Bácsmegyei Napló, 1924. január (25. évfolyam, 1-28. szám)

1924-01-04 / 4. szám

Poštarli Ära 1 és fél dinár Posfaszáüüási lefizesd XXV. évfolyam Snbotica, PÉNTEK, -1924. január 4. E?i3SS5S''5|SSS5SBE®0Jr 4. szám, Megjelenik minden reggel, iiunsn cián és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadőfci-vatal 8-53, Szerkesztőség 5-19 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár SZERKESZT(iSí.Cí: ii.alja Ale&assdre-níica 4 szám alatt Kiadéhivatal: Kralja Alcsanora-ulica 1 (Lalbas’j-jjalo Ja Talán kicsit fáradtan, talán ki­csit fásultan olvassák az SHS- ki­rályság magyar nemzetiségű ál­lampolgárai azokat a híreket és felhívásokat, m lyek a választói listának kiigazításáról rsaprói-napra megjelennek. Mennyi ba nem váll reménység, tettekig el nem jutó ígéretek fűződtek még egy évvel ezelőtt ehhez ez egyszerű közigazgatási aktushoz. Még egy évve! ezelőtt azt hittük, a válasz­tói listák kiigazít áss megadja a legelső állampolgári jogot a ma­gyaroknak, a választójog meg­szerzi a parlamenti, képviseletet s a parlamenti képviselőt gondos­kodni fog a sérelmek orvoslásé­ról s a jogos kívánságok teljesí­téséről. Azóta — egyetlen év alatt — köddé foszlottak az illú­ziók s csalódásokba feladtak a ■Várakozások. Azóta, ha választó­jogról, parlamenti képviseletről esik szó, azóta hn a Német Pártr nak bármilyen parlamenti akció­járól olvasunk, mély bánattal gon­dolunk a mi elvetélt reményke­déseinkre, megbénult készülődé­seinkre. Pedig most, amikor újra aktu­alitást nyer a választójog elnye­résének gyakorlati problémája, nem szabad kedvetlenséggel s fá­sult közönnyel elhaladni az e! nem végzett kötelességek mellett. Igaz, hogy most a választási harc nem éleszti a munkakészséget s nem szítja föl lelkesedéssé az alig parázsló érdeklődést. A politikai érettség, a közügyekbe való jár­tasság, a közéleti iskolázottság legfőbb mértéke az, hogy a pol­gárok eívégzik-e azt az állampol­gári kötelességüket, melyet az ál­lamhatalom nem kényszeríthet ki Aki megfizeti adóját, aki eleget tesz katonai kötelezettségének, az is teljesíti állampolgári kötelessé­gét, de ez a kötelességteljesités nem bizonyítéka politikai iskola zottságának, mert ha önként nem teljesíti, teljesíti kényszer hatása alatt. De ha az állampolgár, aki­nek ez alkotmány, a választói törvény s a végrehajtó rendeletek százai megadták a választójogot, vesz magának annyi fáradságot, hogy elmenjen megnézni: meg adták-e a törvényt végrehajtó tisztviselők azt a választójogot, a mit a törvényhozás akarata meg­adott, csak akkor lesz méltó az állam polgára arra a jogra, amit a törvény bölcsesége neki meg­adott. A magyaroknak önmagukkal szemben való legfőbb kötelessé­gük az, hogy gondoskodjanak választójogukról. Hiába minden panasz, siránkozás, törekvés, hiá­bavaló a legjobb szándék s leg­nemesebb fogadkozás, ha ezt a kötelességüket most elhanyagol­ják a jugoszláviai magyarság tag­jai. Ennek a kötelességnek telje­sítés« nem követel semmiféle ál­dozatot, még csak kényelmetlen­séggel sem jár. Minden megyar állampolgárnak most az . a köte­­essége, hogy meggyőződést sze­rezzen arról, fel van-e véve a választók névjegysékébe ,s kérje felvételét, ha a listán nem szere­pel a, neve. Ma ezt, csak ezt követeli tőlük a saját maguk leg­főbb érdeke, az egész magyarság érdeke. Azok, akik ezt a primi tiv kötelességüket nem teljesitik, elveszítik azt a jogukat, hogy részt vegyenek a politikai élet­ben. A'ki ezt a parányi kötelessé­get sem végzi el, az vétkezik saját maga s n magyarság legfőbb ér­dekei ellen. Senkisem tudhatja, melyik po­­itikai fordulat teszi értékessé a magyarok választójogát’. Egész határozottan lehet ma arra szá­mítani, hogy ebben az évben a községi választásokat meg fogják tartani. Senki sem becsülheti le annak n kívánságnak rendkívüli jelentősségét, hogy az ország nemzeti kisebbségei is vegyenek részt a községi életben. Senki nem beszélhet sérelmekről, ha elmulasztja a legelemibb óvóin­tézkedések megtételét. A magyarságnak úgyis ezer akadállyal kell megbirkózni, lo­bogó türelmetlenségeket kell le­hűteni, sok ártó rosszakaratot keli barátságossá hangolni. De legalább a magunk tunya közömbösségé­vel ne erősítsük és segítsük elle­neink sikerét. Minden magyarnak ma egy ke telessége van: be a választói tisz­tákba. A belpolitikái kbaosz * . Tárgyai ások és alkudozások — Hazahívják Radicsot A demokraták keresik az összeköttetést az autonomistákka! Beogradból jelentik: A belpali-1 tikai helyzet súlypontja, mint %z hosszabb parlamenti szünetek ide­jén rendesen történni szokott, most is megint áthelyeződött Beo­gradból a vidéki centrumokba, el­sősorban Zagrebba. A képviselők legnagyobb része kerületében tar­tózkodik, hogy újra élessze a vá­lasztókkal kissé meglazult kontak­tust. A pártvezérek pedig nyílt vagy titkos utazásokra tesznek egymáshoz és meglehetős csönd­ben készítik elő az uj ellenzéki blokk megalakulását. A helyzet kulcsa természetesen most is a Radics-párt kezében von, amely azonban nem sok haj­landóságot mutat arra, hogy hasz­nálatba is vegye ezt a kulcsot és friss levegőt engedjen be a poli­tika fülledt atmoszférájába. Ma már a demokraták is belátják, hogy Radicsék nélkül alig kép­zelhető el a válság tartós meg­oldása. Ennek a belátásnak szim­bolikus tanujeiét is adták azzal, hogy Marinkovics Vojával épen Zagrebban mondatták el híres be­szédét az önkormányzatokról, mely­ről túlzás nélkül el lehet monda­ni, hogy fordulópontot jelent a demokratapárt politikájában. Mialatt pedig a demokraták még csak ilyen burkolt formában teszik meg közeledő lépéseiket az autonomista pártok felé, addig a föderalista blokk két, a parla­mentben küzdő pártja mind nyíl­tabban kezdi követelni a még passzív harmadik szövetségestől, hogy jöjjön ő is a parlamentbe és segítsen a kormányt eltávolítani. A klerikálisok részéről Korosec, a muzulmánok részéről Hrasznica bég mór napok óta Becsben tar­tózkodnak, ahol — nagyon való­színűnek látszó kombinációk sze­rint — Radios Istvánnal folytatnak tárgyalásokat. A két pártvezér árról igyekszik Radicsot meg­győzni, hogy itt az ideje a par­lamentben való megjelenésnek, mert a programjukat ótrevideált demokratákkal most már könnyebb lesz a megegyezés. A demokraták sei, maradnak tétlenül Marinkovics Voja beszéde után, hanem igyekeznek az elle­­zéki blokk számára olyan munka programot kidolgozni, amelyet el­veik feladása nélkül az össze3 pártok magukévá tehetnek. Erre nézve már folynak is a tanács­kozások a párt vezető személyi­ségei között és hir szerint a ka­rácsonyi ünnepek után rövidesen összeülő főbizottság elé már kész tervvel fog lépni a pártvezetőség. Egyidejűleg tovább folynak a békéltető tárgyalások a Pribicse­­vics frakcióval, azonban kevés kilátás van rá, hogy tartósabb együttműködésre lehetne meg­nyerni ezt az intrazigens centra­lista csoportot. Az utóbbi napok­ban kétségkívül letompultnk kissé az ellentétek, amit az a körül­mény is bizonyít, hogy a két demokrata frakció sajtójában egy időre megszűntek nem csak az éles támadások, hanem az eddig mindennapos csipkelődéseit is. Az egyetlen ellenzéki csoport, amely az ellenzéki blokk gondo­latával szembe igyekszik helyez­kedni, a földmivespárt. Ez a párt a karácsonyi szünetet arra hasz­nálta fel, hogy befejezze az egye­sülési tárgyalásokat a szlovén kmetpárttaf. Ezek a Ljubljanában, majd Zagrebban folytatott tárgya­iá sok eredményre vezettek és így. Pacsii pártja végleg visszatér a földmivespárt kereteibe, ahonnan annak idején, as; alkotmány meg­szavazása előtt egy miniszteri tárcáért és egyéb koncessziók fe­jében kivált. Az egyesülést ki1* mondó ljubljanai tanácskozásokon a földmivespárt elnöke, Lázics Voja, állítólag erélyesen tiltako­zott a pártnak az ellenzéki blokkba való belépése ellen, ezt azonban' később megcáfolták. A pártban mindamellett meglehetős rezer­­váltén fogadják az ellenzéki blokkba való belépés gondolatát. ........------------------------------------­Kactics István a vajdasági magyarság1 támogatását kéri Bízik a federalists pártok válasz­tási győzelmében Amióta Rüdics István Becsben i'áí éJíkü&k, sűrűén ad nyilatko­zatokat az őt nagyszámban felke­reső újságíróknak. Mint Becsből jelentik, R-'dcs most ismét érde­kes nyilatkozatot tett londoni út­járól és jövő terveiről, amelyben többek közt a következőket mon­dotta : — Azt hiszem, hogy a hóivá­­fok békés uion fogják elérni céljai­kat Föl kell tételeznünk a szer­bekről, hogy fölismerik azt a ve-; szedelmeí, amelybe országukat dön­tik, ha az utolsó pillanatban nem lépnek az engedékenység útjára. A horvát kérdés megoldásában ma már nem egységes a szerb köz-; vélemény, a szigorú centralizmus programja alapján ma már tulaj­donképpen csak Pasics és a ra­dikális párt áll. Nem keli opti­mistának lenni ahhoz, hogy a kö­vetkező választásokon a centralista­­rendszer bukását várjuk. — Mi hisszük, hogy a szerb kormányt kényszeríteni tudjuk az uj választások kiírására, bármeny­nyire /él is attól. Talán már ta­vasszal sor kerül erre. Mi a ma­gunk erejére támaszkodunk s azokra, akik szintén kényszerítve vannak a szerb centralista poli­tika ellen küzdeni. Ezek a ma­gyarok, németek, bunyevácok, ma­cedónok és montenegröiak. Köztu­domású, hogy a legutóbbi vá­lasztásokon a külön szlovén pár­tok szervezését a szerb hatósá­gok a lehető legkíméletlenebb erőszakkal lehetetlenné tették és a Bánságban, nemkülönben a Vajdaságban a németek, de külö­nösen a magyarok tízezreit hagy­ták ki a választói névjegyzékekből. — Abban nem kételkedünk, hogy a választások kimenetele meghozza számunkra a többsé­get. A választásokon nem csupán Horvátországban állítunk ftl min­denütt jelölteket, hanem a Vajda-Ä legfőbb kötelesség

Next

/
Thumbnails
Contents