Bácsmegyei Napló, 1924. február (25. évfolyam, 31-59. szám)
1924-02-23 / 53. szám
4. olđaT. BACSMEGYEI NAPLÓ 1924 február 23. CIRKUSZ találja a jelzett bankjegyet Nagy bo- ta, hogy győjjünk vele és szólítsuk pacsánatkérések. panak___ Magasabb Potya-tan Látogatóm nyomban a tárgyra tért: — ön irta tegnapelőtt azt a humoreszket a potyázásrói, mint olyanról? — kérdezte tőlem talpraesetten. — Nem. — Mindjárt gondoltam, — jelentette ki — nagyon mulatságos kroki volt. Elhatároztam, hogy leöntöm benzinnel és meggyujtom. Nem szeretem tudniillik, ha frocliznak. Szerencséjére megsejtette, mit tervezek és kimagyarázta szavait: — Mulatságos írás volt, — mondotta —- de teljesen tájékozatlan. A legnagyobb mértékben téves felfogás, hogy a mai világban megszűnt a potya lehetősége és csak csúszkálni, meg paríőrnöt szagolni lehet potyán. Ha van most két órányi ideje, kisérjen ei, megmutatom önnek, hogyan lehet bármelyik trafikban száz cigarettát kapni potyán, hogyan lehet potyán megvacsorázni és egyúttal még jótékonynak is lenni__ természetesen szintén potyán— sőt potyán kocsikázni» bérkocsiban, de úgy, hogy a legjobb akarattal se fizethesse ki az ember a kocsisnak a taksát. Szóval szemléltető oktatásban fogom részesíteni a magasabb potya-tanból. — Gyerünk, — szóltam habozás nélkül. 100 Jadran A főtrafik előtt a Nagy Potyka — nevezzük igy — száz dinárt kért két percre. Megtagadtam hozzájárulásomat a zálogjogok- felfüggesztéséhez és a lóvátételi kölcsön folyósításához. — Úgy én fis tudok potya-cigarettákat szerezni, —- mondottam — ha más kifizeti. A Nagy Potyka fölényesen leintett. — Csak nem gondolja, hogy ilyen primitiv eljáráshoz folyamodom. Elszégyeltein magam és kivettem tárcámból a bankjegyet, de óvatosságból nem adtam oda; vártam, hogy mire készül. — Menjen be és vegyen száz Jadraní. Csodálkoztam, hogy a bekonferált portyázás így kezdődik, de a jeles fiatalember kijelentette, hogy ne okoskodjak annyit, a pénzt vissza fogjuk kapni. Kabalából rá is irta mindjárt a százdináros szélére apró betűkkel: »Apád, anyád ide jöjjön.« Megvettem a cigarettákat, a Nagy Potyka kint várt ezalatt az uccán. Amikor kijöttem a trafikból, felbontotta a skatulyát és rágyújtottunk. Szótlanul sétáltunk egymás mellett, amíg égtünk, azután barátom visszakormányzott a trafikhoz és ezúttal ő ment be. A Nagy Potyka kilencvenegy dinárral és kilenc dinár ára bélyeggel jött ki a trafikból. A vacsora A Beograd-szálló étterme előtt a potya-tanár igy szólt hozzám: — Menjen be, mindjárt megyek én is. Tíz perc múlva beállított három gyerekkel és leült a szomszéd asztalhoz. A gyerekek papának szólították, viszont egyáltalán nem hasonlítottak rá, valószínűleg ezekhez is potyán jutott: ami egyébként a legjobb családokban is előfordul. Vacsorát rendelt és mind a négyen derekasan hozzáláttak. A gyerekéi úgy ettek, mint az éhes farkasok. A papa beszopott egy üveg rizlingit is, azután hangosan igy szólt a legidősebb csemetéhez: — Mindjárt visszajövök, meg ne halljam a föur bácsitól, hogy rosszalkodtatok. % A főur bácsi tréfás grimászt vágott a gyerekekre és fölsegitette a kabátot a Nagy Potykára. __Eltelt húsz perc, eltelt egy óra, eltelt két óra, végre a főur odament a gyerekekhez: — Hova ment a papa? — Nem tudjuk, — hangzott a válasz. — Hogy hívják a papát? . — Nem tudjuk. — Nem vagytok a gyerekei? — Nem kéremszépen, — szepegett a legnagyobb — az uccán kérdezte tőlünk, akarunk-e jól vacsorázni. Azt mend-A kocsi Kint az uccán, amikor hazafelé baktattam, karonfogott a Nagy Potyka: — Csak nem fog gyalog hazamenni? Odafütyült egy kétfogatut. — Hova megyünk? — kérdezte, amikor elhelyezkedtünk az ülésen. — Zentai-ut 124. — diktáltam be a címet a törköly-szagu kocsisnak.----Amikor megálltunk a ház előtt és kiszálltunk a ^öcsiből, a Nagy Potyka kotorászni kezdett pénztárcájában, azután felszóit a bakra: — Adjon csak ide egy szál gyufát bácsj. Elejtettem a kocsiban egy ezerdinárost. A kocsis hátranézett, megsuhogtatta ostorát és utolérhetetlen gőggel utasította lovait: — Gyű! Hogy őszinte legyek, a Nagy Potyka nem is próbálta meg utóiéra!. Derülten zsebrevágta üres pénztárcáját és barátságosan integetve a messze távolban robogó fiakker után filozofálni kezdett: — A felsőbb hatalmak nem akarták, hogy ezúttal inkorrektséget kövessek él és az volt a sors rendelése, hogy a kocsis kövesse cl helyettem. Meg akart károsítani ezer dinárral, azt hiszem teljesen méltányos, hegy ö károsodjék negyvennel---* így jutott a Nagy Potyka potya-cigarettához, potya-vacsorához és potyafuvarhoz. És igy jutottam én egy potya-hunioreszkhez. SKIZ ?r A magyar fajvédők kikapcsoljam a politikai karcból a zsidókérdést Eííenzéki Molds a Bethlen Budapestről jelentik: A magva' ellenzéki pártok pénteken délben a parlament fogadószobájában közös értekezletet tartott Rakovszky István elnök-lésével. Az értekezleten valamennyi ellenzéki képviselő megjelent, Rassay Károly, Ugrón Gábor és Bárczy István kivételével, ami ismét megerősíti azt a -kombinációt, hogy ez a három politikus résztvesz Bethlen rekonstruálandó kormányában. Az értekezleten valamennyi parlamenti frakció résztvett. köztük a fajvédők és szociáldemokraták is. Az ellenzéki értekezleten megállapodtak abban, hogy valamennyi gazdasági, pénzügyi és szociális kérdésben közös Irónián fognak karcollá. A sikeresebb harc érdekében vitarendező bizottságot küldenek ki Szilágyi Lajos vezetésével. A-z együttműködésre nézve véglegesen a pártkormány megbuktatására értekezleteken döntenek. . Az értekezleten Kiss Menyhért a fajvédők nevében kijelentette, hogy a fajvédők egyelőre kikapcsolták politikájukból a zsidókérdést, hogy ezáltal is elősegítsék az ellenzéki pártok együttes állásfoglalását a kor-1 mánnyal szemben. i Ezzel szemben Ulain Ferenc dr.' újságírók előtt kijelentette, hogy a zsidókérdés kikapcsolásáról szó sem ] lehet, mert a fajvédők ezáltal elve-: szitenék létjogosultságukat, legfeljebb csak arról lehet szó. hogy az ellenzéki pártok taktikai okokból, vagyis a kormány megbuktatása érdekében ne élezzenek ki bizonyos kérdéseket. Az ellenzék erélyes megmozdulása és szövetkezése a kormánypárt körében nagy izgalmat kelt. Szubotica város színházi koncessziót kér Városi kezelésibe akarják venni a színházat — Magyar és sze.;b előadások A nyitott ajtón keresztül lestem, mi fog történni? Tizennyolc darab ötven párás bélyeget vásárolt s azután a kasszánál tizdinárcssal fizetett. Amikor a kisasszony odatolta elé a visszajáró egy dinárt, a Nagy Potyka méltatlankodni kezdett: — Még kilencven dinárt kapok. — Tíz dmárossal tetszett fizetni, — tiltakozott a pénztárosnő zavartan. — Ugyan kérem, — jelentette ki erre emelt hangon — ggy száz dinárost adtam oda. A jelenet kezdett kincs lenni. A vevők odafigyeltek. A nagytrafik tulajdonosa a pénztárhoz sietett: — Valami baj van! A Nagy Potyka fölényesen mosolyogva közölte a főnökkel: — Egy kis tévedés— a kisasszony kételkedik benne, hogy százdinárossal fizettem — A trafikos ránéz a kisasszonyra. A kisasszony kotorászni kezd a százdinárosok között. Nagy Potyka pedig a legnagyobb lelkinyugalommal fejezi be a mondatot: — ....pedig véletlenül még azt is tudom, hogy a bankjegyre ráírta valaki: >Apád, anyád ide jöjjön.« A íötrök gyorsan átvizsgálja a kasz- S^ábaa tadáHiató sxázdinárosokat. Meg-Szubotica város tanácsa legközelebb érdekes tervvel foglalkozik. Arról van szó, hogy amennyiben a kiszélesített tanácsban képviselt pártokat meg lehet nyerni ennek a gondolatnak. Szubotica város színházi koncessziót kér a minisztériumtól s városi kezelésben tartja fenn úgy a magyar, mint a szerb színházat. A terv szerint a magyar és a szerb színtársulatnak közös igazgatója volna, aki városi alkalmazott lenne. A társulatnak azok a tagjai, akik mindkét nyelvet beszélik, játszanának a szerb és a magyar darabokban is. közös volna a karszemélyzet s természetesen a zenekar is. Hogy ne kelljen tulnagy társulatot foglalkoztatni. gyakorta hívnának meg vendég művészeket s kieszközölnék, hogy Magyarországról is jöhessenek vendégszereplők. A szinház anyagi ügyeinek intézését s a művészeti vezetés feletti ellenőrzést egy bizottságra ruháznák, amelynek tagjai volnának a kinevetervesr zendő színigazgatón kívül a helyettes polgármester, mint a kulturális ügyek intézője, a zeneiskolai igazgató. a főszámvevő és a főmérnök. Eddig a terv, amelyről meg kell állapítani, hogy érdekes vállalkozás, de meg kell állapítani azt is, hogy nagy átalakulásnak kellene végbemenni a kiszélesített tanács tagjainak gondolkozásában, hogy ehhez a tervhez hozzájáruljanak s elfogadják azt. hogy egy. sőt két színtársulat fentartásával együttjáró deficitet a város közönsége viselje. Már több Ízben próbálkoztak vidéki városok azzal, hogy a színházukat házikezelésbe vegyék s a terv mindig fiaskóval végződött. A város még akkor is ráfizet a színházra, ha az magánkezelésben fényes üzlet. Aminthogy közismert az is. hogy az állami színházak is állandóan deficittel dolgoznak. Mindentől eltekintve a deficit réme az. ami a városi kezelésbe veendő szinház tervét meghiúsítja. Ha a városházán komolyan akarják azt, hogy magyar szinielőadások is legyenek, hassanak oda, hogy a hozzáértő vállalkozó kapjon engedélyt Csantavéri és Horgost a snboilcai j&rásbirősé ghoz csatolj k Miért késik Pletikcszits főlap; n közjegyzői Linevtzéss ? Pletikoszics András dr. szuboticaj főispán-polgármester topolai közjegyzővé való kinevezése egyre késik. bár legutóbb már az igazságügyminisztériumban is kijelentették, hogy a kinevezés aláírása már egykét napon belül megtörténik. A kinevezés halogatása okáról most arról értesülünk, hogy az a Bácskában küszöbön álló igazságügyi intézkedésekkel van összefüggésben. Az igazságügyminisztériumbaq ugyanis azzal a tervvel foglalkoznak. hogy Csantavért és Horgost a szuboticai járásbírósághoz csatolják. Csantavér eddig a topolai járásbíróság hatáskörébe tartozott, míg Horgos, amely azelőtt a szegedi járásbírósághoz tartozott, csak ideiglenesen volt a szentai járásbírósághoz csatolva, A csantavérí járásnak a, szuboticai járásbírósághoz való csatolását azért tartják szükségesnek, mert egyrészt Csantavér fekvésénél fogva is közelebb esik Szubotieához, másrészt pedig a topolai járásbiróságon oly csekély a bírói létszám, hogy nem győzik a munkát. Ezzel van összefüggésben a közjegyzők ilyen irányú mozgalma is, mert amíg Szuboticán három közjegyző van. addig Topóién a most kinevezendő közjegyző elég munkát talál Csantavér átcsatolása után is. Éppen ezért akarja az igazságügyminisztérium előbb végrehajtani az uj rendezést és csak ezután kerülne sor Pletikoszics András dr. főispán topolyai közjegyzői kinevezésére.--------------------------------------------Subotk város ■ ej építkezései Tavasszal megkezdik a színház-, a közvágóhíd- és az uj tüzérségi laktanya építését A munkás- és tisztviselőlakások építése ügyében szerdán este megtett értekezleten Pletikoszics András dr. főispán-polgármester kijelentette, hogy a munkanélküliséget enyhíteni fogják azok az építkezések, amelyeket a város a legközeiebbi időkre nézve tervbevett. E tervek szerint rövid időn belül sor kerül a közvágóhíd, a városi szinház és egy uj tüzérségi laldanya felépítésére. A főispán által említett építkezések egyrészével már régebb idő óta foglalkoznak. Most azonban a városi tanács meg akarja valósítani a régi terveket. Szubotica városnak ugyanis még rendelkezésére áll a Palics— Csávoly-i ut mentén 2800 hold olyan földje, amit eddz nem foglaltak le az agrárreform céljára és ezen a területen — valamint e föld egyrészének a jövedelméből — akarja most a városi tanács az uj építkezéseket eszközölni. A városi főmérnöki hivatalban már készen fekvő tervek szerint a Palics—Csávoly-i ut mentén építik fel az uj városi közvágóhidat. Ezen a területen akarják felépíteni az uj tüzőrségi laktanyát is. A városi tanács az elmúlt hetekben már felterjesztést intézett úgy a belügy, mint a hadügyminisztériumhoz az építkezés ügyében és mind a két minisztériumból a napokban várják már a kiküldötteket. A miniszteri kiküldöttek helyszíni szemléje és az illetékes minisztériumoknak a tervekhez való hozzájárulása után a város még a tavaszszed meg akarja kezdeni úgy a tüzőrlaktanya, mint a közvágóhíd építését. Az eddigi tervek szerint hamarosan megkezdik a városi szinház építését is*
