Bácsmegyei Napló, 1924. február (25. évfolyam, 31-59. szám)

1924-02-07 / 37. szám

// ' <* Č~-'\ ÄC-.A cSfc* V , Poštarina plaćeua „*‘.5 Trisa Vh Vtf Ara egy és fél dinár Postaszállítási áij késxpéazhea lefizetve Megjelenik misden TELEFON SZÁlft ~ rSsaep »tán és liélfőa délfeea íivalal 8*58. Szerkesztőség 5*1® Előfizetési ár negyedévre 135 dinás SZERKESZTŐSÉG: Kralja Aleksandia ulica 4. ss, alatt Kiadóhivatal: Kralja Aleksandra ulica 1 (Lelhack-palota) Egyszeriigyászinenet A béke halottját, afci a háború hatottja is.egyúttal: Wodrow Wil­­soill — utolsó akaratához híven ,-~:|UŰnden pompa nélkül, mint egyszerű és jelentéktelen ameri» kaitpolgárl temették e! Washing­tonban. Ha valami: ez az egyszerű te­metés fájdalmasan megillette Wil­­sont, a pacifizmus őszinte és be­csületes hívőjét, aki fegyveres diadalok és szónoki triumfusok után, tizennégy pontjával, béke­­manifesztumaival és gyönyörű ígéreteivel a népszerűség magas­latáról hirtelen lebukott épen ak kor, amikor a világnak leginkább szüksége lett volna a béke mag­vetőire, akik hisznek és apostol kodnf tudnak. Wilson tragikuma, a béke tragikuma volt és teme­tése — ma a bébe temetése, azé a pacifizmusé, amely ma a hi­­válkpdő győzelem idején a sze rongy aiba takarózik és az elhivatottság (ltján a megalá­­zotteág szégyenével bujdosik a határok között. Lehet, hogy gyönge ember volt az Unió volt elnöke, lehet, hogy sokat tétovázott, té­vedett és ártott, mialatt Parisban a békegondolaíot képviselte. Az is lehet, hogy politikusnak túlsá­gosan teoretikus volt, fanatikus, aki nem látta be, hogy azt a két ’millió francia szuronyt, amely ott állt a Rajna vonalán, részegen a győzelemtől, nem lehet leparan* csolni a vállakról egyszerű, igaz, emberi beszéddel. Mindegy: a béke szereteíe hozta át annak ide­jén az Óceánon — és a militariz­­rons, a reakció űzte vissza Ame­rikába. Csalódottan és csatátvesz­­teiten hagyta el Európát. Az egész Itarrierjét rátette a játékra — és a békekonferencia hamiskártyásai végeztek vele: népszerűségét le­járatták és azokat a békepontokat, amelyeket 5 szabott meg, egy­szerűen elvetették. A fegyver volt az ur —* és a fegyver diktált minden szeníimentalizmus nélkül, végzetesen. Wilson kétségtelenül nem a po­litikusokra gondolt, amikor egy amerikai protestáns vallásos meg­győződésével kifejtette békeprog­ramját a győztesek konferenciáján , és a zöld asztal mellett, soha nem vette számba a kapitalizmus kí­méletlen éhségét, amely türel­metlenül várta a beteljesítő pilla­natot. De épen ez a politika­­mentesség adja meg sorsának — és most temetésének — azt az emberi motívumot, amely meg­szépíti Wilson életét és közel hozza az emberekhez bekövetke­zett halálát. Ember volt, aki nép­szerű és ünnepelt lett, amikor a háborús esztendőkben megsarcolt emberiség békevágya sodorta és formálta az eseményeket, — el­felejtett és. átkozott lett, amikor ezt a békevágyat megtörték és meghamisították nyers erőszakkal és a diplomácia művészetével. Az ő emberi 9orsa a béke sorsát jelentette: temetése pedig az e! felejtett pacifizmust szimbolizálja. Bélyeges, szegény, százszor meg­­csufolt ma ez a békegondolat, Sze­gény és egyszerű volt as a me net, amely Wilsont kikisérte a washingtoni temetőbe. Azoknak, akik a békét szolgál­ják, ma még nem jár ki a pompa, a dicsőség és a megbecsülés. Ez ma a győzteseké. Leniné, aki polgárháborúk véres periódusain keresztül jutott hatalomra és Har­cinké, aki a háborús beszédekkel érte el legnagyobb sikereit. A pacifizmus halottjainak egyszerű és dísztelen a gyószmenetük. A ra­vataluk mellett se diszőrség, se frakkos diplomata-kolónia. Csak azok siratják meg őket, akiknek rongyos a ruhájuk, fáradt a szi­vük és sok a szomorúságuk. A béke fogyóban levő milliói gon­dolnak csak rájuk, akik türelmet­lenül várják, hogy mikor lesz igaza az igazságnak és békéje az emberiségnek. A kormány a parlament elé terjesztette a fiumei egyezményt Nineties külügyminiszter levele a parlament elnökéhez Folytatták a költségvetés vitáját Beogradból jelenük: A porfa-1 ment szerda? ülését á0‘u'J f tízkor nyitotta meg fewnbvics, Ljube elnök, aki a költségvetés vitájának megkezdésé előtt bemu­tatta Nincsia külügyminiszternek a levelét, amelynek kíséretében beterjesztette ratifikálás végett az Olaszországgal kötött konvenciót A -levél szövege a következő : Elnök Ur! A kapott meghatal­mazás alapján, a királyi kormány nevében P a s i cs Nikola minisz­terelnök ur és az alulírott Rómá­ban a mull hó 27-én M u ss o lini Belátóval, az olasz királyság kül­ügyminiszterével egyezményt kö­töttünk Fiaméról Olaszország és az S. fi. S. királyság között. 1. Csatolom az egyezményt ki­egészítő konvenciói, mely azokat a rendelkezéseket tartalmazza, a melyek a két állam közti szabad zónán a forgalmat szabályozzák. Ennek a zónának a területét az egyezmény határozza meg. • 2. Csatolom az egyezményt ki­egészítő konvenciót, melyben azok a rendelkezések foglaltatnak, me­lyek a T a on di Revei bazin­­nak bérbevételéi szabályozzák. A tíazint Olaszország 50 évre ki­használás végett átengedi az S. li. S. királyságnak. ' Ezenkívül csatolom Mussolini az olasz lárályság miniszterelnö­kének hozzám intézett három le­velét, melyek az olasz kormány nyilatkozatát tartalmazzák: a a brmehini határmegállupi­­t ónról: b) Fiume azon részének igazga­tásáról. mely az S. ti. S. király­sághoz fog tartozni: c) a Szerb Jeromos intézet át­engedéséről. Olaszország az inté­zetet átengedi az S. H. S. király­ság kathoHlmsainak; d) a Julia Venezia koronabank­jegyek beváltásáról. A konvenciókkal kapcsolatban ezeket a leveleket is aláírtuk Mus­solini miniszterelnökkel együtt. Olaszországgal kötött megegye­zés mgy lépés <t Habom által te­remtett helyzet rendezése felé, 'óetyggk kihatásét tesz szóm.;,Ai­dáinkhoz való viszonyúnk szabá­lyozására is. Van szerencsém csatolva át­nyújtani az E Inök • Urnák a Fiúmé­ról szóló egyezmény francia szö­vegét és annak fordítását az olasz Iconnányelnök feniejnütett nyilat­kozataival együtt, azzal a kérés­sel, hogy ezt szíveskedjék határo­zat végett a parlament elé terjesz­tem. Egyúttal csatolom Őfelsége Sándor király ukázát. amelyben engem felhatalmaz az Olaszor­szággal kötött konvenciónak a parlamenthez való benyújtására. Végül bátor vagyok a sürgős­ségi eljárás kimondását kérni. Dr. Ninc&ies Momcsilo.< A levél bemutatása után jova­­noi'ics Ljuba házélhök azonnali konferenciára hívta össze a párt­vezéreket, hogy a sürgősség ügyé­ben határozzanak. Ezután a par­lament rátért a napirendre. . A költségvetés vitája A költségvetés vitáját Szalih Baljics muzulmán vezette be, aki eles bírálat alá vette a költségvetési javaslatot, foglalkozott a boszniai adóviszonyokkal s kifejtette, hogy a boszniai földműves lakosságot elviselhetetlen terhekkel sújtják. Követelte, hogy Boszniában és Hercegovinában szünte sék meg az útépítési robotmunkát, amely lehetetlenné teszi ű boszniai föld­művelők gazdasági haladását. Be­széde végén bejelentette, hogy pártja a költségvetési javaslat el­len fog szavazni. Popovics Joco bosniai földmü­­vespárti képviselő tüzetesen kri­tizálta a költségvetést, különösen az adórendszer igazságtalansá­gaira és a bosniai viszonyokra való tekintettel. Szerinte a költ­ségvetés főleg a földművesekre káros, mert újabb terheket ró rá­juk. Követelte a robotmunka meg­szüntetését és az 500 százalékos adópőílék eltörlését. Véleménye szerint a gyenge kormány gyenge költségvetést terjesztett a parla­ment elé. Divac szociáldemokrata kifej« tette, hogy az egyes országrészek közötti egyenlő adózás aránytalan­ságokat teremt, mert a különböző országrészekben lényegesen elté­rőek a megélhetési viszonyok. Élesen kritizálta a költségvetés­nek azokat a részeit, amelyek az ipari munkásságot sújtják és hang­súlyozta, hogy a kormánynak nincs szociálpolitikáje. A költségvetést nem szavazza meg. Időközben a pártvezérek konfe­renciáján létrejött a .megegyezés az Olaszországgal kötött egyez­mények sürgős tárgyalására nézve, amit az elnök bejelentett a parlar mentnek, amely egyhangúan ki­mondta a sürgősséget A csütör­töki ülés napirendjére már ki is tűzték egy bizottság megválasz­tását ennek a kérdésnek a gyalasára, aiíru után az ülés dél­ben egy órakor véget ért. Olaszország kiüríti az adriai jugoszláv szigeteket is Beogradból jelentik : Tekintettel arra, hogy Olaszország még nem ürített ki néhány, a SHS. király­ságnak ítélt adriai szigetet, a két állam delegátusai még februárban konferenciát fognak tartani a szi­­* getek átadásáról. Az olaszok a Krsteno szigetet és a Lastovótól nyugatra levő Szusac szigetet ad­ják vissza az SHS. királyságnak.. Négy minisztériumot szüntetnek meg Győzött az ellenzék javaslata Beogradból jelentik: A pénz--. ügyi bizottságnak a közpon'i igaz-, gátasról szóló törvény letérgyalá­­sára kiküldött albizottsága szer­dán délután ülést tartott, amelyen végleg megszövegezték a javas­lat első szakaszát, amelyet az el­lenzék a múlt ülésen elvetett. A bizottság elvetette úgy a földmi­­vespárt javaslatát/ amely a mi­nisztériumok Számét kilencben kí­vánta megállapítani, mig dr. Mó-\ zer német képviselő indítványát, amely a minisztériumok számát; 6 szavazattal 5 ellenében elfő-, 2adta a klerikálisok és demokraták közös indítványát, amely szerint tizenkét minisztérium fog működni., A javaslat ellen csak a radikáli­sok szavaztak. A bizottság a törvényjavaslatot a nyolcadik szakaszig kisebb vál­toztatásokkal elfogadta. Törölték a javaslatnak azt a rendelkezését, amely szerint tárca nélküli mi­niszterek is kínevezhetők s pon­tosabban körülírták az államtit­károk hatáskörét és részvételi jo­­gát a minisztertanács ülésén.

Next

/
Thumbnails
Contents