Bácsmegyei Napló, 1923. december (24. évfolyam, 328-352. szám)

1923-12-14 / 339. szám

2. oldal.

BACSMEGYE1 NAPLÓ

1923 december 14.

lető községek útjavítására fordítsanak.

Alics muzulmán a boszniai állapotokról beszélt, majd Mileiics fö'dmtivespárti kijelentette, hogy kevesli a szlovéniai rvizkárosutak részére előirányzott hatmilliós segélyt, továbbá a montenegrói és hercegovinál árvízkárosultak részére is segélyt követelt. Boriszavljevics d? nokrato o novipazdri szandzsák isiit kiépítését sürgette és ki az építését követe te a szandzsák részére.

Síoja dmo vies pénzügyminiszter válaszában egymásután eiuiasitolta az clknzék javaslatait, mire Szokics demokrata ez ellenzék nevében kijelentette,

lenzek nem r ségve lesi tize megszavaz léül kivon u magára n vazattal r vazta a jt ülés félhéti

Ud felelő. el a köket-cd :1c ' vasia dnak es hozása jeülésteremből. Az így dt kormány Í8 sza eleiben is megszaslatot, ami után az véget •'

azon a vidéken a lakosságinak úgyszólván csak egy százaléka a német Erről különben már a Pravda is beszámolt ljubljanai jelentés alapján.

Készülődés a demokratap i kongresszusára

Beogradból jelentik: A demokratapárt főbizottsága csütörtökön délelőtt ülést tartott, amelyen folytatták a pártkongresszus programrnjáról már megkezdett vitát. Bizottságot küldtek ki, hogy a toplinei kerületben rendezze a pártéletet, mert ott a választások alkalmával is négy demokrata listát állítottak fpl

digi működésűnket széles körökben'; ismerik. Mindenki tudja, hogy a né-\ met párt pozitív és lojális politikát| követ és az elfogulatlan szemlélők ezeket a vádakat alaptalanoknak is' tartja.

Zsebot urnák és a Sloveeiec cimüj lapnak ezek a meséi egy sorba helyezhetők azokkal a koholmányokkal, amelyek szerint a német klub Szlovénia sürgős felparcellázásái követeli azzal a titkos gondolattal hogy a felosztás által a maribor: tartományban biztosítsák a németek többségét. Ez azonban kizárt, meri

végezni, amely már legközelebb megalakul.

A választói névjegyzékeknek ilyen

A választói névjegyzékek kiigazítása

Januárban hivatalból igazítják ki a névjegyzékeket

A Né:.at Párt visszautasítja a támadásokat

A pénzügyi bizottságban, a német pártot ért támadásiból kifolyólag, a német képviselő klub csütörtökön este kommünikét adott ki, amelynek szövege a következő:

Zsebot képviselő a jugoszláv klub tagja helyénvalónak találta, hogy a pénzügyi bizottság ülésén kifejezést adjon klubja hangulatának, az országban lakó németekkel szemben, ami egyébként már hosszabb idő a párt lapjaiban is kifejezésre jut. indokolatlan gyanú, a német lakosság parlamenti képviselői ellen, hogy azok pangermáti körökkel állnak össeekötteiésbcn Ó3 hejgy Beograd ban is több titkos gyűlést tartottak azokkal, akik az állam legnagyobb ellenségé’. Ezt az utóbbit illetőleg nem is szükséges, hogy visszautasítsuk, mert magatartásunkat és edAz asszony és a sas

Irta: P. Ábrahám Dezső

Forró nyári délelőtt fülledt a pusztára. Az aszott mezőkön tikkadtan legeltek a szöcske nyájak.

Izzott a levegő s a délibáb tengerbe borította a határt. Aludt álmodozott az egész puszta a rekkenő hőségben. Csak egy könnyű kocsi mozgott rajta. Egyenest vágott a szűz gyepen keresztül a kis pusztai vasútállomásnak. A tikosi ispán hajtotta, a kocsis hátul ült.

Egyszer csak mintha kémlelt volna valamit az ispán. Elörehajlctt s szemét összehunyoritotta,

— Az a sas, — fordult hátra a kocsishoz lassú szóval, — elnyomta a meleg.

Már akkor lassított is.

— Tartsd csak a lovakat, — adta át a gyeplőt a kocsisnak.

A kocsis egyenletes lassúsággal hajtott.

.— Látod? — kérdezte az ispán.

A kocsis erősen nézett.

~ Látom, — fedezte fel végre egy Ris kupac hajlásúban a gyanútlan madarat.

Az ispán abban a pillanatban leugrott a kocsiról s lőtt.

Jóformán nem is látszott, talált-e? Aztán összébb húzta szárnyát a sas s lassan leereszkedett.

Mire az ispán odaért, halottan hevert. Szárnya feszítve lehetett kétméter széles.

—- Szép darab, — mondotta az ispán. Feltette a kocsira s jókedvűen hajtott tovább.

Még tíz perc s az állomásnál voltak Az őr, meg a felesége a kocsizajra marj az épület eőtt vártak.

— Hoztam ám valamit, szép asszony, hr kiáltotta az ispán jókedvűen s Jefogs leía a lovakat. Leugrott a bakról vette a sast.

— Tetszik? — kérdezte az ispán.

— Szép, — felelte az asszony.

— Magának lőttem.

— Igazán?

Az ispán felelet helyett az őrhöz fordult :

— Küldd be valamelyik kalauzzal a városba, hogy tömjék ki a költségemre, ilieni fog az ajtótok fölé.

Az asszony elpirult örömében.

Az ispán legyintett. Szerelmes volt az őr feleségébe s forrt a vére. Kivánta az asszony telt, gömbölyű tagjait, fekete mély szemének ragyogását, hangja frisseségét. A tavasz óta, hogji erre az elhagyott kis pusztai állomásra került az asszony az urával, jóformán napos vendégük lett. Az őr titokban féltékenykedett az ispánra, mert ő is rabja volt a feleségének, azért örült mégis, ha jött az ispán, mert sose jött üres kézzel.

Míg a pálinkát kóstolgatták s ették hozzá a friss kalácsot, az asszony elkészült az ebéddel s hozta be a párolgó paradicsomlevest.

Ebédhez ültek.

— Vau sok dolgod? — kérdezte az ispán az őrt.

— Most még nem igen. Gyenge a forgalom. Majd cséplés után. Azért neked mégis csak jobb, — tette utána.

— Miért?

— Nem vagy időhöz kötve, szabad vagy. Nincs vonatérkezésed. S gazdálkodhatsz kedvedre. Hajtasz, lovagolsz, vadászol. Mégis más élet, mint az enyém.

— Csak asszony kellene hozzá* — iiyen ni! — ölelte meg az ispán az őr feleségét tréfásan.

Az asszony a tréfa mögött is érezte a fériivágyat s elfulladt.

Az őr kényszeredetten nevette, hogy

módon való kiigazítása folyamán feltétlenül fel kell venni a magyar nemzetiségű választókat is a névjegyzékbe és a város részéről már kijelentették, hogy ennek nem is lehet semmi akadálya. Miután azonban a névjegyzékek összeírása alkalmával is az utolsó percig azt hangoztatták, hogy a magyar választókat felveszik a névjegyzékbe, és csak az utolsó percben derült ki, hogy ez nem történt meg, ezért mindenesetre fel kell készülni arra a lehetőségre is. hogy a magyar választóknak tömegesen kell maid élni a reklamálás jogával. Annál is inkább számolni kell ezzel az eshetőséggel is, mert a Magyar Pártnak a radikálispárttal és speciálisan a suboticai városi hatósággal a névjegyzékek kiigazítása ügyében megkezdett tárgyalásai megszakadtak anélkül, hogy azok eredményre vezetitek volna.

A Magyar Pártra hárul tehát az a feladat, hogy a választói névjegy|zékek kiigazítása felkészülve találja \a párt egyes helyi szervezeteit. A Magyar Párt az eddigi tervek szejriint külön bizottságot fog alakítani ! ennek a munkának a kercsztülviteflére. Ez a bizottság azonban eddig |még nem kezdte meg működését, holott óriási munka vár rá. A választói névjegyzékből kihagyott magyar nemzetiségű választók nagy tömegére való tekintettel, valamint azért, mert a pártnak nem áll rendelkezésére olyan régi választói névjegyzék, amellyel összehasonlíthatná a kiigazított névjegyzéket, a párt által kiküldendő bizottság kénytelen lesz vagy házról-házra járva összeirni a magyar választókat, vagy pedig jelentkezésre hívni fel a névjegyzékből kihagyottakat.

A Magyar Párt még nem döntött ebben a kérdésben, dé bizni lehet abban, hogy ebben a magyar választók tömegeire olyan nagyfoníosságu í kérdésben a párt idejekorán fog intézkedni. mert ettől függ a magyarság választói joga.

Á Magyar Párt és

A választói névjegyzékek kiigazítása január 1-től január 31-ig terjedő időben történik meg. A minden év elején esedékes hivatalból való kiigazítás a jövő év elején különösen. nagy fontossággal bir a magyar nemzetiségű választókra nézve, akiket a legutóbbi országos választások alkalmával tömegesen kihagytak a választók névjegyzékéből.

A közigazgatási hatóságok már kezdik megtenni a szükséges előkészületeket a névjegyzékek kiigazítására. Ez az ügy — mint tegnap jelentettük — foglalkoztatja már a másik vajdasági kisebbségi pártot: a német pártot is. A német párt helyi szervezetei már meg is kezdték a névjegyzékből kimaradt német nemzetiségű választók összeírását, mert a választói törvény szerint az esetben, ha a hivatalból való kiigazítás alkalmával újból kihagynak választókat, úgy reklamációval lehet élni.

A. német párt előkészületeivel szemben egyelőre még a Magyar Párt nem kezdte meg a névjegyzékek kiigazítására vonatkozó előkészületeket. holott ezek rövidesen aktuálisakká válnak. Értesülésünk szerint ugyanis a suboticai városházán

magyar választók

is megkezdték már a névjegyzékek hivatalból való kiigi£zitásáuak elő munkálatait. A névjegyzékek hivatalból való kiigazítása technikailag úgy történik, mint az uj névjegyzékek összeállítása. A kiigazitással megbízott bizottság ugyanis a név jegyzékek összeállításánál használt okmányokat és adatokat újból revi deálja és ezek szerint a névjegyzékébe felveszi úgy azokat a választóikat, akik a legutóbbi összeírásnál ki- I maradtak, valamint azokat is, akik esetleg időközben szerezték meg a ' választói jogosultságot.

Ä hivatalból való kiigazítás után fa névjegyzékeket kifüggesztik és ezután joguk van a névjegyzékbe még mindig fel nem vett választóknak reklamációval élni. A reklamáció lehet egyéni és kollektív is és ez 1 után a bizottság esetenkint bírálja el -az egyes reklamáló választói jogoá sultságát.

Mivel a kiigazítás ilyképpen nagy és hosszadalmas munkával jár, ezért a suboticai városi hatóság imég január 1. előtt megkezdi a ki egészités munkáját, hogy az január végéig befejeződjék. A kiegészítés munkáját nagyobb bizottság fogja

öleli az ispán a feleségét.

Az asszony pár pillanatra hagyta magát, azután kibontakozott az ispán karjából.

— Te, — fordult az ispán lelkesen az őrhöz, — ha csak egy órát lehetnék egyszer együtt a feleségeddel, de úgy négyszemközt.

— Nem jó lenne belőle, — próbálta mutatni az őr az asszonyát védő férfit.

— Tán lelőnél?

— Már ahogy. Attól függ, mi akadna a kezembe. Puska-e, fejsze, vagy más.

— Ketten lennénk ott, János, — nevetett az ispán gőgösen.

Ittak, erős rizlingbort, — azt is az isj pán hozta egy héttel előbb, — s most már csak asszonyról, házasságról, szerelemről beszélgettek. Izzott körülöttük a levegő. Az ispánt izgatta a jóllakottfság, a bor, az asszony kívánatos, kicsattanó teste. Az asszonyt egyre részegebbé tette az ispán tekintetéből, szavaiból áradó mohó vágy. Az őr pedig érezte az asszony és az ispán közt szavak nélkül folyó titkos harcot s dü-I hős volt magában teheteüenségeért.

— Gyertek ma hozzám vacsorára, — hívta meg a két embert az ispán.

— Min menjünk? — vetette az ispán. — Itt a kocsim, elviszlek most rajta benneteket. Legalább csapunk egy jó délutánt is.

— Nem lehet. Hat órakor jön a debreceni vonat

— Hát akkor majd érted kocsit kül-I dök, az asszonyt meg elviszem most.

— Ohó! Ha engedném.

— Tán félted?

— Mért ne engedne? — támadt fel

5 asszony is ingerülten.

— Nagyon fel vagy most izgatva, — I ellenkezett az ura.

— Annál jobb! — vágta vissza az

asszony s kihívóan nézett az ispánra. Az ör pedig nem tudta, mi az asszony gondolata.

— Ugyan! — vetette gőgösen az ispán. — Látod azt a sast? — mutatva az őrnek. — Én is sas vagyok. Erős, bátor. Ha haragszom, ütök. Asszony kell, rablók. Ki parancsol benne? Azé az asszony, aki ur. Aki ölelni, szeretni tudja. Hiszen tőled még gyereké sincs.

Kihívóan, ingerkedve nézett az őrre. Az rosszkedvűen vetette:

— Sok bort ittál. Bolondot beszélsz.

Az asszony csak hallgatott.

— István, állj elő! — kiáltotta ki a kocsisnak az ispán.

Pár perc alatt előállott a kocsi.

—• Na, üli fel, az uradért meg érteküldök, — kínálta az asszonyt az ispán.

— Nem ül! — fakadt ki az őrből.

— Még összevesznek itt, — mondta az asszony zavartan.

— Nem-e? — nevetett az ispán. Átölelte az asszonyt s a kocsiba emelte. A másik pillanatban maga is mellette termett.

— Hajts! — parancsolta a kocsisnak.

— Ugyan na, engedjen, — szabadkozott az asszony erőtlenül.

— Nem álltok meg? — kiáltotta tehetetlen dühhel az őr.

— Majd odahaza, — nevetett vissza az ispán.

A puskát az asszonyrablás hevében a ház szegletébe állítva hagyta az ispán. Az őr meglátta. Felkapta s a kocsiban ülőkre fogta.

— Ha nem álltok meg, lövök! — ordította.

— Ha mernél! —- vágta vissza diadalmas gőggel az ispán.

Az őr pedig csak nézte a távolodó kocsit s lassan lehanyatlott kezéből a puska.