Bácsmegyei Napló, 1924. január (25. évfolyam, 1-28. szám)
1924-01-10 / 9. szám
2. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ országhoz való közeledése csak lépésről-Iépésre fog bekövetkezni, tekintettel azonban az említettekre, elképedhető, hogy minden más tekintet figyetpven k^yül hagyásával a fmaitíanl sioros viszonyt fog tererritM SZcvjeloroszor szaggal. A Politika cikkét politikai körökben a demokratapárt hivatalos állásfoglalásának tekintik a kisantant-konferencián szóba ke rülő fontosabb kérdésekben. Ebben az ügyben különben szerdán délelőtt a demokrata-klubban értekezlet is volt, amelyen többek közt Davidovics és Sumcákovtcs képviselők is részt vettek és amelyen a kisantant-konferencia ügyében folytattak megbeszélést. 1924. január 10. Kinek fordít hátat Sutsotica? A Vreme támadja a oufeotícaS bun-yevácokat, zsidókat és emigránsokat A beogradí Vreme legutóbbi számában hosszú űkkbeai foglalkozik a királyság legészakibb fekvésű városával, Szuboticávai, és hogy a cikk mennyire nem barátságos tendenciájú, azt következtetni lehet már címéből is, amely így hangúik: »Egy vdro$. amely hátat fordít az államnak A A cikk írói« — aki alaposan {elültette á Vrenw-i — kifejű a mulatságos trasmííben, 1*0gr frzubötica az ország tegíSVameilenesebb városa, meri ttl mindenki Altamellenes, elsősorban! a bunye-váaok, a*után a zsidók, régül pedig az emigránsok. Tér méretesen « cikkíró a legnagjotfcrt a szuboticai magyar nyelvű lapokwrf szeretné1 fftta, amelyek szerinte színién hátat fordítanak az államnak. Felsorolja, természetesen irányzatos beállításban, hogy milyen »szörnyűségeket« ir a jugoszláviai Tszonyokról a szuboöcai sajtó, de legrosszabb néven még is azt veszi tőlünk a nem -is olyan jámbor cikkíró, hogy egy olyan nagyszabású bombám erčttrtetet, mfrrt amilyen a csongrádi, elhallgattunk, illetőleg csak Vár sor} irtunk róbt. Sajnos, nem tettetjilk meg a Vrc-Egy kritikus albumából Irta: Baedeker Újságok — Újságírók Az újságírókat azzal vákM|9k, bogy sókat hazudnak. Kérdés, vájjon azok. akik ezt a vádat hangoztatják, több igazat mondanak-e. mist a vádlottjaik? Bismarck nrcmcktea, amely szerint;az ujságiró: az az ember, alti eltévesztette a hivatását, igen elmés, de éppenséggel nem igaz mondás. Mert a hivatásos zsumáliszta, aki erre a pályára lép, akkor tévesztené *1 a hivatását, ha más mest*r*égh#* fogna. £mile Qírardin-ről vagy Viliémessant-ról igazán n®m állíthatta senki, hogy páiyatévewíett arak voltak, s remélem: Rákosi Jenőről varr IVlezei Ernőről te meri azt mondani valaki, hogy nincsenek helyükön a rsurnalisztfkáb«i , , , S még kérdés, óil-e azokra a bisnrorcki itéletmondás, akik nincsenek helyükön a Uirlaphasábokon? Kérdés, másutt jobbat s többet tudnának-e teremteni? De hát mindig azok a mondások voltak a legszerencsésebbek, s azok ju ■tottak be a szállóigék idézet tárái», amelyek elmések voltak és nem azok, melyek igazságát tartahníwíwk * Nem tndcTtj, mcdvtk- feö mondta, hogy két fölfcgyrerzett Őrült közül, akiknek egyike fejszével dolgozik s Ú&oMt m a bűmmé cikkírójának, aki egészen bizonyosan félrevezette a iap szerkesztőséget, tiQgy olyan röviden intézzük el egt az együgyű eimefuttatását, miijt amilyen röviden a csongrádi merénylettel foglalkoztunk. Két tezdreikk és több mint tiz nagy riport-eikk — ennyit irtunk a csongrádi esetről — mégis csak túlbecsülése lejme a Vreme cikkírójának. Valamivel rövidebb válasz is elég lesz. Mondjuk annyi, hogy Subotica és a szuboticai sajtó nem az államnak fordítanak hátat. Hanem a Vreme szóbanforgó _ cikkírójának és hogy miért fordítunk hátat neki? Hát azért, hogy— de ezt kissé bajos igy megmagyarázni. Reméljük, a cikkíró ur ki fogja azért mégis találni. Mem tőlük be a szuboticai főispáni állást A radikálisok Pletikossits folspáa távozásáról és az uj polgármester-jelöltekről — „A bunyevác-sokác párt nem alkuszik“ A szuboticai'főispán- és polgármcsterválságban beállt újabb fordulat — amelyről a Bácsmegyei Napló §serda reggeli számában számolt üti élénken foglalkoztatja a szuboticai politikai pártokat, amelyek nagyrészét közelről érdekli a szuboficttí közigazgatás vezetésében küszöbön álló változás. Pletikoszics András dr. távozását illetőleg olyan ellentétes hírek vannak azonban forgalomban, hogy szükségesnek láttuk kérdést intézni a szuboticai radikálispárt egyik vezető tagjához a főispán távozásának okaira nézve. Ebben a kérdésben a következő felvilágosítást kaptuk: Pletikoszics András dr. főispánpolgármester távozásának nincs politikai oka. Alaptalan minden o.yan hír, amely, a válságot úgy tünteti fel, mintha a radikálispárt elejtette volna a főispánt. A párt és a főispán között nincs semmiféle ellentét, azonban a főispán már régebben foglalkozik azzal a tervvel, hogy el hagyja állását, mindezideig azcnbai még nem mondott le sem főispáni sem polgármesteri állásáról. Pleti kosglcs AndTás dr. azonban aZ d mull hetekben beadta pályázótól ; topdiai közjegyzőségre, ami azt je lenti, hogy valóban lemondásra ke seül. Pletikoszics főispán közjgyző kinevezése még nem befejezett tény mert az előző igazságügyminiszte: mér odaígérte ezt az állást egy bős. niai ügyvédnek. A vajdasági radiká lis képviselők áronban hathatósai támogatják Pletikoszics dr. kineve zését az igszságügyminisztérhirnban. amely valószínűleg meg is fos történni. Pletikoszics főispán azonfban radikálispárti körökben már kijelentette, hogy abban az esetben is lemond, főispáni állásáról, ha nem nevezik ki topolai közjegyzővé, mert ezt a mellőzést a kormány részéről a személye elleni bizalmatlanságnak venné. így a főispáni és polgármsteri állás betöltése rövidesen mindicinesetre aktuális lesz, Pletikoszics András dr. utódának személyére nézve azonban még nem történt végleges döntés. A legvalószinübb valóban Abramovics Jovan szombori tiszti főügyész kinevezése, azonban újabban újra felmerült a tárgyalások során Malagurski Albin neve is, tekintettel arra, hogv Szomborban már Terzin Pál polgármesteri kinevezésével kapcsolatban precedenst teremtettek arra, hogy a polgármesternek nem kell feltétlenül jogvégzett embernek lenni. Tárgyalások folytak a szuboticai polgármesteri állás betöltése ügyében dr. Prcsics József ügyvéddel is, aki tudvalevőleg nemrégen még a bunyevác-so kácpártnak volt egyik vezetője, az utóbbi időben azonban meghasonlott a párttal. Kérdésünkre radikálispárti informátorunk határozottan kijelentette, hogy Prcsics dr. polgármesteri kinevezéséről csak abban az esetben lehetne szó, ha kilépne a bmyevdc-sokácpártból és támogatná a radikálisokat, amihez nem volna feltétlenül szükséges, hogy belépjen a pártba. Ez a kombináció azonban egyelőre a legbizonytalanabb, mert a Prcsics dr. kinevezéséhez kötött föltételek teljesítése a blmycvác-sokácpárt részéről nagy nehézségekbe ütköznék. így tehát mint a könyvirónak. S ezért aztán az ellenségei szemtelennek vagy gyávának mondják. Pedig egyik se. Csak az, aminek lennie kell. * Abba a megvetésbe, amelyet a kő zönség egy része az újságírók iránt érez, vegyül egy adag irigység is. A jó emberek nem tudják megbocsájta ni. ezeknek a szerintük rossz embe féknek, .hogy olyan jól tudják magukat kifejezni. * Az újságírónak nem volna -szabad sohasem elfelejteni, hogy tulajdonképpen történelmet, s néha bizony világtörténetet ir. Amikor a hírlapírókat szidjátok, gondoljatok mindig arra, hogy a történetírókat szidjátok. Mert ők írják a történelmet. Mily kétségbeejtően tehetségfélenek volnának a hírlapírók, s mily rettentően unalmasak volnának az újságok, ha olyanok lennének, aminőknek a közönség kívánja őket! *■ Valaki egy újságíró jelenlétében szidta a zsurnalizmust. Ez egy darabig hallgatta, s végre megszólalt? — Igazad van. Iparkodunk méltók lenni a közönségünkhöz. * Néhány lelkiismeretlen »jstgínS miatt a publikum szidja az egész hírlapírói kart. Mennyivel elnézőbb és keresztényibb (különben sok zsiszedelmesebb . . . Talán mégse. írótállal mégse lehet olyan alaposan ölni, mint fejszével. S amit a toll vét, azt jóváteheti a toll. Amit a fejszéről, bárminő szimpátiával viseltessünk is iránta, bajos elmondani. ■ft Az újságnak olyan hűnek kell lenni, mint egy pontos jegyzőkönyvnek és olyan szórakoztatónak, mint egy érdekes regénynek. ft Aki az újságokat szhira, a irai erdős _ ellen leüzd. Mert hogy hírlapok néljjkül tudatlanabb és elmaradottabb volna a világ, az kétségtelen, s hogy erkölcsösebb volna, az kétséges. * Fia a* újságok olyan hangon Írnak a közönségről, ahogy az nyilatkozik róluk, akkor a publikum véleménye a sajtóról jogosult volna. ft A közönség szempontjából a lapnak. hogy megfelelő legyen, jól kell szerkesztve lenni, — s hogy az Írók fmeg legyenek elégedve vele. jól kell irva lennie. Meg kell közelítenie az irodalmat. ft Az Írót és a hírlapírót sokkal .nagyobb távolság választja el egymástól, mfrn az olvasók gondolnák. Ök maguk tudják és érzik ezt, s azért kölcsönösen kissé (sőt néha nagyon) lenézik egymást. ft Az újságírónak bátrabbnak és egy^##90 4Y£tG§^bbuaJí kell lepuk dr. Abramovics Iván szombori főügyésznek van a legtöbb 'esélye a szuboticai polgármesteri kinevezésre. A szuboticai főispáni állás sorsára nézvte a radikálispártban az a felfogás. hogy a szuboticai főispáni állást nem fogják betölteni. mert az uj kerületi beosztás következtéiben már valószínűleg nem fognak Szuboticára néhány hónapra főispánt kinevezni, hanem Szuboticát közigazgatásilag a noviszadi kerületi főispánisághoz csatolják. Az sincs kizárva, hogy erre a rövid időre Pletikoszics főispán még tovább vezeti a főispáni teendőket, iia azonban mégis kineveznének Szuboticára uj főispánt, úgy erre az állásra Mitadinovics Zsarko, Miladinovics közjegyző apja a legkomolyabb jelölt. A radikálispárt egyik vezetőjétől nyert részletes felvilágosítás után a Bácsmegyei Napló munkatársa érdeklődött a bunycvác-sokácpártban is aziránt, hogy ott mi a vélemény a küszöbön álló közigazgatási változás ügyében és hogy a párt folytat-e ebben a kérdésben tárgyalásokat a kormánnyal vagy a radikálispárttal. A bunyevác-párt egyik! képviselő-vezetője munkatársunknak erre vonatkozólag a következőket mondotta: — A főispán- és polgármesterváb Ságról nekünk is tudomásunk van, azonban szó sem lehet róla, hogy: pártunk ezekért az állásokért a kormánypárttal alkuba bocsátkozzék. Mi éppenugy mint a horvátok nem. állunk szóba a kormánnyal addig, a mig a széleskörű tartományi autonómiát ki nem harcoljuk. A polgármester-jelöltekhez pártunknak nincs is semmi köze, mert Abramovics dr. is csak származására nézve bunyievác, egyébként azonban nem tagja1 a pártnak, a Prcsics-féle kombináció■* ról pedig mi is tudunk, azonban ki-, nevezését teljesen kizártnak tartjuk. A főspánváltság tervbievett meg-« oldása tehát, amint ebból a nyilatkozatból kiderül, nem változtat semmit a bunyevác-sokácpárt elégedetlen hangulatán úgy itt, mint a radikálispártban nagy érdeklődéssel néznek mégis a válság megoldása elé, amelynek időpontja elsősorban attól függ. hogy Pletikoszics dr. mikor ny ujtja be lemondását. i dót számláló) hírlapírói kar. amely, [néhány értelmes olvasó kedvéért rhegbocsájt az egész újságot olvas-, ni nem tudó közönségnek, amely; mégis olvas újságot-, ft Miniszteri tanácsosok sokévi »hasznos szolgálat« után ugyanazt a kitüntetést kapják, amely Fáik, Miksának, a nagy publicistának jutott Ötvenesztedeig tartó hatalmas; munkakifejtésnek a jutalmául. Azért; a becsvágyó urak inkább óhajtanak; miniszteri tanácsosok lenni, mint i geniális publicisták. Könnyebb is. ft Deák Ferencnek az a máskülönben bölcs és morális törvénye,, amely szerint a hírlapírónak nemi szabad hazudni, azért nem hajtható« végre, mert az igazat meg nem lehet, megírni. írni pedig kell újságot. Azt a közönség el nem engedá, ft Nem az újság hazudik, hanem á kor. amelynek ez a papiros a tükre. Mégis: a jó újság igazat ás- tudj irrd. ft A pártunkbeli zsurnaliszta —« vallják be, kérem, politizáló urak! — akkor is igazat mond, hogyha hazudik, -s az ellenpárt írója akkor is hazudik, amikor igazat mond. A sajtót folyton szidják azért, mert olyan közleményeket hoz, amelyek nem igazak. S ha igazat ir, megfoaragusznak rája.
