Bácsmegyei Napló, 1924. január (25. évfolyam, 1-28. szám)
1924-01-26 / 25. szám
ja plačena « gotovom Cgy és fél dinár Postaszállítási díj készpénzben lefizetve XXV. évfolyam Snbofica, SZOMBAT, 1924 január 26. 25. szám 51 tgjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben 1'ELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8-58, Szerkesztőség 5-19 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár SZElihESZTÉSÉG: Kralja Alexandra-niica 4 szám alatt EiedúMvatah Kralja Alexandra-uliea 1 (^elíiacls-palota) FSMesurak bajai Végre összejöttek g vajdasági földesurak is, hogy megbeszéljék* közös sérelmüket s közös erővel keressék a kivezefö utat abból a keserves helyzetből, amibe az agrárreform ideiglenes végrehajtása nemcsak őket juttatta, hanem a vajdasági agrikultúrát s a nemzeti többtermelést is, amelyet komoly veszély fenyeget. Ezt az értekezletet mi természetesen nem a rájaütő dobro voljacoknak indulatával tekintjük. A nagybirtokosok érdekképviselete a tömegek előtt soha nem volt Szimpatikus. De akik most Beogradban összejöttek tanácskozásra, azok már csak voltak nagybirtokosok s olyan egyenlőtlen elv szerint, annyi egyéni sérelem okozásával, olyannyira a nemzeti türelmetlenségnek odadobott prédaként vesztették el birtokaikat, hogy panaszaikban sokkal többel kell már látni, mint egyen! bajok élsiratását. * Most jár le az az idő, amit az első hevenyészett jogalkotás s ideiglenes agrárreform időbeli határául kijelölt. Ebben az évben fölszabadulnak a lefoglalt birtokok az ideiglenes reform bilincseiből, hogy a törvény végleges rendezése határozza meg sorsukat. Minden politikai csoport, minden érdekképviselet, minden frakció agrárreformja vasi atol dolgoz ki. Ennek a nagy láznak, ennek az izgalmas tevékenységnek az a forrása, hogy mindenki a társadalmi igazságosság zászlaja alatt elégítse ki híveinek, vagy korteseinek étvágyát a más vagyonából. Ne higyje senki, hogy mi az agrárreform ellen izgatunk, amikor a föld egyenlőtlen megosztásában történelmi bűnt látunk s amikor a föld és földbirtokos közti jogviszonyt mi sem vagyunk hajlandók a magánjog szentségének tabu-ja alá helyezni. Csak az agrarreform mai módja ellen emelünk szót, ami — attól tartunk — alapja lesz a íeheiettenség törvényének érvényesülésénél a végleges rendezésnek is. Csak az ellen a földosztás ellen tiltakozunk, amelyikkel elégedetlenek a régi és az uj földbirtokosok, ami devasztálja a Vajdaság virágzó gazdasági kultúráját, csökkenti a nemzeti vagyont s rongálja a pénzünk fedezetét. Csodálatos, hogy amikor nem tudományos elméletek, de könyvtárak hirdetik a helyes, az igazságos, a termelést fokozó, a szó ciélis eegyenlőséget szolgáló agrárreform feltételeit, amikor Ang liában az utolsó választások valamennyien már a földkérdés tudományos elméletei ütköztek meg a választási urnák előtt, mi még mindig a földosztás- primitiv módja szerint akarjuk megoldani azt a határtalanul nehéz és jelenproblémát. Akinek v^n földje, attól el kell venni s akinek nincs földje, ha siláv, annak oda kel! adni, ime ez az agrárreforjn problémája. Emellett higyjék, el, valóban elveszíti közérdekű jelentőségét mindannak a kérdésnek jelentősége, ami miatt mostfitllenfélként állnak egymással szemben a különböző frakciók és pártok hívei. Az uj telepesek nagy része nem tudja megművelni földjét, mert nincs gazdasági felszerelése, a régi birtokosok eladják gépeiket s tenyészállataikat, mert a szűkre nyirt birtokukon nem képesek fantartani mintagazdaságukat, a gabona ki vitele kisebb lett, a drágaság nagyobb, az elégületlenség egyre nő, mert a nemszlávokat kizárják az agrárreformból, a magyar birto kostól elveszik a földet, de magyar szegénynek nem adnak, — mindenütt bizonytalanság, ideiglenesség, felületesség, közben kevesebb lesz a kenyerünk, rosszabb a pénzünk s egyre megoldhatatlanabb az a komplexum, amivé az agrárreform gazdasági, pénzügyi és nemzetiségi vonatkozásban bonyolódik : ime, ez annak az ideiglenes rendezésnek mérlege, melyet a végleges rendezés alapelveiben állandósítani kivan. Minden panasznak igaza van, minden sérelem orvoslás után kiált, mindenki, akár kapott földet, akár elvesztett földet, elégedetlen s mégsem jut senkinek az eszébe, hogy talán ilyen módon meg sem lehet oldani ezt a kérdést s talán az alapelvek hibásak ott, ahol ennyi a panasz és ilyen mérhetetlenül sok a sérelem. A becskereki polgármestert és főügyészt kémkedéssel vádolták meg a parlamentben A belügyminiszter megvédte a két főtisztviselőt Titokzatos okmány, amelyet a vádló nem akar kiadni a kezéből Megválasztották a parlament uj alelnökét Beogradbó! jelentik : A parlament péntek délelőtti ülését csak nem teljesen az a vita töltötte ki, amelyet Vttjics földmüvespárti képviselőnek a becskereki polgármester és főügyész ellen emelt vádjai körül folytattak. Fél tiz órakor nyitotta meg az ülést Jovanovics Ljuba elnök. A formalitások elintézése után rátértek Sztoji dinovics pénzügyminiszternek Vujics Demeterhez intézett válaszára. Vujics azt kérdezte a pénzügyminisztertől, hogy tud-e a dohányjövedék igazgató ságának arról a szabályzatáról, a mely szerint reprezentációs célokra nagy mennyiségű dohányt osztanak szét pénzügyi tisztviselők között' A pénzügyminiszter vála száhan kijelentette, hogy a minisztérium valóban kiadott egy szabályrendeletet, mely a reprezentációs célokra kiosztható dohánymennyiségekről intézkedik, ez a rendelet azonban nagyon takarékosan bánik a dohánnyal. Igaza van a kérdést intéző képviselőnek abban, hogy a monopol igazgatóság nem tartja magát ehhez a szabályzathoz, hanem egy önkényesen kibocsájtott szabályzat alapján osztogatja a reprezentációs dohány termékeket. Az igazgatóság szerint a törvény erre felhatalmazza a monopol igazgatóságot, ő azonban nem teszi magáévá ezt a törvénymagyarázatot. Az ügyet újabb vizsgálat tárgyává fogja tenni. Vujics Demeter válaszában adatokat sorol fel arra nézve, hogy különösen az igazgatóság tagjai és a pénzügyminiszteri biztos havonként több ezer legfinomabb cigarettát kapnak reprezentációs célokra. Súlyos vádak a becskereki polgármester és főügyész ellen Ezután Vujicsics belügyminiszter válaszol ugyancsak Vujics Demeternek Alekszics Bogoljub becskereki polgármesternek és Vászics dr. becskereki városi főügyésznek a magyar uralom alatt tanúsított magatartása tárgyában. — Vujics szerint midkét köztisztviselő a magyar uralom alatt mint megbízható magyar tisztviselő a szerbek ellen dolgozott és kémszolgálatot teljesített. Szerinte mindkét tisztviselő ellen bűnvádi eijá rás folyik és kérdi a minisztert miért nem függeszti fel őket. A belügyminiszter kijelenti, hogy Alekszics Bogoljub azonnal az összeomlás után szolgálattételre jelentkezett és a leghívebben teljesiti kötelességeit. Annakidején erősen exponálta magát a becskereki szerb gimnázium érdekében is. Dr. Vászics még az összeomlás előtt elnöke volt a becskereki szerb nemzeti tanácsnak és a szerbek bevonulása után fáradhatatlanul dolgozott az állam érdekében, Eddig is mindig a leghiyebben teljesítette kötelességét. Hivatkozik a torontálmegyei alispán ,> jelentésére, amely szerint semmiVc>y i féle adat sincs arra nézve, hogjß^/ J, a nevezett két tisztviselő kémszoH*. gálatot teljesített volna a szerbeit ellen. Rajics alispán, mint jelenti, x ; nem is hallott még ezekről a vádakról. Egyébként Vujics most már másodszor áll elő ezekkel a vádakkal és. a polgármester rágalmazási pert is fog indítani ellene. Nem igaz az sem, hogy a két tisztviselőt vád alá helyezték volna, csak vizsgálat folyik ellenük. Grubics államügyész, Becskerek város elbocsátott főjegyzője, indított ellenük vizsgálatot azért, men állítólag dr. Mravcsot külföldre való szökésében támogatták. A miniszter információi szerint azonban ez a vizsgálat nem fog vádemeléssel végződni, mert nincs rá tervényes alap, hogy Alexics és Vászics ellen vádat emeljen.^. .Ezért n.»m is fü gesztette fe! őket* Ha pedig az derülne ki, hogy az ellenséggel való együttműködésben bűnösök, akkor a büntetőtörvény 85. §-a alapján kellene eljárni ellenük. Vujics Dimitrije nincs megelégedve a miniszter válaszával. Kijelenti, hogy ha kiderül, hogy alaptalanul vádol, hajlandó mandátuméról azonnal lemondani, de ellenkező esetben a miniszter is mondjon le. Hivatkozik katonai múltjára és arra, hogy 12 kitüntetést szerzett a harctéren. Felemlíti, hogy annak idején Zsupanszki dr., a becskereki nemzeti tanács elnökének rendeletére Brankovics Gyoka,a nemzeti tanács es a nemzetőrség tagja letartóztatta Alekszics B igolyubot, aki nyolc na* pig fogva volt. Nem áll meg a miniszter állítása, hogy dr. Kíszics elnöke volt a nemzeti tanácsnak, csak tagja volt annak. Felmutat egy magyar nyelvű aktát, melyet azonban nem hajlandó kezéből kiadni. Az elnök felszólítására megtagadja annak átadását, de hajlandó azt egy magyarul tudó radikális képviselővel felolvastatni. Evvel az októval bizonyítani tudja, hogy a háború alatt Alekszics betűírása alapján tartóztatták le a magyarok Brunkovánt, a radikális párt volt elnökét, dr. Zsupánszkit és még sok más szerbet. Alekszics árulta el a magyaroknak azt is, hogy 1848-ban a szerbek egy zsákmányolt harangot Csacsakra vittek és részt vett abban a magyar bizottságban is, amely 9 harangot visszavette. Alekszics a becskereki szerb nyomdában elégetette a cirilbetüs könyveket, Jovanovics elnök itt félbeszakítja a szónokot és fölvilágositja, hogy nem szabad interpellációs beszédet mondania, hanem csak röviden nyilatkozhatik, hogy meg« el^gszik-e a válasszal, vagy sem o-2Z
