Bácsmegyei Napló, 1924. február (25. évfolyam, 31-59. szám)
1924-02-15 / 45. szám
Poštarina plaćena u gotovozn Ára egy és fél dinár Postaszállítási díj készpénzben lefizetve I Képviselőház XXV. évfolyam Sufootica, PÉNTEK, 1924 február 15. 45. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8-58. Szerkesztőség 5-10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Lázitó statisztika Egy statisztikai kimutatás és egy parlamenti beszéd fekszik előttünk. A statisztikai kimutatás tartományok szerint csoportosítja az amerikai kivándorlókat. A parlamenti beszéd a Vajdaság panaszait tárja fel. A statisztikai kimutatás a legkülönbözőbb szempontú csoportosítás szerint tárja elénk az adatokat, vallás, foglalkozás, életkor, írni olvasni tudás, nemzetiség, vagyoni viszonyok, a kivándorlás oka szerint. De akár mi is az osztályozás alapja, mind egyik csoportban a vajdasági rubrika tünteti fel a legmagasabb $zámot. S tegnap Raics Balázs a parlamentben a vajdasági nép panaszairól, sérelmeiről, hiába hangoztatott kívánságairól s az orvoslás módszereiről beszélt. Lehetetlen összefüggést nem találni a számadatok és a beszéd között. Lehetetlen a beszédet nem Úgy tekinteni, mint a statisztikai adatok magyarázatát s lehetetlen a statisztikai adatokban a beszéd adatainak igazolását meg nem találni. Csak véletlen, hogy ez a két dokumentum: a beszéd s a statisztikai összeállítás egyszerre került a nyilvánosság elé, de ez véletlen súlyos törvényszerűséggel, megcáfolhatatlan megállapításra vet rikítóan éles fényt. A múlt év folyamán a Vajdaságból 3970 családfő, önálló munkás vándorolt ki Amerikába. Ebből 3778-an gazdasági okokból hagyták el hazájukat s csak 192-en családi okok miatt. Azok, akik a kivándorlás nemzetsorvasztó okaival már a régi Magyarországon foglalkoztak, szinte be voltak arra idegezve, hogy a kivándorlás legelső s legtekintélyesebb okát a nagybirtokban keressék. A nagy birtok és a 30 krajcáros napszám — ezek voltak azok a begyakorolt és hatásukat soha el nem tévesztő reflexmondatok, a mivel a kivándorlás problémáját a gazdasági problémákkal a legegyszerűbben és legbiztosabban összelehetett kapcsolni. De mivel magyarázzuk most azt a tényt, hogy csak a Vajdaságból 3970 család indult útnak Amerika felé a múlt évben s mivel magyaráz zuk akkor, ha még arra is gondolunk, hogy a kivándorlók számát Amerika kontigentálja, hogy a kontingens minden évben már februárban be szokott telni s hogy legalább tízszer annyian vándo rolnának ki, ha a kivándorlásnak akadálya nem lenne. Hiszen itt nincsenek ipari munkások munka nélkül, a Vajdaság minden országnak amelyhez eddig tartozott, a legtermőbb, a leggazdagabb, a legvirágzóbb országrésze volt. Mi magyarázza meg mégis ezt a 3970-es számot, amiből 3378 esik a vajdasági nemzetiségekre ? A parlamenti beszéd magyaráz. A parlamenti beszéd szól a baranyai állapotok türhetetlenségéről, a pártpolitikának kiszolgáltatott közigazgatás visszaélései ről és hibáiról, az elkobzott és bezárt iskolákról, a robotról, ami csak a szegényeket sújtja s beszél az agrárreform hatásáról, ami a Vajdaságban egészen egyedülálló, soha máskor és sehol máshol föl nem található eredményeket produkált. A földek szétosztása mindenütt másutt s mindenhol máshol nagyobb számú földmunkást foglalkoztatott s emelte a termelés eredményét. Csak a Vajdaságban hajtották végre a földreformot, hogy munkanélkülivé és kenyértelenné váltak a gazdasági szakmunkások ezrei. Hová menjen az a gazdasági munkás, aki generációk hosszú sora óta ugyanazon a földön él, egyetlen földdarabnak tanulta el titkos jeleit, csak itt tud eligazodni a szelek járásán s az alkonyati égbolt jövendölésein ? Hová menjen ? Szédülő fejjel és tántorgó fejjel vánszorog e! — a kivándorlási ügynökök barlangjába. Nincs az a szónok, aki túl tudná kiáltani ezeknek a számoknak harsogó értelmét. Ezeket a statisztikai adatokat perbe lehetne fogni — osztály elleni izgatás miatt. Az agrárkérdést még ebben az ülésszakban letárgyalják A dobrovoijáckérctéf ? parlament előtt A demokraták koncentrált támadása a kormány ellen Beogradból jelentik: A parlament csütörtöki ülésén a dobrovoljác kérdéssel foglalkoztak azzal az interpellációval kapcsolatban, amelyet Boskovics Dusán bánáti demokrata képviselő nyújtott be az agrárreform miniszterhez. Az ülés elején fovanovics Ljuba elnök bejelenti, hogy az igazságügyminiszter több képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kéri, köztük Boskovics Dusánét is, a választási agitáció folyamán elkövetett büntetendő cselekmény miatt. Ezután Boskovics Dusán indokolja meg interpellációját. A dobrovoljác kérdésben már több interpellációt és kérdést jegyzett be, de választ 7—-8 hónapon keresztül nem kapott. Tiltakozik az ellen, hogy a miniszterek igy semmibe se vegyék a házszabá lyokat. Felolvassa a korfui kormány deklarációját, amelyeket az önkéntes hadtesthez küldtek. Kifo gásolja, hogy csak szegény és földműveléssel foglalkozó dobrovoljácok kapnak földet, mert a kormány-deklaráció szerint joguk van a tehetős és más foglalkozású önkénteseknek is földhöz. Felsorolja azokat a kiváltságokat, amelyek a dolirovoljacokat egy törvényerejű rendelet szerint megilletik. Nem egyenlő az elbánás az önkéntesekkel a Bánságban s a Bácskában. A Bánátban csak földműves önkéntesek kaptak földet és kivételképen mások, ha radikálisok. A Bácskában viszont mindenki kapott földet foglalkozásra való tekintet nélkül, — de később elvették azoktól, akik nem a radikálisokra szavaztak. Az egész Vajdaságban folytonos revíziók vannak, ami bizalmatlanságot kelt. Vajdasági mizériák A Vajdaságban — folytatja Boskovics — egyáltalában nincsen olyan törvény, amely alól pe volna kivétel. A Vajdaságban uralkodik a legnagyobb korrupció úgy az állami hivatalokban, mint az önkormányzati hatóságoknál. Erre nincsen orvosság, mert a Vajdaságban még maguk a miniszterek sem tudják keresztülvinni akaratukat és ők sem urai a helyzetnek. — Minden kérdésben, még a legkisebbrangu tisztviselő kérdésében is a helyi radikális pártbizottságé a döntő szó. (Nagy til takozás a centrumban.) A vajdasági korrupció olyan mélyre hatolt, hogy már a bíróságokat is kikezdi. — A Vajdaság kulturált tartomány és mi megszoktuk, hogyha egy községi jegyző valamit megígért, azt meg is tartotta. Most pedig azt látjuk, hogy a miniszterelnök ígért valamit a választás előtt, hogy a dobrovoljácok rászavazzanak és még ma sem tartotta be. (Ellentmondások.) Az agrárreformminiszter válasza Szimonovics agrárreformminiszter válaszol az interpellélónak. A dobrovoljác-kérdést még a Davidovics Ljuba elnöklete alatt élió demokrata-szocialista kormány rendezte, amelynek Koracs volt az agrárminisztere. Még ma is ez a rendelet van érvényben és a kormány kénytelen magát ehhez a rendelethez tartani. Nem igaz ságos dolog tehát ezért a rendeletért Pasicsot okolni. Azt a kérdést, hogy a nem földmíves dobrovoljácok is kapjanak földet, csak törvényes uíon lehet rendezni. Boskovics megnyugtatására kijelenti, hogy épen a vajdasági radikális képviselők hívták fel a figyelmét arra, hogy ezek* nek is kel! íölddet adni. Visszautasítja azt a vádat, hogy ő a nagybirtokosoknak visszaadna főidet. Az utolsó 7 hónapban egyetlen nagybittokos sem kapott viszsza földet. (Egy hang: A szolgabírák adják vissza a földet!) Ha ez igy van, akkor ennek semmiféle jogi hatálya nem lehet. A revízió alkalmával, sok föld fog felszabadulni és igy sok igényjogosult fog földhöz jútni. Vuics földmüvespérti képviselő, aki annak idején szintén tagja volt a dobrovoijac-hadtestnek, foglalkozik a hadtest megalakulásával és az önkénteseknek adott ígéretekkel. Élesen kritizálja a hatóság eljárását a dobravoljácokkat szem* ben. Követeli, hogy ne csak a földműves üobifcvoSjácfokna!: adjanak földet, hanem a más loglsF kozásuaknak is. A csőszteleki példa Brankovics György demokrata támadja a korábbi agrár'miniszter, aki szerinte ellenségesen bánt a dobrovoljácokkal. Elmondja, hogy a bánáti -Csőszteleken, ahol dobrovoljác-telep van, személyesen győződött meg arról, hogy milyen rettenetes lakásviszonyok között élnek a dobrovoljácok és ezzel magyarázható, hogy megdöbben»■ men nagy a gyermekhalandóság köztük. Konkrét példákat sorok fel, hogy a kormány üldözi azokat a dobrovoljácokat, akik nem radikálisok. Felemlíti Ruzsics tanító esetét, akit letartóztattak. Trifunovics Joco (demokrata) beszéde után az interpelláló Boskovics Dusán kijelenti, hogy nem veszi tudomásul a miniszter válaszát és javasolja, hogy küldjenek ki bizottságot, améiy vizsgálja meg a dobrovoljac-kirdést és tegyen jelentést a parlamentnek. Napirendi javaslatában élesen elitéli a kormány működését. A radikálisok nem ígértek földet senkinek Mihajlovics Szvetiszlav radikális szerint Boskovlcsnak nem az volt a célja interpellációjával, hogy a dobrovoljácokon segítsen, hanem ki akarta használná ezt a kérdést a kormány ellen. Régi rágalom az, hogy a radikálisok nem barrítjai a dobrovoljácoknak. A radikális kormány azonban nem viselhet felelősségei azért, hogy az előző kormányok helytelen alapon kezelték ezt a kérdést. A radikálispárt nent Ígért semmit, egyetlen vajdasági radikális képviselő se ígért egy talpalattnyi földet sem. Senki se védi a nagybirtokot. A vajdasági radikális képviselők oiyan agrártervezetei
