Bácsmegyei Napló, 1923. december (24. évfolyam, 328-352. szám)
1923-12-06 / 332. szám
1923 december 6. BÄCSMEGYEI NAPLÓ jak a kijelölt földterületet. A földkimórési munkálatokkal az egyik városi mérnököt bízták meg, aki szerdán reggel ment ki a dobrovoljácokkal a csantavéri földekre, hogy a részükre kijelölt földterületet fölossza. A dobrovoljácok összesen százhúsz hóid főidet kaptak, amit azonnal birtokba is vettek. Ezen a földterületen több bérlő gazdálkodott eddig, akiknek most át kellett ndniok bérletüket és így máról-holnapra földnélküliek lettek. ...•mmmmmrnmaBBBBmmmmmm ■ —m -PUCERAJ e EJ «I Tömeggyilkosságból per perek A budapesti Lipótról elnevezett mezőn élt egyszer egy öreg elmeháborodott, aki arra a kérdésre, hogy mi a neve,, húsz éven keresztül a legtiszteletreméltóbb következetességgel ezt a feleletet adta: — XIII-ik Leó. Egy szép napon felkereste az intézetet valami kiváncsi látogató, mit tagadjuk, izraelita volt az illető, és a tébolydal igazgató kalauzolása mellett megszemlélte a betegeket. XIII-ik Leó különösen megtetszett neki. — -Nem lehetne ezen az emberen segíteni? — kérdezte az egyik elmegyógyintézet! orvostól. — Sajnos, gyógyíthatatlan, — válaszolta az orvos — ez a szerencsétlen, amíg csak él, sose fogja már másként t nevezni magát, mint tizenharmadik Leónak----A látogató csóválta fejét és megkérte a direktort, hogy hagyják néhány órára egyedül a bolonddal. Teljesítették kérését. Este aztán az egyszeri izraelita kopogott az ajtón, hogy hívják be a direktort. Amikor az elmegyógyintézet igazgatója megjelent, a zsidó odafordult a bolondhoz: — Hogy hívják? — XII-ik Leónak, — hangzott a beteg válasza. A látogató diadalmasan nevetett: — Mit szól hozzá, direktor ur, egyet már lealkudtam beide, ha lenne még tizenkét napi időm, egészen meggyógyítanám a rögeszméjéből.... * Az egyszeri mádi kormányfőtanácsos, ugylátszik, most annak a szuboticai hírlapnak szerkesztőségében folytatja áldásos tevékenységét, amelyik hétfőn délben egy jól kifejlett, húszszoros montenegrói származású rablógyilkossal ajándékozta meg ritka hü olvasó-táborát. És itt gyorsabban is alkuszik, mint a régi viccben, mert két nap alatt nem egy vagy két rablógyilkosságot alkudott le a húszból, hanem: valamennyit. A húszszoros rablógyilkossá? — miután mi megállapítottuk róla, hogy mese — hétfőtől szerdáig az illető hírlapban is egyszerű mesévé módosult és a »húszszoros rablógyilkosról« erről a véres fenevadról ma már hirlaptársunk is csak azt Írja, hogy »hamisított montenegrói perperek forgalombahozatalávai vádolták.« Tehát nem húszszoros rablógyilkosság, hanem perperek. Igaz: a kettő majdnem egyremegy és ha az ember — különösen a lelkiismeretes riporter — ha messziről nézi a perpereket, nagyon könnyen húszszoros rablógyilkosságnak gondolhatja, mert feltűnően hasonlítanak egymásra és könnyen össze lehet őket téveszteni. A húszszoros rablógyilkosság és a perperek egy| anyaméhből született, mint a költő! mondja. Ez az anyaméh jelein esetben í has: a húszszoros rablógyilkos ex ; ventre látta meg a napvilágot, minda-j mdlett valósággal sziámi ikrek a perperekkel. Dódika és Rádika. Cox és Box. Sőt a kerttő ugyanaz: Floridor és Ce- Jesztin. Vagy hogy a tárgynál maradjunk: Kapetanovjcs és Celics. * A rendőri nyomozás szerint ugyanis ez a letartóztatott montenegrói legnagyobb bűne: álnevet használt és noha Ceiicsnek hívják, Kapetanovics Dusánnak neveztette magát. Sokszor megesik az ilyesmi. Ahogy előfordul, hogy valakinek nem tetszik a Handelsmann név és fölveszi helyette a megfelelőbb Hajóst, ugyanis el lehet képzelni, hogy Ceiicsnek is jobban tetszett a Kapetanovics név, mint a magáé. Celics-Kapctanovics elfelejtette ehhez a belügyminiszteri hozzájárulást megszerezni, amiért valószínűleg meg is fogják büntetni, de ez még nem ok arra, hogy egy lelkiismeretlen hírlap mindjárt húszszoros rablógyilkossággal vádolja meg. Mert lehet, hogy csak hamisított perpereket hozott forgalomba és az emiatt megindult eljárás késztette arra, hogv más néven éljen. A hírlap, amely hétfőtől szerdáig szinte izgalmasan sebes tempóban tette meg az utat a húszszoros rablógyilkosságról vissza a perperekig, csak annyi koncessziót tesz a tényeknek, hogy nem folytatja a mesét a rablógyilkosságokról, de arról nem számol be, hogy koholmány volt az egész izgalmas történet és hogy a rendőrség nem vádolja Celics - Kapetanovlcsot rabló gyilkossággal. Erről hallgat hirlaptársunk. Vádolt, de rehabilitálni nem hajlandó. Rágalmazott, de elégtételt nem szolgált. Sebaj. Ezt is megírjuk helyette---Hogv nem lesz per a Kapetanovicsügyből. Se egy, se több. Se perek, se perperek. , * Kedden délben nagyon kikaptunk ettől a hírlaptól. Megírta rólunk, hogy lemaradtunk a szenzáció húszszoros rablógyilkosságról: »hétfő déli számában egy szó értesülése sem voit« a Bácsmegyei Napló-nak arról, hogy átkisérték az ügyészségre a rablógyilkost Nem reflektáltunk erre a vádra, mert szégyeltünk magunkat. Szégyeltük, hogy — ami igaz, az igaz — lemaradtunk a szenzációval. De mi már az ilyen szenzációkkal le szoktunk maradni. Lemaradtunk, noha mi is olvastuk a Nova Posta két nappal előbb megjelent számában, hogy följelentést tettek Kapetanovics Dusán ellen húszszoros rablógyilkosság miatt, azonban mi utánajártunk az esetnek, láttuk, hogy nem komoly és ezért hallgattunk hétfőn délben róla. Szóbanforgó laptársunk is a Nova Postában olvasta a feljelentésről szóló hirt, de nem cselekedett úgy, mint mi, hanem két nap múlva valóban brilliáns újságírói teljesitményt produkálva lemarasztalt bennünket a szenzációval, aminek csak egy ici-pici hibája volt: hogy nem volt igaz.... Ezt, hogy mese a húszszoros rablógyilkosság vádja, kénytelenek voltunk azután megírni, tekintve, hogy a nyilvánosság is foglalkozott az üggyel. És laptársunk, amely megrótt bennünket, amiért hétfőn hallgattunk a valótlan szenzációról, megrótt azért is, hogy irtunk a szenzáció valótlanságáról Kissé gorombán rótta meg eljárásunkat. így: »Elhisszük, hogy kellemetlen a Hírlap értesülése után kullogni, de a közönség az újságírói zsenialitást talán még sem abban látja, hogy a lekésett lap riportere perfid beállítással hazugul meghamisítja a jól értesült lap frissebb tudósítását és saját kiagyalt hazugságait úgy cáfolja, mintha azok a gyorsabb értesüléséi lap hazugságai volnának.« Mi, mint rosszul értesült lap, nem szólunk a gyorsabb értesülésü lapnak ehhez a megjegyzéséhez semmit Csak tovább szegy élj ük magunkat___ — bor. Karácsonyi albumot addig ne vegyen MORAVETZ ALSUM i tartalmit nem látta \ 8S02 MINDENÜTT KAPHATÓ. HÍREK 9G9 Menekülő élet ÍA világnak nincs hite — írja egy angol históríkus — és ezért van az, j hogy még ma sincs békessége, üröl me, kedve és előrejutása az emberil ségnek. amely kétséggel és szerte- Uenséggel deorganizálja csak maga \ körül a dolgok törvényszerű renü- I jét. ahelyett, hogy építene és dolgozna egy uj század megalapozásán. Ma hiányzik mindenkiből annak az áldott lelkességnek és bizalomnak teremtő ereje, amely rendek változásai idején mindig az élet segítségére sietett, ha szükség volt rá, vagy ha pár derék, becsületes, tisztánlátó koponya úgy akarta. A hívők '— az életben, a békében, tisztulásban, jövőben — kivesztek a világból, a melynek csupán szkeptikus bölcsei, revolveres bravói, szédelgő kalandorai és nagy-nagy fájdalmas ünnepei vannak. Egy lassan visszavonuló sereghez hasonlít ma az emberiség, amely hijján van minden önbizalomnak. vitézségnek, harcos buzgalomnak. amely vesztett csata után még a halottjait se ér rá megsiratni, anynyira rabja a menekülés félelmének. Hiába keresed: nem találsz szemet, amelyben ne bújna- meg a szomorúság, nem találsz kezet, nmelv a fáradt minden-mindegy gesztusán kívül másra is mozdulna, nem találsz sehol embert, aki reggelente friss szándékkal a holnapok elé. bátorítaná szürke reményeit. A sereg — ki látja ezt? — belecsömörlött a nyomorúságba. unja, szégyent!, átkozza, vedig ez a szegénység egy időben nem volt marti rí um. hanem rang és becsület a bukó rémületben. Mennyire I más lenne a sorsunk — veti fel az angol históríkus — az emberiség 1 sorsa. ha a menekülő élet hittel leülne jegyes, ha a szétronilott szellemi \rentí uj kőművesei dolgoznának már ’ a rozzant állványokon. Nem is tudjuk. mennyi hit kellene a világnak — nem halálra, nem az öngyilkosságra —- de hit, amely a romok között virágzik legszebben és amely épít, vezet és bátorít. De hol vannak a katakombák, hol vannak a szivek, hol vannak az emberek — kérdi — és hol van. merre a huszadik század Golgotája? , . . — Kitüntetés. Sándor király Millekics Bodog verseci tanítónak a Szent-Száva rérsd negyedosztályát adományozta. A királyi kitüntetést csütörtökön ünnepélyes keretek között fogják átnyújtani, a tudós tanítónak, aki a verseci múzeum megalapításával, archeológiái ásatásaival írói munkásságával érdemelte ki e magas kitüntetést. — Elhunyt egyetemi tanár. Beogradhól jelentik: Szerdán Beogradban elhunyt dr. Szubotics Vojiszláv sebészorvos, a beogradi egyetem tanára, aki nagy tudásával nemcsak az országban, hanem a külföld orvosai körében is széleskörű hírnévre tett szert. Szubotics Vojiszláv dr., Szubotics Jován szerb költő fia, 1850-ben Noviszadon született. Az elhunytban Szubotics Odren, a Zasztava főszerkesztője fivérét gyászolja. Temetése csütörtökön délután fog Beogradban megtörténni, amelyen a kormány, a be'földi egyetemek és az orvos-egyesületei; képviseltetik magukat. — Az aclai adókivetés. Sentáról jelentik: A sentai adókivető bizottság, mely Sentán rövidesen befejezi működését, néhány nap múlva Adára megy át, az adókivetés megkezdésére. — A Rockefeiler-alapitvásiy tagjai Noviszadon. Noviszadról jelentik: Szerdán a Rockefeller-alapitvány középeurópai kirendeltségének ' két orvosa érkezett Novisadra, ahol ; dr. Markovics Lázár egészségügyi főnök vezetése mellett megtekintették a város egészségügyi intézmé-5. oldal? ínyeit. Csütörtökön este a vendégé [ tiszteletére egészségügyi előadást «fognak tartani a novisadi szinháa! ban. *j j — Uj plébános. Versccrő! jelentik» hogy a becskereki adminisztrátor Lieb* ling bánáti község plébánosává Groszner Károly ujpazovai segédlelkészt ne-Ivezte ki. — Meghalt Maurice Barrés francia író. Parisból jelentik: Maurice Barrés ismert francia politikus és ^regényíró az Echo de Paris főműníkatársa meghalt. j — Káborog a Vezúv. Rómából jelentik: A Vezúv ismét erősen müköl dik. Nápol'y lakossága körében óri- 1 ási a pánik. Sokan már elmenekül’ íek a környékről, mert attól tarta■ nak, hogy a tűzhányó kitör. f — Emelkedik a vízállás. Az utóbt bi napok esőzései miatt a folyók vizj állása az egész országban erősen i megnövekedett. A Száva — mint j jelentettük — Zagrebben • katasztrójfális vizáradást okozott. A többi fogyók a Vajdaságban és az ország \ egyéb részeiben is abnormálisa^ > magasan állnak. A Duna Novisadról ‘340 cm.-ről 360 cm.-re emelkedett, |ugy, hogy az alacsonyabb partré(széknél a viz kiöntéséíöi kell tartani. IA Tisza vízállása Stari-Becsejnél ,'380, Titelnél 382 cm.-re emelkedett, 3 Egyedül a Dráva vízállása rendes. ÍA Száva Beogradnál erősen árad és 1323 cm.-re emelkedett. A zimonyl I partoknál a víz kiöntésétől tartanak. A folyammérnökségek mindenütt fokozott figyelemmel kisérik a vizál- I lást és mindenütt megtették a szűk[séges intézkedéseket az áradások I meggátlására. _ I — A Kúria helybenhagyta Gaertjner Marcell büntetését. Budapestről I jelentik: A Kúria szerdán megkezdte a Tisza-gyilkosság tárgyalását. Az [ügyészség, mint ismeretes. Lengyel l László ellen még a törvényszéki tárjjgyaláson elejtette a vádat, Kéri Pál !az orosz csereakció . kapcsán külj földre távozott. Fényes Lászlót pej dig felmentették. A Kúria csupán í Gaertner Marcell ügyében itélkejzett. akit a törvényszék tizennégy - I évi börtönre ítélt. A tárgyaláson ■ Gaertner ügyében bejelentett sem- I miségi panaszokat a Kúria elutasította. — HarangfeIszcntolé3 Adán. Scntáról jelentik : Az adai romai katolikus egyház néhány hónappal ezelőtt uj harangokat rendelt Szuboticán, amelyek elkészültek és a napokban meg is érkeznek Adára. Az uj harangokat a legközelebbi ünnepen fogják felszentelni. Műkedvelő előadás a Népkörben. A suboticai Népkör műkedvelő csoportjának szombat esti előadása iránt városszerte nagy az érdeklődés. A. kitűnő egvnttes Bercik Margit rendezésében Almási Tihamér »A tótleány« cimii háromfelvonásos népszínművét fogja bemutatni. I — Kitiltották a Nene Freie Pressé-t. Beogradból jelentik: A belügyminiszter szerdán kiadott rendeletével megvonta a Neue Freie Presse és a Grazer Tagespost postai szállítási jogát és terjesztését-. Ä Neue Freie Presse Horthypropagandáját a kormány már régebben rossz szemmel nézte és csak kereste az alkalmat az eljárásra. Most, hogy a lapban Pancse Doraff bolgár menekü tnek Jugoszlávia elleni cikke megjelent, a belügyminiszter a lapot kitiltotta az országból. A sentai cionista egyesület műsoros estélye. Sántáról jelentik: A sentai cionista egyesület december 8-án műsoros estélyt rendez a Royal-szálló nagytermében. — Betörés. A verseci Neukorn-féle gépgyárba szombaton éjjel betörök jártak, akik néhány értékes szerszámot magukkal vittek. A rendőrség a nyomozást megindította.