Bácsmegyei Napló, 1923. december (24. évfolyam, 328-352. szám)

1923-12-20 / 344. szám

/ T923 december 20. BÄCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal sáshoz. Könyveket csak kivételes fesetekben fognak a könyvtárból való elvitelre kiadni, egyébként pedig bárki a könyvtár helyiségében ol­vashatja a könyveket. A városi könyvtár rendezése né­hány hét alatt elkészül, úgy, hogy Valószínűleg a jövő év elején már ‘megnyílik a suboticai városi könyv­tár. ami a váj&s szegényes kultur­­életében bizonyos gazdagodást fog jelenteni. , , A budapesti ügyészség vádirata megdicséri Ulamékat o „Szép célra szövetkeztek“ Budapestről jelentik: Az ügyész­ség a vádiratban, amelyet Main Ferenc, Szemere Béla dr. és Bo­­buia Titusz ügyében elkészített, mindhármukat lázadásra szövetke­zés bűntettével vádolja, mert a ba­jor Hitler diplomáciai megbízottjá­val. Döhmel Frigyessel megállapo­dást létesítettek avégből, hogy Ma­gyarország 1914 előtti határát visz­­szaálütják s e célból egy megfelelő kormányt fognak alakítani, amely Bajorországgal egymást kölcsönö­sen támogatja. A vádirat rnegokolása jogászi ér­vekkel világítja meg a vádiratot. El­ismeri, hogy szép célra szövetkez­tek, de utal a törvényre és a közis­mert helyzetre. Elmondja, hogy Döhmel Münchenből Budapestre ér­kezvén. a magyar nemzeti irányzat képviselőivel keresett érintkezést, így jutott ismeretségbe Szemerével, Bobulával és az együttműködés kér­désében tárgyalt a három terhelttel. A vádirat utal arra, hogy Döhmel nem beszél jól magyarul, ezért az ébredők egyesületében elhangzott antiszemita beszédeket agy fogta föl. mintha a jelzett célkitűzésben a zsidók ellen intézendő pogrom vol­na a főszempont, ő tehát, mint ide­ális-kommunista megborzadt az ilyen lehetőségtől, ami az ébredők elvei megvalósulása esetén bekövet« kezhetnék. Aztán elmondja a rend­őrségnél, Vázsonyinál, Fábiánnál tett látogatásainak részleteit és a belügyminiszternél történt leleplező nyilatkozatát. A megokolás kiemeli, hogy a ter­heltekkel szemben más paragrafus nem volt alkalmazható, mert Döh­£yok? A földi, javaimat nem sorolom fel, mert úgy se mennék holmi ho­­izományvadász kalandorhoz. Csak olyan emberhez, aki becsülettel meg­keresi a kenyerét. Az pedig._keresve se találhat nálam különb jeleséget. 'Jó asszony vagyok, dolgos, tiszrx. 'A váci püspök szakácsa hozzám jár­hatna lözőiskolába. Kész doktor va­gyok, minden bajra van háziszerem. !Rárn nem kell íéltékenykedni, nekem ■nem kell hivalkodó uj ruha, én nem törődöm a divattal, nekem nem kell (ékszer, nem járok színházba, vagy ■annak a mozinak nevezett uj intéz­­taénybe. Én nem ingerlem kivágott ruhában a férfiakat, én nem lejtek erkölcstelen shimmy-táncokat. én hem dalolok frivol kuplékat. én nem verem fel zongorabillegetéssel a házi csendet, én nem maradok kívül az estéli veszedelmes . órákban, én nem fekarom a nyarat Svinemündcben Vagy a Lidón tölteni, de kikenem a testéből a csömört. Rendet, tiszta­ságot tudok tartani, holmi kimara­dásért, vagy egy pohár bortöbb­letért nem csapok patáliát s ha asz­­kzony kell a házba, hát Uramisten, hkkor is itt vagyok én . . . És keményen, szilárdan, makacsul ismételte Lázi néni: — Aki az én fedelem alatt akar lakni, az legyen az én uram! . . . Nekem még nincsen nyári laká­som. Nem haraptam bele. De azért Lizi néni tetszett nekem. Nagyszerű, hogy a százéves asszony is olyan, inint a harmincéves . . , melnek a pogromra vonatkozó ter­vekről szóló vallomása nem tekint­hető bizonyítéknak. Döhme'nek a múltja ismeretlen, céljai kiderítetle­nek és a rendőrség rendelkezésére önmagát vagyoni haszon végett bo­csátotta. Különben is Döhmel kihall­gatásának csupán az első napjaiban beszélt pogromról, később már csu­ 03 pán túszok szedését emlegette. Vi­szont Hetényi jelentése támogatja a vádat azzal, hogy a műit nyáron nyolcvan bajor sörfőzölegény érke zeit Budapestre útlevél nélkül. Miután a védők a vádirat ellen ki­fogást nem jelentenek be. a íőtúr­­gyalás napját jövő év január havá­ban kitűzik. sí 03 03 A görög nacásereg tisztei a király deíromzálásál követelik Küszöbön áll a köztársaság1 proklamálása Athénből jelentik : A görög ki­rályi pár kedd éjszaka egyik gö­rög hadihajón elutazott Rotrsá­­jj niába, miután a kormánynak be­jelentette, hogy hajlandó az állam­­jót ma kérd: S-. ne!: végleges elinté­zéséig elhagyni az ország területéi• A köztársaságiak a király elute zásának hírére tüntetést rendezlek, amelyet azonban a rendőrség szét­oszlatott. Általában az a vélemény, hogy a köztársaság proklamúlása küszöbön áll, csak Venizelosz ha zatérésére várnak, aki előrelátha­tólag szintén csatlakozik a köz­­társasági mozgalomhoz. Szerdán Plasztirasz ezredes, Othonaos tá­bornok és valamennyi helyőrségi liszt aláírásával határozati javas­latot terjesztett a kormány elé, amelyben a király elmozdítását kö­vetelik. A köztársasági politikusok nagy propagandát fejtenek ki a köztársasági államforma érde­kében. A köztársasági lapok a király elutazásával kapcsolatban azt ir­k, hogy II. György többé nem keli lábát görög földre. A roja­­lista lapok, ezzel szemben hang­súlyozzák, hogy a görög nép több­sége hü a dinasztiahoz, amelyet nem lehet — az alkotmány lét­rehozása nélkül — detronizálni. Kondurioiisz tengernagy, aki át­vette a régensi hatalmat, megbe­szélést folytatott a kormánnyal, Görögországnak. i*Bxssssesrr.m hogy az alkotmányozó nemzet­gyűlés összehívásának időpontját meghatározzák. Hir szerint ez ügybon ve Jegesen még nem ál­lapodtak meg, de valószínű, hogy a nemzetgyűlést még ebben a hónapban .zehivják, A teljhatalmú Venizelosz Parisból jelentik : A görög ki­rály eltávolítása Parisban nagy föltiinést keltett, mert a francia kor­mánykörökben úgy tudták, hogy a legutóbb napokban Bukarest, Beograd és Paris között titkos tárgyalások folytak és ezek alap­ján a görög dinasztia megmara­dását biztosítottnak tekintették. A Quai d’Orsayn a király eltávolítá­sát csupán ideiglenesnek tartják és kijelentik, hogy most már min­den Venizelosz magatartásán függ. Venizelosz pedig — hir szerint — nem hive a köztársasági államfor­mának, az alkotmányos monar­chiát tartja legmegfelelőbbnek. Anglia eiitéli a görög eseményeket Londonból jelentik: A görög ese­­taények Angliában igen rossz hatást keltettek. Az angol kormány már •régebben kijelentette, hogy csak az esetheti folytathat jóakaratu politi­kát Görögországgal szemben, ha a dinasztia megmarad. Uj forradalom, vagy államcsíny esetén Anglia sem­miesetre sem adhatna további hitelt álláspontján van. Anglia és Olasz­ország azonban nem támogatja a kisantant álláspontját. A kisantant jóvátételi követelései miatt tehát a magyar kölcsön egye­lőre meghiúsultnak tekinthető, de inég énnel is nagyobb izgalmat okoz í magyar politikai körökben az a hir, ‘hogy a kisantant a kölcsön egyik 'alapfeltételéül azt követeli, hogy 'népszavazás döntsön Magyarorszá­gon az államforma kérdésében. Hir Szerint a magyar kormány párisi \képviselői már le is kötelezték ma­gukat emek a feltételnek a teljesí­tésére. .j. A kisantant népszavazást követel a magyar államforma kérdésében Ä magyar kSlcsšo a jóvátétel! követelés miatt egyelőre meghiúsult 1 A magyar kölcsöntárgyalások egyelőre még teljesen eredményte­lenek és párisi jelentés szerint a 'keddi tanácskozások akörül forog­tak, hogy mel\v;k. időponttól kezdve 'állítsák be a jóvátételi fizetéseket a magyar költségvetésbe. Miután meg­egyezés ebben a kérdésben nem jött Ilétre, ezért a legközelebbi ülist csü­törtökre tűzték ki és ha ezen sem sikerül létrehozni a megegyezést, úgy a magyar kölcsön ügyében való döntést január közepére halasztják. Valószínű, hogy nem sikerül meg­egyezést teremteni csütörtökön sem, 'mert a Havas-ügynökség párisi je­lentése szerint a keddi ülésen a re­konstrukciós tervnek rendelkezései megnyerték ugyan a magyar bizott­ság tagjainak és a kisantant képvi­selőinek hozzájárulását, azonban bizonyos pontok ellentállásra talál­tak a magyar delegáció részéről, 'főleg a jóvátételekre vonatkozó ren­delkezés. Gróf Bethlen István két­ségbevonta, hogy Magyarország ké-\ ‘pes volna ilyen erőfeszítésre. E te- •; 'kintetben nem tudtak megegyezést i létrehozni. 5 A kisantant újabb állásfoglalásá­val kapcsolatban magyar hivatalos helyről — mint Budapestről jelentik — a következőket közük: — A mai jelentések alapján most 'már világosan meg lehet állapítani, mit is akar tulajdonképpen a kisan­tant. A kisantant taktikát változta­tott és nem követeli többé, hogy a ‘külföldi kölcsönből adjon le Magyar­­ország bizonyos összeget a jóváté­telre, hanem elvben hozzájárul a külföldi kölcsön teljes összegben 1való megadásához. Hozzájárulj ah­hoz is, hogy a magyar állam egyes jövedelmeit lekössék a külföldi köl­tsön fedezetére, de azt akarja, hogy *— és ez okozza az újabb nehézsé­geket — két és fél év múlva, amikor ‘a kölcsön törlesztése megkezdődne, fizessen Magyarország egyúttal jó­vátételt is és a jóvátételi fizetésekre is szolgáljon garanciául a kölcsön ‘fedezetére lekötött állami jövedelem, még pedig a jóvátételi számla a fe­dezetnél elsőbbségi jogot élvezzen. A kisantantnak ez a súlyos akadályt jelentő taktikája kétségtelenül meg­nehezítette a kölcsöntdrgyaldsokat. Ez a nehézség két tekintetben mu­tatkozik. Az egyik az, hogy az angol hitelezők a mai viszonyok között frsm jegyeznének abból a kölcsön­ből, amelynek a fedezetére a jóváté­telt számlának van elsőbbségi joga. ‘Ez a körülmény téhát pénzügyi téren (gátolja a kölcsön sima lebonyolítá­sát. Politikai téren is nehézségeket okoz azonban a kisantant követelé­se, mert a hatalmak között ellentétek ltámadtak a tekintetben, hogy hono­rálják-e a kisantant követelését, “vagy sem. Franciaország a kisantant (sralbszfei megalakította as aj lessgyel kormányt Varsóból jelentik : Grabszky de­­zignált miniszterelnök különböző szakemberekkel és politikusokkal, akiket kabinetje részére meg akar nyerni, hosszabb megbeszélése­ket folytatott. E megbeszélések alapján miniszteri listát állított össze, amelyet az államfő elé ter­jesztett. A lista a következő: Mi­niszterelnökség és pénzügy: Gra­bszky, külügy : Skirmunt, belügy : Moskaleski, hadügy : Szosznkov* szki, közoktatásügy : Mikalevszki, földmivelésügy: Rodzynszki, igaz­ságügy : Vieganovszki, kereske­delem : Mielczarszki.----------~«.-agiaaS38aBnCTi.... ■ D'Esfonnselies szenátor tiltakozott Jugoszlávia és Románia felfegyverzése ellen a francia kamarában Parisból jelentik: A szenátus ked­den tárgyalta a rendkívüli kiadások és a külföldi katonai műveletek hite­lét. A Lengyelországnak és Jugo­szláviának adott francia előlegek — 400, illetően 300 millió frank — meg­szavazása előtt D’Estournelles de Constant szenátor kijelentette, hogy ha azok az előlegek, melyeket most a szenátus jóváhagyni készül, arra szolgálnának, hogy a népek gazda­sági helyzetének javulását biztosít­sák, akkor ő a maga részéről lelke­sedéssel megszavazná. A dolog azonban nem igy áli. Az előlegek rendeltetése az, hogy az ifjú népek­nek lehetővé tegyék fegyverkezési szükségleteiknek francia iparosoknál való megrendelését. Azt állítják, hogy Franciaország ezen nem ve­szíthet. A maga részéről nincsen ab­ban a helyzetben, hogy ilyen fokig összetévessze u inemzeti érdekekei egyes iparosok érdekével Azt állít­ják, hogy ezzel a hitellel Franciaor­szág hatalmas seregek támogatását biztosítja a maga számára. Meg keli kérdeznünk önmagunktól, vájjon szolgalatot teszünk- e valóban Jugo­szláviának és Romániának, ha ilyen módon, úgyszólván, két tűz közé ál­lítjuk. Franciaország Lengyelor­szágnak és a délszlávoknak hadi­anyagot fog küldeni. Nem történhe­tik-e meg, hogy olyan körülmények között használják föl, amelyek Fran­ciaországot magét is a legkellemet­lenebb helyzetbe hoznák. Poincaré miniszterelnök azzal a kérdéssel szakította félbe a szóno­­ot, vájjon helyes doiog-e abban a pillanatban védelem nélkül hagyni Franciaország barátait, mikor a szó­nok saját bevallása szerint két tűz között állanak. D’Estournelles szenátor erre a következőket felelte: — Ne kényszeritsük kalandokra a fiatal népeket. Vájjon, a fölfegyver­­zés után nem követelnek-e tőlünk majd móg több támogatást. A szónok a szenátus egyik olda­lán sem, sőt még saját párthívei kö­zött sem talált a legcsekélyebb tet­szésre.

Next

/
Thumbnails
Contents