Bácsmegyei Napló, 1924. január (25. évfolyam, 1-28. szám)
1924-01-10 / 9. szám
1 Ára egy és fél dinár Postaszállítási díj készpénzben lefizetve' % *’-lV; ,J' " ' . Mi- "■■■&« ‘ V'" ' r© ' fitt r-XXV. évfolyam Stótca, CSÜTÖRTÖK, 1924 január 10. P/iüsr**® _ r«« “ 3«»«w i»m Megjelenik minden reggel» ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8-58, Szerkesztőség 5-19 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár £ZEIiK£SZlk£LC> Kralja Alcxantíra-uíiea 4 szám alatt Kiadóhivatal: Kralja Alexandra-uHsa 1 CLelhaeh-palota) Kezdődik a játék Azok a jelenségek, amelyeket az európai államok nemzetközi viszonyainak legújabb rendezése vet fel, mély és gyökeres összefüggéseket tárnak fel a szemlélő előtt. Mintha mindaz, ami a háború befejezésétől kezdve a mai napig történt, csak előkészület, seregszámla, csak erőgyűjtés lett volna ahhoz a véglegesnek szánt berendezéshez, amivel a hatalom urai Európában mégakarják szabni a többi államhoz fűződő viszonyának tartalmát és irányát. A háború befejezésekor hiába állapították meg a győző haté!“ mák a győzelem reményében a békeszerződések területi rendelkezéseinek legfőbb vonásait, véglegesen nem lehetett megoldani a háború problémáit s nem lehetett kiküszöbölni a háborút előidéző tényezőket. A területi igények kisjégitésére a központi hatalmak összeomlása után elég lehetett öt perc. A legyőzött országod nem szegülhettek ellen az szövetségesek után nézejtt. A nagy antant egysége már csak attól függött, hogy a háború utáni feladatok milyen érdekközösséget teremtenek a nagyantant hatalmai között. Háború Utáni feladatok közössége teremtette meg a kisantantot is s az az alapvető terv amelyik a szemmel belátható s érdekkel fölmérherő történelem számára akarja elrendezni Európa államai között a nemzetközi viszonyt, immár teljes egészében íüggetlenült a háború előtti s a háború alatti politikától. A beogradi konferencia előtt különös fénnyel világosodnak meg ezek a törvényszerűségek. Amglia és Franciaország között kellett választani Csehszlovákiának s ezt a választást kell most ratifikálnia kisantar.t többi államának is. Benes Franciaországot választotta s Angliának Olaszországhoz való közeledése nem teheti kétségessé az SliS. királyság számára sem igényeknek az ő rovásukra történt kielégítése ellen. Áradó a területi kérdések, amit a háború előtt a legfontosabbnak, a legtöbb érzé* kenységet sértőknek, legtöbb elkeseredést s legtöbb reménységet fölkeltőknek tartottak, sokkal könynyebben voltak megoldhatók, mint a tizeerendü gazdasági problémák közül bármelyik. Amit a hatalom jogán a győzelem fegyvereivel lehetett elintézni, azt elintézték játszi könnyedséggel, ds milyen keveset lehetett a hatalom elrendelésével megoldani. Még a békeszerződések anyagi rendelkezéseit , sem. Bizonyságra a jóvátehetetlen jóvátétel egész komplexuma. Európa országai uj területeket, uj határokat kaptak, de uj feladatokat s uj problémákat is s az uj területek nem nyújtották azokat az eszközöket, amelyek az uj problémákat legalább a megoldás felé segítették volna. Minden európai ország uj életfeltételek közé jutott. A győzelem ragasztó anyaga nagyon hamar kezdett szétmáini, ahogy szétváltak azok ez érdekek is, amelyek a győze» lemig korlátozott szövetséget öszszehozták. A régi — a háborús — időkből csak a jelszavakat s az érzelmi politika csökevényét hozták magukkal. Az érzelmi politika jelszavai nem sokáig birkózhattak az élet reális szükségleteivel s csak arra voltak jók, hogy népszerűvé te, gyenek velők a tömegek előtt olyan törekvéseket, melyek mezítelenül soha nem nyerhették volna el a tömeg tapsát. A háború befejezése után minden állam egymással versengve szaggatta le macáról a korábbi szövetség köteiezéseit s üj fegyvertársak s uj azt a választást, aminek elhatározásait a francia fegyverkezési kölcsön előzte meg. Háromsoros hir kürtöli világgá, hogy a prágai községtanács az újév alkalmából köszönti a moszkvai szovjetet. Ez a köszöntés aligha történhetett meg a cseh külügyminiszter akarata ellenére, akinek politikai koncepciójában éppen olyan közel esik Prágához Paris, mint — Moszkva. Ezzel Oroszország olyan hatalmas tényezőjévé fog válni az európai politikának, mint amilyen a cári uralom alatt volt. Eddig csak a sakktáblát rendezték a diplomaták: a történelem hazardőrjei. Felállították a parasztokat és fölállították a bástyát, kinyitották a futók diagonáiisait s kikeresték a vezérnek a legjobb helyet. Eddig csak a figusfck rá kkal bajlódtak. Most kezdődik játék. azonban a Csütörtökre halasztották kkaatant-konferencia megnyitását Daca r$má» külügyminiszter különvonata szerda estig mm érkezett meg Beogradha — Benes fogadtatása a Beogradból jelentik: A kisantant konferencia megnyitása, a melyet nagy érdeklődéssel várt az egész politikai közvélemény, szerdán nem történt meg, mert a román külügyminiszter vonata az erdélyi nagy havazások miatt a szerdai napon még nem érkezeit meg Beogradba. Á csehszlovák külügyminiszter vonata is csak nagy késéssel futott be a beogradi állomásra, ahol az udvari váróteremben már reggel hét órakor a diplomáciai kar és az újságírók nagy csoportja várta Benes külügyminiszter érkezését. A fogadtatására megjelentek: Nincsics külügyminiszter feleségével, Nesics Ljuba prágai jugoszláv követ, Gavritovics Pánté, a külügyminiszter helyettese Lazarevics Branko külügyi osztályfőnök, Glisa csehszlovák külügyi államtitkár, a csehszlovák követség egész személyzetével és a csehszlovák katonai attasé. Az előkelőségek több mint két órát vártak, mert Benes különvonata a programszeriníi hét óra húsz perc helyett fél tízkor érkezett meg a beogradi pályaudvarra. Banes, akit a megjelentek szívélyes fogadtatásban részesítettek, feleségével Nincsics külügyminiszter és neje társaságában egyenesen a Pallas-széllóba hajtatott,, a hol a külügyminisztérium lakást rendeztetek be számára. A csehszlovák külügyminiszterrel együtt érkezett még Sebei beogradi csehszlovák követ, aki Mariborig Benes különvonata elé utazott. Útközben Benes csehszlovák külügyminiszter részére Zagrebban is hivatalos fogadtatás volt, amely alkalommal Csimics zágrábi helytartó, Janjics vallásügyi és Feles Dusán szociálpolitikai miniszter üdvözölték a csehszlovák külügyminisztert. Dúca román külügyminiszter érkezése délelőtt kilenc órára volt jelezve. A különvonat azonban a késő esti órákig sem érkezett meg. A külügyminisztériumba este beérkező jelentés szerint a romár külügyminiszter éjfél után lesz csak Beogradban. Minthogy Dúca román külügyminiszter nem érkezett meg, a konferencia délután négy órára tervezett megnyitását csütörtökre halasztották. Benes tárgyalásai Nincsics külüggmmiszterrel Benes délben felkereste hivatalában Pasics miniszterelnököt, a kinek személyesen átnyújtotta a !egnagyobb csehszlovák kitüntetést : a fehér oroszlán-rend nagykeresztjét. Délután egy órakor a Pallas szálló emeleti szalonjában Nincsics külügyminiszter intim dejeunet adott Benes és felesége tiszteletére, amelyen résztvetttk: Nincsics külügyminiszter feleségével, Seba csehszlovák követ, Glisa csehszlovák külügyi államtitkár. Nes ics Ljuba a prágai jugoszláv követ, Gavritovics Pánté a Irtilügyminiszter helyettese és néhány magasáilísu külügyi tisztviselő. Benes délután négy órakor felkereste kabinetjében Nwcsics külügyminisztert, eleivel több órán át tanácskozóit. A tanácskozás anyagáról semmi hir nem szivárgott ki. Szovjet Oroszország döntő szerepe az európai politikában A be’poütikai események teljesen a háttérbe szorulnak a kisantant konferenciájának nagy jelentősége elül. A beogradi lapok is, amelyek három napos karácsonyi szünet után szerdán jelentek meg újból, nagy cikkekben foglalkoznak a kisantant konferenciájának jelentőségével. Különös figyelmet érdemel a Politika vezércikke, amelyet dr. Samenkovics demokrata képviselő irt, aki a külügyi vitákban rendszerint mint a demokratapórt vezérszónoka szerepel. A cikkben Samen- i kovics a következőket fejti ki: A kisantant a békeszerződések fenntartására alakult szövetség, amelynek azonban eddig nagy hibája volt, hogy csak a trianoni és saini-germsini békeszerződés rendelkezései fölött őrködök, inig a neuillyi békesBoraődást teljesen figyelmen kívül hagyta. A konferencia súlyát abban látja, hogy! a szövetség báziséi terjesszék ki a neuillyi békeszerződés védelmére is, ami a középeurópai politikára csak kedvező befolyással lehet. Csehszlovákia a nagy távolság miatt ugyan nincs annyira érdekelve, de Jugoszlávia és Románia érdekei a Bulgáriával való szomszédság miatt megkövetelik a szövetségnek ilyenirányú kiterjesztését., A kisantant államainak a nagyantanthoz való viszonyát, helye-; sebben az angol-francia viszályban való állásfoglalását illetőleg Sumenkovics annak a véleményének ed kifejezést, hogy a kisatitaninak Franciaarszóg melleit van a helye, mert a francia külpolitika is a békeszerződések szigorú* betartásán alapul. Ennek viszont? nem szabad azt jelenteni«, hogy a* kisantant Anglia ellen élezze ki a francia politika mellé való szegődósét, bár e tekintetben különösen Beogradban nem vigyáztuk eléggé a formákra. Ami a kissntantnak Szovfetorosz^ országhoz való viszonyát illeti, kifejti a cikkíró, hogy Európában i uj hatalmi átcsoportosulás észlel-! hető: a kontinentális csoporttal szemben, amelybe Franciaországi és a kisantant tartozik, áll a ten-i gerparti államok koncernje : Anglia, Spanyolország és OlaszoiMl sasig. A két csoport közül az fogj túlsúlyba kerülni, amelyik m eddig] úgyszólván teljesen figyelmen kívül3 hagyott hatalmi faktort:' Szovjet-' Oroszországot a maga számára meg tudja nyerni. Eddig az volt a láp-! s?at, hogy a kisantantnak Orosz*.
