Bácsmegyei Napló, 1923. december (24. évfolyam, 328-352. szám)
1923-12-20 / 344. szám
/ T923 december 20. BÄCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal sáshoz. Könyveket csak kivételes fesetekben fognak a könyvtárból való elvitelre kiadni, egyébként pedig bárki a könyvtár helyiségében olvashatja a könyveket. A városi könyvtár rendezése néhány hét alatt elkészül, úgy, hogy Valószínűleg a jövő év elején már ‘megnyílik a suboticai városi könyvtár. ami a váj&s szegényes kulturéletében bizonyos gazdagodást fog jelenteni. , , A budapesti ügyészség vádirata megdicséri Ulamékat o „Szép célra szövetkeztek“ Budapestről jelentik: Az ügyészség a vádiratban, amelyet Main Ferenc, Szemere Béla dr. és Bobuia Titusz ügyében elkészített, mindhármukat lázadásra szövetkezés bűntettével vádolja, mert a bajor Hitler diplomáciai megbízottjával. Döhmel Frigyessel megállapodást létesítettek avégből, hogy Magyarország 1914 előtti határát viszszaálütják s e célból egy megfelelő kormányt fognak alakítani, amely Bajorországgal egymást kölcsönösen támogatja. A vádirat rnegokolása jogászi érvekkel világítja meg a vádiratot. Elismeri, hogy szép célra szövetkeztek, de utal a törvényre és a közismert helyzetre. Elmondja, hogy Döhmel Münchenből Budapestre érkezvén. a magyar nemzeti irányzat képviselőivel keresett érintkezést, így jutott ismeretségbe Szemerével, Bobulával és az együttműködés kérdésében tárgyalt a három terhelttel. A vádirat utal arra, hogy Döhmel nem beszél jól magyarul, ezért az ébredők egyesületében elhangzott antiszemita beszédeket agy fogta föl. mintha a jelzett célkitűzésben a zsidók ellen intézendő pogrom volna a főszempont, ő tehát, mint ideális-kommunista megborzadt az ilyen lehetőségtől, ami az ébredők elvei megvalósulása esetén bekövet« kezhetnék. Aztán elmondja a rendőrségnél, Vázsonyinál, Fábiánnál tett látogatásainak részleteit és a belügyminiszternél történt leleplező nyilatkozatát. A megokolás kiemeli, hogy a terheltekkel szemben más paragrafus nem volt alkalmazható, mert Döh£yok? A földi, javaimat nem sorolom fel, mert úgy se mennék holmi hoizományvadász kalandorhoz. Csak olyan emberhez, aki becsülettel megkeresi a kenyerét. Az pedig._keresve se találhat nálam különb jeleséget. 'Jó asszony vagyok, dolgos, tiszrx. 'A váci püspök szakácsa hozzám járhatna lözőiskolába. Kész doktor vagyok, minden bajra van háziszerem. !Rárn nem kell íéltékenykedni, nekem ■nem kell hivalkodó uj ruha, én nem törődöm a divattal, nekem nem kell (ékszer, nem járok színházba, vagy ■annak a mozinak nevezett uj intéztaénybe. Én nem ingerlem kivágott ruhában a férfiakat, én nem lejtek erkölcstelen shimmy-táncokat. én hem dalolok frivol kuplékat. én nem verem fel zongorabillegetéssel a házi csendet, én nem maradok kívül az estéli veszedelmes . órákban, én nem fekarom a nyarat Svinemündcben Vagy a Lidón tölteni, de kikenem a testéből a csömört. Rendet, tisztaságot tudok tartani, holmi kimaradásért, vagy egy pohár bortöbbletért nem csapok patáliát s ha aszkzony kell a házba, hát Uramisten, hkkor is itt vagyok én . . . És keményen, szilárdan, makacsul ismételte Lázi néni: — Aki az én fedelem alatt akar lakni, az legyen az én uram! . . . Nekem még nincsen nyári lakásom. Nem haraptam bele. De azért Lizi néni tetszett nekem. Nagyszerű, hogy a százéves asszony is olyan, inint a harmincéves . . , melnek a pogromra vonatkozó tervekről szóló vallomása nem tekinthető bizonyítéknak. Döhme'nek a múltja ismeretlen, céljai kiderítetlenek és a rendőrség rendelkezésére önmagát vagyoni haszon végett bocsátotta. Különben is Döhmel kihallgatásának csupán az első napjaiban beszélt pogromról, később már csu 03 pán túszok szedését emlegette. Viszont Hetényi jelentése támogatja a vádat azzal, hogy a műit nyáron nyolcvan bajor sörfőzölegény érke zeit Budapestre útlevél nélkül. Miután a védők a vádirat ellen kifogást nem jelentenek be. a íőtúrgyalás napját jövő év január havában kitűzik. sí 03 03 A görög nacásereg tisztei a király deíromzálásál követelik Küszöbön áll a köztársaság1 proklamálása Athénből jelentik : A görög királyi pár kedd éjszaka egyik görög hadihajón elutazott Rotrsájj niába, miután a kormánynak bejelentette, hogy hajlandó az államjót ma kérd: S-. ne!: végleges elintézéséig elhagyni az ország területéi• A köztársaságiak a király elute zásának hírére tüntetést rendezlek, amelyet azonban a rendőrség szétoszlatott. Általában az a vélemény, hogy a köztársaság proklamúlása küszöbön áll, csak Venizelosz ha zatérésére várnak, aki előreláthatólag szintén csatlakozik a köztársasági mozgalomhoz. Szerdán Plasztirasz ezredes, Othonaos tábornok és valamennyi helyőrségi liszt aláírásával határozati javaslatot terjesztett a kormány elé, amelyben a király elmozdítását követelik. A köztársasági politikusok nagy propagandát fejtenek ki a köztársasági államforma érdekében. A köztársasági lapok a király elutazásával kapcsolatban azt irk, hogy II. György többé nem keli lábát görög földre. A rojalista lapok, ezzel szemben hangsúlyozzák, hogy a görög nép többsége hü a dinasztiahoz, amelyet nem lehet — az alkotmány létrehozása nélkül — detronizálni. Kondurioiisz tengernagy, aki átvette a régensi hatalmat, megbeszélést folytatott a kormánnyal, Görögországnak. i*Bxssssesrr.m hogy az alkotmányozó nemzetgyűlés összehívásának időpontját meghatározzák. Hir szerint ez ügybon ve Jegesen még nem állapodtak meg, de valószínű, hogy a nemzetgyűlést még ebben a hónapban .zehivják, A teljhatalmú Venizelosz Parisból jelentik : A görög király eltávolítása Parisban nagy föltiinést keltett, mert a francia kormánykörökben úgy tudták, hogy a legutóbb napokban Bukarest, Beograd és Paris között titkos tárgyalások folytak és ezek alapján a görög dinasztia megmaradását biztosítottnak tekintették. A Quai d’Orsayn a király eltávolítását csupán ideiglenesnek tartják és kijelentik, hogy most már minden Venizelosz magatartásán függ. Venizelosz pedig — hir szerint — nem hive a köztársasági államformának, az alkotmányos monarchiát tartja legmegfelelőbbnek. Anglia eiitéli a görög eseményeket Londonból jelentik: A görög esetaények Angliában igen rossz hatást keltettek. Az angol kormány már •régebben kijelentette, hogy csak az esetheti folytathat jóakaratu politikát Görögországgal szemben, ha a dinasztia megmarad. Uj forradalom, vagy államcsíny esetén Anglia semmiesetre sem adhatna további hitelt álláspontján van. Anglia és Olaszország azonban nem támogatja a kisantant álláspontját. A kisantant jóvátételi követelései miatt tehát a magyar kölcsön egyelőre meghiúsultnak tekinthető, de inég énnel is nagyobb izgalmat okoz í magyar politikai körökben az a hir, ‘hogy a kisantant a kölcsön egyik 'alapfeltételéül azt követeli, hogy 'népszavazás döntsön Magyarországon az államforma kérdésében. Hir Szerint a magyar kormány párisi \képviselői már le is kötelezték magukat emek a feltételnek a teljesítésére. .j. A kisantant népszavazást követel a magyar államforma kérdésében Ä magyar kSlcsšo a jóvátétel! követelés miatt egyelőre meghiúsult 1 A magyar kölcsöntárgyalások egyelőre még teljesen eredménytelenek és párisi jelentés szerint a 'keddi tanácskozások akörül forogtak, hogy mel\v;k. időponttól kezdve 'állítsák be a jóvátételi fizetéseket a magyar költségvetésbe. Miután megegyezés ebben a kérdésben nem jött Ilétre, ezért a legközelebbi ülist csütörtökre tűzték ki és ha ezen sem sikerül létrehozni a megegyezést, úgy a magyar kölcsön ügyében való döntést január közepére halasztják. Valószínű, hogy nem sikerül megegyezést teremteni csütörtökön sem, 'mert a Havas-ügynökség párisi jelentése szerint a keddi ülésen a rekonstrukciós tervnek rendelkezései megnyerték ugyan a magyar bizottság tagjainak és a kisantant képviselőinek hozzájárulását, azonban bizonyos pontok ellentállásra találtak a magyar delegáció részéről, 'főleg a jóvátételekre vonatkozó rendelkezés. Gróf Bethlen István kétségbevonta, hogy Magyarország ké-\ ‘pes volna ilyen erőfeszítésre. E te- •; 'kintetben nem tudtak megegyezést i létrehozni. 5 A kisantant újabb állásfoglalásával kapcsolatban magyar hivatalos helyről — mint Budapestről jelentik — a következőket közük: — A mai jelentések alapján most 'már világosan meg lehet állapítani, mit is akar tulajdonképpen a kisantant. A kisantant taktikát változtatott és nem követeli többé, hogy a ‘külföldi kölcsönből adjon le Magyarország bizonyos összeget a jóvátételre, hanem elvben hozzájárul a külföldi kölcsön teljes összegben 1való megadásához. Hozzájárulj ahhoz is, hogy a magyar állam egyes jövedelmeit lekössék a külföldi költsön fedezetére, de azt akarja, hogy *— és ez okozza az újabb nehézségeket — két és fél év múlva, amikor ‘a kölcsön törlesztése megkezdődne, fizessen Magyarország egyúttal jóvátételt is és a jóvátételi fizetésekre is szolgáljon garanciául a kölcsön ‘fedezetére lekötött állami jövedelem, még pedig a jóvátételi számla a fedezetnél elsőbbségi jogot élvezzen. A kisantantnak ez a súlyos akadályt jelentő taktikája kétségtelenül megnehezítette a kölcsöntdrgyaldsokat. Ez a nehézség két tekintetben mutatkozik. Az egyik az, hogy az angol hitelezők a mai viszonyok között frsm jegyeznének abból a kölcsönből, amelynek a fedezetére a jóvátételt számlának van elsőbbségi joga. ‘Ez a körülmény téhát pénzügyi téren (gátolja a kölcsön sima lebonyolítását. Politikai téren is nehézségeket okoz azonban a kisantant követelése, mert a hatalmak között ellentétek ltámadtak a tekintetben, hogy honorálják-e a kisantant követelését, “vagy sem. Franciaország a kisantant (sralbszfei megalakította as aj lessgyel kormányt Varsóból jelentik : Grabszky dezignált miniszterelnök különböző szakemberekkel és politikusokkal, akiket kabinetje részére meg akar nyerni, hosszabb megbeszéléseket folytatott. E megbeszélések alapján miniszteri listát állított össze, amelyet az államfő elé terjesztett. A lista a következő: Miniszterelnökség és pénzügy: Grabszky, külügy : Skirmunt, belügy : Moskaleski, hadügy : Szosznkov* szki, közoktatásügy : Mikalevszki, földmivelésügy: Rodzynszki, igazságügy : Vieganovszki, kereskedelem : Mielczarszki.----------~«.-agiaaS38aBnCTi.... ■ D'Esfonnselies szenátor tiltakozott Jugoszlávia és Románia felfegyverzése ellen a francia kamarában Parisból jelentik: A szenátus kedden tárgyalta a rendkívüli kiadások és a külföldi katonai műveletek hitelét. A Lengyelországnak és Jugoszláviának adott francia előlegek — 400, illetően 300 millió frank — megszavazása előtt D’Estournelles de Constant szenátor kijelentette, hogy ha azok az előlegek, melyeket most a szenátus jóváhagyni készül, arra szolgálnának, hogy a népek gazdasági helyzetének javulását biztosítsák, akkor ő a maga részéről lelkesedéssel megszavazná. A dolog azonban nem igy áli. Az előlegek rendeltetése az, hogy az ifjú népeknek lehetővé tegyék fegyverkezési szükségleteiknek francia iparosoknál való megrendelését. Azt állítják, hogy Franciaország ezen nem veszíthet. A maga részéről nincsen abban a helyzetben, hogy ilyen fokig összetévessze u inemzeti érdekekei egyes iparosok érdekével Azt állítják, hogy ezzel a hitellel Franciaország hatalmas seregek támogatását biztosítja a maga számára. Meg keli kérdeznünk önmagunktól, vájjon szolgalatot teszünk- e valóban Jugoszláviának és Romániának, ha ilyen módon, úgyszólván, két tűz közé állítjuk. Franciaország Lengyelországnak és a délszlávoknak hadianyagot fog küldeni. Nem történhetik-e meg, hogy olyan körülmények között használják föl, amelyek Franciaországot magét is a legkellemetlenebb helyzetbe hoznák. Poincaré miniszterelnök azzal a kérdéssel szakította félbe a szónoot, vájjon helyes doiog-e abban a pillanatban védelem nélkül hagyni Franciaország barátait, mikor a szónok saját bevallása szerint két tűz között állanak. D’Estournelles szenátor erre a következőket felelte: — Ne kényszeritsük kalandokra a fiatal népeket. Vájjon, a fölfegyverzés után nem követelnek-e tőlünk majd móg több támogatást. A szónok a szenátus egyik oldalán sem, sőt még saját párthívei között sem talált a legcsekélyebb tetszésre.
