Bácsmegyei Napló, 1924. február (25. évfolyam, 31-59. szám)
1924-02-03 / 33. szám
Poštarisa plaéena n golovcm Ünnepi szám — Ära 2 dinár Postaszállítási díj készpénzben lefizetve' XXV. évfolyam S1E1YEI Subotica, VASÁRNAP, 1924 február 3. 33. szám üepjoteaik minden reggel, ünaep utáa éa hétfőn eíélbea TELEFON SZÁM: Kíadöísivatal 8*58. Szerkesztőség 5-10 Előfizetési ár cegysítÍTre 135 dinár A Ibéke, mérlege Abba es ünneplésbe, melyet a Rómából visszaérkező miniszterelnöknek és külügyminiszternek üdvözlésére rendeznek hívei, diszsszonans hangokat kever bele a beogradi Politika. Pasics és Nincsics úgy térnek haza, mintha a béke olajágát hoznák magukkal — Mussolini kezéből. De amit Mussolini a fiumei szerződésbe belepakolt, tőr-e vagy olajág? Ki tudna ma erre a kérdésre felelni s ki tudna úgy, hogy nem vetné 8 mérlegre mindazt, ami Mussolini politikáját jellemzi ? A Politika arra a beszédre figyelmezteti az SHS. királyság közvéleményét, amit Mussolini nemrégiben Crispinek, a stagy olasz államférfiunak emlékünnepélyén mondott. Mussolini ebben a beszédében hangoztatta, hogy az ő politikája nem gyökértelen Olaszországban, Annak a politikának követője,tó, melyet e.-kon zervativ Crispi évtizedeken kérész tü! változatlan kitartással képvi telt A mai politikai kategorizálás szerint Crispi politikáját nem konzervatívnak, de reakciósnak kell tartani s amikor az SHS. királyság kormánya a reakció politikájának legméltóbb képviselőjével politikai szerződést köt, akkor jogosult annak vizsgálata, hogy az olasz fassizmus és jugoszláv de mokrácia politikai egyetértésénél melyik elv, melyik politikai orientáció, melyik világnézlet hozott e másiknak áldozatokat? Ha figyel jük a nemzetközi szerződések kötésének körülményeit, meg kell látnunk, hogy a szerződéskötés puszta ténye barátságos viszonyt feltételez a szerződő államok között, még akkor is, ha csupán gazdasági kéidéseket, vagy íarifális problémákat oldanak is meg közös megállapodással. Emlékezetes még, hogy milyen világszenzációvá vált az angol kormánynak Szovjetoroszországga! kötött legelső gazdasági szerződése. Ha pedig két ország kormánya olyan megállapodást köt, melyek vitás területi kérdéseket oldanak meg s sokszor háborúval fenyegető s kölcsönös megegyezéssel eddig megoldhatatlan problémákat intéznek cl, akkor arra kell következtetni, hogy a két ország kormányzatának szelleme közt nincs meg az az eltérés, amit a mindennapi élet jelenségei s a politikai tudomány tanításai a demokrácia és fassizmus között látnak. Feleljenek a beavatottabbak arra a kérdésre, hogy a békekötésnek ez a mérlege kedvező-e az SHS. királyságra nézve. Az bizonyos, hogy általa Jugoszlávia megszabadult azoktól a gondoktól és terhektől, melyek nyugati határainak állandó védelmi készültségével jártak s nem tagadható az sem, hogy politikai kihatásában a horvát kérdésben is mozgékonysághoz s nagyobb szabadsághoz jut általa a kormány. Ezek azonban átmeneti előnyök, melyek hosszabb-rövidebb id múlva már elveszítik minden jelentőségüket. S akkor csak azok az áldozatok maradtak meg, me lyeket — sajnos véglegesen és visszavonhatatlanul — ezekért az átmeneti megkönnyebbülésekért SZERKESZTŐSÉG-. Kralja Aleksaasdra ulicc /t- se. &!&tí Kiadóhivatal > Kralja Aleksanára nlica 1 (Lc’íjaeh-jjelctaj BEBmneBpB®® kellett adni. Mert a béke híveit nem tévesztheti meg az a békét teremtő szerződés sem, mely eleven mi litárizmussal s gőgösen tennivógyó imperializmussal teremt barátságos állapotot. A militarizmussa! kötött béke militarizmust jelent a másik szerződő félre is. Az imperializmussal való megállapodás imperialistává teszi a másik felet is. S attól kell tartani, hogy a jugoszláv demokrácia bevonul értékes ritkaságként, gyönyörű történelmi ereklyeként a nemzeti história múzeumába. Meghalt Wilson Ä’ világháború sorsát irányitő államférfiak egyik legjelentékenyebbje dőlt ma ki az élők sorából. Woodrow Vilson, az Egyesült-Államok volt elnöke, aki a. német buvárhajóharc hatása alatt feladta Amerika semlegességét milliós hadseregeket vetett az antant frontjára és ezzel döntő befolyást gyakorolt a háború kimenetelére, éveken át tartó betegség után meghalt. A legújabb kor történetének egyik legmesszebbható tényezője tűnt ei vele az élet színpadáról. Mint a béke eszméjének előharcosa emelkedett Wilson az Egyesült-Államok élére és mégis belesodorta Amerikát a háborúba, mert amerikai politikát folytatott, amelynek kizárólagos célja az amerikai érdekek védelme A tengerek szabadságának megóvása elmén csatlakozott Wilson az antanthoz és ezzel a német birodalom s az osztrák-magyar monarchia sorsát megpecsé elte Hires tizennégy pontja, amelyet először I91S január 8-ikan formulázott meg a washingtoni kongresszushoz intézett szózatában, azokat az elveit fejezte ki amelyeket már ifjú egyetemi tanár korában hirdetett. De minrt hogy pacifista eszméi nem tartották vissza attól, hogy a világháborúban résztvegyen, úgy a békeszerződések vezérgondolatai gyanánt ajánlott tizennégy pontja sem volt elég gyakorlati értékű ahhoz, hogy a való élet tüzpróbáját kiállja. Wilson visszavonult a közélettől, a legutóbbi elnökválasztáson már fö! sem lépett és állítólag az eszméiben való csalódás volt az oka súlyos betegségének, amely ímost halálát idézte elő. Newyorkból jelet,tik : Woodrow Wilson, ez Amerikai Egyesült Államok volt elnöke, ötvenhárom éve'' korában hosszas betegeskedés után elhunyt Wilson neve a hábonr utolsó esztendeiben vélt világszerte ismertté és egyike lett az újabbkor! történelem legismertebb politikusainak. Az ohiói, születésű EöríéneMsnár a világháború kitörése előtt került az Egyesült Államok elnöki székébe. Mielőtt a Fehér Házba beköltözött, nem foglalkozott politikával, hanem a pennsylvaniai egyetem katedrája szolgált lépcsőfokul számára az Unió elnöki székéhez. Tagja volt ugyan a republikánus pártnak, azonban abban, hogy elnökjelöltté kiszemelték, éppen politikai szürkesége játszott szerepet, az, hogy nem exponálta magát a pártharcokban és a republikánus-párt vezető-férfiai joggal remélhették, hogy a csöndes tudós, aki tájékozott, magasszinvonalu és finom tollal irt történelmi munkákkal tette is mértté a nevét, kellemes elnök lesz és nem fogja túlságosan zavarni köreiket. Roosevelt után ez amerikai közvélemény is úgy találta, hogy elég volt már az energikus, mindenbe beleavatkozó, sokat szereplő és hangos elnökökből, ezért általános rokonszenvvel fogadták az európai nemzetiségi kérdések tudósának jelöltségét, aki szokatlanul csöndes és békés választási kampány után nyerte el az elnöki tisztséget. A pacifista tudós volt az Egyesült Államok elnöke, amikor a véres világháború kitört és Wilson — híven pacifist« elveihez — a szigorú semlegesség álláspontjára helyezkedett az európai bonyodalommal szemben. Az amerikai közvélemény e háború első hónapjaiban egyönteiüen helyeselte ezt a régi tradíciókhoz megfelelő külpolitikát, a nagytőke azonban, amely a világháború konjukturáját és kereseti lehetőségeit nem akarta kiaknálatlanu! hagyni, erős nyomást gyakorolt a szenátusra, hogy hagyjon fel a desinteressement politikájával. A Noríhcüffe-propaganda teljes erővel hozzálátott ahhoz, hogy Amerikában a beavatkozás politikáját népszerűsítse és nem volt nehéz megtalálnia az utat a nagytőke szolgálatában álló amerikai sajtóhoz: a háborús láz bacilusaival gyorsan sikerült beoltani az Unté népét is. Wilson ebben az időben bizonyult először gyenge és ingadozó államférfinak, nem tudott vagy nem akart ■— elientálliű a két oldalról jövő nyomásnak. A háború befejezése után, amikor mindenütt, mint a béke megteremtőjét ünnepelték, felhangzott az a vád Wilson ellen, hogy pacifista meggyőződésétől és a semlegesség elvétől nem egészen önzetlenül tért el a háború alatt és ez ellen a vád ellen a békeapostol nem védekezett elég erélyesen s eléggé meggyőzően. Az, ami miatt Amerika a beavatkozás politikája mellé állt és ami miatt megüzente u ‘-háborús.- -'3 köaper.;t-j hatalmaknak, tagadhatatlanul nem volt elegendő ahhoz, hogy olyan súlyos következményekért vállalhassa lelkiismeretes politikus a felelősséget, mint aminök a háború újabb elnyujtésa és az ezzel járó felbecsüihetetlenü! szörnyű veszteségek voltak. A Lusitania elsülyesztése a német hadvezetőség egyéb hőstetteihez méltó barbár cselekedet volt, de a hadüzenet, amellyel Amerika felelt rá, semmivel sem bizonyúlt békésebb és pacifistához méltóbb ténykedésnek. Az amerikai nagytőke megtalálta számításait a beavatkozásban, de a közvélemény, minél tovább húzódott a háború és minél nagyobb áldozatokat követeli, annál inkább hajlott a mielőbbi békekötésre. A John Hopkins-egyetem volt tanóra, a New- Y arsey -egyetem volt kormányzója akit súlyos felelősség terhel Amerika beavatkozásáért a világháborúba, hamarosan visszatért pacifista elveihez. 1917 ben jelent meg Parisban A népek szövetsége cimü politikai tanulmánya és ettől az időponttól kezdve szerepelt Wilson a köztudatban, mint a világbéke lelkes harcosa. A háború utolsó éveiben a központi hatalmak országaiban mind követelőbben lépett előtérbe a békekötés szükségességének gondolata és a különbékék létrehozásáért fáradozó diplomaták Wilsontól várták a kezdeményezést. Az Egyesült Államok elnöke mindádig, amig az untúnt-államok teljes győzelme biztosítottnak nem látszott, nem tett komoly lépést a békekötés terminusának közelebb hozása érdekében. Nem sokkal a központi hatalmak összeomlása Lastask mai, nw^ma. lé oláal
