Bácsmegyei Napló, 1923. december (24. évfolyam, 328-352. szám)
1923-12-14 / 339. szám
Poštarma plačesa n gotovom Ara egy és fél dinár Postaszállítási díj készpénzben lefizetve tBmESetSmSmSSmBm XXIV. évfolyam Megjelenik Kintien reggel, ücncp után és hétfőn délben TELEFON SZÁTíls Kiadóhivsial 8-58, Szerkesztősé» 5-18 339. szám Előfizetési ár ceyvedévre 135 dinár SZEF-EESZ7GSÉC: trcija Alexandra-ulica 4 szám alatt Kiadó hivat::!: Kralja Alenandre-ulica l (Lo'bach-palots) Ma már, araikor nemcsak az angcl választások eredményét lehet mérlegelni, hanem azt a hatást is, amit a választások eredménye az angol közvéleményre gyakorolt, a csalódás kockázata nélkül olyan döntő irányváltozás! várni a Downing Street-en, melynek rövidesen az európai politika orientálódásában is föllelhető lesz hatása. Baldwin, aki a konzervatív többség mandatariusaként volt Anglia miniszterelnöke, a választásokon olyan súlyos vereséget szenvedett, amilyenhez fogható csak Balfourt érte az 1905-iki választásokon. Akkor a konzervatív párt miniszterelnöke nyomban elhagyta a helyét s mielőtt még a parlament Összeült, átadta helyét a liberális párt törhetetlen energiájú ősz vezérének, Campbcll- Bannermannak, Asquith és Lloyd George világtörténelmi ivelésü politikai karrierjei egyengetőjének. Baldwin nem hagyja el olyan könnyen a csatateret. Ma még hivatalban van s szándéka szerint hivatalba marad az uj parlament megnyitásáig. Meg akarja várni, hogy vagy uj többség tapsoljon neki, vagy leszavazzák politikai ellenfelei. Nem túlságosan fontos a részletekkel nem törődő szemlélődés számára, begy a konzervatív párt rövid életű uralmát most likvidálják-e, vagy két hét múlva. A történelmi változások mérlegelésénél nem lényeges, hogy az események, melyek uj lökést adnak a történelemnek, hétfőn történnek-e meg, vagy szombaton. Anglia politikájának sorsa eldőlt a választásokon. S az angol belpolitika irányváltozásán olyan messzeható, sokáig érezhető következmények várhatók, melyek uj medret áshatnak Európa megfeneklett problémáinak s uj gondolat fölvilágosodó fényével mutatják meg a helyes utakat. Nem lehet hangsúlyozás nélkül hagyni annak jelentőségét, hogy a szabad kereskedelemnek és védővámnak, a Free 77v?ük:-nek és a Protectionism-nak harcában, mint annyiszor, most is a szabad kereskedelem győzött. A konzervatívok, hiven a Joe Chamberlain féle tradíciókhoz a védővám jelszavával indultak küzdelembe. Ez lett volna az a csodálatos varázseszköz, mely megszünteti az angol munkanélküliséget és mely Anglia egyre súlyosabb helyzetbe kerülő termelését ismét kivezeti a napos oldalra. A liberálisok s a munkáspártiak egyforma elszántsággal harcoltak a védővám kormányprogramjának választási győzelme ellen, mely ha győz, megdrágította volna a kenyeret s vele ■oz életet. A választási harc a m. kenyér harcává sulyosodott és terebélyesedett s vildgnézleti küzdelemmé magasodott fel. Anglia szabadelvű tradícióinak védelmezői azt hirdették, hogy az angol nép hűtlenné válik azokhoz a princípiumokhoz, melyei: Anglia világuralmi helyzetét teremtették és őrizték meg, ha a világháború befejezése után a védővám sorompóival zárja el a szigetországot s domíniumokat Európa sínylődő s az Európán kívüli világ közömbössé vált népeitől. Minden belpolitikai irányváltozás külpolitikai irányváltozást is jelent. Anglia nemcsak a konzervatív párttól vonta meg bizalmát, nemcsak a szabadkereskedelem mellett tört lándzsát, nemcsak a kenyérnek megdrágulása ellen védekezett, hanem kinyiifi koztatta egyszersmint külpolitik akaratát is. Ez a békeakarat a vcrsailb' koncepciónak tökéletes megtagadását jelenti s a versailíesi kon cepció megvalósulásának uj irányi kivan szabni Versaillestöl Sevr?sig. Ez az akarat tiltakozik Né metország tönkretétele, a kiéhe - tetés politikája s a kártérítési követelések kíméletlen érvénye sitése ellen. A liberálisokat és a Labour Parly tagjait tengernyi különbségek választják el egymástól, de abban a követelésben megegyeznek, hogy a világ nyo moruságén sürgősen segíteni keli. Európa szenvedő népe most Nyugat félő! várja a segítséget. Ex occidente lux! Súlyos támadások a Német Páli ellen Jankovlcs közlekedésügyi miniszter lemondott — A pénzügyi bizottság ülése Beogradból jelentik : A kormányban néhány napon belül mer a második tárca üresedik meg. Szerdán este Jtmkovics Velizár közlekedésügyi miniszter nyújtotta be a lemondásót egészen váratlanul az állami hajózási társulat kérdését tárgyaló klubülés után, »melyen tudvalévőén a miniszteriéi szemben fogleit állást a radikális képviselők többsége. Jankovlcs miniszter már annak idején, amikor kiderült, hogy a radikális párt egy része ellenzi javaslatát, kijelentette, hogy tárcáját köti törvénytervezete megszavazásához. Miután határozott kijelentése ellenére a klub ülésén szembefordultak javaslatával, levonta a konzekvenciákat és lemondását bejelentette Pasics miniszterelnöknek. A kormány egyelőre még nem döntött a lemondás elfogadásáról, amellyel a csütörtök esti minisztertanács fog foglalkozni. Jankovics lemondása nagy feltűnést keltett politikai körökben, tekintette! arra, hogy Jankovics a radikális párt legmarkánsabb személyiségei közé tartozik és egyike azoknak, akik Pasics visszavonulása esetén a pártvezérségre aspirálnak. Utódjáról több kombináció merült fel. Az egyik szerint Sztajics Andra volt közlekedésügyi miniszter veszi át tárcáját, más hír szerint Uzunovics Marko — a napokban lemondott építésügyi miniszter a legkomolyabb jelölt. A klerikálisok támadása a Német Párt ellen A pénzügyi bizottság csütörtöki ülésén a radikálisok végre keresztülhajszclták a költségvetési tizenkettedekiől szóló javaslatot: a bizottság részleteiben és általánosságban is elfogadta. A bizottság csütörtöki ülésén a vita meglehetős izgalmas volt. Különösen nagy feltűnést keltett a klerikálisoknak a németekkel való összetűzése. A délelőtti ülés első szónoka Selyerov Sziavko demokrata volt, aki kifogásolta, hogy a kormány három hónapra kér felhatalmazást akkor, amikor már két hónapja folyik ez évi, rendes költségvetés vitája. Felvilágositást kért a minisztertől, hogy igazak-e azok a hírek, hogy a tárgyaiéi alatt álló 1923—24. évi költségvetést az 1924—25. évre kiterjeszti. Tiltakozott az ellen, hogy az állam 4 millió aranyfontot fizes sen a déli vasúti konvenció értelmében a trieszti kikötő építésére. Határozott Ígéretet kér arra nézve is, hogy a robotmunkát nem fogják meghosszabbítani. Zsebot klerikális tiltakozott az adók felemelése ellen és kijelentette, hogy már csak azért sincs bizalommal a kormány iránt, mert a németek és törökök támogatják. Élesen támadta a németeket, akik szerinte államellenesck voltak és azok is maradnak. Teubel német képviselő közbeszólt : Miért nem fogja mindjárt ránk, hogy mi adtuk ki a „Srba na vrba" (Szerbeket az akasztófára) jelszót. A közbeszólás megértéséhez tudni kell, hogy a háború kitörésekor a szlovén lapok ezzel o jelszóval jelentek meg. Zsebot kijelentette, hogy ezt a jelszót nem a klerikálisok adták ki. Részletesen foglalkozott a Német Párt parlamenti szereplésével, amellyel kapcsolatban azt mondta, hogy a németek megszavazták a robot munkát. Teubel ismét közbeszól: Ez r.em igaz, a robolmunkát nem szavaztuk meg! Maga Stojadinovics pénzügyminiszter is odaszólt Zsebotnak, hogy tévőd, mert a németek éppen ezt a törvényjavaslatot nem szavazták meg. Zsebot: A németek azért szavaznak a kormánnyal, mert oz iskolákat adott nekik. Teubel: ön (alán ellenzi, hogy ■skáláink legyenek? Zsebot erre a kérdésre zavarba jött és a vállát vonta, majd azzal folytatta, hogy nem akar indiskret lenni, de kijelentheti, hogy gazdag bizonyító anyaga van arra, hogy a németek pángermán propagandát folytatnak és összeköttetést rtanak frr.n pángermán körökkel. A parlamenti szünet alatt a németek Grázban találkoztak pángermán körökkel és Beogradban is pángermán politikát folytatnak és gyanús összejöveteleket tartanak. Teubel: Nekünk tiszta a lelkiismeretünk. Követelem, hogy terjessze elő bizonyítékait. Zsebot erre azt válaszolta, hogy nem akar denunciálni, majd beszéde végén kijelentette, hogy tekintettel arra, hogy a kormány az állam ellenségeit favorizálja, a javaslat ellen fog szavazni. Agalanovics demokrata a kormány egész munkáját éles kritika alá vette, különösen a rokkant segélyek kiutalását sürgette. Ha a kormánynak van pénze a dzsemiet-szavazatok megvásárlására — mondotta — úgy legyen arra is, hogy a rokkantaknak segélyt adjon. Nedeljkovics radikális védelmébe vette a javaslatot, majd Slojadinovics pénzügyminiszter váloszolt néhány hozza intézett kérdésre, ami után a bizottság 18 szavazattal 13 szavazat ellenében általánosságban elfogadta a javaslatot. Délután félnégykor megkezdte a pénzügyi bizottság a költségvetési tizenkettedék részletes vitáját. Vesenyák és Zsebot klerikális képviselők különösen a földadópótlék és a robot újabb kivetése ellen tiltakoztak és hivatkoztak a kormány ünnepélyes ígéretére, hogy erre az évre már nem vetik ki ezeket a terheket. Szókics demokrata a hadviselt tisztviselők nyugdíjigényéről beszélt és követelte, hogy a tisztviselő törvénynek erre vonatkozó rendelkezéseit hajtsák végre. Markavics Pero demokrata a rendkívüli adópóílékok kivetése ellen tiltakozott és követelte, hogy a múlt évi jégkárosultak segélyezésére húszmillió dinár hitelt irányozzon elő a kormány. Követelte, hogy a robot-váltságból alapot létesítsenek, amelyet a községek kezeljenek és csak az íl-Ex Occidents lux
