Bácsmegyei Napló, 1923. december (24. évfolyam, 328-352. szám)

1923-12-22 / 346. szám

XXIV. évfolyam Subotica, SZOMBAT, 1923 decembsr 22. 346. száoi Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfűn délben TELEFON SZÁM:' Kiadóhivatal 8-53, Szerkesztőség 5-13 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár SZLkLESZićSLG: Kralja Aíexancira-inica 4 szám alatt Kiadóhivatal: Kralja Alexandra-nliea 1 (Lelbach-palota) Postaszállítási díj készpénzben lefizetve Poštarina plačena u goiovom Ára egy és fél dinár Zentai tudósítónk jelentése alap­ján megdöbbenve regisztráljuk a hirt, hogy a zentaiak körében mozgalom indult meg Zenta vá­rosnak nagyközséggé való vissza­fejlesztése érdekében. A legfáj­dalmasabb s legbeszédesebb do­kumentumai közé tartozik ez az akció annak a politikai rendszer­nek, mely a földosztás demagó giénok terrorja alatt az országnak s az ország népének minden vi­tális érdekét elhanyagolja. Amig Angliában a most lefolyt választási harcban a földreform tudományának legtisztuliabb né* zetei hadakoztak egymás ellen s a konzervatív s a liberális pártok zászlai alatt a legtisztultnbb s leg­tudományosabb meggyőződések vívták meg csatájukat, amig An­gliában az uralomért küzdő poli­tikai pártok azzal akarták meg­nyerni a választók tömegeit, hogy melyik tudja az állami közösség­nek könnyebben, biztosabban és maradék tál a na bbul visszaszerezni a föidjáradékot, eddig az SHS. királyság földreformerei megsza­kítanak minden összeköttetést a tudományos vizsgálódás eredmé­nyeivel s a gyakorlati élet tapasz­talataival s a földreform kérdését a legnaivabb földosztás követel­ményei szerint igyekeznek meg­oldani. Ez a megoldás a földre­form kérdését a legprimitívebb számtani feladattá teszi. Az egyik oldalon adva vannak a vajdasági földek, a másik oldalon a külön­böző jogcímen földigénylők. A földreformerek nem tesznek mást, mint a vajdasági földeket szét­osztják a földígénylők között. Hogy az agrárreform alá eső föl­dek megmaradt darabjain bizto­sítva marad-e a termelés, hogy a földhöz jutott földigénylő megmű­veli-e a földet és maga müveli-e meg, hogy az ország termés ered­ményét nem rontja-e meg végze­tesen s jóvátehetetlenül ez a föld­reform, azzal az agrárreform poli­tikája nem törődik. A politikusok nak nem fontos az sem, hogy a virágzó vajdasági városok össze­­roppannak-e majd azok alatt a terhek alatt, amelyeket eddig földjeik jövedelméből tudtak csak fedezni s hogy nem fogják tudni a földek jövedelme nélkül a leg­­elsőrangubb kczetfészségügyi é kulturális feladatukat sem teljesí­teni. A politikusoknak nem fontos az sem, hogy a gyakorlati példák megbecsülhetetlen erejével tanító mintagazdaságok kénytelenek te nyészállütuikat eladni, mezőgaz­dasági iparukat visszafejleszteni s az extenziv gazdálkodás rend­szere felé törekedni, nem fontos az sem, hogy a földosztás szociális feladatát nemzetiségi szempontokkal Meghamisítva több szociális igaz­ságtalanságot idéz föl, mint a mennyit ki tud elégíteni. A poli­tikusoknak csak az a fontos, hogy a leghangosabb követelőket kie­légítsék s olyan módon elégítsék ki, hogy ezáltal a tömegek előtt népszerű kívánságot teljesítsenek vele. így történhetik aztán meg, hogy városi földeket is agrárre­form alá vonnak, melyek pedig köztulajdonban vannak, melyek az egész városi közönség terheit viselik. így történhetik meg. hogy a legkitűnőbben s a szociális szempontból is leghasznosabban értékesített városi földek törpe­gazdaságainak bérlőit elűzik a földekről, hogy gazdasági fölsze­reléssel nem rendelkezők s a földet megművelni nem képes igénylők között osszák szét. így történik, hogy a virágzó, kullurá­­----------- ■imiiiii ni in ■ibmbbwhbe Befejezték a kSÜségvetés tárgyalását Ä fíílslc3ive|ésf-, erdő-, bánya- és építésügyi miaisztenumok büdzséje — A pénzügyi bizottság ülése Beogradból jelentik: A pénz­ügyi bizottságban gőzerővel folyik a költségvetési vita és pénteken három tárca költségvetését fogadta el a bizottság Az ellenzék nyil­vánvalóan ki fog merülni a hosz­­szu költségvetési vitában és ez­lis hivatásukat betölteni igyekvő gazdag bácskai városok máról­­holnapra nincsetlen proletárok lesznek s ezzel ellátatlanná válik az a sok szociális föladat, amit eddig a városi gazdálkodások betö'.thettek. Csak az kellene, hogy a poli­tikusok kezéből agrárszociológu­sok kezébe kellene adni ennek, a jelen és jövendő szempontjából legnagyobb jelentőségű problé­mának gyakorlati megoldását, csak az kellene, hogy a tudomá­nyos kutatások eredményével s a gyakorleti élet tapasztalatainak bizonyító erejével többet törődje­nek, mint a demagógia jelszavai­val. Mindjárt kevesebb lenne a nemzetiségi sérelem, a szociális igazságtalanság, több lenne a munka s nagyobb a mindennapi kenyér. zel elősegíti a kormánynak azt a tervét, hogy a költségvetési vita a pénzügyi bizottságban mielőbb befejeződjék és a költségvetés tár­gyalását a parlament összeillése után azonnal meglehessen kezdeni. Az ellenzék harci kedvének lan­ti'dúsához erősen hozzájárul az el­lenzéki sorok ziláltsága, amit az utolsó napok politikai eseményei idéztek elő. Ä kleiikálisoknak 8 radikálispárttal való tárgyalásai meglazították az ellenzéki pártok között eddig is gyengének bizo­nyult együttműködést és különö­sen a demokratákra volt leverő hatással a klerikálisoknak a kor­mányhoz való közeledése. A másik oka annak, hogy az ellenzék sokat veszített harcké­pességéből, a demokrata pártban uralkodó állapotokban keresendő, amelyek a pártegységet felbomlás­sal fenyegetik. Kísérlet a demokratapárt egységének helyreállítására A demokratapárt centruma Ma­­rinkovics Voja vezetésével nagy erőfeszítéseket tesz arra, hogy a oártegységet fenntartsa, de az akció sikerében ez a csoport maga se hisz. A demokratapárt főbizottsága pénteken délelőtt különben újra ülést tartott, ame lyen olyan kérdéssel foglalkoztak, ámely alkalmas volna a belső ellentétek let«mpitására. Ez az ellentéteket áthidaló eszköz Afo­­rinkovics Vojánali a pártstaiutumok kozott a bizottság. A vitában Puse­­njak klerikális, Vujics földmi-ves­­párti és Alics muzulmánpárti képvi­selők vettek részt. Setyerov Sziáv­­kó demokrata a különböző hitelek átcsoportosítását javasolta, mert ily; módon négy millió dinárt meg lehet­ne takarítani. Ezt az összeget az uj 'parlament építésére lehetne fordíta­ni, amely, célra igy 6 millió helyett ■10 millió dinár állna rendelkezésre. Sztojadiriovics pénzügyminiszter ki­jelentette, hogy ez az átcsoportosítás 'már meg is történt. Boriszavljevics demokrata 35 millió dinár hitelt kö­vetelt a Montenegrót a Szandzsák­kal összekötő utak kiépítésére. Vil­­der demokrata hosszabb beszédében hzt kifogásolta, hogy Horvátország­gal nagyon mostohán bánik a költ­ségvetés. A horvátországi utakra csak tízmillió dinárt irányoztak elő ’igy egy kilométer útra csak 1900 di nár jut, ezzel szemben Szerbiábai *10.000, Montenegróban 6000, a Vaj daságban 50QQ dinárt fordítanak ki­­^méterenként az utak karbantartó­­fsára. Az állami épületek fentartásá fa is nagyobb hitelek beállítását kő' Veteli. Rfldpnics Jován radikális 2 megyei utak javítására 1,200.000 di­nárnak a költségvetésbe való felvé telét kéri és azt kivárna, hogy s költségvetésben részletesen sorolják fel az építendő utakat. Sztojadinovici pénzügyminiszter kijelenti, hogy ez­­a javaslatot nem fogadhatja el. Jeti csics képviselő, égi' délszerbiai ír 'építésére hatmillió dinár megszava­zását kéri, a pénzügyminiszter azon­ban kijelenti, hogy erre a célra csat hárommillió dinárt hajlandó adni jojics demokrata a montenegrói és Novákovics radikális a dalmácia utak kijavítását követeli. Kuiund 'zsics demokrata Délszerbia részére követel nagyobb hiteleket. Ezután ■Szíojadinovics pénzügyminiszter kü­lönböző módosításokat jelent be, amelyek folytán a költségvetés 21 millió dinárral csökkent. Tekintettel arra, hogy a lemondásban levő épí­tésügyi miniszter nem vett részt az ülésen, a bizottság a javaslatot 13 szavazattal 7 ellenében elfogadta. Ezután áttértek az erdő- és bá­nyaügyi minisztérium költségveté­sének tárgyalására. Pusenjak kleri­kális a szlovéniai faexport és faki­termelés érdekeiről beszél és köve­teli, hogy tisztázzák a trbovljei bá­nyászsztrájk ügyét. Popovics Torna; radikális azt javasolja, hogy Dél­­szerbiá(b.an minden községben állít­son fel az állam egy kenyérsütő ke­mencét. A pénzügyminiszter ehhez hozzájárul és erre a célra 60.000 dinárt helyez kilátásba. A költség­­vetést ezután 17 szavazattal 7 elle­nében jóváliagyta a bizottság. Végül a tartalékhitelekről szóló költségvetésről tárgyaltak, amelyet 17 szavazattal 7 ellenében vita nél­kül elfogadtak. Ezek a hitelek ösz­­szesen 121 millió dinárra rúgnak. A bizottságiak most mái £§ak * mzgváltoztalúsára vonatkozó javas­lata volna, amely — mint isme­retes — az önkormányzatok ha táskörének lényeges kibővítését tartalmazza. Legutóbb a főbizott ság megbízta Marinkovicsof, hogy legközelebb konkrét formában terjessze elő javaslatát, amit Ma­­rinkovics a pénteki ülésen meg is tett. A javaslatot a főbizottság változatlanul elfogadta, azzal, hogy azt a párkongresszus elé fogják terjeszteni. A főbizottság kedden ismét ülést tart, amelyen a pártkon­gresszus előkészítésével fog fog­lalkozni. Ezt a pártkongresszust, — amely valószínűleg döntő be­folyással lesz a demokraíapárt történetében — márciusban vagy áprilisban tartják meg, azonban a kongressous megtartásának he lyét és pontos időpontját még nem állapították meg. A pénzügyi bizottság ütése A pénzügyi bizottság péntek dél­előtti ülésén folytatták a földmiveiés­­'ügyi tárca költségvetésének tárgya­lását. A vitában Alics muzulmán­­párti, Popovics radikális, Boriszav- Jjevics, Setyerov és Jujics demo­krata és Pnsenják klerikális képvi­selők vettek részt. Ezután Miletics Koszta földművelésügyi miniszter hosszabb expozé keretében ismer­tette tárcájának szükségleteit. A pénzügyi bizottságtól 115 millió di Pár újabb hitelt kért, de beleegye- Sett abba, hogy a pénzügyminiszter ‘előzetesen tanulmányozza át a köve­teléseket és csak azután hozza rneg a pénzügyi bizottság döntését. E Amiatt e költségvetés fölött a bizott­ság nem is határozott, A délutáni ülésen az építésügyi mi­nisztérium költségvetéséről tajnács-

Next

/
Thumbnails
Contents