonosítják magukat a Nyiva agrárpolitikájával A klubnak csak egy tagja tartozik a nagybi, tokosok egyesületéhez gaimával, hogy néhány ma vezető­­szerepet játszó személy diszkredi­­táiása utján saját népszerűségét nö­velje és maga jusson .mandátum­hoz. Hogy ebből mennyi az igazság, azt annál nehezebb megállapítani, minthogy Nedeljkovics professzor már útra kelt Amerikába, ahol a kormány megbízásából, mint pénz­ügyi szakértő résztvesz a S. H. S. királyság amerikai tartozásai ügyé­ben folyó tárgyalásokon. A radikáfopárti képviselők nem becsülik le az agrárreform kérdés­ben ellenük kialakulandóban lévő hangulat jelentőségét és máris el­határozták, hogy népgyüléseken fogják választóikkal megismerteiül a kérdés valódi adását és az ö sze­lepükét az agrártörvény előkészíté­sében. Az- első ilyen népgyülést már e hó 10-én tartják meg Srbo­­branban, a Bácska egyik legnagyobb szerb községében. Erre a nép *■ íi lésre a kerület képviselőjén. Sija­­sics Jankó dr.-on kívül .l-mtazu. k Gyorg.vevics Mita, dr. Mdadinovics és Bojovics Drágán képviselők is. sőt valószínűleg részi vesz a nép­­gviilésen Sztankovics Szvetozar ji«i ■MWjiWinfMWBarmssk mcxmmw 'HMnawas képviselő, agrárreformügyn állam­titkár is. A népgyülésen, mint érte­sülünk, hivataolsan fogják a képvi­selők kijelenteni, hogy a Nyiva uagybirtokmentő akciójával semmi közösségük sincs és hogy az agrár­reform kérdésében szigorúan ra­gaszkodnak a radikál‘spárt pro­gramjában. valamint kongresszusi határozatában megállapított elvek­hez. I A lakásrendelet érvényességét I epry évvo! meg1hosszabbik ák :j Beogradból jelentik: Az ország í lakásügyi szervezeteinek beogradi * konferenciáján szóba került az a í kérdés, hogy az 1924. év végével milyen helyzet fog bekövetkezni, amikor a most érvényben levő la­kásügyi rendeletek hatályukat vesz-Itik és a háztulajdonosok és lakók közötti viszonyt semmiféle intézke­dés nem fogja korlátozni, A konfe­­í rencián az a vélemény alakult ki, \ hogy a korlátozás átmenet nélkül i való megszüntetése veszedelmes I helyzetet fog teremteni és a !aká­­l soknak nagymértékű megdrágulását > idézi elő. Ä jelenlegi viszonyok mel­­■ lett — amelyeknek megjavulása egy I év múlva sem várható, a mostani la- I kők nagy része, különösen azonban í a hivatalnokok és munkások, lakás , nélkül maradnának. j A tanácskozások eredményekép­­j pen dr. Feles Dusán szociálpolitikai s miniszter kijelentette, hogy a bérfők í ioga’nak védelméről szóló, most ér­­? vényben levő lakásrendelet hatályát egy esztendővel, az 1925-ik év vé­­; géig meg fogják hosszabbítani. \ A szociálpolitika1! miniszter kije- 5 lentése a lakók szervezetei körében ; nagy megnyugvást keltett, mig a' háztulajdonosok abban jogaik újabb csorbítását látják és tiltakozásra ké­szülnek a meghosszabbítás ellen. Hír szerint a szociálpolitikai minisz­térium azt az egyéves meghosszab­bítást átmeneti intézkedések megté­telére akarja felhasználni, ami a la­kók számára is megkönnyítené a szabad forgalomra való áttérést. MManmimui!'.­­.................... Öttől nyolcig írta : Vándor I'-lván _ — Kedves anvám, — szólott Gál Erzsébet, miután szépen felöltözött — nem megyek én sehová. Megíá­­jult a fejem. Inkább leülök és olvas­gatok egy kicsit. A tiszteletes asszony megállóit a lánya előtt, jól a szemébe nézett és széles kék kötényét dolgos két ke­zével végigstmitva. sóhajtott egyet. — Ha a fejed fáj, mit olvasgatsz. Ettől a sok szamár könyvtől még jobban megfájül.-— Hát nem olvasok, kedves anyám, csak ide ülök az ablakba... — Azt lesed, jön-e az az akasztó­­fáravaló Gyurka, ugy-e? Erzsiké egy pillanatig habozott, aztán ránézett az anyjára. '— Azt lesem — válaszolta egy­szerűen. kurtán és meglepő határo­zottsággal. — Azt ugyan lesheted, megmond­ta kedves apád, hogy sohase ad ne­ki. Nem bukott diáknak nevelte a lányát. — Most csak a második négyesem akarja — válaszolt a kislány és le­ült az ablak mellé. — Nem szentirás. amit mond — vélte a täszteletes asszony. — Ahá­nyat lát. annyit szeret. Ki tudja, hány lánytól kérte a második né­gyest. Erzsiké összevonta szemöldökét, nem válaszolt. Lopva az órára pil­lantott. Kitekintett az estébe. Ott laktak a kollégium mellett a Péterfia-uccá­­ban. Akácfák bólogattak az ablak előtt és ott csengetett a kisvasút. A honvédlaktanyából ott jártak el a Ihadnagyocskák és a nagytemplom Rakőczi-ha rangja édes, mély sza­vával egyre búgott. — Ha másképp nem lehet, meg fogok vele szökni. Pont fájhat volt. miikor Gál Erzsé­bet erre az elhatározásra jutott és szivében olyan tomboló örömet ér­zett. mintha a jó isten ebben a gon­dolatban legszebb ajándékát küldte volna neki. — Máskor mindig pontos — mond­ta magában, úgy látszik, valami dolga akadt. És ebben a percben összeráhdult a két finom szemöldök: —T Mi lehet ..Hálámnál fontosabb dolog neki? A nagytemplom órája előbb né­gyet kongatott aztán rögtön, más hangon, hatot ütött. — Meg fogok szökni vele — mondta magának Gál Erzsébet, de most valami bizonytalan bánat szállt szivére. — Miért nincs itt mellettem? So­ha ilyen szivszorongva nem vártam. Soha igy magam mellé nem kíván­tam, Kinél időzik? Kivel mulat? Most már aggódott érte. — Nem jó természete van, az egy­szer bizonyos. Ha marasztalják, marad, ha hívják, megy. Nincs elég komolyság benne. Az ilyen ember könnyen költ. nehezen keres. — Miért kell nekem éppen ezt szeretnem. Még nem vagyok senki­je és máris agyongvötör. Hol tölti az időt? Miért várakoztat? Gál Erzsébet újra kinyitotta meg betette az ablakot és mintha mérget szívott volna be a jó friss levegővel, a keserűség elárasztotta szép fiatal testét. . — Utálatos, — suttogja — bukott diák. Felőlem ott maradhat, ahol van.. Bánom is én! A fene szökjön meg vele, nem én. Hét óra elmúlt és Gál Erzsébet összetörve, busán, szégyenkezve ült a kályha mellett. Erzsébetet ebben a percben a bosszú gondolata fog­lalkoztatta. Gyűlölte a fiút.- kit két órával ezelőtt imádott, kivel meg akart szökni és ki, mént titkos jegye­sét megcsókolni szándékozott. — Szeretném, ha ő is szenvedne. Ha próbálná, mi az. az ablakon ki­lesni az éjszakába és hiába várni... Oh, istenem, küldj valakit ki ide­­üljön mellém, ki egysz'erü és jó, ki­nek sírni lehet és nem nevet ki, ha panaszkodom. Ebben a percben a csengő mint egy kis harang megrázkódott és éles hangja betöltötte a házat. Erzsébet felugrott és vad öröm­mel a tükörhöz futott, két tenyeré­vel ügyesen lesimitotta fényes bar­na br:'f és, apró barna, kacagó sze­mével azt leste, ki lép be az ajtón. Erzsébet szemében kialszik a ka­cagás. — Tessék helyet foglalni, tiszte­letes ur. — Hideg van odakint. A nagy­templomnál majd elviszi az embert a szél. — Ott mindig szél van. Nyáron a port hordja. — Télen a havat. — Rosszkedvű Erzsiké kisasz­­szony? — Sőt ellenkezőleg. Jó kedvem van. Az Úristen szeret. — Ne mondja. — De mondom. Tudja, miért sze­ret? Mert ezen az ajtón maga lépett be. Maga és nem — más. — Azért szereti az Isten? Hogy mondta? Hogy jó kedve van, mert én beléptem . . . — így mondtam. Mást ne kérdez­zen. , 77 Hát maga örül annak, ha én ide belepek? Elhallgattak. — Mondja, tiszteletes ur, nem lát­ta Orosz Gyurkát? — Nem láttam. — Nem baj. Jó, hogy nem látta. Az nem olyan ember, akit jő látni. — Megvallom, nekem sem szim­patikus. Rosszul tanul és jól táncol. És úgy hallom, hazárdjátékot ját­szik. — Igen. Mindennel játszik. Ked­ves apám sem szereti. A cr :■■■•• gő odakint megrázta fejét. Gál Erzsébet összekulcsolta kezét és csöndesen könyörgött magában: — Úristen, csak ő ne legyen. Ha mégis eljött, elvesztem. Ha akarja, el kell szöknöm vele. ö volt, frissen, jókedvűen, hava­sán lépett be és megszorította a kis­asszony kezét. — Erzsébetke, bocsásson meg. El kellett késnem. Csak egy percre szaladtam fel, nem felejtette el: a második négyes az enyém . . . És Gál Erzsébet lehunyta szemét és kétségbeesve, reszkető szájjal fe­lelte: — Megígértem. A tiszteletes ur a felét csóválta.

Next

/
Thumbnails
Contents