Bácsmegyei Napló, 1923. december (24. évfolyam, 328-352. szám)
1923-12-25 / 348. szám
1923 december 25. BACSMEGYEI NAPLÖ 27. oldal ORVOSTUDOMÁNY A nőgyógyászat öt éve Dr. Doktor Sándor (Sztarakanizsa) Irta Azt a régi tapasztalást, hogy a tudomány fontos igazságai sokszor nem a szakmunka műhelyeiben, hanem a gyakorlati élet széles mezeién jönnek napvilágra, a nőgyógyászat és az egész orvostudomány utolsó éveinek története is igazolja. Szorgalmas részletmunka folyik e szakmában is ezer klinikán és szanatóriumban a föld kerekén. De ez ma már csak tallózás a korábbi évtizedekben learatott mezőkön. A női szervezet botictana és élettana ki van derítve szinte hézag nélkül. Eléggé ismertek ma már a betegségei s ki vannak dolgozva a gyógyítás módszerei. Lényeges újat az utolsó Öt év már egyik téren se hozott. Csak mesterkedések az újabb ojtások a legkülönbözőbb szerekkel, levegő befujtatása a hashártya üregbe alulról, mi csak a női szervezetben lehetséges és a Röntgen gyógyítás egy ülésben, mely mint valami nagyobb műtét, két óra hosszat is tart. Jelentékeny vívmányoknak ezek mind nem tekinthetők. A Röntgen- és rá, diumgyógyitás iránti lelkesedés inkább lohadt az utóbbi években. S ha mérleget akarunk felállítani, azt lehet mondani, hogy a beteg nők és betegségek száma iakább szaporodott, semmint csökkent a háború óta eltelt évek alatt. Annál figyelemreméltóbb az az irány, mely már ugyancsak pár évtizede kezdődött, de erősbödik a háború óta s jobban hódit tán még a Kők körében, mint a férfinép közt, hogy t. i. az egészséges test nevelésével kell tudományos alapon foglalkozni, az egészségesekkel kell többet törődni, hogy egyfelől az ártalmakat kiköszöbölve, másfelől az ellenálló erőket fokozva, elkerüljék az emberek a betegséget, hogy szükség se legyen á tökéletes gyógy tudomány okra és gyógyító művészetekre. Valóban ez a gondolat, ez az irány az, amelynek jövője van s amelynek intenzív kultusza fogja egyszer felváltani azt a hangyaszorgalmú munkát, melyet eddig a betegségek kutatásában fejtett ki az emberiség. Ebben az irányban pedig a nőgyógyászat szempontjából felmérhetetlen jelentőségle van anntak az újításnak, melyet immár negyedik éve Szovjet-Oroszországban produkált megint csak az élet. Az uj proletárállam, híven felszabadító eszméihez, törvényt hozott a nő számára, mely ellentétben áll a világ összes civilizált államainak törvénykezésévé]. E törvény kimondja, hogy minden kórház és klinika vagy diitdanal álljon rendelkezésére minden. akár férjes, akár hajadon nőnek, aki anyaságától szabadulni óhajt. Más államokban törvény tiltja a nőnek, hogy testi állapota felől szabadon rendelkezhessék. Tehát törvény kényszere alatt kell anyává lennie annak a nőnek is, aki nem akar. Mi lesz azután vele és megszületett gyermekével, ezzel az állam már keveset törődik. Pedig ez a törvényes kényszer igen sokszor ütközik még nyomasztóbb gazdasági és társadalmi kényszerűségekbe s igy támad annyi konfliktus, dráma és tragédia az élet színpadán, melynek első áldozata a nő, ki sokszor fizet egészségével, becsületével, sőt életével olyan bűnért, melynek sokkal inkább (bűnöse a férfi és a társadalom, az a társadalom, mely készebb Ítélni, mint a bajban levőnek hóna alá nyúlni. De vannak e szép berendezésnek más áldozatai is. A statisztika számol be róla. hogy népesíti be évenkint százezerszámra, apró sírkeresztekkel, a temetőket .... . Nagy szó az tehát, mikor az uj orosz állam kimondja, hogy nem reflektál azokra a gyermekekre, kiket nem várnak örömmel. Törvénye nemcsak a kényszert szünteti meg, hanem hóna alá nyúl és segélyére jön annak a nőnek, aki úgy érzi, hogy bajban van. Hisz a nőre már a természet is külön súlyos terhet ró, méltányos, ha ezért a köz külön segítségben részesíti. A nő egészségére ennek két irányban is lesz üdvös hatása. Először is meg lesz kímélve egy csomó bajtól, mely a törvény kényszere alatt, mint fentebb rámutattunk, egészségét, sőt életét fenyegeti. Ezenkívül azonban évezredes bilincsekből való felszabadulást jelent számára ez ujitás, mely egész uj fejlődési lehetőségeket nyit meg előtte. Az elnyomás és szolgaság, mint népeknek elsatnyulására vezet, ugyanily hatással van a női nemre is és a mai nemzedék nője már valóban, egyre nehezebben bir megfelelni az anyai hivatás körülményeinek; igen sok már egy-két gyermek után megrokkan. Megfordítva, mint a szabadság, a népek felvirágzását inditja meg, ugyanily hatása lesz a felszabadulásnak a nőre is. A jövő nője egészségesebb, tehát szebb és erősebb is lesz s a nőgyógyászoknak már kevesebb dolgot ad. Azonkívül keve sebb apró sírkereszttel fogja bené p esi terű a temetőket, ellenben meg mutatja, hogy az uj nemzedéknek is fontosabb a minősége, mint a száma. A hisztéria Irta : dr. Műnk Arthur orvos (Subotica) A népszerű tudományos írásoknál | sitáseal megállapíthatjuk', hogy a sokkal, de sokkal halasabbak az ’ hisztéria inkább a nők, a ncurasztéugynevezett »tudományos felolvasások«. A pápaszemes, nagyképii tudós professzor rendszerint ezekkel a szavakkal kezdi felolvasását vagy szabad előadását: — Tisztelt hölgyeim és uraim! E behízelgő megszólítást azután gépiesen megismétli minden harmadik bekezdésnél, néha erélyesen, hangosan, olykor meg lágyan, itt-ott meg olvadékony, úgy lehet könyörgő hangon. Egyik német professzort, aiki a telepátia tudományos elméletét magyarázta, meginterjúvoltam, hogy mire jó az a sok hölgyeim és uraimozás? Azt felelte: — A dolog nagyon egyszerű. Ha észreveszem, hogy a hallgatóság fáradt. álmos, fegyelmezetlen, akkor ezzel a megszólítással ébresztem fel őket . » . A nyájas olvasó ezekután beláthatja, hogy a felolvasónak óriási előnye Van a »tudományos cikkíró« fölött és éppen ezen az alapon kérni fogjuk a türelmes olvasót, hogy az unalmas részleteknél tartson szünetet. az egyes szakaszok közé pedig gondolja oda a professzor ébresztőjét: — Tisztelt hölgyeim és uraim! Azt hiszem senki se vonhatja kétségbe, hogy az orvostudományok népszerűsítése körül jelentős szenep jutott a napilapoknak. Valamikor, nem is olyan régen — talán álsze méremből — száműzték a napilapokból az ismeretterjesztő népszerű szanatórium orvosi cikkeket, mint amiknek olvasása »megmételyezi a serdülő ifjúság lelkét«. Ma már ezen a felfogáson túl vagyunk. Ma tudjuk, hogy például a tüdővész és járványos betegségek elleni küzdelemben a napilapok publicitásának óriási szerep jutott. Az újságok hasábjainak ezenfelül — kellően nem méltatott — hihetetlen szuggesztiv ereje van. A tömegszuggesztió iskolapéldája a sajtó, amely a legelrejtetteb agysejtekhez is eljut és ólombetüs, hipnotikus ereje a távolsággal egyenes arányban nagyobbodik. A hisztéria fogalmának, lényegének napilapban való ismertetése majdnem olyan fontos, mint a fertőző betegségek kóroktana, hisz a hisztéria is — »ragályos betegség«. Nincs szándékunkban a hisztéria száraz definícióját adni, minthogy az se lehet céiunk, hogy a napi munkában eltörődött, gondterhes olvasót, szépen egymás mellé rakott értelmetlen mondatokkal, tudományos frázisokkal elaltassunk. Az átöröklődő idegbajok leggyakrabban előforduló formái a hisztéria és a neureszténia. Egy kis általánonia pedig a férfiak betegsége; bár a hisztériás férfi, vagy neuraszténiás nő se tartozik a ritkaságok közé. Az is előfordul, hogy e két rokon idegbetegség egyszerre lép fel nőnél és férfinél. A hisztériának az agy szervi megbetegedéséhez semmi köze sincs, olyan betegség ez, amely csak utánozza a súlyos szervi megbetegedéseket. A hisztéria épugy örökölhető betegség, mint pékiául a vérbaj, de míg az utóbbinál a helyes gyógykezeléssel érjük el, hogy a vérbaj az utódokban láthatatlan maradjon, addig a hisztériánál a helyes gyermeknevelésnek jut nagy szert®. Neuraszténiás vagy hisztériás szülők házassága rendszerint megbosszulja magát az utódokon. Anyától a leány, apától a fiú örökli az »ideges természetet«; e szabály alól kivételt csak akkor látunk, ha pl. a hisztériás anya idcgrendszerbeli defektusát az apa kivételesen jó, vasidegrendszere egészíti ki. Terhelt gyerekeken, különösen a kis lányokon, már 3—5 éves korában jelentkeznek a hisztériára valló jelenségek. A gyerek rendszerint feltűnő intelligens, fogékony, szereti a nagyok társaságát, fantasztikus meséket talál ki ás igyekszik mindenki figyelmét magára vonni. Már egész kicsi korban feltűnő a gyerek '»nagyokat utánzó«. »színészi« képessége. Ugyancsak feltűnő ezeknél a gyerekeknél korai szexuális érzék kifejlődése. A szülők csak nem is sejtik, hogy a gyerek már érez és hogy bizonytalan ösztönök nyugtalanít] ák. A gyerek sokat álmodik, nyugtalanul, ébren alszik, felcsigá' zott fantáziája éjjel még fokozottabban müködilö Az csali természetes, hogy az elkényeztető, becézgető, örökösen nyalakodó, puha nevelés csak melegágya a lappangva fejlő' dő hisztériának, amely később csak adott alkalomra vár, hogy kitörhessen. A serdülő ifjúkor hisztériájának fő jellemvonásai: az utánzás, az örö kös, mindentől való félelem, a feltűnési vágy és a szenzációk hajhászása. A hisztériás utánzás érdekes példáját láttuk egy fiatal, 16 éves diáknál, akinek egyik osztálytársa azzal dicsekedett el, hogy ő már fiemibeteg. A hisztériás fin ezekután hónapokig kéjes reszketéssel hitette el önmagával, hogy ö is nemibeteg és a többszörös, megnyugtató orvosi vélemény után s.e akarta elismerni, hogy egészséges. A kellően fel nem világosított fiatal lányok hisztériájának kiváltó oka' legtöbbször a házasság, a férjhez-menástől való ostoba rettegés, máskor egv nem várt haláleset, vonatösszeütközés stb. stb. A hisztériás megbetegedések tüneti skálája minden fantáziát felülmúl: utánozhatja az összes ismert szervi megbetegedéseket. Legközönségesebb megjelenési formája az epilepsziás görcsöket utánozó görcsös roham. A hisztériás roham kiváltására mindig szükséges valamelyes, kisebb-nagyobb ok. A »felizgatott« tbeteig óvatosan, észrevétlenül, jól előre elhelyezkedik egy kényelmes fekvőhelyen, majd rövidesen velőtrázó sikoltás közben megkezdődül a görcsös roham. Minél többen szorgoskodnak a beteg körül, annál hevesebb, minél kevesebb »aggódó« szemlélő állja körül a beteget, annál gyorsabb a roham lefolyása. Sokszor sikerül a rohamot megszüntetni, ha a beteget magára hagyjuk és egy neki kedves ajándékot hozunk kilátásba. Orvos a rohamot bizonyos érzékeny pontokra gyakorolt nyomással újból kiválthatja. Mig az epilepsziás beteg (nálunk szívbajosnak hívják) a roham után óráiéig önkívületi állapotban fekszik, addig a hisztériás a roham után rögtön felkel, tükör előtt szépen megigazítja zilált haját, rendbehozza öltözékét és mintha mi sem történt volna, megy a dolga után. A hisztériás-bénulások se tartoznak a ritkaságok közé. A beteg egyik végtagját nem tudja megmozdítani, fekszik hónapokig, akar csak egy szélütött, amig kellő szuggesztiv kezeléssel ki nem gyógyítják. Érdekes, hogy pl. egy jobboldali bénulás könnyűszerrel átszuggerálható a baloldalra, anélkül, hogy ezen a beteg különösebb módon megütköznék. Máskor a beteg egyes ízületeit tartja mereven. Ezek az Ízületek persze narkózis alatt szabadon mozgathatók. Az egyik beteg golyót érez a nyeldeklője alatt, amely fel és alá szaladgál és lehetetlenné teszi az evést, vagy fojtogatja őt, a másik beteg meg félrecsavairja a fejét és a família siránkozó könyörgéseire se tudja visszafordítani. Közismert jelenségek a hisztériás, szűnni nem akaró csuklás, tüsszentés. köhögési. Egyik-másik hisztérikus beképzeli, hogy szálka vagy tü van valamelyik testrészében, bogár a fülében van éppen a gyomrában és csak az orvos színlelt vagy végigjátszott »operációja« után nyugszik meg végre, de csak akkor, ha a saját szemeivel látja az »eltávolított« idegen testet A ritkább jelenségek közé tartozik a hisztériás vakságamikor a beteg egy vagy két szemére nem lát és a szemtükrözés megállapítja, hogy a szemeknek semmi bajuk sincs. A mindennapos megnyilvánulások közé sorolhatjuk a hisztériás siró- és nevetőgörcsöt is. Rendszerint ünnepélyes, komoly alkalmakkor (temetéskor) lepi meg a beteget a nevetőgörcs és kedélyes estéken, jókedvű, vidám társaságban fakad görcsös, szűnni nem akaró sirásra, amely csak orvosi beavatkozásra szűnik meg. Néha meg ugyanez a ibeteg nyelési nehézségekkel küzd, olyannyira, hogy csontvázzá fogy le, máskor meg egy ártatlannak látszó influenza után elveszti beszélőképességét és egy árva hangot se lehet belőle kivenni. Jendrassik professzor, a vilálghirü ideggyógyász, több olyan hisztériás, fiatal lánybeteget észlelt, akik a terhességet utánozták. Szuggesztiv beavatkozásra ezek a szemmel látható tünetek is visszafejlődtek. Feltűnő jelenség a hisztériásoknál, hogy rendszerint sokat hazudnak. Sokszor a legkisebb eseményből is szenzációkat csinálnak, élénk fantáziával kiszínezik a mesét, ami mindig velük történt meg. Néha abban kéjeleg, hogy ő »beteg«. Parádés, feldíszített ágyba fekszik, feltűnő, keveset viselt hálóköntösében, esetleg főkötőjében, várja a sietve elő-
