Bácsmegyei Napló, 1924. február (25. évfolyam, 31-59. szám)

1924-02-01 / 31. szám

2. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1924 február 1. és a radikálisok között több íz­ben éles összeszólalkozás támadt, amely Lbunovics válaszbeszede közben heves jelenetekben foly­tatódott. Az izgalom tetőpontra hágott Markovics Peró demokrata felszólalásakor, aki rendkívül ag­resszív hangon kelt vitába az építésügyi miniszterrel. Nemanyis klerikális beszéde alatt az izgalom lecsillapodott, de D vac szociáldemokrata éles bírála­tára ismét kitört az izgalom a radikálisok között. A vaj das ági tankertietek aj beosztása Az áSlamnyslvíi és nemzetiségi is­kolákat külön csoportba osztják Beogradból jelentik: A közoktatás­­ügyi minisztérium középiskolai ügyosz­tálya rendeletet adott ki a vajdasági középiskolák uj iskolaszéki beosztásá­ról. A rendelet külön székhellyel külön csoportokba osztja az államnyelvü és nemzetiségi iskolákat. Eszerint az állam­nyelvü középiskolák 11, a németek s a magyarok 3 és a szlávok egy kerületet alkotnak. A vajdasági államnyelvü iskolák be­osztása: 1. A szombori tankerület hatásköre alá keiül Szombor város, a szombori, bara­nyai, apatini, odzsaci és kulai járás, Be­­reg, Rigyica és Bajmok község terüle­tén működő középiskolák. , 2. A szuboticai tankerületbe: Szuüű­­tica és a topolai járás. 3. A szentül tankerületibe: Szeuta, Stara-Kanizsa, a szentai és a turska­­kanizsai járás, Ban és Orosziámos ki­vételével. 4. A srbobranl tankeriileíbe a suiribe­­csei és zsablyai járás. 5. A noviszadi tankerületbe: Noviszad város, a noviszadi és palánkai járás, Petrovaradín város és Káty köztes a titeli járásból.. 6. A veiikikikindai kerületbe, Kikinűa város, a kikindai és novibecsei járás, Kumán, Meience, Taras és Oroszlámos községek kivételével. 7. A zsombolyai tankerületbe: a zsom­bolyai és csenyei járás. 8. A velikibecskereki tankerüleíbe: Becskerek város, a becskereki, titeln já rás (Katy község kivételével), Perlez, Farkazsdin, Kumán, Meience és Taras községek. 9. A pancsevói tankerületbe: Pancse­­vo város, a pancsevói és kovacsicai já­rás, Perlez és Farkazsdin kivételével 10. A vrsaci tankerüleíbe Yrsac város, a vrsaci, mariolanai, alibunári járás, Mó­dos és Párdány község és a belacrkvai járásból Uljma és Izbiste község. 11. A belacrkvai tankerüleíbe Belacrk­­va város és járás, kivéve Uljma és Iz­biste községeket. A magyar nyelvű középiskolák tanke­rületi beosztása: 1. A szuboticai tarrkerüiet alá Szubo­­tica székhellyel a szuboticai és szom­­bofi kerület tartozik. 2. A szentai tankerület (székhely Sen­ta) fennhatósága alá a szentai és novi­szadi kerület kerül. 3. A becskereki tankerüleíbe az ösz­­szes bánsági magyar középiskolákat so­rozzák. A német tannyelvű középiskolák tan­kerületi beosztását vallás szerint végez­ték. Eszerint a novivrbaszi tankerület alá Bácska és a Szerémség protestáns intézetei, a noviszadi tankerület alá a Bánát és a Szerémség katolikus intézetei, a zsombolyai alá az összes többi bá­náti intézetek, a vrsaci fennhatósága alá a vrsaci re­áliskola tartozik és végül a - mcsevoi tankerület hatásköre a bánsági protestáns német tannyelvű in­tézetekre terjed ki. A szlovák iankerület székhelye, mely alá egyetlen egy középiskola tartozik Bács Petrovác lesz. A kereskedelmi iskolák uj tankerületi beosztása a következő: szombori tanke­rület alá a szombori középiskolai ianke­rület területe; a szuboticai tankerület alá, a szuboticai és szentai középiskolai tankerülct területe; a noviszadi tanke­­rület alá a noviszadi és srbobrani kö­zépiskolai tankerület területe, a becske­reki alá a becskereki, zsombolyai közép­iskolai tankerület területe és végül a pancsevói tankerület fennhatósága alá a pancsevói, vrsaci és belacrkvai középis­kolai tankerület területe kerül. Visszatérnek a hitelüzletek A kereskedők nem látják szívesen a hi:, el üzletek feltámadását A kereskedelemben a háború óta teljesen megszűntek a hitelüzletek. Á kereskedők csak készpénz fizetés ellenében kaptak a gyáraktól árut s a legtöbb esetben az áru megérke­zése előtt kellett már a számlát ki­egyenlíteni. Most lassankint kezd visszatérni a békebeli állapot és né­hány hónai) óta 'újból megindultak a hUeläiietek. Az utolsó hetekben valósággal el­árasztják Szuboticát a külföldi cégek utazói, akik most ajánlanak első al­kalommal a békebeliekhez hasonló feltételek mellett árut. Az ajánlok a legkülönbözőbb üzletághoz tartozó cikkekre egyformán vonatkoznak, leginkább azonban a textil, kcnfék­­dos és divatáruban van nagy kíná­lat a legelőnyösebb hitelfeltételek mellett. A hitelüzleíek újbóli megindulásá­nak gazdasági okaira és kereskedel- Ümi hatására vonatkozólag egy tekin­télyes szuboticai nagvkereskedő a következőket mondotta munkatár­sunknak: — A hitelüzletek a legtöbb üzlet­ágban az utolsó hónapokban élénken megindultak és azok a külföldi gyá­rak és nagykereskedők, akik eddig csak a számla előzetes káegy említése után, vagy legjobb esetben utánvét­tel szállítottak, most békebeli hitel­feltételekét ajánlatiak, az áru átvé­telétől számított hatvan, sőt kilenc­ven napos fizetési kötelezettséggel, olykor meg előnyösebb feltételekkel is. A komoly kereskedők nem látják szívesen a hitelüzletek feltámadását. ‘ z a szokás, amely az utolsó néhány esztendőben állandósult, sokkal in­kább mfefcfelél a reálistán gondolko­dó, szolid kereskedőnek, mint a hi­telüzletek. Attól lehet'.tartani, hogy különösen a háború után keletkezet kisebb üzletek túlságos, mértékben fognak az előnyös feltételek mellett hiteit igénybevenni, ami* alapjuk; an rendítheti meg az ilyen fiatal válla­latokat. Az a kereskedő ugyanis, aki most a kedvező fizetési feltételiek I mellett az eddiginél nagyobb áru­­?raktárát fog felhalmozni, abban az xnet mmsmsmaismííx^t. esetben, ha nem tudja raktárát ide­jében kiárulsitani, nem fog tudni ele­get tenni fizetési kötelezettségének. Sokan természetesen örömmel üd­­vözlik a hitelüzletek feltámadását, komoly kereskedői körökben azon­ban az a vélemény, hogy a reális alapra épített üzletembernek erre ma még kevésbé van szüksége és a hi­telüzlet a valuták ingadozása miatt ma még kevésbé előnyös, mint volt a háború előtti esztendőkben. Hogy az osztrák, cseh és más kül­földi gyáruk ismét rátértek a hitel­­üzletekre, azt azzal magyarázzák, hogy az utóbbi időben a jugoszláv piacnak sokkal kisebb a felvevőere­je. mbit azelőtt. A külföldi cégek, hogy árujuknak piacot biztosítsanak, kénytelenek ehhez az eszközhöz fo­lyamodni’. Elveszett egy kegyelmi kérvény Ä saboticai kommunista-por epilógusa A suboticai kommunistapárt 1920- ban mozgalmat szervezett Suboti­­cán. aminek véres zavargások lettek a következményei. A zavargók töb­bek között Gál rendőrbiztost meg­gyilkolták. A mozgalom vezetői és a gyilkosok felett a suboticai törvény­szék rögtönitélő bírósága Ítélkezett, amely a bizonyítási eljárás befejezé­se után a vádlottakat részint halálra, részint súlyos fegyházbüntetésre ítélte. A vádlottak közül Vurst József 19 éves cipészsegédet a bíróság tizen* 1 kétesztendei [egyházra ítélte, mint a gyilkosság egyik részesét. Vurst a tárgyaláson azzal védekezett, hogy a kritikus éjszakán gyanútlanul ment haza Ben-e Sudarevicseva-uccai la­kására, amikor szembe találkozott egy csoport zavargóval. Ki akarta ; őket keriiini. azonban a társaság [ egyik tagja útját állta és kényszeré \ tette, hogy velük menjen. Nem mert ellenkezni és igv került el a íll-ik köri rendőrlaktanyához, ahol a tár­saság egyik tagja belőtt az ablakon. : A golyó Gál rendőrbiztost találta, : aki nyomban meghalt. Vurst József védekezését nem fo­il gadta el a bíróság és igy került ő is a többi vádlottal a miírovicai fegy­­házba. ___ ... vfT': t'-;" • .. -«~ Trézsi frizurája — Elbeszéli egg férj — Itt az ideje, hogy megemlékezzem már Trézsiről, aki mintaképe volt ugyan a becsüleütek, meg a hűségnek, azonban mégis' lopctt. Nevezetesen az életünk­ből lepett el annyit, hogyha ez nem tör­ténik meg, mathuzsáiemi kort érünk s jómagam fedve vagyok mindennemű borbély sztrájk ellen, mert bokáig nőhet a szakáikra, mint a nyugodt tempera­­mentumu embereké. Hogy ki ne essünk a sorból, el kell mondanom, hogy Trézsi mindenes volt nálunk s a kultúra iránt való nagy ér­zékét jellemzi, hegy mezítláb jött be a tanyáról a városba, félesztendő múlva pedig mar egész kis vagyont költött egy kosztümre. Az idők folyamán megszokta a he­lyet, mi is eléggé megszoktuk őt. Köz­ben veit ugyan felőle vitám a felesé­gemmel elég, ő azt állította, hogy Tré­­zs! nem szeret gondolkozni, én erősítet­tem, hogy nem tud. Am.it ma véstem a szivébe örökké kö­vetendő példa gyanánt, azt holnapra már elfelejtette. Homályos sejtések él­tek például bennem, hogy férfigyülölö. Ezt onnan picéztem ki, hogy reggel, mi­kor behozta ruháimat a nadrágot tette legalul, azt legyürette a többi holmival, tetejébe a télikabáítal is. — Trézsi, mondtam neki, Trézsi, mi­re való ez a fordított sorrend? Arra aztán kifordított mindent. — Hol jár, fiam, a maga esze, az Is­ten áldja meg! Egyszer a kanalat felejtette ki a teri-Itésből, máskor két kancsó vizet is ho-­­Szőtt, de poharak nélkül, — a Trézsi Í esze járásával lehetetlen volt tisztába jönni. Azonban egyre többet adott a ruhá-1 zatára, rajtakaptam, amint egyszer ka-1 I lapokat próbált, esténkint megmosta a ! lábát s a sarki füszeresboltba is csak ; teljesen felöltözködve, megíésülködve volt hajlandó elmenni. — Ez a lány szerelmes! — mondta vésztjósló tekintettel a feleségem. Aki látja vala abban a pillanatban ö nagyságát, biztosra veszi, hogy nőm a szerelmet valami becstelen foglalkozás­nak tekinti. Voltaképen úgy áll a hely­zet, hogy csak házi szentélyünkből óhaj­totta kiűzni ezt a fogalmat, lévén rög­eszméje, hogy én, szelid hatvan eszten­dőmmel a vállamon, minden szabad pil­lanatomat színésznőnek társaságában töltöm s olyankor nein az esztendők suiya nyomja a fent idézett vállaltat, hanem holmi fürge táncosnők szikiid termete, (Ebből lesz a ilyakszirtmerc­­vedés, rémitett meg egyszer.) — Micsoda bolond beszéd az, hogy szerelmes! Azt gondolja, hogy minden­kinek ilyen szamárságokon jár az esze? — De drágaságom, Trézsi immár húsz éves és a szent természet követelheti a maga szent jogát. — Mit bánom én a szent természe­tet! Ha észreveszek rajta ilyen szem- I tclenséget, kiröpitem. ! Abban az időben immár Trézsi a ha­li födik éve látván el munkakörét, szén- j I vedélyesen a tisztálkodásra adta magát | Is minden sző nélkül betelepedett heten-1 § kint a fürdőkádamba. — Mondja meg neki, drágám, hogy ne" merészeljen ilyesmit, mert baj lesz. Ezi én mondtam. Nőm azonban bámulatosan hideg ma­radt. — A viz mindent lemos, mi van abban! Mondom, tisztálkodott s az újságjaim­hoz képtelen voltam hozzájutni. Ha kér­tem, azt felelte: — Mindjárt hozom, még nem olvas­tam végig. A pukkadás környékezett. Ekkor ugyanis olyanféleképpen alakult a hely­zet, hogy szigorú tilalom zárit el a Tré­­zsivel való diskuráíástól. — Mondja meg, mit akar, majd én parancsolok neki! — intett le a felesé­gem. Nem tudja az a leány, hogy ki­nek engedelmeskedjék, ha különféléket mondanak neki. Akkortájt fölfedeztem az újságomban egy apróhirdetést, Valamelyes becsüie­­tes cipészmester keresett magához illő feleséget, akinek a jó erkölcsére he­lyezte a fősulyt. Én bekerítetten! a hir­detést piros plajbásszal, s Trézsi lépre ment. — Érti a tekintetes ur az újsághirde­tést? — kérdezte egyszer. — Hát nem valamennyit, csak amik szerelemre vonatkoznak. — Éppen hogy ez kellene nekem! Másképpen nem tudván tőle szabadul­ni, az volt a tervem, hogy férjhez adóin, így megszűnik a szórakozottsága, ő is jól jár, én is jól járok. Vasárnap már jelentkezett a cipész­mester (azért szemeltem ki őt, meri bíztam az itteni gondviselésben, hogy a lábszijja szerzi meg minden múltakért az elégtételemet), mondom, jelentkezett s a feleségem kidobta. 1 — Mit akarsz te szerencsétlen? —■ vigasztalta a síró Trézsit. Férjhez men­tnél? Nincs okosabb doigod? Addig vagy 1 boldog, amíg lány vagy, megvert az is­ii tea, mihelyt egy részeges gazemberhez íj kötötted az életedet. Hogy szereted? jí Hat tudod te, mii az a szerelem? Egy tkis fene, egy kis reszelt nyavalya. Várj jjsorodra, különb legények jönnek majd I érted, hivatalnok urat is kaphatsz! í Azt hiszem, az utolsó csalétek hatott ja legjobban, mert Trézsi félóra múlva ; már vígan nótázott s a terítésnél csu- I pán a tányérokat felejtette le az asztal- Š fűi. — Ma este hétig sétálhatsz! — hang­­íj zott végül nőrn fejedelmi kegye.. I 1 rezsinek szóit az is, nem nekem. Én I kénytelen voltam a feleségein mellett (kutyagolni, bejárván a jóbarátnők sere­­gél, ahol illő kommentárok mellett vo- i miit föl "Trézsi története. I Esti fél nyolckor aztán rémes kiabá- I iások hangja tört felém a koiiyhábo I Összehuzádtam, szót se mertem szólni, Smert sosém tudja ilyenkor a szegény I ember, mikor kerül rá a sor. I Végre bejött a feleségem, becsapta nnéigesen az ajtót. I — Majd adok én neked? — ieuyege­lí íódzöít még kifelé. I — Miért izgatja föl magát drágám? — próbáltam a leikéhez férkőzni. I — Miért? De ilyen szemtelenséget! Képzelje, éppen olyan frizurát csinált, niint amilyen az enyém. Hát sok min* jden hibáját elnéztem, de ez a kékség I felbőszített. Kidobtam. Ne merjen egy szói se mondani ellene, mert itt az tör­­jténik, amit én akarok. Kidobtam. 1 Bob,

Next

/
Thumbnails
Contents