Bácsmegyei Napló, 1923. december (24. évfolyam, 328-352. szám)

1923-12-06 / 332. szám

4. oldal. BACSMEGYE1 NAPLÓ 1923 december 6. szekvesztrált birtokoknak a szek­­yesztrum alól való feloldását köve­teli, mert a rendelet a korrupciónak a melegágya. Szociáldemokrata támadás a vajdasági radikálisok ellesi Divac (szociáldemokrata) nagy figyelemmel hallgatott beszédében a kormány agrárpolitikáját bírálta. A szekvószt rumokat — mondotta — az egész vonalon lenn kellene tar­tani. Támadta a radikálisokat, külö­nösen a vajdaságiakat. akik szerinte a nagybirtokosok érdekeit képvise­lik, ami kitűnik abból is, hogy Lato­sé vies tervezete a nagybirtok meg­váltási árát fel akarja emelni. Sze­rinte leghelyesebb az volna, ha sem­mit sem fizetnének a nagybirtoko­soknak. akiknek földtulajdonjoguk az erőszakon alapszik és az elvett földekét ingyen osztanák szét a földnélküliek között. Hangsúlyozta, hogy a kormány agrárpolitikája arra fog vezetni, hogy a földművelő nép fel fog lázadni a kormány elten és megkísérli a földkérdést — ahogy az Oroszországban történt — forra­dalmi uion megoldani. Grgin Dusán személyes természe­tű felszólalása után Vujics (íöldmi­­vespárti) bírálta hosszasan a toron­­tálmegyei agrárpolitikát. Rámutatott arr'a, hogy az agrárreform végre­hajtása körül súlyos visszaélések történtek. Az utána felszólaló Kape­­tanovics (muzulmán) ugyancsak a viszaéléseket tette szóvá, amelyek­ről Krizsmat) (demokrata) is megál­lapította, hogy az agrárreform leg­főbb bajai. Szubotics (radikális) vé­delmébe vette az igazságügyminisz­ter eljárását és azt indítványozta, hogy az ügy fölött térjenek napi­rendre. Siffionovics agrárminiszter válasza Simonovtcs agrárminiszter a par­lament érdeklődése közepette vála­szolt az agrárminisztériumot támadó ellenzéki képviselőknek. A nagybir­tok elidegenítéséről és megterhelésé­ről szóló rendelet — mondotta — úgy intézkedik, hogy a tulajdonosok a minisztérium engedélyével csak a meghagyott maximum fölött rendel­kezhetnek. A jelen esetben ez össze­sen 830 hold volna. A, Csekonics­­birtokböl lefoglaltak a maximumon felül Js. úgy, hogy csak száz hold termőföld maradt, amivel a vevők szabadon rendelkezhettek. Setyerovnak arra a megjegyzésé­re, hogy 1924-ben lejárnak a telepe­sek bérletei, azt felelte, gondoskodni fog róla. hogy addigra a parlament megszavazza az uj agrártörvényt. Ha ez nem történne meg, akkor is módot nyújt a jelenlegi agrár-rende­let arra, hogy a bérlet-meghosszab­­bitást elrendelje. Ezt kötelességének fogja tekinteni. Ami a megváltási ár kérdését illeti, hivatkozott a radiká­lispárt rési tradíciójára, amelyek szerinte garantálják, hogy ezt a kér­dést is a nép javára fogják megol­dani. Pérics igazságügyminiszter rövid felszólalása után elvetették az an­kétbizottság kiküldésére vonatkozó indítványt és napirendre tértek az interpelláció felett. A szuhoticai gyilkos csendőrök a noviszádi Ítélőtábla elölt Ä fe’ebbezési bíróság elnapolta a tárgyalást A .‘ubolicai törvényszék ez év feb­ruár 20-án tárgyalta NikoHcs Miloikó és Sztojkovics Györgye tompái határ­­csendőrök bűnügyét, akik 1920. év feb­ruár havában a Sdrálói erdőben meg­gyilkol iák és kirabolták Klein Antal Győző fiatal kereskedőt. A gyilkosság után Klein holttestét az erdő mélyén bedobták egy kútba. A suboticai törvényszék büntető ta­nácsa NikoHcs Miiójkót bűnösnek mon­dotta ki előre megfontolt szándékkal elkövetett emberölésben ss rablásban s kőiéi általi halálra ítélte. Másodrendű vádlottat, Sztojkovics Györgyét mint bűnsegédet 15 évi {egyházra ítélték. Ebben a bünpörben szerdán délelőtt tartotta meg a novisadi ítélőtábla a tár­gyalást Gyurgyev Boskó dr. tanácsel­nök elnöklete alatt. A két el ítéltet a suboticai ügyészség fogházából vasra verve szállítottak No­vaiadra. A tárgyaláson a két vádlott izzó gyű­lölettel egymást vádolta a gyilkosság­gal ČS/ZZ elnök által elrendelt szembe­sítésnél szinte egyszerre beszélve mon­dották izgatottan kiáltozva egymásnak szemébe, hogy: —- Te gyilkoltad meg azt az embert ! A tárgyaláson a vádlottak kihallga­tása után több tanút hallgatott ki a b - jróság, akik a vádlottak szolgálati viszo­­nyairól adtak felvilágositást. Aradszki íMita dr. és Bednaics Gavriiió dr. védő I előterjesztésére a tábla elhatározta, Shegy újabb tanukat hallgatnak ki és újabb iratokat szereznek be. I Ebből a célból a tárgyalást bizony­­í tálán időre elnapolták, Az Ítélőtábla helybenhagyta Tóth Imre halálos ítéletét A Halasi-uti rablógyii&osság a aovisádi ítélőtábla előtt: Megjelentek már a Isü Biílesonyi Mtnii es a Ára D 40’ Ára D 60'— i j mm ni Megrendelhetek: l!Ü Hifiül Staler zeEem^kereskedése Saöotiea. Novisadról jelentik: Az ítélőtábla szerdán tárgyalta a suboticai tör­­: vényszék által kötél általi halálra ; Ítélt Tóth Imre és társainak bün- I ügyét. A tábla egész terjedelmében j helybenhagyta a suboticai törvény­szék ítéletét és ezzel megerősítette la Tóth Imrére kimondott halálos I ítéletet. [ Az ítélőtáblán megtartott tárgya­láson Gyúr gyéé Boskó dr. táblai ta­­•nácsefnök elnökölt. A bűnügy vád- Uttítjai közül Tóth Imrét megvasalva : kísérték Suboticáról Novisadra, a ; többi vádlott közül egyedül a sza­badlábon levő Torkos Sándor jelent meg a főtárgyaláson. A halálraítélt családja is jelen volt a tárgyaláson A hallgatóság soraiban jelen volt Tóth Imre édesanyja és egyik nő­vére. akik Sentárói utaztak a tábiai [tárgyalásra. A szerencsétlen anya lés leánya remegő szívvel hallgatták ; végig a tárgyalást és midőn elhang­zott az Ítélet, éles ‘sikoly remegtette ■Imeg a teremben jelenlevőket: Tóth Imre anyja sikoltott fel és ha gyor­san nem tartják föl. ájultan zuhan a padlóra. A szerencsétlen anyát ki­vezették a folyosóra, ahol csak so­kára tért eszméletre. Tóth Imre az egész tárgyalás fo­lyamán nyugodtan' viselkedett, igye­­í kezeit Torkos Nándorra hárítani a fíelbujtás vádját, a kétszeres gyilkos­ság és rablás részleteire pedig nem {akart emlékezni. 3 Az Ítélet kihirdetésekor azonban I mindvégig megőrzött fagyos nyu­­fgalma elhagyta, fejéi tenyerébe rej-I tette és sirt. j A felebbezési tárgyalás i A tárgyalás lefolyásáról az alábbi I tudósítás számol be: I Gyurgyev Boskó dr. tanácselnök délelőtt 9 órakor nyitotta meg a tár­gyalást. Utána Petrin Brúnó dr. táblabiró, a bűnügy előadója felolvasta a subo­ticai törvényszék Ítéletét, amely sze­rint a bíróság Tóth Imrét előre meg­fontolt szándékká! elkövetett ember­ölésért és rablásért kötél általi ha­lálra! Mernyák Pált rablásért 6 évi fegyházra, Dorozsmai Józsefet és Dondő Pált betöréses lopásért 4—4 havi fogházra Ítélte. Torkos Sándort a felbujtás vádja alól felmentette. A gyilkos kihallgatása Az elsőfokú biróság ítéletének fel­olvasása után az elnök megkezdte Tóth Imre kihallgatását. Arra a kérdésre, hogy bűnösnek érzi-e magát, így felel: — Bűnösnek érzem magam! Ezután részletesen és bőbeszédüen elmondja az általa elkövetett lopá sok és rablások történetét. Majd — hideg, nyugodt hangon — kezd be­szélni a Halasi-uti gyilkosságról, a melyet úgy tüntet fel, mintha az egé­szet Torkos Sándor tervelte volna ki és ő lett volna az, aki elvezette Molnár Megyeri Mihály házába, akit ő azelőtt sohasem ismert és nem is tudta, hogy hol van a háza. , Elmondja, hogy a gyilkosság nap­ján, február 12-én reggel 8 óra táj­ban a piacon találkozott Torkos Sán­dorra! és Lakatos Józseffel, akik liívták öt, hogy jöjjön velük páiin­­kázni. El is mentpk egy közeli korcs­mába, ahol ő rendelt pálinkát az 'egész társaságnak. I Elnök: Miért rendelt maga pálin­kát. amikor ők hívták magát táiln­,kázni? Tóth: Láttam, hogy nincs pénzük. Aztán elmondja, hogy mennyit it­tak, majd — megfontolva minden szót — azt állítja, hogy pálinkázás közben Torkos Sándor azt mondot­ta, hogy tud egy helyet, ahol sok pénz van és vállalkozott rá. hogy elvezeti Tóth Imrét oda. Erre elin- i dúltak a Halasi-utón és amikor Mol­nár-Megyeri Mihály háza elé értek, Torkos azt mondotta, — rámutatva a házra, — hogy ez az. Akkor be­mentek a házba. Tóth Iliire eddigi tiszta, világos, összefüggő előadása egyszerre ho­mályossá kezdett válni és nem akar • semmire emlékezni. Most sein akar emlékezni a gyilkosságra Csak arra emlékszik, hogy egy /asszonytól pénzt követelt, a gyilkos­ságról csak nagy általánosságban beszél, igy: — Megbotlottam egy nő holttes­tében! A kettős gyilkosság részleteire vonatkozó kédésekre azt válaszolja: — Nem emlékszem. Elnök: Miért lőtt a rendőrökre? — Nem tudom, hogy lőttem-e rá­juk. Egyébként pedig — jegyezte meg itt Tóth Imre — a suboticai rendőrség megállapította, hogy nem is lőhettem a rendőrökre. Elnök: Úgy adja elő az egész ese­tet, mintha nem emlékeznék sem­mire. Tóth Imre: Nem is emlékszem. Elnök: Azt hiszi, megszabadul, ha nem emlékszik? Tóth Imre: Tudom, hogy töredel­mes vallomással enyhítenék sor so­mon, de nem emlélzszem semmire. Aztán elmondja menekülését az udvar kerítésén át, bujkálását és szökését. Ezzel véget ért Tóth Imre kihall­gatása és Torkos Sándor kihallgatá­sa következett. Torkos Sándor vallomása Torkos beismeri, hogy a gyilkos­ság napján együtt volt Tóth Imréj vei a korcsmában, ahol ittak pálin­kát. de nem sokat, de ő azt nem mondotta, hogy tud egy helyet, ahol jsok pénz van. Az nem igaz, hogy, jő vezette el Tóth Imrét Molnár-Me­gy érék házába, ellenkezőleg Tóth Imre vezette őket oda. Annyira nem ■ tudta, hogy hova mennek, hogy el­haladt a Molnárék háza mellett nő­vérével és amikor már vagy 30—40 lépésre voltak, szólt rájuk Tóth: —• Álljatok meg. ide kell bemenni. Az eset többi részletét a már is­mert módon adja elő. izgalmas szembesítés I Az elnök elrendeli Tóth Imre és Torkos Sándor szembesítését, amely * izgalmas lefolyású. I Tóth Imre kemény hangon vádol- I ja Torkost a felhajtással. I Torkos: hazugság. Nem igaz egy szó sem. Hazudsz! — A jó Istenre rnegesküszöm, hogy nem mondat­tam azt, hogy tudok egy házat, ahol sok pénz van. Elnök: Amikor a Halasi-uton men­tek, nem mutatott a házra? Torkos.- Nem. Nem is tudtam, hogy hova megyünk. Tóth Imre (indulatosan, gyűlölet­tel). összebeszéltek a nővérével, hogy engem vádolnak meg. A bizonyítási eljárás ezzel véget I ért és Lemaics dr. államügy ész meg- I tartotta vádbeszédét. Tóth Imrére Í nézve kéri az elsőfokú ítélet heiybe­­hagyását. Torkosra nézve azonban kéri az Ítélet megváltoztatását és felbukásban kéri bűnösnek kimon­dani. Az ítélet Tóth Imre védőjének. Kellert De­lnőnek védőbeszéde után az Ítélő­tábla meghozta Ítéletét, amely a su­boticai törvényszék ítéletét indokai ‘alapján helybenhagyta. Tragikus incidens Amikor az ítélet elhangzott, egy. < éles női kiáltás süvöltött végig a tér­\ men:-- Jaj Istenem! I Mindenki izgatottan nézett oda, (ahonnan a kiáltás elhangzott. I Egy idősebb nő állt ott. támolyog­­■ va, levegő után kapkodva. Tóth Im­ire édesanyja volt. I Mellette állt a leánya, aki halott- i sápadtan zokogott, f Ezzel az akkorddal ért véget a tárgyalás. naffiBOBBBSBBKi Újabb földosztás Szuboticán I Tizenöt dobrovoljac tc’epedrtt le a csantavéri földeken j Kedden délelőtt megjelent a suboticai városházán tizenöt dél­szerbiai dobrovoljác, akik előmu­tatva az agrárminisztériumtól ka­pott igazolványaikat, földet kér­tek a várostól. A dobrovoljácokat dr. Plelilcoszics András főispán­polgármester távollétében Tabu­­kovics Miklós alpolgármester fo­gadta, aki miután meggyőződött arról, hogy az agrárminisztérium a dobrovoíjácoknak Subotica vá­ros lefoglalt földjeiből utalt ki földet, kedd délutánra rendkívüli tanácsülést hivott össze. A tanácsülésen, minthogy ked­vező és gyors megoldás nem kí­nálkozott, belenyugodtak abba, ahogy a dobrovoíjácoknak kiutal-

Next

/
Thumbnails
Contents