Bácsmegyei Napló, 1923. december (24. évfolyam, 328-352. szám)

1923-12-25 / 348. szám

1923 december 25.

BÄCSMEGYEI NAPLÓ

21. oldal.

'áz egyházmegye területén tartózkodi k.

Nagyon szépen volt ez Ideír kai- $ taozva s annál inkább ragaszkodóm | a dicséretéhez, mert a formát énj spekuláltam ki mint félhivatalos újságíró. Hogy a szenzációt is én röpítettem világgá, arról fogalma nem volt senkinek, ehhez már észtörés kellett volna.

. Ferenc Ferdinand azután már item jött többé Fcskára, ellenben páratlan erélyével hamarosan más utón ütötte nyélbe a házasságát.

Az écskai ut minden esetre nyereség volt s a legenda szerint sok más falu lakossága fölterjesztést intézett a trónörököshöz, hogy látogasson el hozzájuk is, mert addig

Magyar hatások a szerb irodalomban

ívta: dr. Bertalan József

biztosan a sárba fulladnak.

Harnoncourt gróf megint lekerült a szereplés teréről, tovább vadászott Afrikában oroszlánokra, köz- 3 ben Paris és Nizza között automofbilozott. 1909-ben aztán Karsten Káli roly von Lichtenfelde házitanrtó

I'megszöktette a legidősebb konteszt, Mária Lujzát, aki édes anyja finexn s leikét örökölte s halálra unta magát jjaz eldugott, kopott faluban. Hatv

Í uoHcourt erre kitagadta a lányát, aki Torontálvármegye árvaszékének engedélyével Svájcban feleséig® lett a szürke tanítónak. Az uj pár tizen- I egyezer- hold földért port indított 1 Harnoncourt eilen, 1.913-ban egyezitek ki ötmillió koronában.

Öreg riporter

Ma már mindjoban érezzük mindnyájan a szükségességét, hogy megismerkedjünk a szerb-horvát nép irodalmi és művészeti múltjával és jelenével is. Évszázadokon keresztül óit együtt a magyarság a Vajdaságiban a szerbekkel, és néhány, alig Számottevő kivételtől eltekintve, alig •akadt magyar ember, aki fáradtságot és időt szentelt volna magának krra, hogy megismerkedjék a vele (együtt lakó szerbek kultúrájával. .Pedig érdekes és érdemes munka "lett volna, éppen magyar szempontéból is, a vajdasági szerbek kuiíur. törekvéseit nagyobb figyelemre mél'€&ai. A vajdasági szerb kultúrán keresztül lemérhető lett volna már koraiban a magyar kultúra, főleg a (magyar irodalom hatóereje, egy idegen nyelvű nép műveltségére gyakorolt döntőbaíása, eszméket és f(trillákat teremtő képessége.

A magyar közönség előtt kevéssé,

; tie a jugoszláv kövélemény előtt általánosan ismert tény ugyan, hogy Úgy a romantikus-klasszikus, mint a modern szerb irodalom kialakulása nem annyira a délszláv Piemontnak nevezett szabad Szerbiában, mint sokkal inkább az akkor még Ma gyar&rszág alá tartozó Vajdaságban folyt le. Hogy a vajdasági szerb iség neveltetése és iskoláztatása folytán milyen szoros kapcsolatba került a magyar kultúrával, arra kár h szót vesztegetni. Az ujairbkori szerb irók és költők nagyrészt vaj dasági származása magában véve hatalmas tényező kellett, hogy legyen a magyar irodalmi értékek és eszmék átplántálásában. Ha ehhez hozzávesszük a szerb és magyar néplélek közötti nagy hasonlóságot, amelyek talajából érthető módon (hasonló lombozat fejlődhetik, akkor (önként nyert magyarázatot, hogy a mesterségesen emelt politikai gyülöletgátakon könnyen keresztül tudtak torai azok az egyetemes emberi érlékek, amelyek az irodalomban jelentkeznek.

A szerb és magyar irodalmi kölcsönhatásokról a napokban hosszabb beszélgetést folytattam Manojlovics ‘Tivadarral, a kiváló költővel és esztétával, aki egyik legalaposabb is 'merője úgy a magyar, mint a szerb irodalomnak és akit ügy a magyar, taint a szerb irodalom jeleseivel állandóan ápolt személyes vonatkozása is ennek a kérdésnek legalaposabb ismerőjévé tették. Az itt felhasznált adatok legnagyobb részét fennek a minapi beszélgetésünknek fenvagából merítettem.

Ha a mai irodalmi kölcsönhatásokról akarunk beszélni, feltétlenül Vissza kell nyúlnunk néhány évtizeddel az irodalomtörténtbe is és nem haladhatunk el szó nélkül a XIX. század második felének nagy fezerb költő-triásza mellett, akiknek jelentősége a szerb irodalomban legalább olyan nagy, mohit volt a Petőfi—Arany—Tompaririásznak kevéssel előbb a magyar irodalomban. ‘Zmaj Jovati Jovanovics, Laza -Koszlfics és Gyúr a Jaksics működése jelentik a szerb irodalom felvirágzá . hát. Mind a három vajdasági származású és Magyarországon iskolázott.

A magyar irodalom szempontjából legjelentősebb közülük Zmaj, ■ *(1840—1908), a szerbek Arany Jánosa. Költészetét ugyanaz a népies, hazafias szellem, nagy formakész'ség jellemzi, mint magyar példaképet. Eredeti müvein kívül nagyjelen - tőségái fordító munkát végzett, főleg magyar költőkből. Magyarból fordított müveit mindig együtt adta ki. 'nagy népszerűségre tett egyéb 'nagy népszerűségre tett szert egyéb • munkáival, s amelyek a szerb nép- Toldi fordítása, — lefordította az ■egész trilógiát — melyben az eredetinek egyetlen szépsége sem ment Veszendőbe és a világirodalom -egyik legjelesebb műfordításának tekinthető. Lefordította Madách, Ember tragédiáját, Petőfinek nagyon tok versét, köztük a János vitézt és Az őrültet. Tompa sok versét, Gyulai Pál Három árváját. A hatvanas évek óta Zmaj fordításai állandóan ott szerepelnek a szerb szavalok ( műsorán, különösen Petőfi Őrültjét ma is legsziveseben szavaigat•ják vidéki iparosok és műkedvelők előadásaikon. Zmaj egyébként állandó személyi 'és baráti kontaktusban állott a magyar irodalmi körökből és a Kisfaludi-társaság is rendes tagjai közé választotta.

Valamivel modernebb költő Zmaj mái az 1910-ben elhunyt Laza Kosztics, aki a bácskai Kovinból szánna zik. Költészete és egész életpályája falán leginkább a mi Vajda Jánosunkra emlékeztetnek. Arról nevezetes, hogy ő az első szerb Shakespeareíorditó. Nagyon közismert Kiss 'József Jehova fordítása. Budapesti 'irodalmi körökkel Kosztics is állan'dó összeköttetést tartott fenn.

Jaksics Gyura a bárói Szerb- Crnjáról származott el, korán elkerült Szerbiába, ahol állandóan élt is. Neki kevesebb kapcsolata volt a magyar irodalommal, mint a fentiéknek, de különösen Vörösmarthy költészet gyakorolt reá is nagy hatást.

Mind a három nagy költő többékevésbé forradalmár természetű, természetesen nacionalista-forradalmár és erősen érzik rajtuk a magyar irodalmi reneszánsz demokrata forradalmi irányzata.

De nem csak a költészet, hanem a széppróza terén is erőesen érzik a magvar befolyás. A múlt század leghíresebb, mondhatni egyetlen nagyobbstilü szerb regényírója Jasa Vznyatovics, budai származású. Még a romantikus iskoláihoz tartozik. de meglátszik rajta már a realisztikus irányzat hatása is. Különösen azokban az írásaiban, ahol

' rázolta a szerb vidéki életet Ignyartovics magyarul is Írogatott. Nagyon hányatott élete volt magyar körökkel fennartott barátsága miatt -'túlzó körökben egyidőben rnagya Hónnak is kiáltották ki. Regényeinek •tárgyát mindig szerb társadalmi 'körből merítette.

Tulajdonképen a szerb irodalom alpjait ez a négy vajdasági iró rakta le. Párhuzamosan, a 70-es évektü. kezdve ugyan Szerbiában is megin-'dúlt egy irodalmi fellendülés, amely (kevésbé állott magyar befolyás alatt, "de ez nem produkált ilyen kiemelkedő írókat. Nyelvileg a két irány jüem különbözött egymástól, mert a ‘taagyarországi szerb irók is a legtisztább, irodalmi szerb nyelven írtak.

, A népszerű magyar elbeszélőket is gyorsan lefordították szerbre. Kü- I ionosén Jókai és Mikszáth voltak (nagyon olvasottak Szerbiában is, íolcsó 20 párás kiadásokban volta~ hozzáférhetők. Ezeknek az Íróknak a népszerűsége olyan fokot ért el, hogy szinte nem is tekintették őket Idegen íróknak. Ép úgy élvezték löket, mint a magyar olvasóik, ami persze elsősorban a néplélek hasonlóságában leli meg magyarázatát.

A magyar szinmüirodalombói — érdekes — a magyar népszínmű volt az, amely a legtermékenyebb talajra talált a szerb színpadokon. Csiky Gergely, Szigligeti és Szigeti népszínművei nemcsak a vajdasági (novisadi) szerb színtársulatnak voltak állandó müsordarabjai, hanem ínég a beográdi nemzeti színházban is színre kerültek és sokat játszották őket a vidéki szerb városokban is. Vándorszínész truppoknak ma is á legkedveltebb darabjaik Szerbiában a magyar népszínművek. A magyar népszínművek hatása alatt szerb népszínmű irodalom is kelet sezett, amely teljesen a magyar hagyományokon épült fel. Legkedveltebb népszínművük a Veszelinovics ■Gyidó-ja, amelynek népszerűségét isak a Falurossza és a Cigány emelték felül.

A magyar operett irodalma viszont, amely pedig nyugat felé minőig talált piacot. Szerbiába nem tudott átjutni.

Mist látjuk, a régebbi magyar irodai »míiioz erős kapcsokkal kapcsolódott hozzá a régebbi szerb irodalom. De majdnem ilyen erős kapcsolat van az ujabbkori szerb és magyar irodalmi mozgalmak között is. A* I közvetítést természetesen itt is a vajdasági származású szerb irók teremtették meg. Budapesten, Szegeden, Nagyváradon, Debrecenben jártak iskolába, onnan magukkal hoz tak a magyar élet és irodalom alakos ismeretét, amely nem maradhatott nyom nélkül irodalmi müködé- Ü síikben sem.

Az első, aki a modern magyar iro dalommal kapcsolatot talált, Petrovies Veljko volt. Zombori születésű és Pesten végezte az egyetemet, ott is kezdte nyilvános irói működését, ■ő vojt az első, aki Ady Endre verseiből szerbre fordított, még 1907- ■ben. Petrovics egyébként személyes jóviszonyban is volt Ady Endrével ■és a köréje csoportosuló ifjú Írógárdával.

Müvei eléggé ismertek a magyar ■olvasó közönség, előtt is, nagyon sok dolgát lefordították magyarra.

Nagy szerepe volt a szerb-magyar irodalmi kapcsolatok megteremtésében Manojlovics Tivadarnak is. Ma■npjlovics a háború előtt huzamosabb ideig Aradon, Temesváron, majd Nagyváradon élt, ahol részt vett a •‘modern magyar irók első megmozdulásában, a Holnap társaság mozgalmában. Amint ismeretes, a Holnap kiadványai jelentették a magyar ■líra megújhodásánál kezdetét. Személyi jóbarátság fűzte a Holnap Íróihoz, különösen Ady Endréhez. Ady

erős szatirikus éliel humorosan áb- verseiből többet ő fordított le előfször — németre. Adynak nagyon

tetszettek ezek a fordítások nyomta'íasüan, meg ma sem jelentek meg, 'csak azok ismertek, akiknek Maíiohovics néha ielolvastak őket. Budapesten akkor a független Magyarság ciinü napilap volt az első lommá az uj magyar irodalomnak, itt jelentek meg 1908-tól 19r0-ig

Manojlovíésnak is tárcái, kritikai és versei is, melyeket Lmod Tamás és Tranyó Zoltán íorditottak magyarra. Szerb lapokban I9t2-ben kezdett dolgozni. 1913-ban a Novisadon ‘megjelenő Letopiszben terjedelmes tanulmányt irt Ady Endre költészetéről, ez volt az első nagyobb ismertetése Adynak szerb nyelven. Ennek keretében sok prózában fordított i Ady versét is közölt.

Manojlovics is állandó kontaktust tart fenn, különösen az utódállamokban élő magyar Írókkal. Az erdélyiek közűi leginkább Tabéry Gézával, akinek költői elindulásánál ő is iát volt. A megszűnt Tüz-ben is többször jelentek meg versei, egy ízben szerb nyelvit Ady fordítása is.

i922-ben Ritmovi cimen verseskötete jelent meg Beogradban és állandó munkatársa a Miszao és Ryni\ Zsevni Glasznik című folyóiratoknak.

Petrovicson és Manojlovicson kívül a legifjabb költői generációban Is több a vajdasági származású, akik a tnagyar-szerb kölcsönhatások kontinuitását biztosították.

így többek között Crnyansztä Milos, aki jó ismerte a magyar irodalomnak és akinek stílusán erős nyomot hagyott főleg Ady Endre olvasása, akinek e fiatal költő nagy tisztelője. <

Vaszilyevics Zsarko fiatal novi' Szadi költő, jól tud magyarul és több magyar modern költőt fordított szerbre, köztük Adyt is. Vaszilyevics összeköttetésben áll az Ut kőfül. csoportosult fiatal magyar Írógárdával is.

Stefanovics Szreten szintén noviszadi, ő is a legjobb szerb Sbakespeare-forditó. Már angol költőket is átültetett. Eredeti verseit szívesen

‘(ordítják magyarra fordítóink, különösen Franyő és Ambrozovics. Legutóbb a Tűzben jelentek meg versek

Ugyancsak vajdasági (csenii) a fiatal Vaszilyevics Dusán is. Nagyon finomhangu modern lírikus. Sokat olvassa a modern magyar Írókat, íükik közül különösen Ady hatott rá Vörösebben.

Nem lehet hallgatni a beszámoló kereretén belül Tokin Boskóról sem, aki szintén vajdasági, csákóval szártaazásu. Tokin a legmodernebb irodalmi irányok hive, majdnem minden nyelvről fordít szerbre, sokat fordított magyarból is. Nagyon jól t ismeri az egész modern magyar iro»đalmat és lelkes harcosa a magyarszerb kulturális közeledésnek.

Ezeknek a magyarul tudó íróknak 'a müvein keresztül sok ‘ sok magyar hatás került el magyarul nem tudó írótársaik müveibe is. Mélyebb analízissel csaknem minden újabb szerb írónál lehetne magyar hatásokat is kimutatni, de ezeknél a kölcsönhatás nem olyan kézenfekvő, mint a szerb irodalomban nagyon tekintélyes szerepet játszó — vajdasági 'származású Íróknál.

Kerültek be magyar hatások a szerb irodalomba a horvát irodalmon keresztül is. Bár a horvátok hntagonrzmusa a magyarsággal '■szemben jóval nagyobb volt, mint a szerbeké, nem tudták magukat ők ’sem kivonni a magyar irók hatása 'alól. Erősen a magyar hatás alatt áll például egyik öregebb, nagyon tekintélyes írójuk, August Šenoa. Seri oa még a romantikus iskolához tartozó regényíró. Különösen a hordát nemesek életének festésében emlékeztet erősen Mikszáth Kálmánra. Áll ez különösen a Zsupán című hires regényére, amelyben nemcsak