Bácsmegyei Napló, 1923. december (24. évfolyam, 328-352. szám)
1923-12-06 / 332. szám
4. oldal. BACSMEGYE1 NAPLÓ 1923 december 6. szekvesztrált birtokoknak a szekyesztrum alól való feloldását követeli, mert a rendelet a korrupciónak a melegágya. Szociáldemokrata támadás a vajdasági radikálisok ellesi Divac (szociáldemokrata) nagy figyelemmel hallgatott beszédében a kormány agrárpolitikáját bírálta. A szekvószt rumokat — mondotta — az egész vonalon lenn kellene tartani. Támadta a radikálisokat, különösen a vajdaságiakat. akik szerinte a nagybirtokosok érdekeit képviselik, ami kitűnik abból is, hogy Latosé vies tervezete a nagybirtok megváltási árát fel akarja emelni. Szerinte leghelyesebb az volna, ha semmit sem fizetnének a nagybirtokosoknak. akiknek földtulajdonjoguk az erőszakon alapszik és az elvett földekét ingyen osztanák szét a földnélküliek között. Hangsúlyozta, hogy a kormány agrárpolitikája arra fog vezetni, hogy a földművelő nép fel fog lázadni a kormány elten és megkísérli a földkérdést — ahogy az Oroszországban történt — forradalmi uion megoldani. Grgin Dusán személyes természetű felszólalása után Vujics (íöldmivespárti) bírálta hosszasan a torontálmegyei agrárpolitikát. Rámutatott arr'a, hogy az agrárreform végrehajtása körül súlyos visszaélések történtek. Az utána felszólaló Kapetanovics (muzulmán) ugyancsak a viszaéléseket tette szóvá, amelyekről Krizsmat) (demokrata) is megállapította, hogy az agrárreform legfőbb bajai. Szubotics (radikális) védelmébe vette az igazságügyminiszter eljárását és azt indítványozta, hogy az ügy fölött térjenek napirendre. Siffionovics agrárminiszter válasza Simonovtcs agrárminiszter a parlament érdeklődése közepette válaszolt az agrárminisztériumot támadó ellenzéki képviselőknek. A nagybirtok elidegenítéséről és megterheléséről szóló rendelet — mondotta — úgy intézkedik, hogy a tulajdonosok a minisztérium engedélyével csak a meghagyott maximum fölött rendelkezhetnek. A jelen esetben ez összesen 830 hold volna. A, Csekonicsbirtokböl lefoglaltak a maximumon felül Js. úgy, hogy csak száz hold termőföld maradt, amivel a vevők szabadon rendelkezhettek. Setyerovnak arra a megjegyzésére, hogy 1924-ben lejárnak a telepesek bérletei, azt felelte, gondoskodni fog róla. hogy addigra a parlament megszavazza az uj agrártörvényt. Ha ez nem történne meg, akkor is módot nyújt a jelenlegi agrár-rendelet arra, hogy a bérlet-meghosszabbitást elrendelje. Ezt kötelességének fogja tekinteni. Ami a megváltási ár kérdését illeti, hivatkozott a radikálispárt rési tradíciójára, amelyek szerinte garantálják, hogy ezt a kérdést is a nép javára fogják megoldani. Pérics igazságügyminiszter rövid felszólalása után elvetették az ankétbizottság kiküldésére vonatkozó indítványt és napirendre tértek az interpelláció felett. A szuhoticai gyilkos csendőrök a noviszádi Ítélőtábla elölt Ä fe’ebbezési bíróság elnapolta a tárgyalást A .‘ubolicai törvényszék ez év február 20-án tárgyalta NikoHcs Miloikó és Sztojkovics Györgye tompái határcsendőrök bűnügyét, akik 1920. év február havában a Sdrálói erdőben meggyilkol iák és kirabolták Klein Antal Győző fiatal kereskedőt. A gyilkosság után Klein holttestét az erdő mélyén bedobták egy kútba. A suboticai törvényszék büntető tanácsa NikoHcs Miiójkót bűnösnek mondotta ki előre megfontolt szándékkal elkövetett emberölésben ss rablásban s kőiéi általi halálra ítélte. Másodrendű vádlottat, Sztojkovics Györgyét mint bűnsegédet 15 évi {egyházra ítélték. Ebben a bünpörben szerdán délelőtt tartotta meg a novisadi ítélőtábla a tárgyalást Gyurgyev Boskó dr. tanácselnök elnöklete alatt. A két el ítéltet a suboticai ügyészség fogházából vasra verve szállítottak Novaiadra. A tárgyaláson a két vádlott izzó gyűlölettel egymást vádolta a gyilkossággal ČS/ZZ elnök által elrendelt szembesítésnél szinte egyszerre beszélve mondották izgatottan kiáltozva egymásnak szemébe, hogy: —- Te gyilkoltad meg azt az embert ! A tárgyaláson a vádlottak kihallgatása után több tanút hallgatott ki a b - jróság, akik a vádlottak szolgálati viszonyairól adtak felvilágositást. Aradszki íMita dr. és Bednaics Gavriiió dr. védő I előterjesztésére a tábla elhatározta, Shegy újabb tanukat hallgatnak ki és újabb iratokat szereznek be. I Ebből a célból a tárgyalást bizonyí tálán időre elnapolták, Az Ítélőtábla helybenhagyta Tóth Imre halálos ítéletét A Halasi-uti rablógyii&osság a aovisádi ítélőtábla előtt: Megjelentek már a Isü Biílesonyi Mtnii es a Ára D 40’ Ára D 60'— i j mm ni Megrendelhetek: l!Ü Hifiül Staler zeEem^kereskedése Saöotiea. Novisadról jelentik: Az ítélőtábla szerdán tárgyalta a suboticai tör: vényszék által kötél általi halálra ; Ítélt Tóth Imre és társainak bün- I ügyét. A tábla egész terjedelmében j helybenhagyta a suboticai törvényszék ítéletét és ezzel megerősítette la Tóth Imrére kimondott halálos I ítéletet. [ Az ítélőtáblán megtartott tárgyaláson Gyúr gyéé Boskó dr. táblai ta•nácsefnök elnökölt. A bűnügy vád- Uttítjai közül Tóth Imrét megvasalva : kísérték Suboticáról Novisadra, a ; többi vádlott közül egyedül a szabadlábon levő Torkos Sándor jelent meg a főtárgyaláson. A halálraítélt családja is jelen volt a tárgyaláson A hallgatóság soraiban jelen volt Tóth Imre édesanyja és egyik nővére. akik Sentárói utaztak a tábiai [tárgyalásra. A szerencsétlen anya lés leánya remegő szívvel hallgatták ; végig a tárgyalást és midőn elhangzott az Ítélet, éles ‘sikoly remegtette ■Imeg a teremben jelenlevőket: Tóth Imre anyja sikoltott fel és ha gyorsan nem tartják föl. ájultan zuhan a padlóra. A szerencsétlen anyát kivezették a folyosóra, ahol csak sokára tért eszméletre. Tóth Imre az egész tárgyalás folyamán nyugodtan' viselkedett, igyeí kezeit Torkos Nándorra hárítani a fíelbujtás vádját, a kétszeres gyilkosság és rablás részleteire pedig nem {akart emlékezni. 3 Az Ítélet kihirdetésekor azonban I mindvégig megőrzött fagyos nyufgalma elhagyta, fejéi tenyerébe rej-I tette és sirt. j A felebbezési tárgyalás i A tárgyalás lefolyásáról az alábbi I tudósítás számol be: I Gyurgyev Boskó dr. tanácselnök délelőtt 9 órakor nyitotta meg a tárgyalást. Utána Petrin Brúnó dr. táblabiró, a bűnügy előadója felolvasta a suboticai törvényszék Ítéletét, amely szerint a bíróság Tóth Imrét előre megfontolt szándékká! elkövetett emberölésért és rablásért kötél általi halálra! Mernyák Pált rablásért 6 évi fegyházra, Dorozsmai Józsefet és Dondő Pált betöréses lopásért 4—4 havi fogházra Ítélte. Torkos Sándort a felbujtás vádja alól felmentette. A gyilkos kihallgatása Az elsőfokú biróság ítéletének felolvasása után az elnök megkezdte Tóth Imre kihallgatását. Arra a kérdésre, hogy bűnösnek érzi-e magát, így felel: — Bűnösnek érzem magam! Ezután részletesen és bőbeszédüen elmondja az általa elkövetett lopá sok és rablások történetét. Majd — hideg, nyugodt hangon — kezd beszélni a Halasi-uti gyilkosságról, a melyet úgy tüntet fel, mintha az egészet Torkos Sándor tervelte volna ki és ő lett volna az, aki elvezette Molnár Megyeri Mihály házába, akit ő azelőtt sohasem ismert és nem is tudta, hogy hol van a háza. , Elmondja, hogy a gyilkosság napján, február 12-én reggel 8 óra tájban a piacon találkozott Torkos Sándorra! és Lakatos Józseffel, akik liívták öt, hogy jöjjön velük páiinkázni. El is mentpk egy közeli korcsmába, ahol ő rendelt pálinkát az 'egész társaságnak. I Elnök: Miért rendelt maga pálinkát. amikor ők hívták magát táiln,kázni? Tóth: Láttam, hogy nincs pénzük. Aztán elmondja, hogy mennyit ittak, majd — megfontolva minden szót — azt állítja, hogy pálinkázás közben Torkos Sándor azt mondotta, hogy tud egy helyet, ahol sok pénz van és vállalkozott rá. hogy elvezeti Tóth Imrét oda. Erre elin- i dúltak a Halasi-utón és amikor Molnár-Megyeri Mihály háza elé értek, Torkos azt mondotta, — rámutatva a házra, — hogy ez az. Akkor bementek a házba. Tóth Iliire eddigi tiszta, világos, összefüggő előadása egyszerre homályossá kezdett válni és nem akar • semmire emlékezni. Most sein akar emlékezni a gyilkosságra Csak arra emlékszik, hogy egy /asszonytól pénzt követelt, a gyilkosságról csak nagy általánosságban beszél, igy: — Megbotlottam egy nő holttestében! A kettős gyilkosság részleteire vonatkozó kédésekre azt válaszolja: — Nem emlékszem. Elnök: Miért lőtt a rendőrökre? — Nem tudom, hogy lőttem-e rájuk. Egyébként pedig — jegyezte meg itt Tóth Imre — a suboticai rendőrség megállapította, hogy nem is lőhettem a rendőrökre. Elnök: Úgy adja elő az egész esetet, mintha nem emlékeznék semmire. Tóth Imre: Nem is emlékszem. Elnök: Azt hiszi, megszabadul, ha nem emlékszik? Tóth Imre: Tudom, hogy töredelmes vallomással enyhítenék sor somon, de nem emlélzszem semmire. Aztán elmondja menekülését az udvar kerítésén át, bujkálását és szökését. Ezzel véget ért Tóth Imre kihallgatása és Torkos Sándor kihallgatása következett. Torkos Sándor vallomása Torkos beismeri, hogy a gyilkosság napján együtt volt Tóth Imréj vei a korcsmában, ahol ittak pálinkát. de nem sokat, de ő azt nem mondotta, hogy tud egy helyet, ahol jsok pénz van. Az nem igaz, hogy, jő vezette el Tóth Imrét Molnár-Megy érék házába, ellenkezőleg Tóth Imre vezette őket oda. Annyira nem ■ tudta, hogy hova mennek, hogy elhaladt a Molnárék háza mellett nővérével és amikor már vagy 30—40 lépésre voltak, szólt rájuk Tóth: —• Álljatok meg. ide kell bemenni. Az eset többi részletét a már ismert módon adja elő. izgalmas szembesítés I Az elnök elrendeli Tóth Imre és Torkos Sándor szembesítését, amely * izgalmas lefolyású. I Tóth Imre kemény hangon vádol- I ja Torkost a felhajtással. I Torkos: hazugság. Nem igaz egy szó sem. Hazudsz! — A jó Istenre rnegesküszöm, hogy nem mondattam azt, hogy tudok egy házat, ahol sok pénz van. Elnök: Amikor a Halasi-uton mentek, nem mutatott a házra? Torkos.- Nem. Nem is tudtam, hogy hova megyünk. Tóth Imre (indulatosan, gyűlölettel). összebeszéltek a nővérével, hogy engem vádolnak meg. A bizonyítási eljárás ezzel véget I ért és Lemaics dr. államügy ész meg- I tartotta vádbeszédét. Tóth Imrére Í nézve kéri az elsőfokú ítélet heiybehagyását. Torkosra nézve azonban kéri az Ítélet megváltoztatását és felbukásban kéri bűnösnek kimondani. Az ítélet Tóth Imre védőjének. Kellert Delnőnek védőbeszéde után az Ítélőtábla meghozta Ítéletét, amely a suboticai törvényszék ítéletét indokai ‘alapján helybenhagyta. Tragikus incidens Amikor az ítélet elhangzott, egy. < éles női kiáltás süvöltött végig a tér\ men:-- Jaj Istenem! I Mindenki izgatottan nézett oda, (ahonnan a kiáltás elhangzott. I Egy idősebb nő állt ott. támolyog■ va, levegő után kapkodva. Tóth Imire édesanyja volt. I Mellette állt a leánya, aki halott- i sápadtan zokogott, f Ezzel az akkorddal ért véget a tárgyalás. naffiBOBBBSBBKi Újabb földosztás Szuboticán I Tizenöt dobrovoljac tc’epedrtt le a csantavéri földeken j Kedden délelőtt megjelent a suboticai városházán tizenöt délszerbiai dobrovoljác, akik előmutatva az agrárminisztériumtól kapott igazolványaikat, földet kértek a várostól. A dobrovoljácokat dr. Plelilcoszics András főispánpolgármester távollétében Tabukovics Miklós alpolgármester fogadta, aki miután meggyőződött arról, hogy az agrárminisztérium a dobrovoíjácoknak Subotica város lefoglalt földjeiből utalt ki földet, kedd délutánra rendkívüli tanácsülést hivott össze. A tanácsülésen, minthogy kedvező és gyors megoldás nem kínálkozott, belenyugodtak abba, ahogy a dobrovoíjácoknak kiutal-
