Bácsmegyei Napló, 1923. december (24. évfolyam, 328-352. szám)
1923-12-25 / 348. szám
22. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1923. december 25 Mikszáth, de meg; Las Gereben hatása is erősen feliellhető. A horvát ■olvasónak az talán nem is tűnik fel, da a magyar olvasó hamar rájön Általában megállapítható, hogy az egész epikus és romantikus horvát irodalom öntudatlan magyar hatás alatt áll, különösen a románc és ballada költészet. A horvát nemzeti műit irodalmi feldolgozást is erősen emlékeztet a magyar nacionalista Jellegű irodalomra. Az ifjabb horvát irónemzedék soraiból elsősorban Kolezsai Miroslav 511 a magyar befolyás alatt. Kflletsa erősen forradalmár típus. A háború elején Pesten a Ludovika növendéke, onnan kilép és szélső forradalmi mozgalmakba keveredett. Változatos pályafutása során eljutott a kommunista mozgalomba is, melynek egyik reprezentáns Írójaként szerepelt. Ma már arrivé és expressionista jel légii színdarabjai nagy sikerrel kerülnek színre úgy a zagrebi, mint a beogradi állami 'színházakban. Hogy erősen magyar •befolyás alá került, annak egyik főoka az is, hogy az egyetlen nyugati Irodalom, amelyet jobträn ismer, ép!p_en a magyar. Prosen realisztikus író, akire a magyar irók közül úgy látszik Móricz Zsigmond hat a legerősebben. Nagy szerepe van mint a magyar irodalom ismertetőjének is. Két évvel ezelőtt, a zagrebi Knyizsevni Húgban jelent meg nagy feltűnést 'keltett tanulmánya »Ady és Petőfi, két forradalmi költő« címmel. Az ‘alapos tanulmányban a két költőt íőleg főleg forradalmi jelentőségében méltatja, számos, nagyon sikerült műfordítás kapcsán. Az uj magyar irodalomnak a nyelvet fejlesztő hatása hasonló hatást Váltott ki a szerb-horvát irodalomban is, bár nem olyan nagy mértékben. Különösen Crnyanszki és Ko- Jezsa stílusában találhatók gyakran meglepő szófordulatok, uj összetételek, uj értelmű jelzők. A legeslegújabb, expreszionista"aktivista-dadaista magyar irodalom szinte párhuzamosan fejlődik a kzerb és horvát hasonló irodalommal. Itten nem igen lehet kölcsönhatásokról beszélni, főleg azért nem, ínért mindkét nemzetnél főleg né'met íratás alatt fejlődtek ezek az irányzatok. Egymást általában isméink a szerb-horvát és magyar aktivisták, személyes érintkezésük is sok Van, emlékezetes, hogy a múlt évben a Vajdaságban több közös matinét is rendeztek. A magyar expresszionista irodalom legkiválóbb képviselőjét, Kassák Lajost Tokin Bosko igyekszik a szerb közönséggel megismertetni, különböző lápokban már többször irt róla. A modernebb magyar szirrmüirofelmat alig ismer a szerb közönség. A háború alatt játszottak Beogradban az Ördögöt, a Tájfunt és a Drégelytől a Szerencse fiát, mindhármat ‘elég nagy sikerrel. A háború óta nem játszottak magyar darabot iBeogradban. Most folyik szó róla a 'színház tájékán, hogy színre hozzák h Molnár Ferenc LiUomját, amelyet a novisadi színház már bemutatott. A szerb Íróknak a magyar közönséggel való megsmeríetését. arra a 'legjelentősebb szerepet a Bácsine■gyei Napló játsza, amely Szenteleky forditássiibati rendre közli a jelesebb 'szerb ifók müveit. Beogradi irodaimii körökben a lapnak ezt az akcióiát nagy szimpátiával kísérik. Hogy ilyen szoros, úgymond jam 'lelki kapcsolatok mellett a szerb és ‘magyar irók között még mindig 'nemi alakult ki egy szorosabb társadalmi kapcsolat, mint például Erdélyben a román és magyar irók köpött, annak elsősorban az inicvativa hiánya az oka. És egy kicsit talán •az is. hogy a vajdasági magyarságnak nincs annyi izmos irótehet'tehetsége, mint az erdélyieknek.,» A sas az ökörszem szárnya alá blivik Ratio Imre uj regényének első fejezete. 5 Az Értékbanlc pénztárhelyiségét l egészen megtöltötték a felek. Takarékbetét könyveket, kék csekklapokat, utalványokat szorongatnak a t kezek. Ma mindenki pénzt visz el 5 innen. Ma ultimó van. ma legendás i összegű váltók járnak le. ma nevetséges összegeket osztanak ki a hónapszámosoknak. de ezek a nevetséges összegek igy együtt, feloszttatí latiul, nagyon sok. £ A pénztárnok Íróasztalának rekeszeiben jólakottan, bágyadtan, bank■ jegyek zsúfolódnak, itt hát á tisztulás ideje, induljon ki hát a tengerből ;a folyam, a folyamból a folyó, a folyóból a patak, a patakból az ér.., A pénz menstruál. Majd holnap, legkésőbb holnapután, az ér újra viszszaszivárog a patakba, a patak a fo\ lyöba, folyó a folyamba, a folyam a tengerbe. I Ma, ultnmó van, a bank masalyóg;Va küld ki pénzt a cellából a borítón udvarra sétálni, hagy szívjon I egy kis friss levegőt. i A pénztár márvány pultjánál sorra I jelennek meg igazolószámjaikkal az emberek, suhog a bankjegy, csilingel az arany, ürül a kassza. Most egy fiatal ur kerül sorra. Arcából furcsán villognak ki a szemei. Szinte ráveti magát a bankjegy csomóra, olvasatlanul akarja összemarkolni és összegyűrve zsebrevágai. De valami titkos fegyelmező erő í meginti, olvasni kezdi hát a bankje! gyeket. Egy, kettő, három — ezrese- Ikét olvas — négy, öt. hat, hét... \ húsz... huszonhét..-. jj E pillanatban a fiatal ember hátafmegett egy kétségbeesett, lihegő arc ‘ jelenik meg. Valahonnan messziről !'futhatott egyfolytában, és itt a teremében keresztül törtetet az embereiken. Most ott áll a pénzolvasásban felmerülő ifjú mögött, aki már a ^negyvenedik ezresnél tart. j De most más fajta számlálás kez? dődik. A ketségbeesett ember csak ■jegy pillanatig marad tétlen, aztán l csontos öklével az ifjú fejére sújt. ;A megtámadott ijedten fordul hátra lés szemben találja magát az apjáéval, akinek fiókjából, tapasztalatin\ nul, épen ma ultimékor lopta ki a í betétkönyvet. Ezért most bűnhődnie IkelL Az apa most a szembe fordult (fiút pofozni kezdi. A jelenlevő köízönség kezdetben szét akarta választani a verekedőket, de amikor í megtudta, hogy az apa bünteti tolt vaj fiát. felháborodva helyeselte a \ gazfiokó megbüntetését. Az apa hanígos szitkok kíséretében ugyancsak végrehajtja a büntetést. A fiú már a ‘ földön bever, de az apa rugdalja, aztán fölráncigálja. hogy újból pofoz; hassa. I Mindenki , aki a teremben volt, nagy helyesléssel az atyai fegyelem ez indokolt gyakorlását ünnepelte. A i tisztviselők előrohantak a pult moil 'gül és a kezükben tartott tollszár rejjmegése mutatta, hogy mint rezeg át f bennük egy furcsa izgalom. A pénz[ tárnok is kihajolt ketrecéből---- És figy csakugyan mindenki az apa és fia immár véres konfliktusát figyelte : és senki sem vette észre, hogy Kungi I nem rohant a közönség közé. Az ellj sö percben ő is kíváncsiskodott. (Felállt az íróasztala mellöl. de úgy I gondolta, hogy ő kisnöyésü ember, t hiába ágaskodik, nem ér fel a feje jaz emberek válláig sem. így hát a [helyén maradt és más dolog híján í larkasszemet nézett a pénzszekrényből kikéklő bankjegy csomókra.... Egy lcöteg, éppen százezer... jó volna neki... most lehetne... A . pénztárketrec rácsos oldalajtója véletlenül nyitva yan. Csak be kel! 5osonni...* rá kel! szánnia magát. [Most senki sem veszi észre.,, v Irtózatosan hosszú pillanat követ\ kezett... I Kungi elindult az íróasztalától. Alacsony testét még,Jobban össze\ húzta. A talpán járt, de mintha csu- I szott volna, vagy mintha ezerméíer 'magasságban kifeszitett kötélpályán Itáncolt volna... Nagy, nagy utat [tett igy meg. Két méteres távolsáí got küzdött le és azután következett [a halálugrás: be nyúlt a kasszába és ; kiemelt onnan egy bankjegy csoma; got. i Visszaért a helyére. Most egészen 'nyugodtan azon gondolkozott, hogy Imiként biztosítsa a zsákmányt. Ha •délben ideje lesz a pénztárnoknak (és megolvassa a a pénzkészletet, rá’jön a hiányra. Lármát csinál és keresnj fogják a pénzt. Mindenkit ki I fognak kutatni. Így hát nem marad: hat nála a pénz. E gondolatok gyorsan fejlődtek ki agyában, mely agy jugy látszik elég friss és találékony volt, mert amily hamar megállapitot- 1 ta. hogy a pénz nem maradhat nála. ioly gyorsan kipattant belőle a legnagyszerűbb ötlet. A fogason egy I szabadságon levő kollégája iroda• kabátja lógott. A kabát nagy belső- I zsebében rejtette a bankjegy kötelset. A pénz ilyen való elhelyezése után megnyugodott, mert a becsülete nem forgott többé kockán. A pénztárnok í ha észre is veszi a hiányt, nem jut !.eszébe a pénzt ott keresni, ahol van, í És ha mégis az iroda kabát zsebben is keresik, hát___megtalálják és ö úgy érzi majd magát mint aki éjszaka sok pénzről álmodott és reggel a semmit markolja össze a kezével. Elhatározta, hogy egész délelőtt rá sem néz az irodakabátra. A ka; bút ernyedten csüngött a fogason. .Egyik ujjából rongyos bélés lógott I ki. Tintafoltok sűrűn pepitázták az egykor világos szinü ruhadarabot, melynek gazdája most valahol a tení gerparton egy olcsó penzióban _ ék ; Kungi nem tudott ellentálini. ismételten a kabátra pislantott, és egyszerre ijedten vette észre, hogy ott a zspbb táján erősen., domborodik. Az: tán megnyugtatta magát. Ezt csak ő veheti észre és bizonyára képzelődés az egész. Nem, nem néz oda többet, jó Jssz munkához látni. Mímeli a munkát-ő írja a fejeknek az értesítést az átutalásokról, cs ma : sok értesítést kelt irni. Ultimó van... I Dolgozik és fejében furcsa agymxm;ka folyik. Hiába, sikerül neki a ka: bátra nem nézni, a kabát az orra ■ előtt fittyeg. Ni, most elmegy mellette Pratz, vállával hozzáér és a kabát himbálódzik... ó, még csak fél tizenegy... Istenem! 5 Azt nem veszi észre, ami igazán s történik körötte. Az apa már rége* ■elbánt a fiával. Az utolsó ütésnél »feltámadt az apai szív, elintézte a ? pénztárossal a rossz útra induló ezreseket, aztán elindult a gyerekkel, í A bank elcsendesedett, hdyeseb-6 ben újra átvette uralmát a finom ■halk zsibongás, melybe kisebb és na'gyobb számok kiállitása zúgott bele. Kugl görnyedten ült az asztalánál és I újabb rémkép hajszolta. Az iroda ! kabát gazdájának ma jár le a szabadsága, ha az most bejönne ide, ‘hogy mint pontos hivatalnok meg:kezdje a munkáját... »ejnye, mi , vari a zsebembe?« mondaná talán \ hangosan és gyanútlanul nyúlna a i belső zsebbe, aztán felsikoltana »te-; remtő Isten, ennyi pénz!«... Kungi most már az ajtóra nézett, minden ajtónyilásnál megrezzent, nagyon félt, hogy megérkezik Kenipf... Hátan1 egett két gyakornok egyszerre, ‘ Iminden indok ngtkül, Kempfről kezdett beszélni. Az egyik azt mondta, ina jön meg Kempf. a másik csak holnapra várja. Kungi szerette volna összeszidni a gyakornokokat, mert ilyen ostobaságokról fecsegnek (máskor sokszor megtette) de most óvakodott, erősen fegyelmezte magát. Rettenetes percek voltak ezek, Egyszerre csak, úgy véletlenül a pénztáritokra nézett... A pénztárnok jókedvűen ugrált a ketrecében, meg sok ügyfelet kell kielégítenie. Kungi most már elviselhetetlenül gyötrődött. Minduntalaá a pénztáratokra kellett néznie. Az emberi szánalom felébredt benne. Ilyen formán |gondolkozott: most le kellene venni | a fogasról a kabátot és odamenni a s pénztárnokhoz ós ráadni a kabátot... íha vonakodnék, erőszakkal ráhúzni, I »Csak vegye fel pénztárnok ur, isten I tudja még szüksége lehet rá«. Ell mosolyodon. Ez a mosoly mutatta, \ hogy megszűnt az ingadozás, teljes f volt az elszántság, mely a bűn elkö- I vetés után is kiemelkedő tényező, { Nem. nem elég a pillanatnyi elszántság, Ez nincs is. Az elszántság szörnyen hosszú lelki folyamat. I Minden perc drágán, verejtékesen (múlt el. Aztán elkövetkezett a déi. \A tisztviselők Jókedvűen hagyták ab íba a munkájukat. A pénztárnok is {bezárta a pénzszekrényt, lehúzta ; íróasztala redőnyét, azt is gondofsan lezárta és elhagyta ketrecét jj Kungi is készülődött. Kefével-tisztogatta a ruháját (milyen jó. hogy ezt mindennap megtette) és félszem- i mel leste a pénz tárnokod aki már {az ajtó felé járt és bizonyára a jó ebédre gondolva, nyugodt lélekkel, vidáman fütyürészett. Ez a fütyürészés erősen végig borozdált Kungi j. hátán. ' l Légre egyedül maradt. Körülnézett. A szolgát kereste, aki az iroda; helyiség ajtaját szokta bezárni. Az 'utolsó akadály, nem volt jelen. Gyorsan a kabáthoz lépett és benyúlt a j. zsebbe. Halkan szitkozódott, mert a i.zsebbélés szakadt volt és igy a bankjegycsomót a kabát aljáról, sok (keshedt kóc és vattából kellett kienielnie. Ez is megtörtént. A pénzt a belsőzsebbe tömte. Most aztán gyorsan el! A szolga még mindig nincs itt. Sietni kell, jó ha nem latija. hogy utolsónak távozott ma. ;i »Sikerült«! Hajtogatta magában Kung. Csak ment. ment, a novemberi ködös uccán, sietni kell, a Tömő-uccában lakik. Tiz éve házas 'ember és most otthon az asszony és la két gyerek ül és várnak rá a tefritett asztalnál. Most megy haza és [sok minden rossz dolognak vége : szakad. Hej. de sok rossz dolog történt vele. A házassága? Megcsalta jaz apósa... Na ezt most hagyjuk... \ Az asszony sok mindent eltűrt.,. {Most mindennek vége szakad... ő {most leül otthon ebédelni, eszi a lef vest, az asszony panaszkodik a {gyerekekre, a gyerekek rosszalkodínak... és az ő zsebében ott csücsül [ az a százezer.... Ráveti magát arra a r gondolatra, hogy mit jelent ez a ke{: rekszámu összeg... Mennyi ez tulaj; donképpen? és hogy mennyi marad belőle? mert akár holnap megjelenthet mindenütt és mondhatja: »fűszeres ur hagyjuk abba azt a sok végrehajtást. fizetek, suszter ur, szabó fúr, tejes,arno.ko's téxisasszony, én ?most fizetni akarok!« | Nagy fizetési hajlandóság ragadta {magával Kunglt. Kiszámította, hogy [tízezer koronával kifizet mindent, [még azt a szövetkezeti váltót is, f amelyért lé van tiltva a fizetése... [igen ám! — borultak el gondolatai | — de ez ^furcsa, feltűnő... honnan, (miből?... És ha megtudják, hogy a ; fűszeres és a többi hitelezők is nyuf godtan alszanak a pénzükkel? Megtudják, egész biztos, hogy megtudják!« Eddig minden elsején ott jártak a nyakán... így tudódnak ki a : bűnök. »A gonoszságot a fa is elárulja«, vagy. »a bűnt egy tyuk is kika-
