Bácsmegyei Napló, 1923. december (24. évfolyam, 328-352. szám)

1923-12-13 / 338. szám

4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÖ 1923 december 13. megegyezésre jusson a szövetségi alkalmazottakkal, akik azonban szi­gorúan ragaszkodnak követeléseik­hez. A kancellár ezután kérte, hogy haladéktalanul kezdjék meg a fize­tésreform novellájának tárgyalását. Kijelentette, hogy a kormány hajlan­dó a változtatásokhoz hozzájárulni, anélkül azonban, hogy a lényeget feladná. A kancellár nyilatkozata fölött megindult vita során valamennyi párt szónoka a fizetésrendezési ja- j vaslat javítását kívánta. A szociál- ] demokraták hajlandóknak nyilatkoz-, tak szolgálataikat a kormány ren- , delkezésére bocsájtani, kijelentették azonban, hogy asz alkalmazottak nem fogadhatnak el diktátumot a kormány részéről. M in jT3SS£6B£siaa^lBagBaK.wn—' --­CIRKUSZ * a # Mit lehet szuzgeráini? Előadás a suboticai ’ oydban A telepatikus fenomén elővett egy ci­garettát, összevonta szemöldökét, szú­rós pillantással tekintett a médiumra és igy szólt rá halk és éneklő hangon: — Szippantson belőle! A médium szippantott. — Milyen az ize? — Rendes, — felelte a médium — kellemes. — Várjon, most olyannak fogja érezni a füstjét, mintha szalmaesutkát szívna! A médium újból szívni kezdett a szi­varkából, azután eltorzult arccal el­dobta. A közönség tapsolt. A fenomén ezután elaltatta a médiu­mot és beszuggerálta neki, hogy egy nagy oceánjáró födélzetén utazik és va­lódi havannát szi. A médium roppant gyöngédséggel tartotta jobbkeze közép­ső- és mutatóujjá között a képzeletbeli szivart, versenyt füstölt belőle az óce­áni áróval és időnkint még a hamut is leverte róla. — Most ön boldog és jól érzi magát, * — beszélte be neki a szuggerátor. A médium édesdeden, jóízűen neve­tett. (Azt hiszem, itt egy kis csalás tör­tént: a telepatikus egyén fülébe súgott a médiumnak egy viccet muitheti hu­moreszkemből, azért lett annak olyan jókedve. De mindegy.) A közönség tapsolt. Most azt szuggerálta a szalonkabátos fakir a médiumnak, hogy vizet iszik. A médiufi, úgy szürcsölte a levegőt, amit balkezével ajkához szorított, mintha valóban üdítő forrásvizet inna. Még meg is törölte utána száját zsebkendő­jével. A közönség tapsolt. A szuggerátor ezután felébresztette a médiumot és odatett elé egy pohár vizet. — Kóstolja meg, mi ez? — Viz, — felelte a médium, A bűvész mereven ránézett: — Most ezt a vizet a legfinomabb to-1 kajinak fogja érezni! A médium lehajtott egy kortyot a? vízből, azután mégegyet, majd gyorsan; vedelni kezdte; a szuggerátor alig tudta­­elvenni tőle a poharat. — Nos, vizet ivott? -— kérdezte tőle. 5 — Dehogy, — felelte a médium és j csodálkozva nézte a pohárban maradt j vizet — én édes tokajinak éreztem. — Folytassuk, — mondta az előadó! — most olyan lesz az ize ennek a po- 5 hár viznek. mint a legjobb falernumié. ? A médium igazolta, hogy megint re-1 mek óbort ivott. Kapott egy pohár Lac- \ rimáé Christi-t, malagát, kina-vasbort, í karlócai ürmöst, a vizes pohárból és| még be sem csipett tőlük. A közönség tapsolt. A telepatikus fenomént .ekkor odahív­tam asztalunkhoz és átnyújtottam neki egy pohárral abból a borból, amit é jen akkor hozott a pincér: — Legyen olyan kedves, produkáljon ezzel is valami mutatványt! — Nagyon szívesen, — jelentette ki előzékenyen a fenomén, — majd meg­itatjuk a médiummal, beszuggerálom, hogy vizet iszik. Elindult a borral az emelvény felé, de szerencsére elcsíptem kabátja szárnyát: — Ne azt szuggeráija, — mondtam gyorsan — hogy ebben a pohárban viz van! — Hanem? — kérdezte a mester. — Hanem azt, hogy bor van benne. A telepatikus fenomén meghökkent. Megvakarta fejét, megkóstolta a bort, aztán visszaadta a poharat: — Nem tehetem, — hörögte — ezt még én sem tudom elhitetni. __így derült ki, hogy az egész szug­gerálás nem ér egy rézparát. dió. Ssztérházy Lujza grófnőt kémkedés miatt nyitrai birtokáé letartóztatták Rendőrök akadályozták meg öngyilkosságát Prágából jelentik : Csehszlová­­ia ellen irányuló kémkedés és ozlovenszkó elszakitását célzó uagyar leneye! mozgalom szitása mién a minap nyitraujlaki birto­­n letartóztatták és a pozsonyi ,'vészségre szállították Eszierházy Lujza grófnőt. A feltűnően szép ituszonnégyéves mégnáskisasz­­szonyt, aki hét nyelven beszél és llitólag gróf Osietiburg-Moraveh Gyula őrna y menyasszonya, mór| előzőleg két Ízben letartóztatták o cseh hatóságok, mert gyanús­nak és a cseh köztársaságra ve­szélyesnek tartották. Mostani letartóztatásának igen regényesek az előzményei. A köz vetlen okot. az szolgáltatta, hogy grófnő a közelmúltban Krakkó- 1 időzött, mert állítólag Len­gyelországban lengyel mágnásá­ét megakart nyerni annak" a tervnek, hogy magyar magnó­ikkal együtt lengyel-magyar mozgalmat készítsenek elő a Szlovenszkónak a cseh köztársa­ságtól való elszakilására. Az egyik krakkói bankban pénzváltásnál két levelet felejtett az egyik asz­talon. A leveleket, amelyeknek nem volt címzésük, megtalálta gy bankban időző cseh-sziovák ember, aki földijét ismerte meg e g ófnőben, amikor a bankban út­levelével igazolta magát. Vissza akarta adni a levelet a grófnő nek, de nem találta meg és ami kor kinyitotta a leveleket, hogy megállapítsa elvesztőjük címét, nemcsak a grófnő nevét találta meg benne, hanem nagyon ter­helő anyagot, amely a varsói magyar követnek szólt. A cseh ember a leveleket beszolgáltatta 1 pozsonyi rendőrségnek, amely a terhelő anyag birtokában az ügyészségnek jelentette a grófnő kémkedési ügyét. Az ügyészség rendeletére a grófnő nyitrai kas télyában házkutatást is tartottak, amelynek során megtalálták le veiezésének siffrekulcsat is. A pozsonyi ügyészség foghá­zában Eszterházy Lujzát, mint vizsgálati foglyot, külön zárká­ban helyezték el, saját ágyne­műje van, saját költségén étke­zik, sőt a dohányzást is megen­gedték neki. Vlassált vizsgálóbíró is kihallgatta már a grófnőt, aki állítólag beismerő vallomást tett. A mágnáskisasszony nem akar tudni arról, hogy társai is vannak. A letartóztatásakor történt, hogy Eszierházy Lujza a rendőrségnek kastélyéban való megjelenésekor ruhájában elrejtett revolvert rántott elő, ezt azonban még idejekorán kicsavarták a kezéből. Ä bánáti és bácskai magyar kulturmozgalmak egységesítése A becskereki Ady-társaság szuboticai és bácskai irók és művésze s bánáti vendégszereplése — Szuboticai festők becskereki tárlata, az Ady-társaság színtársulatának szuboticai szereplése Csak a napokban foglalkozott a »Bácsmegyei Napló« azzal a kérdés­sel, hogy a bácskai és bánáti magyar kulturmozgalmak mennyire el van­nak egymástól szigetelve. A bánáti magyarság eredményesebb kulturá­lis megmozdulásai igy úgyszólván teljesen ismeretlenek a bácskai ma­gyarság előtt és viszont ugyanolyan távoliak a Bánát magyar közönsége előtt azok a kulturtörekvések, ame­lyek a bácskai földön élő nagyar­­ságot foglalkoztatják, mintha nem is a legteljesebb sorsközösségben élne a vajdasági magyar kisebbség és nem volnának céljai, törekvései és harcai azonosak. A vajdasági magyar kultúra ere­dőjét ekképpen szétforgácsoló elszi­geteltség megszüntetésére most tisz­teletreméltó kísérlet van folyamai­ban. A becskereki Ady-társaságé, a Vajdaság egyetlen irodaimi társasá­gáé a kezdeményezés, ahogyan ez a lelkes tábor kezdeményezte Jugo­szláviában először egy magyar iro­dalmi kör létrehozását. A becskereki Ady-társaság programmjába vette, hogy a bánáti és Gbácskai városok között a kulturális érintkezést fel­vegye és ápolja és hogy Bánát és Bácska íróit, muzsikusait, festőit és általában magyar művészeit köze­f lebb hozza egymáshoz és megismer­tesse azzal a közönséggel, amely ed­dig legfeljebb, ha a nevüket hallotta, azonban művészi alkotásaikat nem ismeri. Ennek a tiszteletreméltó és a vaj­dasági magyar kultúra érdekeire nagyfontosságu közeledésnek és ! együttmunkáikodásnak éppen most adják követésreinéltó példáját az er­délyi magyar irók, az irodalmi olim­­piasz rendezésével, amelynek folya­mán — mint ismeretes — az egyes nagyobb erdélyi városok irói kölcsö­nösen ellátogatnak egymáshoz és irc<i!mi versenyeket rendezlek. A becskereki Ady-kör által most kezdeményezett közeledés — más formában ugyan — de ugyanezt a célt szolgálja. A tervek egyrésze már a keresztülvitel stádiumába ke­rült és első eredménye az a képtár­lat, amelyet suboticai festőművészek fognak Becskereken rendezni és a melyek közül az első kiállítás va­sárnap nyílik meg egy irodalmi matiné keretében. A suboticai festők­nek ezek a tárlatok alkalmat adnak hogy a bánáti közönségnek is bemu­tassák vásznaikat. A suboticai festők becskereki tár­latait követni fogják az Ady-kör ren­dezésében egyéb olyan művészi ese­mények is, amelyek a vajdasági ma­gyar kulturmozgalom tényezőinek együttműködését vannak hivatva de­­mostrálni. így már a legközelebbi hetekben — karácsony után — a becskereki Ady-társaság magyar színtársulata — a legjobb jugoszlá­viai magyar műkedvelő társaság — Suboticára jön vendégszerepelni há­rom vagy négy estére, amelyeken a társulat legnagyobb sikerű drámai és operett-előadásai kerülnek szín­re, valamint a társulat balettje is egy táncestélyt rendez. Ezzel szem­ben pedig a suboticai műkedvelő társaságok egyrésze Becskereken fog vendégszerepelni. Felvette programmjába a becske­reki Ady-társaság olyan irodalmi matinék rendezését, amelyeken a kü­lönböző vajdasági városok magyar irói fognak a számukra nagyrészt idegen közönség előtt bemutatkozni. Ezt a célt szolgálja már a vasárnapi képtárlatot bevezető matiné is és ezt követni fogja egy matiné-ciklus, amelyen elsősorban a suboticai ma­gyar Íróknak lesz alkalmuk a becs­kereki közönség ejőtt bemutatkozni, majd Subotica irói gárdája után No­­visad magyar íróit és általában ä Vajdaság egyéb helyein elszórtan élő magyar Írókat fogja meghívni az Ady-kör, amely azután Subotica után maga is bemutatkozik a Vajda­ság nagyobb városaiban. A becskereki Ady-társaság tiszte­letreméltó programmjának megvaló­sulása elé nagy érdeklődéssel lehet tekinteni. Remélhetőleg a jugoszlá­viai magyarság fel tudja mérni en­nek a kísérletnek nagy fontosságát és eszerint fogja támogatni a becs­kereki kezdeményezők nagy mun­káját, amely talán hozzásegít ben­nünket ahhoz, hogy a Tisza nem lesz többé választóvonal a Bánát és Bácska magyarságának kulturmoz­­galma között. A versed hólabda Egy divatáru-cég csalása Versecről jelentik: A reklám­­kereskedelem legmegbizhatatlanabb módja a hólabda-rendszer, amelyet a háború előtti években élelmes svájci és cseh kereskedők találtak fel, ismét divatba jött és már any­­nyira elterjedt, hogy Versecen is hólabdarendszer szerint lehet bevá­sárolni a legkülönbözőbb divatcik­keket. Néhány hónappal ezelőtt a Graz és Fux versed divatárunagykeres­kedés nagy mennyiségű szelvényt nyomatott és értesítette a versed »nagyérdemű« közönséget, hogy: a ki egy-egy szelvényt nyolcvan di­nár értékben átvesz és három má­sik szelvényt ismerősei között dhe­­lyez. az a befizetett kétszáznegyven dinárjáért négyszáz dinár értékű árut kap a cégnél, tetszés szerinti választékban, de: ha a szelvényki­váltó a szelvényeket nem tudja to­vábbadni, vagy továbbadta ugyan, i de a szelvényt átvevő az újabb szel­vényeket nem váltották ki a cégtől, az első szelványkiváltó elvesztette í pénzét és nem követelhet még cu­korspárgát sem kétszáznegyven di- 1 liánjáért. Az ötlet nagyszerű volt, I kaptak rajta a verseciek, de az ér- i deldődés csak rövid ideig tartott. A ' Grúz és Fux-cég ugyanis, amikor már nagy mennyiségű szelvényt he­lyezett el. a szemfényvesztésképpen kirakatba rakott jó árut elrejtette és a szelvényekkel jelentkező verse­­cieknek pénzükért a lehető legsilá­nyabb árut adta el. Többek között négyszáz dinár értékben lehetett kapni egy pár — más üzletben két­százötven dinárért kapható — cipőt, kétszáznyolcvan dináros blúzt, száz­negyven aináros női inget, kétszáz­ötven dináros ügyvédi táskát. Ame­lyik vevő tiltakozott és nem vette át az árut, annak: elveszett a pén-

Next

/
Thumbnails
Contents