Bácsmegyei Napló, 1924. január (25. évfolyam, 1-28. szám)
1924-01-04 / 4. szám
Poštarli Ära 1 és fél dinár Posfaszáüüási lefizesd XXV. évfolyam Snbotica, PÉNTEK, -1924. január 4. E?i3SS5S''5|SSS5SBE®0Jr 4. szám, Megjelenik minden reggel, iiunsn cián és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadőfci-vatal 8-53, Szerkesztőség 5-19 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár SZERKESZT(iSí.Cí: ii.alja Ale&assdre-níica 4 szám alatt Kiadéhivatal: Kralja Alcsanora-ulica 1 (Lalbas’j-jjalo Ja Talán kicsit fáradtan, talán kicsit fásultan olvassák az SHS- királyság magyar nemzetiségű állampolgárai azokat a híreket és felhívásokat, m lyek a választói listának kiigazításáról rsaprói-napra megjelennek. Mennyi ba nem váll reménység, tettekig el nem jutó ígéretek fűződtek még egy évvel ezelőtt ehhez ez egyszerű közigazgatási aktushoz. Még egy évve! ezelőtt azt hittük, a választói listák kiigazít áss megadja a legelső állampolgári jogot a magyaroknak, a választójog megszerzi a parlamenti, képviseletet s a parlamenti képviselőt gondoskodni fog a sérelmek orvosláséról s a jogos kívánságok teljesítéséről. Azóta — egyetlen év alatt — köddé foszlottak az illúziók s csalódásokba feladtak a ■Várakozások. Azóta, ha választójogról, parlamenti képviseletről esik szó, azóta hn a Német Pártr nak bármilyen parlamenti akciójáról olvasunk, mély bánattal gondolunk a mi elvetélt reménykedéseinkre, megbénult készülődéseinkre. Pedig most, amikor újra aktualitást nyer a választójog elnyerésének gyakorlati problémája, nem szabad kedvetlenséggel s fásult közönnyel elhaladni az e! nem végzett kötelességek mellett. Igaz, hogy most a választási harc nem éleszti a munkakészséget s nem szítja föl lelkesedéssé az alig parázsló érdeklődést. A politikai érettség, a közügyekbe való jártasság, a közéleti iskolázottság legfőbb mértéke az, hogy a polgárok eívégzik-e azt az állampolgári kötelességüket, melyet az államhatalom nem kényszeríthet ki Aki megfizeti adóját, aki eleget tesz katonai kötelezettségének, az is teljesíti állampolgári kötelességét, de ez a kötelességteljesités nem bizonyítéka politikai iskola zottságának, mert ha önként nem teljesíti, teljesíti kényszer hatása alatt. De ha az állampolgár, akinek ez alkotmány, a választói törvény s a végrehajtó rendeletek százai megadták a választójogot, vesz magának annyi fáradságot, hogy elmenjen megnézni: meg adták-e a törvényt végrehajtó tisztviselők azt a választójogot, a mit a törvényhozás akarata megadott, csak akkor lesz méltó az állam polgára arra a jogra, amit a törvény bölcsesége neki megadott. A magyaroknak önmagukkal szemben való legfőbb kötelességük az, hogy gondoskodjanak választójogukról. Hiába minden panasz, siránkozás, törekvés, hiábavaló a legjobb szándék s legnemesebb fogadkozás, ha ezt a kötelességüket most elhanyagolják a jugoszláviai magyarság tagjai. Ennek a kötelességnek teljesítés« nem követel semmiféle áldozatot, még csak kényelmetlenséggel sem jár. Minden megyar állampolgárnak most az . a köteessége, hogy meggyőződést szerezzen arról, fel van-e véve a választók névjegysékébe ,s kérje felvételét, ha a listán nem szerepel a, neve. Ma ezt, csak ezt követeli tőlük a saját maguk legfőbb érdeke, az egész magyarság érdeke. Azok, akik ezt a primi tiv kötelességüket nem teljesitik, elveszítik azt a jogukat, hogy részt vegyenek a politikai életben. A'ki ezt a parányi kötelességet sem végzi el, az vétkezik saját maga s n magyarság legfőbb érdekei ellen. Senkisem tudhatja, melyik poitikai fordulat teszi értékessé a magyarok választójogát’. Egész határozottan lehet ma arra számítani, hogy ebben az évben a községi választásokat meg fogják tartani. Senki sem becsülheti le annak n kívánságnak rendkívüli jelentősségét, hogy az ország nemzeti kisebbségei is vegyenek részt a községi életben. Senki nem beszélhet sérelmekről, ha elmulasztja a legelemibb óvóintézkedések megtételét. A magyarságnak úgyis ezer akadállyal kell megbirkózni, lobogó türelmetlenségeket kell lehűteni, sok ártó rosszakaratot keli barátságossá hangolni. De legalább a magunk tunya közömbösségével ne erősítsük és segítsük elleneink sikerét. Minden magyarnak ma egy ke telessége van: be a választói tisztákba. A belpolitikái kbaosz * . Tárgyai ások és alkudozások — Hazahívják Radicsot A demokraták keresik az összeköttetést az autonomistákka! Beogradból jelentik: A belpali-1 tikai helyzet súlypontja, mint %z hosszabb parlamenti szünetek idején rendesen történni szokott, most is megint áthelyeződött Beogradból a vidéki centrumokba, elsősorban Zagrebba. A képviselők legnagyobb része kerületében tartózkodik, hogy újra élessze a választókkal kissé meglazult kontaktust. A pártvezérek pedig nyílt vagy titkos utazásokra tesznek egymáshoz és meglehetős csöndben készítik elő az uj ellenzéki blokk megalakulását. A helyzet kulcsa természetesen most is a Radics-párt kezében von, amely azonban nem sok hajlandóságot mutat arra, hogy használatba is vegye ezt a kulcsot és friss levegőt engedjen be a politika fülledt atmoszférájába. Ma már a demokraták is belátják, hogy Radicsék nélkül alig képzelhető el a válság tartós megoldása. Ennek a belátásnak szimbolikus tanujeiét is adták azzal, hogy Marinkovics Vojával épen Zagrebban mondatták el híres beszédét az önkormányzatokról, melyről túlzás nélkül el lehet mondani, hogy fordulópontot jelent a demokratapárt politikájában. Mialatt pedig a demokraták még csak ilyen burkolt formában teszik meg közeledő lépéseiket az autonomista pártok felé, addig a föderalista blokk két, a parlamentben küzdő pártja mind nyíltabban kezdi követelni a még passzív harmadik szövetségestől, hogy jöjjön ő is a parlamentbe és segítsen a kormányt eltávolítani. A klerikálisok részéről Korosec, a muzulmánok részéről Hrasznica bég mór napok óta Becsben tartózkodnak, ahol — nagyon valószínűnek látszó kombinációk szerint — Radios Istvánnal folytatnak tárgyalásokat. A két pártvezér árról igyekszik Radicsot meggyőzni, hogy itt az ideje a parlamentben való megjelenésnek, mert a programjukat ótrevideált demokratákkal most már könnyebb lesz a megegyezés. A demokraták sei, maradnak tétlenül Marinkovics Voja beszéde után, hanem igyekeznek az ellezéki blokk számára olyan munka programot kidolgozni, amelyet elveik feladása nélkül az össze3 pártok magukévá tehetnek. Erre nézve már folynak is a tanácskozások a párt vezető személyiségei között és hir szerint a karácsonyi ünnepek után rövidesen összeülő főbizottság elé már kész tervvel fog lépni a pártvezetőség. Egyidejűleg tovább folynak a békéltető tárgyalások a Pribicsevics frakcióval, azonban kevés kilátás van rá, hogy tartósabb együttműködésre lehetne megnyerni ezt az intrazigens centralista csoportot. Az utóbbi napokban kétségkívül letompultnk kissé az ellentétek, amit az a körülmény is bizonyít, hogy a két demokrata frakció sajtójában egy időre megszűntek nem csak az éles támadások, hanem az eddig mindennapos csipkelődéseit is. Az egyetlen ellenzéki csoport, amely az ellenzéki blokk gondolatával szembe igyekszik helyezkedni, a földmivespárt. Ez a párt a karácsonyi szünetet arra használta fel, hogy befejezze az egyesülési tárgyalásokat a szlovén kmetpárttaf. Ezek a Ljubljanában, majd Zagrebban folytatott tárgyaiá sok eredményre vezettek és így. Pacsii pártja végleg visszatér a földmivespárt kereteibe, ahonnan annak idején, as; alkotmány megszavazása előtt egy miniszteri tárcáért és egyéb koncessziók fejében kivált. Az egyesülést ki1* mondó ljubljanai tanácskozásokon a földmivespárt elnöke, Lázics Voja, állítólag erélyesen tiltakozott a pártnak az ellenzéki blokkba való belépése ellen, ezt azonban' később megcáfolták. A pártban mindamellett meglehetős rezerváltén fogadják az ellenzéki blokkba való belépés gondolatát. ........------------------------------------Kactics István a vajdasági magyarság1 támogatását kéri Bízik a federalists pártok választási győzelmében Amióta Rüdics István Becsben i'áí éJíkü&k, sűrűén ad nyilatkozatokat az őt nagyszámban felkereső újságíróknak. Mint Becsből jelentik, R-'dcs most ismét érdekes nyilatkozatot tett londoni útjáról és jövő terveiről, amelyben többek közt a következőket mondotta : — Azt hiszem, hogy a hóiváfok békés uion fogják elérni céljaikat Föl kell tételeznünk a szerbekről, hogy fölismerik azt a ve-; szedelmeí, amelybe országukat döntik, ha az utolsó pillanatban nem lépnek az engedékenység útjára. A horvát kérdés megoldásában ma már nem egységes a szerb köz-; vélemény, a szigorú centralizmus programja alapján ma már tulajdonképpen csak Pasics és a radikális párt áll. Nem keli optimistának lenni ahhoz, hogy a következő választásokon a centralistarendszer bukását várjuk. — Mi hisszük, hogy a szerb kormányt kényszeríteni tudjuk az uj választások kiírására, bármenynyire /él is attól. Talán már tavasszal sor kerül erre. Mi a magunk erejére támaszkodunk s azokra, akik szintén kényszerítve vannak a szerb centralista politika ellen küzdeni. Ezek a magyarok, németek, bunyevácok, macedónok és montenegröiak. Köztudomású, hogy a legutóbbi választásokon a külön szlovén pártok szervezését a szerb hatóságok a lehető legkíméletlenebb erőszakkal lehetetlenné tették és a Bánságban, nemkülönben a Vajdaságban a németek, de különösen a magyarok tízezreit hagyták ki a választói névjegyzékekből. — Abban nem kételkedünk, hogy a választások kimenetele meghozza számunkra a többséget. A választásokon nem csupán Horvátországban állítunk ftl mindenütt jelölteket, hanem a Vajda-Ä legfőbb kötelesség
