Bácsmegyei Napló, 1923. december (24. évfolyam, 328-352. szám)
1923-12-25 / 348. szám
28. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1923. december 25 hozott doktort. A nem ritkán éjnek idején megjelent orvosnak; — aki persze komoly vizsgálatba fog — kijelenti, hogy ő nem komoly beteg és hangsúlyozza, hogy operációt ne ajánljon, mert abba ö úgyse egyezik bele. Az ilyesmitől rettenetesen fél a hisztériás s még jobban a haláltól, azonban szeretné végignézni a saját temetését. Egyik-másik hisztériás beteg rögeszméje az — ói ^gyilkosság. A méregtől kezdve a villamosságig végigpróbáija az összes öngyilkossági módozatokat, de mindig csak úgy, hogy a végén az ijedtségen kivül irtás baja ne legyen. Rendszerint akkor kísérletezik az öngyilkossággal, ha sokan vannak körülötte. A vőlegény szemelátíára akar »mérget« inni és csak nagy erőfeszítés árán lehet kicsavarni kezéből a »halálfejes üveget«. Más alkalommal a népes Iádról akarja magát, éktelen sikoaigás közepette, a híd korlátján átvetni. Persze a jólelkü járókelők lefülelik. Máskor meg a revolvert kell a kezéből kicsavarni, különben bizonyára szíven lőné magát a -- töltetlen fegyverrel. Érdekes megfigyelni a bőbeszédű hisztériát, ha egy vele ellentétes idegösszetételti, csendes, szótlan, flegmatikus emberrel házasítják össze. Az asszony, aki mellesleg feltűnési viszketegségben szenved, kétkézzel szórja a pénzt toalettekre, aircfinomiitókra , festékekre, parfönire, feltűnő kalapokra, a férj ezzel szemben lompos, elhanyagolt, piszkos kis ember, aki »észre se veszi« a felesége uj toalettjét. Nos, ebbe a hisztérika még belenyugszik, de iái a férjének, lia ugyanakkor kifelé nem éri el az asszony azokért a hódításokat, sikereket, amelyekre titkon számit. A hisztériások természetrajzához tartozik az abnorm,is natty iéHékenység. Olykor valóságos mániaszerüen üldözi a férjét féltékenységével, a legtöbbször minden komoly alap nélkül. Az ilyen asszony azután lázasan kutatja végig félje összes zseb,elt. esetleg íróasztal-fiókjait, »(bizonyítékok« után kutatva. Általában a köziudatba ment már át, hogy a hisztériás nő rendkívül érzéki, kéjsóvár. Ennek éppen az ellenkezője áll. A hisztérika majdnem kivétel nélkül frigid természetű, hideg, mint a jégcsap, szexuális érzése teljesen lefokozott, legtöbbször a nulla, a fagypont — alá. A hisztériások legtöbbször az átlagnál egy fokkal műveltebbek. Ezt a kis műveltségüket persze léptenjiyomon fitogtatják, de sokszor belesülnek. Igen gyakran — minden ktiünösebb külső kényszer nélkül agyondolgozzák magukat. Például éjjel-nappal »ápolja szegény édesanyját«. akinek csak egy egyszerű náthája van. Vagy: éjjel-nappal írásbeli munkát végez, amire nincs is szüksége. A reakció persze nem marad el és a család ilyenkor a bekövetkezett bajt a túlmunkával hozza összefüggésbe, holott megfordítva áll a dolog: éppen az idegbaj hajtja öt a felesleges túlmunkára. A túlzásokról lévén szó, azt se hagyhatjuk figyelmen kivül, hogy a hisztériások rendkívül hajlamosak a vallási túlzásokra is. Szenvedélyes templom baj árók, rendkívül vallásosak, de inkább valami különös, megmagyarázhatatlan félelemből, mint belső, vallásos meggyőződésből. Ép pen ezért 'a terhelt gyereket óvni kell vallásos intézetektől vagy internátu soktól. Az »idegesség« egy másik fajtájáról, a neuraszténiáról is meg kell néhány szóval emlékeznünk. A neuraszténia édestestvére a hisztériának, egy a keletkezésük HRB TÜZIF1% mind a kettő szülőktől örökölhető, csak a megnyilvánulása más. A hisztéria és neuraszténia közötti különbséget röviden így foglalhatjuk dióhéjba: A hisztéria inkább nőiméi előforduló idegbaj, szuggerálható, hipnózissal gyógyítható. A neuraszténia inkább férfiaknál jelentkező, »idegességnek« nevezett oetegség, amely nem szuggerálható. A hisztériát néha a laikus is felismeri, mert látható tünetekkel jár. a beteg kikiáltja a baját és bár, szenvedéllyel utánozza a fájdalmas szervi megbetegedéseket, fájdalomról ritkán panaszkodik. A neuraszténiát nem ismeri fel a laikus, mert a beteg nem árulja cl magát, irtózik a betegektől, a vértől, nem utánozza a betegségeket (»elég az ő maga baja«). Állandóan fájdalmakról, elviselhetetlen fájdalmakról panaszkodik, amiket más halandó el se bírna viselni. Jendtaissik igy jellemzi őket: Nekik nem is a ma. hanem a holnap fáj . . . A hisztéria fél mindenféle gyógyszertől, fél az orvostól, a mérgektől és az egészségnek ártó szenvedélyektől. A nem aszténiás szereti a gyógyszereket, az orvosokat és a patikusokat, mindenféle tiltott szenvedélyre hajlamos, a morfinizmus és kokajnizmustól kezdve a homoszexualiíásig és az onániáig. Ezek utáni vájjon miből áll ezeknek a betegségeiméit, különösen pedig a hisztéria gyógykezelése? A kereszteshaboruk idejében a hisztériások gyógyítását radikálisan intézték el. Boszorkánypörökbé fogták szegényeket és rövidesbb-hoszszabb processzus után mint az ördögökkel taktikázó boszorkányokat máglyán égették el őket. Bár ezen eljárás ellen napjainkban se tiltakoznék olyik szívtelen férj, ma mégis valamivel előbbre,, vagyunk a gyógyítással. A felnőttek kifejlődött hisztériájának egyetlen gyógymódja az — elkülönítés. A beteget ki kell venni, el kell távolítani megszokott környezetéből. Szanatóriumban, néha idegen helyen vagv távoli rokonoknál néha maguktól is visszafejlődnek a hisztériás tünetek. Máskor az. elkülönítés mellett a gondos szakorvosi beavatkozás is nélkülözhetetlen, amely elsősorban szuggesztiv kezelésből áll, később szükség szerint döntő fontosságú a — hipnózis. Hálás az orvos szerepe a könnyen szuggerálható esetekben. Ilyenkor például az álmatlanságban szenvedő beteg a szódabikarbónától is elalszik. Annál nehezebb és hálátlanabb az orvos munkája a nehezen szuggerálhaíő, makacs megbetegedéseknél. Természetesen az ilyen nehezen befolyásolható eseteknél fontos, hogy az orvos személye a beteg előtt feltétlen szimpátikus legyen és benne a hisztériás teljesen megbízzon. Enyhe vizkura, viílanyozás, testedzés, a különböző sportnemek csak elősegitői a gyógyulásnak. A (betegség megelőzésénél fontos, hogy »ideges« egyének kerüljék az összeházasodást. Előnyös házasság az utódokra nézve, ha két ellentétes természetű kerül össze. Az idegbeteg anyát a vasidegzetü férj — az utódokra nézve — előnyösen egészíti ki. A fertőzésnek kitett gyereket már egészen kicsi korában távol kell tartani az infekció fészkétől. A lehetőség szerint óvni kell zsenge idegrendszerét — elkülönítés hiányában — a betegség csiráitól. Erre a leghatásosabb eszköz a szigorú, ra ci on ális gyerm ekn evelés. A hisztéria gyógykezelésének azt a módját, atnelv cgv-két évtizeddel ezelőtt az egész világot szenzációként járta be és amely pszichoanalizis elnevezés alatt Freud tanár nevéhez fűződik, ma már csak, a történeti hűség kedvéért említjük meg. A Freud-féle lélekelemzés rendkívüli hosszadalmas és fárasztó, sokszor hetek, hónapok munkája után szedi ki a betegből, a régen átélt emlékkének közül azon eseményeket, amelyek a ludat alatt, tulaj dönkép eni okai a betegség kiváltásának. A Freud-féle lélekelenuzők — hibásan — mindig a szexuális kelmények között keresik a hisztéria okát. A pszichoanaiizis — amelynek hívői egyre fogynak — csak egy lépés a hisztériás pszichoterápiája körül. Nem lehetetlen, hogy néhány évtized múlva feltalálják a hisztériái kórokozóját. — valamiféle spirocheta fvagy bacillus alakjában — és ajövő-Í*ben e pszichés bántalmaknak is meg lesz a maga gyógyító és védő oltása. A gyermekorvosi tudomány öt éves fejlődése Irta: dr. Wolf Gguia orvos (Subotica) Régen, még a világégés előtt történt. hogy egy gyermekvédelmi világkongresszus alkalmára a londoni Graphic a következő képet hozta: A Piccadilly cirkusz óriási forgatagában egy hatalmas szál Bobby jelt ád a gummibotjávai, mire minden mozgás megáll, minden zaj elül. a rohanó társzekerek zakatolása, a nyíl sebes autóbuszok tülkölése csenddé merevül, még a földalatti tubeok is fölfigyelnek, a,mahomet ember kezén fogva méltóságos lassúsággal átvezet az irdatlan tömegen egy Pötyömnyi emberkét, ki a legnagyobb biztonsággal tipeg át a kőtömbén életveszélyes tolongás színterén. A kép címe: Mis Majesty the Child — Őfelsége a Gyermek! Valóban a kép nagyszerűen jellemezte az akkori időket: már majdnem úgy volt, hogy az emberöltőt, mit mi most leélünk, a gyermekfejlesztés és embertökéletesités korszakának nevezheti majd a történelem. A népek törvénykönyvei, társadalmi egyesülései egymással versenyeztek abban, hogy melyik nyűit tökéletessebbel a veszendő gyermekélet védelmére; az aurópal mintául szolgáló magyar gyermekvédő rendszer is abból a szép időből való. Azután egyszermegváltozott minden és benne az ember lelke is.. Ma bizony a Bobbyk gummibotjía nem arra szolgál, hogy piciny emberkéknek utat nyisson letaposással fenyegető tülekedésben. Valamikor ez a gummibot az egyébként fegyvertelen policeman kezében a civilizáció, a béke rendjének jelvénye volt, ma tán csak egyik etapja a visszafejlődésnek a husánggal hadakozó ősember felé. Es mégis!.,. Etsi fractus blabatur orbís... bár megroppantak a kuitur- világot tartó oszlopok, ha meg is fogyott több és magasabb tudásra törő kedvünk: a tudomány emberei serényen dolgoznak tovább, a gyermek életét szolgáló ismeretek is határozottan komoly és biztató fejlődést mutatnak. Ha nem is számolhatunk be korszakalkotó felfedezésekről, mint milyen annak idején a diftériaszérum föltalálása, a gégernetszésí fölöslegessé tévő intubáció stb. voltak, de heurisztikus gondolatokban, biztató uj gyógyeljárásokban nem volt hiány az utóbbi öt év alatt. Érdekes, hogy mint ezelőtt is speciálisan a gyermekorvoslásban most is a praktikus tapasztalásnak csak utána kullog a theoria, ép ezért megbízhatók, maradandók az itt rövidesen fölemlítendő eredmények. * A csecsemő táplálás terén, bár megmaradt generális elvnek, hogy '»az anyatejet mikép az anyaszivet nem pótolhatja semmi (Pescatore).« elértük, hogy a vajrdntásos tei’evessel szükség esetén gyönyörűen felnevelhetjük a legsatnyább gyermeket is; e felfedezés méltán sorakozik a Finkelstein féle fehérjéstej annakidején nagy feltűnést keltő megismerése mellé. A vitamin anyagok fontosságát is ezen évek alatt ismertük el; ezek nem tápértéküknél, hanem a bennük immanens életerőnél fogva nélkülözhetetlenek a fejlődő test fölépítéséhez. Nyers állati vagy ■növényi eledelekben rejlő komplikált fehér jegyönyök, melyek tuíőzés, tuiszárítás stb. mellett tönkremennek és hiányuk okozza a skorbutot az angolkórt, a különféle ideggörcsöket á minden gyógyszereléssel dacoló gyermekaszályt. A háború alatt elterjedt konzervtáplálás átkos hatásából (Hungeroedem. idegbajok) jöttek rá a gyermekorvosok, hogy a táplálék fertőzöttségétől való túlzott félelem s az ebből származó agyonforralása a gyermek mindenféle eledelének többet árt mint használ, ntert a vitaminok közben tönkremennek. Az ilyen agyonsterilizált koszton tartott gyermek satnya marad, míg egy-egy kanál répa, citrom vagy egyéb gyümölcslével vitaminokat nem vesszünk pótlólag be szervezetébe. A jó öreg csukamájolaj is ezen megismerés révén nyerte viszsza becsületét. A tuberkolózis tanának újabb eredménye az a immár megdönthetetlen tény, hogy a tbc-ét mindenki csecsemő vagy iskoiásgyemek korában szerzi meg, a tbc. gyermekbetegségnek tekintendő s mint ilyen kezelendő, későbbi, felnőtt korban kezelése vajmi kevés gyógykilátást nyújt. Azt viszont ma még kevesen hiszik, hogy egy gyermekkori könnyű, csak egy szervre lokalizált megbetegedés kigyógyulása .immunitást nyújt későbbi súlyostermészetű gümős fertőzések ellen. A legközelebbi jövő feladata az lenne, hogy minden gyermek mint a feketehimlő ellen, úgy a "nmökór ellen is rendszeres védőoltásban részesülne. ha majd egy ilyen bevált védőo!tó anyaggal rendelkezzünk. Vannak, kik e csudaszert már megtaláltnak vélik a Poimdorf-féle oltóanyagban és hallottam komoly orvosgyülésen ilyen bombasztikus kijelentést; mikép Jézuskrisztus az emberiség lelkét, úgy a vveimari Ponndorf az emberi testet váltotta meg. Sajnos, az utóbbi évtizedek csodaszernek kikürtölt fölfedezéseit az elmaradhatatlan kijózanodás a kellő értékükre szállította le, a Ponndorí-féie oltóanyag is — legalább jelen formájában nem bizonyult a tuberkulózis panaceá-jának. így volt ez a Koch-tuberkulinnal, igy az^ Ehrlich salvarsanjával, mindkettőt annakidején mint deus ! exmachina-t üdvözölték, mely egy [csapásra képes a beteget egészségessé varázsolni. Ma a Poundorfról el kell ismernünk, hogy a legártatlanabb. határozottan alkalmas, kiválogatott esetekben gyógyító tuberkujlinfajta, mi kezdő tüdőbajosoknál, icsontgümőkórnáL sokszor beválik. De egy kis optimizmussal szabad re- I mélnünk, hogy lesz még idő. mikor a tbc. mint népbetegség annyira megritkul egy könnyen alkalmazható, mindenkinek hozzáférhető védő, ih gyógyeljárás folytán, mint a középkor feketéhimlője. mi városokat, vagon tátslekben valamint hasábban és aprítva, házhoz szállítva, legjutányosabhan beszerezhető Vujkovlć «I» és Társ i cégnél, Jukfćeva ui. 41, TeSefon ©@9.
