Bácsmegyei Napló, 1923. december (24. évfolyam, 328-352. szám)

1923-12-22 / 346. szám

2. oldal BÄCSMEGYEI NAPLÓ 1923. december 22. pénzügyi1 törvényt kell letárgyalni és ezzel befejezik az egész költség­vetési törvényjavaslat bizottsági tárgyalását. Radios Olaszországba megy ? Meg nem erősített zagrebi je­lentések szerint olasz politikai körök Radicsot meghívták Ró­mába, hogy horvát köztársasági akcióját onnan irányítsa. A meg­hívó olasz párt az akcióhoz állí­tólag az olasz parlament támo­gatását is kilátásba helyezte, ez­zel szemben ellenszolgáltatáskép­pen Radies lemondana Dalmáciá­ról és adriai szigetekről Olaszor­szág javára. A hírnek sem Zag­­rebben, sem Beogradban nem adnak hitelt és ennek semmi fontosságot sem tulajdonítanak. Több száz halottja van a columbiai földrengésnek el, Lővy Adolf kereskedő, akitől két-Pl emondott a halálról és Kamenicán ezer dinárt és Wiegenfeld Józsa, [keresztül Felső-Karlovcára szökött, akitől pedig négyezer dinárt tulaj-j ahol a csendőrség^ letartóztatta, 'donitott el. Azt vallotta, hogy amikor \ A noviisadi rendőrség Drasemvi­­íelfedezték csalásait. öngyilkos?csői holnap átkiséri az ügyészség­akart lenni, de hosszú lelkitusa után ‘ hez. Befejezéshez közeledik a sznboticai adókivető bizottságok munkája Újév után kikézbesitik az adé-éríesitéseket ban van már, hogy valószínűleg néhány héten belül teljesen befeje­zik az adókivetéseket. Ezután gyor­sabb tempóban haladhat majd már a pénzügyigezgatóságnál a kive­tett adók összegszerű megállapí­tása is, tekintettel orra, hogy az adótárgyalásokon eddig elfoglalt pénzügyigazgatóségi vezető tiszt­viselők is felszabadulnak és az adókivetések munkájának szentel­hetik minden idejüket. így újév után fokozottabb mértékben fogják folytatni az adókivetések kikézbesí­tését, úgy, hogy a hosszú vára­kozások után most már hamaro­san tudni fogják az adófizetők, hogy mennyi adót is vetettek ki rájuk. Ezzel egyidejűleg legközelebb már megkezdik működésüket az adófölszólamlési bizottságok is, amelyeknek munkája, a jelek szerint, ismét hosszú időt fog igénybe venni. Az adófölszólam­­lasi bizottságok munkája is előre­láthatólag hónapokig fog elhú­zódni. Az adózók azonban egyelőre ez adóértesitések kikézbesítését várják a legnehezebben, hogy igy végre tudomást szerezzenek kirótt adóról. Ez újév után hamarosan megtörténik és így végre meg fog szűnni az a bi­zonytalanság, amely az adózókra nehezedik. bátorkodom Exellenciáddal kö­zölni, hogy az olasz királyi kor­mány semlegességi nyilatkozata folytán nem vagyok abban a hely­zetben, hogy Exellenciád levelére érdemben válaszolhassak. Kérem Exellenciádat, fogadja őszinte tisz­teletem és nagyrabecsülésem nyil­vánítását, Exellenciád igaz hive: 1914 augusztus 3. ___ Conti Luigi Cadorna, vezérhadnagy. ' Conrad csak tájékozatlan volt, Cadorna csak megszegett egy szer­ződést. de az udvariasságban nem volt hiányosság. Mindkét levél csak úgy csöpög az udvariasságtól. b Városok romhalmazkan A Havas-ügynökség jelentése sze­rint a columbiai földrengés, arnely­­'nek eddig is több száz emberáldoza jta van, megszakítás nélkül tovább ‘tart. A földrengés következtében több város félig romhalmaz; a há­zak legnagyobb része összeomlott. Különösen nagy pusztítás érte Bo­gotái város vidékét, ahol minden épület, minden vasúti és távirda be­rendezés a katasztrófa martaléka lett. Maga Bogotái város teljesen el­tűnt a föld színéről. A vidék lakos­­fsainak nagy része elmenekült az or­szág déli részébe, ahol a földrengés nem olyan nagymérvű. __ A hatóság részéről kiküldött men­tő-csapatok munkáját nagyon meg­nehezíti. hogy a földrengés egyre vehemensebb és nagyaránytibb. A katasztrófa az első napon csak pár száz négyzetkilométer területen pusztított, ma pedig úgyszólván az /ország egész északi részét befogja. A földrengés emberáldozatairól nincs még pontos jelentés. Bogotái­ban kevesen haltak meg, mert a la­kosság nagy része az első órákban 'kiköltözött a városból, és a környező mezőkön telepedett meg. A mentő­­tsapatok négyszáz halottat húztak ki 'a házak romjai alól és több száz se­besültet vettek ápolás alá. A szuboticai adókivetőbizottsá­­jok — mint emlékezetes — már az év elején kezdték meg műkö­désüket, amelyet azóta megszakí­tás nélkül folytatnak. Az évekre visszamenőleg kivetendő külön­böző adók, valamint az adózók nagy számára való tekintettel az adótárgyalósok sokkal lassabban haladtak, mintsem gondolták volna és így az adókivetések majdnem egy évet vesznek igénybe. Az adótárgyalásoknál hamar kitűnt, hogy a bizottságnak az adózók részéről bemutatott annyi üzleti könyvet, okmányt és más adatot kell áttanulmányozni, hogy az adókivetések csak nagyon lassan ha'adhettak előre. A várakozáson felül hosszú ideig tartó adókive­tések egyrészt nz edóklvetö bi­zottságok tagjait hozták nehéz helyzetbe, akiket polgári foglal­kozásuk is leköt és igy igen so­kan lemondtak időközben az adó­kivető bizottságokban viselt állá­sukról, másrészt rengeteg idővesz­teséggel járt az adózókra nézve is, akik néha kétszer-háromszor is meg voltak idézve az adótár­gyalásra, amig végre sor került rájuk. Most azonban végre az adó­­kivetőbizottságok már letárgyal­ták az adófizetők legnagyobb ré­szét és az adókivetések hónapok óta tartó munkája olyan stádium-Csak udvariasan . . . Régi háborús akták titkai Letartóztatták a nevisadi adóhivatal sikkasztó tisztviselőjét Novisadról jelentik: Drasenovics ‘Jócó városi adóhivatali tisztviselőt, 'aki mint ismeretes, különböző sza­bálytalanságokat követett el és az­után megszökött, pénteken a felső­­'karlovcai csendőrség a novisadi rendőrség körözése alapján letar­tóztatta és Novisadru szállította. A kézrekeriilt sikkasztó tisztviselő a rendőrségen kihallgatása alkalmá­val kijelentette, hogy szűkös anyagi 1Uszonyai kényszeritették arra, hogy I'szabálytalanságokat kövessen el és illegitim utón szerezzen pénzt adós­ságai rendezésére. Elmondotta, hogy a csalásokat úgy követte el. hogy a hivatalba adófizetés miatt bejáró kereskedőknek, akik sokszor kény­telenek voltak sokáig várakozni, 'felajánlotta, hogy helyettük befizeti a pénzt és az adókönyvet másnap visszaadja nekik. A rábízott össze­get azonban soha sem fizette be tel­jesen, hanem egy részét magához Vette, az adókönyveket pedig meg- * hamisította. Körülbelül 20 felet ká- j rositott meg harminc-negyvenczer \ ‘dinár erejéig. A károsultak közt van 1 Zsurkovics György szállodaiulajdo- \ nos, akitől tízezer dinárt sikkasztott Egy haszon van az alapjában vé­ve már unalmas háborús állták köz­léséből. A tömegek, amelyek mene­teltek. véreztek, szenvedtek, látják, hogy az ő életük milyen olcsó volt, diplomaták, generálisok, politikusok kezében. Talán általánosabb lesz a tudat, hogy milyen gazság a hábo­rú, ha a világháború memoirjainalt adatai nyilvánosságra kerülnek. Conrad tábornagy most adta ki memoirjainak negyedik kötetét. Ezeknek a niemoiroknak az a ve­­zérmotivumía. hogy Conrad akarta a háborút. Hogy a monarchia hadse­regének vezérkari főnöke, aki ra­gaszkodott ahhoz, hogy a háborút megüzenjék, mennyire tájékozott volt az erőviszonyokról s arról, hogy a monarchia milyen segítség­re számíthat, arra érdekesen vilá­git rá most a »Corriera deila Sera«, amely az emlékiratok megjelené­sének alkalmából két levelet közöl. Az egyiket 1914. augusztus 1-én irta Conrad az olasz vezérkar fő­nökéhez Cardonához. Ez a levél igy hangzik: Kegyelmes Uram! A komollyá vált helyzet arra kötelez engem, hogy Exellenciád­­dal szóbelileg állapodjak meg azokról a kérdésekről, amelyek­ről az elhunyt Pollic generálissal (bizalmasan már tárgyaltam. Vele meg is állapodtam a következők­re: Olaszország azokon a csapa­tokon kívül, amelyeket háború esetén Németország rendelkezé­sére bocsát, Ausztria-Magyaror­szágnak is segítségére siet más csapatokkal. Kérem Excellenciádat, kegyes­kedjék velem közölni, hogy mely csapatokat jelöli ki erre a célra és hogy ezek mikor és hogyan állanak rendelkezésünkre? A két vezérkarnak természetesen azon­nal meg kellene egyeznie a csa­patok szállítására vonatkozólag, miként annak idején Németor­szággal történt. Kérem Exellen­­ciádat. kegyeskedjék bécsi dele­gátusát kijelölni, akivel én azon­nal megkezdhetem a tárgyaláso­kat. Őszinte nagyrabecsüléssel igaz tisztelője: Conrad, gyalogsági tábornok. A Conrad által említett német­­olász katonai megállapodást a két ország kormányai 1914 március hó 11-én kötötték. Olaszország ebben arra kötelezi magát, hogy a Rajná­nál szükség esetén három hadtest­tel és két lovashadosztállyal siet Németország segítségére. Conrad, mielőtt a háború megindí­tására nézve szavazott, csak azt a csekélységet mulasztotta el, hogy ^érdeklődjék Olaszországnál, állja-s |a katonai konvenciót. ; Mikor az osztrák vezérkari főnök levelét megírta, akkor Olaszország itnár semlegesség! nyilatkozatot tett, ;arr,it Cadorna a következő szintén (Udvarias levélben közölt Conraddal. Kegyelmes Uram! Szives levelének válaszaként Mezítlábas nyugdíjas tanárok és éhező vasúti főtisztviselők A vajdasági magyar nyugdíjaso­kat ért újabb súlyos sérelem, amely! az állampolgárság megszerzését még az eddiginél is jobban megne­hezítette, épp a karácsonyi ünnepek küszöbén érte az amúgy, is rossz sorsban lévő, nyomorgó nyugdíjaso­kat. A beogradi küldöttség-járás eredménytelensége után az auyagí gondokon kívül most az ünnepek előtt az állampolgárság megszerzé­sének súlyos gondja is járul és az a nyomasztó nyugtalanság, hogy újév után esetleg beszüntetik az ed­dig folyósított csekély illetményü­ket is. Ilyen. viszonyok között intézett á nyugdíjasok gyorssegélyirodája az elmúlt héten a társadalomhoz felhí­vást azzal a kéréssel, hogy a jómó­dú emberek segítsék a nyomorgó nyugdíjasok szomorú karácsonyát valamilyet enyhíteni. A gyorsse­­gélyirodának előttünk fekvő kimu­tatása szerint ennek a felhívásnak eddig nagyon kevés eredménye volt. Mindössze a következő ado­mányok gyűltek eddig egybe a ne­mes célra: Nyugdíjasok szövetsége 1250 dinár, régi altiszti kör 800 di­nár, Rudics Ignác földbirtokos 300 dinár és özv. Schilling Kálmán­ná 10 kgr. liszt. Úgyszólván tehát csak a nyugdíjasok adtak nyomor­gó sorstársaiknak, azonban ez a ke­vés adomány nem elég ahhoz, hogy a száznál is több súlyos nyomor­ban élő családon csak a legkisebb mértékben is segíteni lehessen. Ezért a gyorssegélyiroda újból apellál a jószivü emberek érzésére, segítsenek a nyomorban tengődő, éhező és rongyos ruhákban didergő öreg nyugdíjasokon, akik között nagyszámban vannak volt középis­kolai tanárok, állomásfőnökök, más magasrangu állami tisztviselők és ezeknek özvegyei. Nagyrészt sze­mérmes szegények várnak a kará­csonyi segélyre, akik közül sokan még az uccára se tudnak kimenni, mert egyetlen pár cipőjük is telj ei­sen rongyos. Ha azonban már ru­házati cikkekkel nem is tudja ellátni a gyorssegélyiroda a nyomorgó nyugdíjasokat, legalább azt szeret­né lehetővé tenni, hogy a szereteti ünnepén meleg ételhez juttassa őket és ezért elsősorban ,a malmoktól kémek bármilyen mennyiségű liszt­­adományokat. Úgyszintén a nagy­­közönséget is ezúton hívja fel, hogy a gyűjtési akciót adományaival tá­mogassa. A nyugdíjasok szegényes kará­csonyi ajándékát szombaton és hét­főn délelőtt tiz órakor osztják ki a gyorssegélyiroda helyiségében és hinni kell, hogy a jószivü emberek még az utolsó napon eljuttatják jó­tékony adományaikat azoknak a szerencsétleneknek, akik egy élet jutalmául az idei sivár karácsony­hoz hasonló ünnepnapokat kapnak a nyomor hétköznapjai után jutalmul. A nyugdíjasok karácsonya

Next

/
Thumbnails
Contents