Bácsmegyei Napló, 1924. január (25. évfolyam, 1-28. szám)

1924-01-27 / 26. szám

1924 jánoár 27,

BACSMEGYE1 NAPLÓ

li; oldal.

Wilde Oszkár:

KÉT VERS

Ó boldog az . . .

Ó boldog az, ki gazdagon El birtokán, kincsek között S nem birja, hogy eső zörög Es földre reccsen a pagony.

Ó, boldog az, ki sanyarú Éh kínjait nem ismeri,

Anyát, ki gonddal van teli S apát, kit megöszit a bu.

De boldog az, kit bánat öl,

Az élete harc és teher S jajából lajtorját emel

És Istenhez hág rajta föl. 1

1'

Léggömbök

A tompa ttírkiszkék égen Léggömb inog, sok cifra folt, Mint atlaszból megannyi hold, Selyempillangó, félszegen,

Forog, mikor szél hajtaná

És imbolyog, mint táncba nő, Mint drágagyöngy gurul elő S mint az ezüstpor hull alá.

Most lenti gallyakon libeg Mind tétovázik és mereng, Akár a rózsa szirma teng S rajt az ökörnyál a zsineg.

Majd föl a fára hömpölyög S ring-ring az ametisztgolyó, Bolygó opál, sok lángoló, Rubintpiros neraus között.

Kosztolányi Dezső fordítása

A zsidó >

Szeretetház-Egyesület

küldöttsége Beogradban

A basjrádi zsidóság lelkesen felkarolta a szuboticai zsidó kórház ügyét

Múlt vasárnapi számunkban részletesen ismertettük a *Dr. Singer Bernát« szeretetház-egyesület kórházának eddigi sikeres működését és megemlékeztünk a kórház kibővítésének tervbe vett és részben már megkezdett munkálatairól is. Ezek a tervek most nagy lépéssel közeledtek a megvalósulás felé. A beogradi zsidó hitközségek vezető f érfiai és a fővárosi jótékony és kulturális zsidó egyesületek és intézetek a legnagyobb lelkesedéssel magukévá tették a kórház ügyét. Dr. S. I. Alkalay orvosnak, a »Szerbia« Bene Berith páholy elnökének meghívására január 12-én a Szeretetház- Egyesület tíztagú küldöttsége utazott Beogradba, hogy a kapcsolatot az ottani körökkel megteremtse. A küldöttségben Pollák Lajos ügyvezető elnökön, dr. Török Béla igazgatófőorvoson és Schwimmer Béla főtitkáron kívül: Dávid Vilmos ékszerész. Krmsz Dezső malom tulajdonos, Strassburger Izidor városi főmérnök, Vadász Pál magánmérnök, Vass Lipót, dr. Vidor Imre államvasuti felügyelő és dr, Wolf Gyula orvos vettek részt.

A küldöttség érkezését megelőzőleg Beograd uccáin plakátok hívták fel az ottani zsidóság figyelmét arra, hogy a vajdasági zsidók első Ízben fordulnak közvetlenül szerbiai hiiitíestvéreikhez, még pedig kulturális, emberséges ügyiben. Lelkes szavaikban ismertetik a kórház létesítésének történetét, eddigi működését és kibővítésének szükségességét.

A felhívást a következők írták alá: Dr. S. /. Alkalay, a »Szerbiaipáholy elnöke, Dr. Alkalay Izsák országos főrabbi, Finx Rafael, a zsidó hitközség elnöke. De majo Lenke, a zsidó nő egylet elnöknöje, Áron B. “Uszim. az üreg Sabath Gemiluth'

Chaszadiim egylet elnöke, Schlang

Ignác rabbi, Dr. Popsz Frigyes, az eszkenázi hitközség elnöke, Feldmann Eliza, a Dobrotvor nőügyiét elnöke és Lobi Kálmán, a Szentegylet elnöke. Az aláirók a beogradi zsidóságot 13-ára délelőtt 19 órára hívták egybe a Palace-hotú színháztermében tartandó értekezletre. A felsorolt intézmények vezetői -már előző este felkeresték a küldöttséget és a teendőket megbeszélték. A barátságos eszmecsere bő alkalmat nyújtott arra, hogy egymást közelebbről megismerjék, ami nemcsak a kórház ügyének tett szolgálatot.

Az értekezleten nagyszámban képviseltette magát Beograd zsidósága. Az ülést Dr. Alkalay elnök nyitotta meg, lelkes szavakban vázolta a kórház eddigi működését és átadta a szót Pollák Lajos ügyvezető elnöknek, aki hagy tetszéssel fogadott beszédében kifejtette, hogy a suboticai kórház kinőtt egy város kereteiből és országos érdeklődésre tarthat számot. Utána Dr. Török Béla ismertette szakszemponíokbói a kórház statisztikáját, amely általános elismerést és csodálkozást keltett. Dr. Alkalay orsz. főrabbi kért

ezután szót és szép szavakkal, személyes tapasztalatai alapján, ajánlotta a kórház {jgyét a beogradá zsidóság figyelmébe.

Hasonló értelemben szólalt fel Schlang főrabbi, majd Dr. Popsz, a Szavez alelnöke és Lobi. a Szentegylet elnöke, a szervezés munkáiról és a segítés módjáról beszélt.

Ezután Dr. Vidor Imre mondta el agitációs beszédét, amely nagy hatással volt a megjelentekre. Maid Dr. Wolf a gyermekosztály felállításának a szükségességét fejtegette és kérte a támogatást. Pollák Lajos befejező beszéde után dr. Alkalay zárta be az értekezletet és külön kiemelte, hogy az égé1”' r- - ■

vet egyetlen ember fáradhatatlan energiája teremtette meg, Fuüoü Lajosé.

Az értekezlet után folytatott megbeszélésekből és illetékes helyeken kapott ígéretekből a küldöttség azt a benyomást szerezte, hogy a beoeradi zsidóságtól a kórház 3—400.000 dinár egyszeri segélyt és 150— 200.on(i dinár évi hozzájárulást fog kenni.

száműzték. Furcsa duhaj kodásokban kereste hát a kedvét. Felpakkolí Beeskerekről egész kompániát, vitte ki magához s ahány tojást találtak a tanyán, abból mindből rántottat veretett Ahány szárnyas jószág volt, azt levágatta s végül ökröt süttetett. Ö maga alig nyúlt valamihez, végül is teljesen kifáradva öngyilkos lett.

Hegedűs János, a »vármegyei kéz«, ahogy Dickens mondaná, szakadatlanul ontotta a közigazgatási könyveket. Nem jöhetett olyan ötlettel, amit a Pleitz-Mayer ne akceptált volna s viszont a kiadónak sem lehetett gondolata, aminek ö meg nem felelt.

Szabó Ferenc elleméri plébános, a középkori jámbor szerzetesek mintaképe, Baibit foráittatta Czironsz Gézával s kiadta a maga költségén a diákok nagy rettegésére. Ebbői kapott jutalomkönyvet az év vegén még a jó eredménnyel végzete is. annyit ajándékozott a gimnáziumnak. Riszelák Ferenc civil tanár uií tudósa volt minden német kultúrának, de a tiszta magyar nyelvet nem értette s a magafaragta kifejezésekhez ragaszkodott konokul. (Szegény, akkor, amikor Kiss Sándora veit a

Bolyongás a régi Toroltál dzsímgeljében

11. Feledhetetlen alakok

Amikor az idősebb emberek azt mondják, hogy az ő idejükben sokkal kedélyesebb volt az élet, ne higyjék, hogy túloznak. Először is adatokkal tudunk szolgálni, de meg aztán csak nem hasonlíthatjuk öszsze a 10—12 utolsó esztendőt a 25— 30 év előttiekkel, a gondtalanság éveivel.

Malacait télen levágva, számadást csinált a középosztálybeli ember, hogy mennyibe jött az egész. S mikor úgy találta, hogy harminc krajcárba kilója, (a félévi fáradozást nem számítva), fogadalmat tett. hogy jövőre készen veszi a disznót.

Nyáron háromhetes vendégszereplésre látogatott le Becskerekre a Folics Caprice a kaszinó udvarába s a Plank-kert tele volt ingyen-publikummal. Ellenben a tamburások az egész esztendőben; játszottak, úri •házak is meghívták a bandát magukhoz, lehetőleg olyankor, ha a ház asszonynépe távol volt. A műsoruk kitűnő ugyan, de Steinhardtéval vetekedő.

A kishid még fából volt, amikor hajó úszott végig a csendes folyású Began, akkor felnyitották. Nekiszaladni a meredeknek és átugrani a méternyi nyílásán, a legelemibb gyermekvirtusok közó tartozott.

Rácz Gyula abból vett később házat, amit összemuzsikált Becskereken. Néha meghívtuk vendégnek s más cigány játszott. Éjfélkor csaknem térden állva rimán,kodott, engedjük meg, hogy csak a kezébe vegye a vonót. Nem birja így. Akkor Billitz Béla százast küldött neki és nótát rendelt. Rácz Gyula visszaszármaztatta a pénzt s azt üzente:

— Most baráti körben zenélek, nem pénzért.

A kávéházakban mániáig fiatal kaszirnők mosolyogtak a likőrös-üvegek mögött, fülükben nagy karikákat viseltek a tisztikar clszéditésére. Előzetesen azonban a rendőrség beható nyomozást végzett az előéletük után s baráti jelentést tett a minden után érdeklődő Oldal Antal bankigazgatónak, aki megfontolt lépésekkel járta be a várost.

Alakjaim serege egész légió, lehetetlen valamennyit felsorolni. Ifjú piaristák mindig kerültek ide, a fölszentelésen már túl. de nem bizonyos, hogy a tanári szakvizsgán is. Eljártak a mulatságokra, főleg ha azok a jótékonyság jegyében születtek és hosszú tűnődés után, éjfél felé, egyik-másik neki ugrott a táncnak is. De kedvesebb nyári kirándulóhely volt nekik is Begaszentgyörgy, ahonnan a keskenyvágányu hozta haza reggel az embert, néha jókedvűen, olykor reményeiben csalatkozottan. Mikor aztán a mogorva fiatal tanár a diákokon akarta kitölteni a mérgét s egy hatodikost megütött az úgy visszavágta, hogy a falnak fordult. Nem lett belőle semmi veszedelem, egyforma érdek volt az eltussolása.

Szerette-e valaki annyira az aszszonynépet, mint Kellner Józsi bácsi, a főutcái gyógyszerész? Gyönyörű és tiszta fehérhaju öreg ur volt, örökké hódoló lovag a pátriárka-kor határán is'. Annus leánya (később MUassin Káimánné) hét vármegye legszebbje még abban a rajrvnoró. uíóLérhetlen sorban is, amely a Boboz- meg PtilffyA ányokból állt s a Popovics (Péczl) kisasszonyok fejedelmi formáiban csúcsosodott ki.

Volt Józsi bácsinak egy Emil nevű fia is. Kedves, szeretetreméltó, de javíthatatlan bohém.. Az apai mesterség nem nagyon tetszett neki, élte gondtalan életét, szinte öntudatlanul, — vagy tán nagyon is tudatosan? Egyszer aztán kiment Amerikába, onnan jött később a hire, hogy keresett nőorvos, anélkül, hogy tanulta volna ezt a mesterséget. Ha rnég él, ma rnár milliárdos.

Alakjaim inegválogatásában — amint talán móltóztatnak észrevenni — semmi előkelöségi sorrendet nem tartok, engem csak a figura érdekel a Trukly-íinkban is, akik kiszáradt agglegények voltaic ugyan már, de náluknál kínosabb eíegánciára-törekvésben senki sem jeleskedett. egyszerre mindent összehozni képtelenül, hol a fehér keztyüjük hiányzott, iiol az uj cipőjük, de pótolta a hiányt a kivikszoit bajusz. Mert az az idő járta, amikor a gavallérok a bajuszpedrésben keitek versenyre, pomádéjuktól szagos volt az utca. Nyilván mégis tetszettek a nőknek, különben nem gyakorolták volna.

Pachtenkirch Oszkár báró volt, habár csak anyakönywez'e tő s régi császári huszári (de kopott) uniformisát öltötte fel esténkint, mikor mulató társaságok után kereskedett a vendéglőkben. Többen majd meghal tak a vágyakozástól, hogy brúdert igyanak vele. Törekvésük nem is volt olyan egészen meddő.

Egy elkeseredett kedves fiú gyakran bejárt mulatni a városba. Gazdag Idkindai gyerek volt. De nem vehette el feleségül azt, akit szeretett. Az apja rábízta az egyik falusi gazdaságát, ő úgy mesélte, hogy

gimnáziumnak!) Vitába mertem vele

bocsátkozni, pláne mikor nagyon szédületeseket mondott. Ezt a német verssort, hogy »Dich kann mein Mund nicht glücklich schätzen«, —igy fordította:

— Én téged nem bolđogolhatlak.

— Tanár ur, kérem, nyújtózkodtam fel. nem értem a kifejezést

— Boldogok« annyi, mint valakit boldognak nyilvánítani.

Önkéntelenül szaladt ki a számon a szó:

— Hát akkor mit jelent az, hogy lovagolná? Lórtak nyilvánítunk vele valakit?

Figuráján, szórakozásain mulatott állandóan a diáksereg, de a tanári kar is- Mikor aztán már túlságosan sok magyar fiút buktatott meg németből, ravaszul elkommendáiták Kecskemétre, a főreáliskoiába. • Ezt már nem bírta ki. belehalt.

Engem különösen nem szereteti. Egy reggel, iskolába menet, teljesen letört állapotban találtam az utcán. Nem állt. Nem is ült. Segítségül hívtam egy munkásembert, haza vittük, levetkőztettük, lefektettük. Aznap délután az övé volt az utolsó óra, hazamenet visszatart.

— Nem tételeztem volna fel egy fiatal diákban ennyi tapintatott. Köszönöm.

Megrázta a kezemet, de attól fogva, nem tudott többé rámnézni, nem tudta megbocsátani, hogy láttam szánalmas gyengeségében.

A Plechl-fiuk ketten voltak. A Kálmán orvos, de furcsa természetű ember, ak kerülte a társaságokat egyedül bolyongott mindig s csak a Plank-kertben érezte jól magát, ha elbámészkodott a játssó gyerekeken. Bizonyos egzaitáltság volt mái diákkorába« a fiatalabbikban, a Bélában is. Páratlan agyvelő, tudós, — talán ez emésztette föl idő előtt. Mint a magyar képviselőház könyvtárosa balt meg.

Pénzintézetnek csak a Frans-b&rós

számított s aki egy pillanatig is az( hitte volna, hogy valamikor megrendülhet, azt kikergetik a városból.

A sziihházban hangosan adott tetszésének kifejezést Pollák Viktor, a iegszeretetrcrnóltóbb ember.

— Nagyszerül — kiáltott fel lelkesedve, mikor a kezdő KörnyeS Béla megeresztette gyönyörű baritonját.

Azzal tanuságtéfelre hívta fel a2 emeleti páholyban ülő Brájjert.

— Igaz-e, Lajos.

Külön fejezetet érdemelne a színészet története. Istenem, micsoda társulatok játszottak a vidéki kis városban! Kömyeyből az első fele-, sége, a rendkívüli zenei műveltségű Gallyasy Paula, faragott művészt Kiváló énekesnő ö maga is, Ru<