Bácsmegyei Napló, 1924. február (25. évfolyam, 31-59. szám)
1924-02-03 / 33. szám
2. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1924 február 3. előtt adta ki híres 14 pontját, amelyben már pregnánsan és félreérthetetlenül szögezte le a népek önrendelkezési jogának elvét. A béketárgyalások alkalmával, amikor ennek a keresztülviteléről és a gyakorlatba való átültetéséről kellett volna gondoskodni, bizonyult másodszor is erélytelen politikusnak Wilson. A versaillesi konferencián, amelyen személyesen vett részt, Clemencau teljesen háttérbe szorította. Az amerikai békeapostol nem tudta akaratát érvényesíteni és elkedvetlenedve visszautazott Amerikába. Az Egyesült Államok külpolitikája ettől az időponttól fogva újból a be nem avatkozás álláspontjára helyezkedett. 1920 novemberében Wilson, a ki két cikluson keresztül ült az elnöki székben, fel sem lépett és Hardingot választották meg utódéul. Wilson, aki ekkor már súlyos beteg volt, nem várta be hivatalos ideje leteltét, hanem korábban visszavonult. Szombaton hajnalban halt meg. kilépett a ferencreadből? A szuboticai rend főnöke cáfolja a hírt Suboticán az a hír terjedt el, hogy páter Makár ferencrendi áldozár, akit csak nemrégiben helyeitek át Pécsre, kilépett a rendből és mint magánember Kecskeméten tartózkodik. A közismert és Szuboticán nagy népszerűségnek örvendő szerzetes állítólag azért lépett ki a rendből — legalább is Szuboticán igy beszélik — mert beleszeretett egy konzul leányába, akivel rövid időn belül egybekel, mihelyt a polgári életben megfelelő elhelyezkedést talál. Á hir ebben a formában túlságos valószínűtlennek tűnt föl, fölkerestük tehát a suboticai ferencrendiek főnökét, bogy megtudjuk, mi igaz páter Makár A vizűm ír a: Hoitsy Pál Aki csak a szomszéd vármegyébe akar is utazni, hogy meglátogassa beteg testvérét, vagy felkeresse az anyja sírját, annak útlevelet kell váltania a saját hatóságától, s azonfelül — ami a keservesebb — vízumot kell rá szereznie annak az országnak konzulátusától, ahová utazni akar. S az igy kiállított dokumentummal is csak sokszoros korlátozások Között utazhatik s a határt csak a megjelölt néhány ponton lépheti át. Visszatértek azok az állapotok, melyeket a táívuli múltban nagy járványok idején volt szokás életbeléptetni, mikor vas villás őröket állítottak fel a határok mentén, akik megakadályozták a szabad közlekedést. S az emberek egymásközötti érintkezése visszahanyatiott — a kultúra örök gyaláza tára — arra a fokra, amelyről azt kétezer esztendővel ezelőtt a római impérium kiemelte. És akit érdekel, az a kérdés, hogy meglevő jól bevált intézmények tönkremehetnelc-e megint, miután üdvös voltukat tapasztalta már egyszer az emberiség: annak ajánlom, hogy vessen egy pillantást arra, hogy minő volt az utazás és közlekedés a római birodalomban a császárok alatt. Nemcsak fejlettebb és szabadabb volt, mint aminő most az utódállamokban. hanem leszámítva a gőzerő Vei működő intézményeket: a fejlettségnek sokkal magasabb fokán állott, mint a háborút megelőző években is. A nagy világbirodalomban mindenki szabadon járhatott, kelhetett. Nemkilépéséből. A rend főnöke nagyon meglepődött, mikor a közszájon forgó hirt közöltük vele. — Mi nem tudunk semmit a dologról — mondotta — valószínűleg pletyka az egész. Mindjárt meg is magyarázta, hogy miért tartja pletykának páter Makár kilépéséről és nősüléséről szóló hireket. — A dolog úgy áll, hogy .páter Makár a termé-zet kegyelméből szép, daliás ember, aki itt Suboticán — persze önhibáján kivül —• nagyon népszerű volt az asszonyhivők körében ... Az hiszem, hogy ezek fantáziájába született az egész mese, amelynek — tudtommal — semmi komolyabb alapja sincsen. Az olasz megegyezés javítja a dinárt A külföldi tőzsdéken az olasz kereskedők összevásárolják a jugoszláv valutát Az utóbbi két hét alatt a dinárnak újabb fokozatos értékemelkedése volt megfigyelhető. Zürichben január elején 6.40—6.50 centimes körül hullámzott a dinár kurzusa, a mely a hónap végéig 6.60 centimesig szilárdult meg, február 1-én pedig 6.675 zárókurzus után a zürichi esti utótőzsdén 6.70 centimes árfolyamon jegyezték valutánkat. Sztojadinovics pénzügyminiszternek a parlament szerdai ülésén tartott expozéja kedvező színben tünteti fel az ország pénzügyi helyzetét az aktiv költségvetés szintén szilárdító hatással lehet valutánkra — de csak abban az esetben, ha ezeket a kedvező optikai jelenségeket gyakorlati momentumok is támogatják. A dinár javulásának gyakorlati megnyilvánulása eddig a mint Veljkovics Voja a parlamentben is kifejtette — a belföldi árak emelkedésében mutatkozott, ami seanmiesetre sem nyújthat alapot a külföld bizalmának követelésére és a valuta stabilizálására. Az ipar és kereskedelem válsága, amit a defiáció-okozta pénzhiány idézett elő, s a termelés csökkenése és a kivitel alig legyőzhető akadályai, mind olyan jelenségek, arhelyek inkább rontják, mint javítják a dinár külföldi árfolyamát. A dinárnak a decemberi ellanyhuiás után bekövetkezett újabb szilárdulása egybeesik az Olaszországgal folytatott megegyezési tárgyalások publikálásával és a szerződés aláírásával. Pasics és Nincsics római útja óta 5.50 centimesről 5.70-re kapcsolatok ez előrelátható fejlődésének tulajdonítható, hogy az olasz kereskedők már most nagy mértékben vásárolják össze a dinárt Édesben és Zürichben. Ez a közvetlen oka a dinár újabb javulásának és az emelkedés főként a kereskedelmi szerződés megkötése és az intenzivebb kereskedelmi összeköttetés megindulása után előreláthatóan iolytatóáni fog. MffiMaawBn Ellentmondó feirek Venizelosz állapotáról Marad, vagy távozik? Athénból jelentik: Kafandrisz helyettes miniszterelnöknek a parlamentben tett azt a bejelentését, reméli, hogy Venizelosz három-négy nap pihenés után ismét munkaképes lesz és állapota egyáltalán nem ad okot aggodalomra, athéni politikai körökben a legnagyobb kétellyel fogadják. E körök föltevése szerint Venizelosz csak azért nyilatkozott emelkedett Zürichben a dinár és a többi külföldi tőzsdéken is átlag 5 százalékos javulás állt be. A iugoszláv-olasz politikai szerződés, a két állam barátságának helyreállítása kétségtelenül nagy mértékben megszilárdította az S. H. S. királyság helyzetét. A konflagráció állandóan fenyegető veszedelmének elhárítását célozza a szerződés és szilárdulást jelent nemcsak a Balkánon, hanem az egész európai politikában. A politikai atmoszféra javulása természetszerűen érezteti hatását a pénzpiacon — de még nagyobb fontossága van a megegyezésnek kereskede- { iempolitikai szempontból, ahol nagy szerepet játszik és elsőrangú fontossággal bír a békét jelentő egység. Az eddigi hideg viszony mellett is élénk kereskedelmi kapcsolatok állnak fenn az S. H. S. királyság és Olaszország között. A kereskedelmi megegyezésnek különösen Jugoszlávia szempontjából van nagy fontossága. mert az országnak Olaszország felé irányuló kivitele lényegesen, csaknem 50 százalékkal nagyobb. niint a behozatal. Ezek a kapcsolatok még inkább növekedni fognak a kereskedelmi szerződés megkötésével, amit az olasz kereskedelem már most számításba vesz. Olaszországnak nagy szüksége van Jugoszlávia gazdasági terményeire és állattenyésztésére és a kereskedelmi szerződés megkötése után Itália élelmiszer-szükségletének legnagyobb részét még az eddiginél fokozottabb mértékben is Jugoszláviából fogja fedezni. A kereskedelmi ... -----csak a római polgár, hanem annak a sok száz nemzetnek minden tagja, akiket hatalma alatt tartott az impérium. Az actiumi ütközet után harmadfélszáz esztendeig nem volt a birodalomnak háborúja. A rablóktól megtisztították a szárazföldet, a kalózoktól a tengereket. Tökéletes volt a közbiztonság. A közlekedési utak rendszerét pedig kiépítették \ úgy, ahogy az soha embereknek nem sikerült, s talán a jövőben se fog sikerülni soha. Ahogy ezek az utak épitve voltak, azokat tökéletesség szempontjából meg se közelitik a vasútépítő mérnökök alkotásai. A Via Appián megvan részben ma is a régi kövezet, poligo^ bazaltkockákból, melyek ragasztók nélkül vannak összeróva, s 2200 esztendő alatt is keveset koptak. Az egnati-ut Durazzótól Konstantinápolyig márványlapokkal volt kirakva s e lapoknak egy része, — melyeken Pál apostol is lépkedett, mikor Filippiből Szalonikibe gyalogolt — megvan ma is. Erdélyben ma is közlekednek Torda mellett az utón, melyet a rómaiak építettek és ilyen utak átszelték mindenfelé az egész birodalmat. Afrika északi részén a mai Gibraltártól Suezig vitt a müut, onnan az Eufratesig s az Arabtengerig. De az Eufráteshez Magyarországon keresztül Konstantinápolyon át is vezetett egy másik ut. Itáliából észak felé több •közlekedési vonal futott az Alpesejken keresztül, mint amennyi száz ‘esztendővel ezelőtt a forgalmat lebonyolította. S mindezeket az utakat évszázadokra szóló tartóssággal építették. A mi civilizációnk büszke az ő vasúti ! töltéseire, sineire. hegyszakadékok között elrnenő hidjaira. De hol lesznek ezek kétezer esztendő utá i? A Via Appia kövezetének talán akkor is meglesznek a maradványai. £s ezeken a római utakon állandó volt a sürgés-forgás. Az utazó állami hivatalnokok befogadására postaállomások voltak felállítva (de, melyekben tekintélyes magánosok is megszállhattak), a magánosok részére vendéglők. Váltott lovakról mindenütt gondoskodott a fuvarosok céhe. amely állami kedvezményeket élvezett. A posta oly tökéletes volt, hogy Galenus, a hires orvos, mialatt Rómában lakott, levélbelileg kezelte ázsiai betegeit. Utazókönyvek léteztek a közönség szolgálatára (mint a mostani Bädeckerek). melyekben fel voltak sorolva a postaállomások és az egyéb tudnivalók. A gyorsaság, mellyel a rómaiak utazni tudtak, bámulatba ejtette az egész középkort. Julius Caesar Rómától a Rhone-ig nem egészen nyolc nap alatt tette meg az utat, s naponta 20 geográfiái mérföldet, vagyis 150 kilométert hagyott hátra. Hero halálának hírét Icelsus nem egészen 7 nap alatt vitte meg Galbának Spanyolországba, miközben Tarraco— Clunia közötti szakaszt, csaknem 60 mérföldet, folyton váltott vágtában menő lovakkal (júniusi melegben) másfél nap alatt tette meg. Mikor Mainzban a 69-ik esztendő január 1-én fellázadt Galba ellen a 4-ik és 22-ik légió, ennek hirét január 10-én már meghozta Rómába a helytartó proconsul futárja. Éjjel és nappal folyton utazott, s csaknem 36 mérföldet tett meg naponta.-elnöki tisztséget még néhány napig viselje, hogy könnyebben küzdliessék le az uj kormány megalakitásáitaak nehézségeit. Alig remélhető, hogy Albrami. az ;agg áílamférfiu betegágyához hivott francia orvostanár mást javasolna, mint amit Venizelosz athéni orvosai és ami magának a miniszterelnöknek is meggyőződése, hogy tudniillik Venizelo-sznak egészségi szempontból nem csupán kormányelnöki tisztétől kell megválnia, hanem végleg búcsút kell mondania a politikai pályának is. amely Venizelosz erejét teljesen i'előrólte. Ennek a jelentésnek ellentmond az az értesülésünk, hogy Venizelosz állapotában lényeget javulás állt be. Az agg politikust arithniás fájdalmak kínozták, azomiban szervi megbetegedésnek tüneteit nem fedezték fel az orvosok, akik úgy vélik, hogy Venizelosz egészsége teljesen helyre fog áliani. Rosszulléfce csak múló jelentőségű volt és semmi ok sincs arra, hogy felhagyjon közéleti tevékenységével. Ehhez természetesen az is hozzátartozott., hogy a kocsiban aludni lehessen. És tényleg léteztek utazókocsik, melyek alvásra is be voltak rendezve, valamint olyanok is, melyekben irnt-olvasni lehessen. Némelyekben forgatható volt az ülés. hogy a nap sugarai ne folyton az utas ugyanazon oldalára süssenek. Mi ehhez képest a mai kimustrált vasúti kocsik kényelme? A rómaiaknak utazásaihoz képest óriási hanyatlást mutat a középkor. Hiszen p. o. Olaszországban egészen a XVI. század elejéig még előkelő hölgyek is csak lóháton szoktak volt utazni, s általános nagy bámulatot keltett, mikor Nagy Lajos magyar király édesanyja kocsin tette meg az utat Visegrádtól Nápolyig. De a rómaihoz képest nagy hanyatlást mutat az utazás még a ml legújabb korunkban is. Amíg mi ki tudjuk járni a passzust és a vízumot, amíg iratainkat és podgyászunkaí megvizsgálják két részről is a határon, addig a római végigutazhatott Itálián. Tr-aján vagy Marc-Aurél alatt a belga kereskedő műúton mehetett el a Rajna torkolatától az Eufratesig, mindenütt kapott váltott lovakat, mindenütt azzal a dénárral fizetett, mely odahaza volt forgalomban, sehol vámot nem kértek tőle, sehol podgyászát át nem kutatták, se meg nem kérdezték, hogy van-e vízuma. (Bár, hogy ezt a szót latin nyelvből faragták.) _ Hol vagyunk mi ettől az állapottól? S lesz-e az emberiség még egyszer ott, ahol e tekintetben akkor volt?
