Bácsmegyei Napló, 1923. december (24. évfolyam, 328-352. szám)

1923-12-06 / 332. szám

1923 december 6. BÄCSMEGYEI NAPLÓ jak a kijelölt földterületet. A föld­kimórési munkálatokkal az egyik városi mérnököt bízták meg, aki szerdán reggel ment ki a dobro­­voljácokkal a csantavéri földekre, hogy a részükre kijelölt földterü­letet fölossza. A dobrovoljácok összesen száz­húsz hóid főidet kaptak, amit azonnal birtokba is vettek. Ezen a földterületen több bérlő gazdál­kodott eddig, akiknek most át kellett ndniok bérletüket és így máról-holnapra földnélküliek lettek. ...•mmmmmrnmaBBBBmmmmmm ■ —m -PUCERAJ e EJ «I Tömeggyilkosságból per perek A budapesti Lipótról elnevezett me­zőn élt egyszer egy öreg elmeháboro­dott, aki arra a kérdésre, hogy mi a neve,, húsz éven keresztül a legtiszte­­letreméltóbb következetességgel ezt a feleletet adta: — XIII-ik Leó. Egy szép napon felkereste az intéze­tet valami kiváncsi látogató, mit tagad­juk, izraelita volt az illető, és a téboly­dal igazgató kalauzolása mellett meg­szemlélte a betegeket. XIII-ik Leó kü­lönösen megtetszett neki. — -Nem lehetne ezen az emberen se­gíteni? — kérdezte az egyik elmegyógy­intézet! orvostól. — Sajnos, gyógyíthatatlan, — vála­szolta az orvos — ez a szerencsétlen, amíg csak él, sose fogja már másként t nevezni magát, mint tizenharmadik Leónak----­A látogató csóválta fejét és meg­kérte a direktort, hogy hagyják néhány órára egyedül a bolonddal. Teljesítet­ték kérését. Este aztán az egyszeri iz­raelita kopogott az ajtón, hogy hívják be a direktort. Amikor az elmegyógy­intézet igazgatója megjelent, a zsidó odafordult a bolondhoz: — Hogy hívják? — XII-ik Leónak, — hangzott a be­teg válasza. A látogató diadalmasan nevetett: — Mit szól hozzá, direktor ur, egyet már lealkudtam beide, ha lenne még tizenkét napi időm, egészen meggyógyí­tanám a rögeszméjéből.... * Az egyszeri mádi kormányfőtanácsos, ugylátszik, most annak a szuboticai hír­lapnak szerkesztőségében folytatja ál­dásos tevékenységét, amelyik hétfőn délben egy jól kifejlett, húszszoros mon­tenegrói származású rablógyilkossal ajándékozta meg ritka hü olvasó-tábo­rát. És itt gyorsabban is alkuszik, mint a régi viccben, mert két nap alatt nem egy vagy két rablógyilkosságot alku­dott le a húszból, hanem: valamennyit. A húszszoros rablógyilkossá? — miután mi megállapítottuk róla, hogy mese — hétfőtől szerdáig az illető hírlapban is egyszerű mesévé módosult és a »húsz­szoros rablógyilkosról« erről a véres fenevadról ma már hirlaptársunk is csak azt Írja, hogy »hamisított monte­negrói perperek forgalombahozatalávai vádolták.« Tehát nem húszszoros rabló­gyilkosság, hanem perperek. Igaz: a kettő majdnem egyremegy és ha az ember — különösen a lelkiismeretes ri­porter — ha messziről nézi a perpere­ket, nagyon könnyen húszszoros rabló­­gyilkosságnak gondolhatja, mert feltű­nően hasonlítanak egymásra és könnyen össze lehet őket téveszteni. A húszszo­ros rablógyilkosság és a perperek egy| anyaméhből született, mint a költő! mondja. Ez az anyaméh jelein esetben í has: a húszszoros rablógyilkos ex ; ventre látta meg a napvilágot, minda-j mdlett valósággal sziámi ikrek a per­perekkel. Dódika és Rádika. Cox és Box. Sőt a kerttő ugyanaz: Floridor és Ce- Jesztin. Vagy hogy a tárgynál maradjunk: Kapetanovjcs és Celics. * A rendőri nyomozás szerint ugyan­is ez a letartóztatott montenegrói legnagyobb bűne: álnevet használt és noha Ceiicsnek hívják, Kapetanovics Dusánnak neveztette magát. Sokszor megesik az ilyesmi. Ahogy előfordul, hogy valakinek nem tetszik a Handels­mann név és fölveszi helyette a meg­felelőbb Hajóst, ugyanis el lehet képzel­ni, hogy Ceiicsnek is jobban tetszett a Kapetanovics név, mint a magáé. Ce­­lics-Kapctanovics elfelejtette ehhez a belügyminiszteri hozzájárulást megsze­rezni, amiért valószínűleg meg is fog­ják büntetni, de ez még nem ok arra, hogy egy lelkiismeretlen hírlap mind­járt húszszoros rablógyilkossággal vá­dolja meg. Mert lehet, hogy csak ha­misított perpereket hozott forgalomba és az emiatt megindult eljárás késztette arra, hogv más néven éljen. A hírlap, amely hétfőtől szerdáig szinte izgalmasan sebes tempóban tette meg az utat a húszszoros rablógyilkos­ságról vissza a perperekig, csak annyi koncessziót tesz a tényeknek, hogy nem folytatja a mesét a rablógyilkosságok­­ról, de arról nem számol be, hogy ko­holmány volt az egész izgalmas törté­net és hogy a rendőrség nem vádolja Celics - Kapetanovlcsot rabló gyilkosság­gal. Erről hallgat hirlaptársunk. Vádolt, de rehabilitálni nem hajlandó. Rágalma­zott, de elégtételt nem szolgált. Sebaj. Ezt is megírjuk helyette---­Hogv nem lesz per a Kapetanovics­­ügyből. Se egy, se több. Se perek, se perperek. , * Kedden délben nagyon kikaptunk et­től a hírlaptól. Megírta rólunk, hogy le­maradtunk a szenzáció húszszoros rab­lógyilkosságról: »hétfő déli számában egy szó értesülése sem voit« a Bács­­megyei Napló-nak arról, hogy átkisér­­ték az ügyészségre a rablógyilkost Nem reflektáltunk erre a vádra, mert szégyeltünk magunkat. Szégyeltük, hogy — ami igaz, az igaz — lemaradtunk a szenzációval. De mi már az ilyen szen­zációkkal le szoktunk maradni. Lema­radtunk, noha mi is olvastuk a Nova Posta két nappal előbb megjelent szá­mában, hogy följelentést tettek Kapeta­novics Dusán ellen húszszoros rabló­gyilkosság miatt, azonban mi utánajár­tunk az esetnek, láttuk, hogy nem ko­moly és ezért hallgattunk hétfőn délben róla. Szóbanforgó laptársunk is a Nova Postában olvasta a feljelentésről szóló hirt, de nem cselekedett úgy, mint mi, hanem két nap múlva valóban brilliáns újságírói teljesitményt produkálva lema­rasztalt bennünket a szenzációval, ami­nek csak egy ici-pici hibája volt: hogy nem volt igaz.... Ezt, hogy mese a húszszoros rabló­gyilkosság vádja, kénytelenek voltunk azután megírni, tekintve, hogy a nyil­vánosság is foglalkozott az üggyel. És laptársunk, amely megrótt bennünket, amiért hétfőn hallgattunk a valótlan szenzációról, megrótt azért is, hogy ir­tunk a szenzáció valótlanságáról Kissé gorombán rótta meg eljárásunkat. így: »Elhisszük, hogy kellemetlen a Hírlap értesülése után kullogni, de a közönség az újságírói zsenialitást talán még sem abban látja, hogy a lekésett lap riporte­re perfid beállítással hazugul meghami­sítja a jól értesült lap frissebb tudósítá­sát és saját kiagyalt hazugságait úgy cáfolja, mintha azok a gyorsabb értesü­léséi lap hazugságai volnának.« Mi, mint rosszul értesült lap, nem szó­lunk a gyorsabb értesülésü lapnak eh­hez a megjegyzéséhez semmit Csak to­vább szegy élj ük magunkat___ — bor. Karácsonyi albumot addig ne vegyen MORAVETZ ALSUM i tartalmit nem látta \ 8S02 MINDENÜTT KAPHATÓ. HÍREK 9G9 Menekülő élet ÍA világnak nincs hite — írja egy angol históríkus — és ezért van az, j hogy még ma sincs békessége, ürö­­l me, kedve és előrejutása az emberi­­l ségnek. amely kétséggel és szerte- Uenséggel deorganizálja csak maga \ körül a dolgok törvényszerű renü- I jét. ahelyett, hogy építene és dolgoz­na egy uj század megalapozásán. Ma hiányzik mindenkiből annak az áldott lelkességnek és bizalomnak teremtő ereje, amely rendek válto­zásai idején mindig az élet segítsé­gére sietett, ha szükség volt rá, vagy ha pár derék, becsületes, tisztánlátó koponya úgy akarta. A hívők '— az életben, a békében, tisztulásban, jö­vőben — kivesztek a világból, a melynek csupán szkeptikus bölcsei, revolveres bravói, szédelgő kalan­dorai és nagy-nagy fájdalmas ünne­pei vannak. Egy lassan visszavonuló sereghez hasonlít ma az emberiség, amely hijján van minden önbizalom­nak. vitézségnek, harcos buzgalom­nak. amely vesztett csata után még a halottjait se ér rá megsiratni, any­­nyira rabja a menekülés félelmének. Hiába keresed: nem találsz szemet, amelyben ne bújna- meg a szomorú­ság, nem találsz kezet, nmelv a fá­radt minden-mindegy gesztusán kí­vül másra is mozdulna, nem találsz sehol embert, aki reggelente friss szándékkal a holnapok elé. bátorítaná szürke reményeit. A sereg — ki látja ezt? — belecsömörlött a nyomorú­ságba. unja, szégyent!, átkozza, ve­dig ez a szegénység egy időben nem volt marti rí um. hanem rang és be­csület a bukó rémületben. Mennyire I más lenne a sorsunk — veti fel az angol históríkus — az emberiség 1 sorsa. ha a menekülő élet hittel leü­lne jegyes, ha a szétronilott szellemi \rentí uj kőművesei dolgoznának már ’ a rozzant állványokon. Nem is tud­juk. mennyi hit kellene a világnak — nem halálra, nem az öngyilkos­ságra —- de hit, amely a romok kö­zött virágzik legszebben és amely épít, vezet és bátorít. De hol vannak a katakombák, hol vannak a szivek, hol vannak az emberek — kérdi — és hol van. merre a huszadik század Golgotája? , . . — Kitüntetés. Sándor király Millekics Bodog verseci tanítónak a Szent-Száva rérsd negyedosztályát adományozta. A királyi kitüntetést csütörtökön ünnepé­lyes keretek között fogják átnyújtani, a tudós tanítónak, aki a verseci múzeum megalapításával, archeológiái ásatásaival írói munkásságával érdemelte ki e ma­gas kitüntetést. — Elhunyt egyetemi tanár. Beo­­gradhól jelentik: Szerdán Beogradban elhunyt dr. Szubotics Vojiszláv sebész­orvos, a beogradi egyetem tanára, aki nagy tudásával nemcsak az országban, hanem a külföld orvosai körében is széleskörű hírnévre tett szert. Szubotics Vojiszláv dr., Szubotics Jován szerb költő fia, 1850-ben Noviszadon született. Az elhunytban Szubotics Odren, a Zasztava főszerkesztője fivérét gyászolja. Temetése csütörtökön délután fog Beo­­gradban megtörténni, amelyen a kor­mány, a be'földi egyetemek és az or­vos-egyesületei; képviseltetik magukat. — Az aclai adókivetés. Sentáról jelentik: A sentai adókivető bizottság, mely Sentán rövidesen befejezi műkö­dését, néhány nap múlva Adára megy át, az adókivetés megkezdésére. — A Rockefeiler-alapitvásiy tag­jai Noviszadon. Noviszadról jelen­tik: Szerdán a Rockefeller-alapit­vány középeurópai kirendeltségének ' két orvosa érkezett Novisadra, ahol ; dr. Markovics Lázár egészségügyi főnök vezetése mellett megtekintet­ték a város egészségügyi intézmé-5. oldal? ínyeit. Csütörtökön este a vendégé [ tiszteletére egészségügyi előadást «fognak tartani a novisadi szinháa­­! ban. *j j — Uj plébános. Versccrő! jelentik» hogy a becskereki adminisztrátor Lieb* ling bánáti község plébánosává Grosz­­ner Károly ujpazovai segédlelkészt ne-Ivezte ki. — Meghalt Maurice Barrés fran­cia író. Parisból jelentik: Maurice Barrés ismert francia politikus és ^regényíró az Echo de Paris főműn­­íkatársa meghalt. j — Káborog a Vezúv. Rómából je­lentik: A Vezúv ismét erősen mükö­­l dik. Nápol'y lakossága körében óri- 1 ási a pánik. Sokan már elmenekül­­’ íek a környékről, mert attól tarta­­■ nak, hogy a tűzhányó kitör. f — Emelkedik a vízállás. Az utób­­t bi napok esőzései miatt a folyók viz­­j állása az egész országban erősen i megnövekedett. A Száva — mint j jelentettük — Zagrebben • katasztró­­jfális vizáradást okozott. A többi fo­gyók a Vajdaságban és az ország \ egyéb részeiben is abnormálisa^ > magasan állnak. A Duna Novisadról ‘340 cm.-ről 360 cm.-re emelkedett, |ugy, hogy az alacsonyabb partré­­(széknél a viz kiöntéséíöi kell tartani. IA Tisza vízállása Stari-Becsejnél ,'380, Titelnél 382 cm.-re emelkedett, 3 Egyedül a Dráva vízállása rendes. ÍA Száva Beogradnál erősen árad és 1323 cm.-re emelkedett. A zimonyl I partoknál a víz kiöntésétől tartanak. A folyammérnökségek mindenütt fo­kozott figyelemmel kisérik a vizál- I lást és mindenütt megtették a szűk­­[séges intézkedéseket az áradások I meggátlására. _ I — A Kúria helybenhagyta Gaert­jner Marcell büntetését. Budapestről I jelentik: A Kúria szerdán megkezdte a Tisza-gyilkosság tárgyalását. Az [ügyészség, mint ismeretes. Lengyel l László ellen még a törvényszéki tár­­jjgyaláson elejtette a vádat, Kéri Pál !az orosz csereakció . kapcsán kül­­j földre távozott. Fényes Lászlót pe­­j dig felmentették. A Kúria csupán í Gaertner Marcell ügyében itélke­­jzett. akit a törvényszék tizennégy - I évi börtönre ítélt. A tárgyaláson ■ Gaertner ügyében bejelentett sem- I miségi panaszokat a Kúria elutasí­totta. — HarangfeIszcntolé3 Adán. Scn­táról jelentik : Az adai romai katolikus egyház néhány hónappal ezelőtt uj ha­rangokat rendelt Szuboticán, amelyek elkészültek és a napokban meg is ér­keznek Adára. Az uj harangokat a legközelebbi ünnepen fogják felszentelni. Műkedvelő előadás a Népkörben. A suboticai Népkör műkedvelő cso­portjának szombat esti előadása iránt városszerte nagy az érdeklő­dés. A. kitűnő egvnttes Bercik Mar­git rendezésében Almási Tihamér »A tótleány« cimii háromfelvonásos népszínművét fogja bemutatni. I — Kitiltották a Nene Freie Pressé-t. Beogradból jelentik: A belügyminisz­ter szerdán kiadott rendeletével meg­vonta a Neue Freie Presse és a Grazer Tagespost postai szállítási jogát és ter­jesztését-. Ä Neue Freie Presse Horthy­­propagandáját a kormány már régebben rossz szemmel nézte és csak kereste az alkalmat az eljárásra. Most, hogy a lapban Pancse Doraff bolgár menekü t­­nek Jugoszlávia elleni cikke megjelent, a belügyminiszter a lapot kitiltotta az országból. A sentai cionista egyesület mű­soros estélye. Sántáról jelentik: A sentai cionista egyesület december 8-án műsoros estélyt rendez a Royal-szálló nagytermében. — Betörés. A verseci Neukorn-féle gépgyárba szombaton éjjel betörök jár­tak, akik néhány értékes szerszámot magukkal vittek. A rendőrség a nyo­mozást megindította.

Next

/
Thumbnails
Contents