Bácsmegyei Napló, 1924. január (25. évfolyam, 1-28. szám)
1924-01-27 / 26. szám
10. oldal. BACSMEGYE1 NAPLÓ 1924. január li. líéhány példány. Szívesen szállítom 1 ükét, de tartozó kötelességemnek f tartom kijelenteni, hogy a nagysá-! gos asszonynak e versek aligha iog- j lak tetszeni. Spekuláné: Hogyan? E hires ver- J sek nem volnának elég jók? Müller ur: Sőt kitűnőek. Mégis1 gén sokan vannak, akiknek nem iók. És kénytelen vagyok Önt. kedves ngos asszony, ezek közé számítani. A hiba nem egyedül Kegyedben van, hanem a költőben is.: Ü ugyanis a nagyságos asszony és még egy sereg olvasó számára nemi elég — érthető. Spekuláné: És honnan tudja ezt ón? Müller ur: A foglalkozásomnál fogva tudom. A könyvkereskedő jlVen. Ha smeri az olvasót meg a könyvet, akkor már tudja, hogy e kettő egymásnak való-e? Spekuláné: Azt tanácsolja hát,' hogy ne vegyem meg? Müller ur: Dehogy tanácsolom! I Ugy-e, ha fát ültét, nem törődik az-1 zal, vájjon maga fogja-e eliögyasz- \ tani a gyümölcséi? Ugy-e. belenyugszik, hogy a gyermekei meg az unokái fogják azokat megenni? Nos, ez a Kegyed helyzete Ady Endrével szemben is. Maga aligha fogja őt megérteni, de Elza kisasszony majd talán már egyet s mást élvezhet belőle, s az ő gyermekei úgy értik meg őt mint a szeretetreméltó nagymamájuk Petőfit. Spekuláné: Különösnek találom egy kicsit, hogy mint egészen természetes dologról beszél annak a - fiatal leánynak a gyermekeiről, aki tegnap adta az első zsurját, de mert valószinüleg nem gondolt mellette semmi erkölcstelent, nem veszem rossz néven ... Nagyon sajnálom, hogy én is nem olvashatom ezt a jeles költőt. Mert ha nem értem, minek olvassam? Mondja, édes Müller ur, körülbelül hány évig kell még közmüve!ődnöm. hogy megértsem az ö fenséges eszméit? Müller ur: Határidőt nem mondhatok. Tessék mindenesetre tovább művelődni s a többit a ió Istenre bízni. Spekuláné: Így fogok eljárni. Mert ön éppoly jó — sőt néha még jobb — irodalmi tanácsadónak bizonyult mint az irodalomtudósunk, aki. pedig nagyon otthon’ lehet az irodalomtörténelemben, hiszen a százesztendő előtt született írókról úgy beszél mintha együtt járt volna velük az iskolába... No. és mibe kerül az az Ady? Müller ur.- Momentán nem tudom pontosan megmondani, mert valami nyolc kötetről van szó. Spehüáné: Nem félek. Prima-áruért nem sajnálom a költséget. Ha a költő jó — s Adyért ön, ugy-e bár, kezeskedik? —, akkor szabad drágán árulni, ha pedig rossz, akkor olcsó áron se kell. Nem igaz? Malier ur: Nagyságos asszony, ismét fején találta a szöget. Spekuláné: Még egy kérdést: mikor lesz Adynak a percentenáriuma? Szeretném megünnepelni. Egy ilyen nagy költő a halála után is megérdemli az ünneplést. Müller ur: Ami azt illeti, a költőket csakis a haláluk után szokták ünnepelni... De hát az ő centenáriumát mi ketten nem érjük meg, ngos asszonyom. Ady, ha élne, még alig volna ötven esztendős. Spekuláné: Kár- Miután olyan kiváló férfid, megérdemelte volna,i hogy korábban szülessen s mielőbb megülhessük a százéves évfordulóját. Nem születhetett ő is mint Petőfi és Madách száz esztendő előtt? Müller ur: Máskép történt, asszonyom, s nekünk, mint sok más igazságtalanságba. abbg is bele kell nyugodnunk ... A könyveket pedig még ma küldöm. Spekuláné:: Köszönöm. Az Isten meg áldja! A tőke nemzetközi szerepe Kialakulás előtt a dunai államok nagy ipari trösztje Ä vasipari és kémiai koneernek uián következnek a többiek Az osztrák és a esek tőke összefogása — A Bácsmegyei Napló bécsi szerkesztő égétől — A monarchia bukása óta immár öt év telt el és ezen öt év alatt olyan események történtek, amelyekből övetkeztetni lehet a dunai államok gazdasági életének további fejlődésére. Mindenekelőtt a monarchiából alakult, iiletőieg kiegészült dunai utódállamok gazdasági helyzetét tekintve meg lehet állapitanunk azt, íogy a bécsi pénzpiac az összeomlás és az uj vámsorompók ellenére is megtartotta vezető szerepét a Duna mentén. A bécsi tőzsdének ma az összes utódállamokban irányitó szerepe van, mint azelőtt. A bécsi pénzpiac befolyású szintén alig gyöngült. Az a körülmény, hogy Bécs megtarthatta vezető pozícióját, részint a város kedvező fekvésében leli magyarázatát, részint a régi monarchia centralizált voltának eredménye. Az osztrák-magyar közgazdaságot ugyanis évtizedek óta a bécsi pénzpiac irányította, egy-két bank kivételével, a prágai és budapesti pénzintézetek a bécsi nagybankok patronátusa alatt működtek. A nacionalizálások folytán ez a kapcsolat nagyrészt látszólag megszűnt ugyan, azonban burkolt formákban még ma is' fennáll. Mindez azonban semmit se von le a bécsi nagybankok vezéreinek agilitásából. A bécsi bankvezérek kitűnő diplomatáknak bizonyultak, az összeomlás első percétől kezdve ügyesen dolgoztak a régi kapcsolatok fenntartásán. A különböző nacionalista kormányoknak minden hiúsági koncessziót megtettek, azonban ennek árán a, belső «kapcsolatokat megmentették. Másrészt viszont értették módját annak, hogy az év elejéig tartott osztrák gazdasági anarchia ellenére is bank jaikat, általában a pénzvilágot nagyobb veszteségektől megóvják. Az idén azután sikerrel járt Seipel kancellár szanálási akciója és az osztrák pénzvilág ma már a korona stabil voltánál fogva békebeli hiteleket is nyújthat. Mindezek az okok egymást kiegészítve, azt eredményezték. hogy Bécs a feldarabolás ellenére is megtartotta hegemóniáját Duna-menti államok gazdasági élete felett. Becsen kivül az összes utódállarnbeli pénzpiacok közül csak a budapesti és prágai tőzsdék jöhetnek komolyan számításba. Ennek a két tőzsdének is bizonyos irányitó ha tása van, habár nem olyan nagy körletre, mint Becsnek, amelytől bizonyos mértékig maguk is függenek, A prágai tőzsde Csehszlovákia pénzügyi életét dirigálja, ezzel szemben a budapesti tőzsdének Magyarorszá gon kívül az elszakított területekkel elsősorban Erdéllyel és Sziovenszkóvah de a Vajdasággal is van kapcsolata. A budapesti tőzsdén naponta történő kötések 15—20%-a ilyen erdélyi, szlovenszkói és vajdasági megbízások perfektuálása. A bukaresti, zagrebi, beogradi és a nemrég megnyílt ljubljanai tőzsdék szerepe aránylag lokális jelentőségű, amiért a bukaresti és beogradi kormányok pénzügyi politikáját terheli a felelősség elsősorban, a bécsi pénzvilág megítélése szerint. A bécsi tőzsde és pénzvilág hegemóniája kereskedelmi és ipari téren is éreztetni kezdi hatását. Lassanként. de biztosan kialakul a dunai államok nagy ipari trösztje. A csehországi és ausztriai hatalmas vaskoncern megalakulása immár perfekt dolog. A vegyipari tröszt kontúrjai is mind erősebben láthatóak lesznek. A vasipari tröszt megvalósítása érdekében az osztrák tőke a cseh tőkének is szerepet engedett, mig a vegyipari trösztben a magyar és cseh tőkét hívta segítségük Mindamellett mindkét trösztben az osztrák tőkéé a vezető szerep. A vasipa- és vigyipari koncernek kialakulása után a trösztösités a többi iparágakban is be fog következni, úgy hogy a hegemóniáját megtartott osztrák pénzpiac megfosztja valósítani az utódáüamokna gyipari kertelijét. Amíg tehát a politikusok és állami szolgálatban levő gazdaság-politikusok tudni sem akarnak a dunai konföderáció eszméjéről, addig a bécsi pénzvilág eredményesen tömöríti az egymástól vámsorompókkal elzárt utódállamok iparát és kereskedelmét. Benes Külügyminiszter már az év elején kijelentette, hogy Csehszlovákia semmiféle formában nem akar tudni az utódállamok konföderációjáról. Azóta ugyan különböző jelentések arról számolnak be, hogy Benes magáévá tette a konföderáció eszméjét, a cseh külügyminiszter azonban maga mindeddig nem erősítette meg ezeket a híreket és így év elejei nyilatkozatát, amelyet miss Tompson amerikai ujságirónő előtt tett, még mia is mértékadónak kell elfogadni. annál inkább, mivel Nmcsics jugoszláv külügyminiszter két hét előtt a »Pesti Hírlap« hasábjain fejtette ki, hogy a dunai konföderációnak Jugoszláviában nincsen komoly hive. Ami Romániát illeti, úgy a Bratianu-kormány állásfoglalása ebben a kédésben nem fontos, mivel Románia nemcsak kormányválság, de. uj külpolitikai orientációk előtt is ál!. Mindent összegezve azonban, amíg a kisántán,t államférfiai tiltakoznak a konföderáció eszméje ellen, addig a bécsi pénzpiac — cseh tőkével összefogva — megalkotja a monarchiából keletkezett, illetőleg részletezett államok gazdasági koncernjét, vagy ha ez a szó jobban tetszik, — konfödeációját. Az utódállamok najry ipari trösztjének egyetlen akadálya a bukaresti kormány pénzügyi politikája. A román kormány az idegen tőkével szemb'“’ hihetetlenül agresszív mára tartást tanúsít — a bécsi nagybankok szerint. A bukaresti kormány az egyedüli, amely gátat vet a külföldi tőke terjeszkedésének. Bécsi bankkörökben elismerik ugyan minden államnak azt a jogát, hogy védekezzék az idegen tőke hódításával szemben, azonban ez nem jelenti azt, hogy minden bankfők működését a nemzet szempontjából károsnak deklarálja. A bukaresti kormány pedig ezt a politikát követi és nem engedi magát meggyőzni arról hogy ennek elöhb-utóbb a román köztársaság látja kárát. Románia ugyanis igen gazdag természeti ! erőkben, nyersanyagokban, azonban 'igen szegény tőkében és idegen sejgitség nélkül nem képes produkcó- S iát arra a színvonalra emelni, am elvire Romániának feltétlenül szüksége van, hogy az ország felvirágozzék. Az idegen tőke azonban nem eszkö- Izölhet invesztíciókat Romániában, \ abban az esetben, ha minden percben el lehet készülve a befektetett tőkék zacionalizálás. akár pedig moratórium alakjában. A román kormány eddigi pénzügyi és gazdaságipolitikája semmiféle garanciát nem jj nyújt arra nézve, hogy a befektetéseket eszközlő idegen tőke a befektetők számára nem vész-e el? Ez la bécsi’bankkörök véleménye Románia pénzügyi és gazdasági politikájáról és ennek a véleménynek kifejezéseként az osztrák pénzpiac . Románia ellen harcra készülődik. Amíg a bukaresti kormány a külföldi tőkével, a külföldi bankok romániai fiókjaival szemben nem tanúsít méítányosabb magatartást, addig Románia nem számíthat arra, hogy azok a nemzetközi tőkéscsoportok, amelyekben nyugati tőke is résztvesz és amelyet a bécsi bankvezérek irányítanak, Romániában befektetéseket eszközöljenek. Ez azonban csak a Románia elleni bare negativ része. Az osztrák pénzpiac ugyanis a bukaresti kormány gazdaságpolitikájával szemben való küzdelemben nagy szerepet szán a kialakulóban levő utódállamközi Ipari trösztöknek, koncerneknek és kartelleknek is. Ezeknek a trösztöknek lesz a feladatuk, hogy Románia iparán és ezzel a román nemzetgazdaságon álljanak bosszút a bukaresti kormány pénzügyi politikájáért. Az osztrák vezetés alatt kialakuló nagy trösztök csakhamar fel fogják venni a harcot a kezdetleges stádiumban levő román iparral szemben és nem lehet kétséges az, hogy ennek a harcnak Románia nemzetgazdasága látja a kárát. Mig tehát a bécsi vejzetés alatt működő nemzetközi tőke gyrészt az összes utódállamok ipajrát tömöríteni akarja, addig speciájlisan Romániával szemben orfenziv, <j előkészületeket tesz. A kialakuló trösztökben az osztrák _ tőke együtt akar dolgozni a tötbbi s utódállambeli tőkéscsoportokkal is. ‘ Bécsi és prágai pénzügyi körök között a viszony a legjobb. Az együttműködés a vasipari koncéra kialakulásában már megnyilvánul. Budar pest és Bécs között az együttműködés jelenleg szintén zavartalan, úgy hogy a budapesti tőkének és bankoknak szintén nagy nemzetközi szerepük lesz a dunamenti gazdasági élet reorganizációjában. A beo’if kormány konciliáns magatartása folytán a jugoszláv pénzügyi örökkel való együttműködésre is I megvan minden remény. Az osztrák pénzpiac és ipar Jugoszláviát — jjnrint hitelre, befektetésekre és im- S portra szoruló, nyersanyag és élelmiszer exportra képes — államot |még sokkal fontosabb terrénumnak tekintik, mint például Magyarországot. A bécsi bankvezériek és osztrák nagyiparosok nyilatkozataiból ezt kétségkívül meg lehet állapítani. Az osztrák — csehszlovák — jugoszláv— magvar együttműködésnek tehát semmi akadálya nincsen, különösen ratnri, miután Magyarország is az eddiginél jobb politikai és gazdasági viszonyra törekszik a kisántánt államaival. Hogy a kialakulóban levő hatalmas blokk munkájában részt vesz-e majd Románia is, vagy pedig sor kerül arra, hogy az utódállamok együttműködő tőkéje a tervibe vett •arcot Romániával szemben felvegye, azt a bukaresti kormány további gazdaságpolitikája fogja eldönteni Szenioré Pál ——.I ...... .......................................... ................. Haraszti Sándor : Véres esztendők, raportján Vigyázó szemünkben ó áldott mezők és tépett zászlók fekiisznek bő szomoruságszüretben bennünket az öröm zsoltára vigasztal vérünket bitang századok csalják de kedvünket a sátánok fejedelme őrzi mégis a halál nagy lakodalmán miközben lábunk alatt a mérföldek szaladnak az élettel csak cimborálunk és várunk a véres esztendők raportján.
