Bácsmegyei Napló, 1923. december (24. évfolyam, 328-352. szám)
1923-12-20 / 344. szám
4. oldal. BACSMEGYE1 NAPLÓ 1923 december 20. 64 oldalas lesz a Bácsmegyei Napló karácsonyi száma Hatvannégy oldal, annyi mint nyolc rendes hétköznapi újság, ekkora lesz a »Bácsmegyei Napló« karácsonyi száma s a szerkesztő kétségbeesetten áll az ünnepi szám részére összegyűlt kézirattömeg előtt, hmelyet ebbm a hatvannégy oldalba sem lehet beszorítani. Nagyobb újságot adni pedig ma már technikai lehetetlenség. Úgy érezzük azonban, hogy igy is, e 64 oldcáas lappal méltón búcsúzik a »Bácsmegyei Napló« a 24-ik évfolyamtól s méltón köszönti a 25-ik íévét. Ránknézve a karácsonyi szám csinálása ünnepi alkalom, amely módot ad, hogy számot •oldhassunk a magyar újságírás nívójáról és fejlődéséről. Novellák, komoly tanulmányok, Versek, képek, kották alkotják a »Bácsmegyei Napló« karácsonyi szálúdnak tartalmát. Felnőtt, gyermek megtalálja benne azt, ami érdekli. A kiadóhivatal ismételten figyelmezteti a »Bácsmegyei Napló« mindem olvasóját, hogy idejekorán gondoskodjék arról, hogy a karácsonyi számot megkaphassa s e célból annál az ujságámsitónál, akinél a lapot rendszerint vásárolni szokta, fizesse ki a karácsonyi újságot. A »Bácsmegyei Napló« karácsonyi száma az idén is 5 dinár lesz* Azoknak, akik a lapra a kiadólúva'tál utján fizettek elő posta utján küldjük meg a karácsonyi számot is. Megbecsülhetetlen történelmi értéket enged át Ausztria Jugoszláviának A történelmi okmányok felosztása •' Becsből jelentik: Értesüléseink szerint az osztrák kormány legközelebb ratifikálni fogja a Jugoszláviáival kötött szerződést, amely szerint 'Ausztria rendkívül becses történelmi 'értékeket enged át Jugoszláviának. 'A saint-germaini békeszerződés alapján megkötött egyezmény szerint a volt császári udvari és állami tirchivumból Jugoszlávia csakhamar ti következő okmányokat kapja meg: 1középkorú jugoszláv eredetű okiratok, a dalmáciai helytartóság levelezése a montenegrói hatóságokkal, ti II. József császár által megszüntetett és a jelenlegi Jugoszlávia területén volt kolostorokról szóié okiratok, a dalmádai, horvát és krajnai 1helytartóságok okmányai, a szerb Vajdaság és illyr iroda okmányai, 'Zrínyi Péter és Frangepan Kristóf grófok kéziratai, végül a pettaui kolostorra vonatkozó és a XI. századból származó Írások. A háborús archívumból Ausztria ti következőket köteles Jugoszláviáhak kiszolgáltatni: mindazokat az okmányokat, amelyek azelőtt a karlowitzi metropolita archívumában Voltak és onnan vitték Becsbe, az 'osztrák-magyar hadseregparancsnokság és a szlavóniai yezérség aktái 1848 49-ből, amelyek azelőtt !'Eszéken voltak, valamint Jelasics bán déli hadseregének okmányai. A ■jugoszláv kormány azonkívül megkapja Nugent grófi család archívumát, amelyet Khuen-Iiéderváry Károly gróf szállított Bécsbe bánsága ‘idején. A belügy- és igazságügymifiisztériumok archívumából Ausztria a következő okmányokat adja át Jugoszláviának: III. Frigyes császár vásár-privilégiuma Tüffer számára 11484-ből, Rajcsevics István és Don Fér re levelezése 1795—1804-ből, a spaiatói archívum inventárja, Spalaíóról szóló történelmi és statisztikai ('feljegyzések, valamint a horvát és I dalmáciai városok emlékszobrai. I Ausztria ezenkívül természetesen [kiadja mindazokat az okmányokat, ['amelyeket az osztrák-magyar csalhatok a háború kitörése után Szerbia okkupációja alatt szállítottak Becsbe. A világháborúra vonatkozó akta'■gyüjteményre Jugoszlávia egyelőre bem tart igényt, az osztrák kormány ’azonban a jugoszláv delegátusoknak .'mindenkor köteles a világháború aktáiba betekintést engedni. Az öszszes hadbíróság! ítéleteket és perekre vonatkozó okmányokat, amelyekben jugoszláv állampolgárok, vagy ja jelenlegi’ Jugoszlávia területéről 'való, katonák szerepeltek, az osztrák •kormány azonnal átadja Jugoszláviának. A legközelebb ratifikálásra ikerülő szerződésben a beograd! kor; talány kikötötte azt is, hogy Ausztria húsz évig nem diszponálhat szabadon jugoszláv eredetű művészek 'műalkotásai felett, amennyiben ezek Ausztriában vannak. E húsz esztendő alatt Jugoszlávia ugyanis bármikor megvásárolhatja Ausztriától ''ezeket a műkincseket. 9J& a magyar dal Mem folytatnak eljárási as őrizetbevett és szabadlábrahelyezett artistanő ellen — Karakasevics Gábor főkapitány nyilatkozata A Salome-barban kedden este történt incidens, amelynek folyamán Jovanovics Vászo rendőrkapitány őrizetbe vette a magyar dalt éneklő Vida Böske artistanőt, általános felkeltett a Bácsmegyei Napló szerda reggeli híradása nyomait5 nemcsak a magyar, hanem szláv körökben is. A szuboticai bariban esi énkin t előadott magyar kabaré-da! valóban nem- bir nagy fontossággal a vajdasági magyarság kulturmozgalmában. De éppen azért feltűnő ez a rendőri intézkedés, mert a radikálispárt vajdasági hivatalos lapja is erélyesen és ismételten sürgeti a magyar színház megnyitását. Elhamarkodott intézkedés volt az őrizetbevéíel Vida Böske artistanő kedd esti letartóztatásának előzményeiről tudni kell annyit, hogy a magyar artistanőt a Salome-bar igazgatósága azzal a feltétellel szerződtette, hogy esténkint két magyar dalt kell előadnia. A decemberi műsor első napjaiban Jovanovics Vászo rendőrkapitány megtiltotta az artistanőnek, hogy esténkint két magyar dalt adjon elő, ellenben egy magyar dal eléneklését engedélyezte, azzal a Id- s kötéssel, hogy az artistanőnek előbbi egy szláv dalt is elő kell adnia. En-f nek a feltételnek Vida Böske meg is \ felelt és bár nem tud szerbül, mégis i betanult egy szerb szövegű dalt. Jo- f vanovics rendőrkapitány nem is ajj szláv szöveg hibás kiejtése miatti vette őrizetbe az artistanőt, hanem5 a »Rossz lány dala« cimü magyar kabarédat előadásáért, noha erre Vida Böskének engedélye volt. Jovanovics rendőrkapitány maga is belátta rögtön, hogy az artistanő őrizeíbevétele elhamarkodott intézkedés volt és még az éjszaka folyamán elbocsátotta a rendőrségről. Karakasevics főkapitány szerint szabad magyar dalt énekelni A magyar dal előadása miatt őrizetbevett artistanő ügyében a Bácsmegyei Napló munkatársa kérdést intézett Karakasevics Gábor főkapitányhoz arra nézve, hogy miért tiltják be a magyar miisorszámokat a barban, amikor minden más nyelven engedélyezve van az előadás. Karakasevics főkapitány kérdésünkre a következőket mondotta: —- Úgy mint eddig, ezután se tiltjuk be a szláv műsor keretében előadott magyar számokat. A kedd esti betiltásnak volt ugyan alapja,, mert kezdetben csak szláv számok előadására volt a barnak engedélye. Az utóbbi időben azonban már eltekintettünk ennek a rendelkezésnek a betartásától, annál is inkább, mert a viszonyok időközben lényegesen változtak és ezért magyar müsorszámekat éppúgy elő lehet adni, mint németet, vagy másnyelviit a szláv miisor keretében. Az, ügy tehát ele éppen már elintézettnek tekinthető az artistanőt nem utasítják ki s eljárást sem iolytatnak ellene. letett az -asztalra. Utána odament az ágyhoz, ahonnan a földre dobta az ágyneműt és miután a lámpát eloltotta. ruhástól az ágyra vetette magát Élet-halál harc Az ágy alatt rejtőző béres nem vesztette el lélekjelenlétét, hanem kis idő múlva, óvatosáéi előbujt az ágy alól és a földön heverő ágyneműt egy pillanat alatt ráborította •az, ágyon heverő férfire, hogy ne tudjon mozogni, majd két kezével fojtogatni kezdte. Valóságos élethalálharc következeit ezután Az álruhás ember a dunna miatt nem tudott mozogni, csak kezeivel próbált védekezni, azonban a béres olyan erővel markolta meg a torkát, hogy az néhány percnyi küzdelem után meghaladt, Amikor meggyőződött arról, hogy a veszedelmes; ismeretlen már nem él, fellármázta a háznépet. A lármára Pércsicsék felébredtek és a tbéiies kiáltozásaira a vendégszoba felé siettek, ahol a lámpavilág méh lett, rémülten látták, hogy az apácaruhás vendégük elkéküit arccal he«. ver az ágyon. Nem tudták mit csináljanak, sejtették, hogy rablótámadás van készülőben, azonban a távoli csendőrlaktanya legénységét nem tudták hamarosan értesíteni a történtekről, hogy még idejében megérkezzenek. Ahelyett, hogy nyomban a csendőr* ségre siettek volna, a béres megfogta a holttestet, kicipelte a ház elé az udvarba, ahol a ruháit kikutatva még egy revolvert talált az egyik kabátzsebbe. A revolvert ma* gálio-z véve visszament a szobába és a ház valamennyi ajtóját eltorlaszólva sötétben várták a borzalmas kaland fejleményeit. Koesizörgés az éjszakában Pércsicsék a legnagyobb csendben várakoztak a vendégszobában. Hajnali két óra lehetett, amikor kocsizörgést hallottak a tanyához közel elterülő erdő felől. Néhány perc múlva pedig egy kocsi robogott be az udvarra és Pércsicsék az ablakon keresztül látták, hogy a kocsin négy-Öt felfegyverkezett férfi ül. A kocsi megállóit, mire a rajtaülők leszállottak és halkan zörömi kezdtek a vendégszoba melletti szoba ablakán. Amikor a zörgésre nem kaptak választ, a vendégszoba ablakán zörögtek, azonban ekkor sem nyílott meg az ajtó előttük. Tanakodni kezdtek az ablak alatt, nem tudták elgondolni mi történt, majd az istáló felé mentek, bizonyára, hogy társukat megkeressék. Útjukban, az egyik fegyveres rabló megbotlott az udvaron heverő holttestben. Odahivta a többieket is, gyufát gyújtottak és felismerték az álruhás társukat. Valószínűleg azt hitték, hogy a csendőrség tartózkodik a közelben és az végzett társukkal, mert láthatólag megijedtek, a holttestet sietve kocsira pakolták és elvágtattak, abba az irányba, honnan jöttek. Pércsicsék reggel értesítették a történtekről a csendőrséget, ahol megindították a nyomozást. Eddig azonban még nem tudták kinyomozni a tetteseket, sem a nolttcstet nem találták meg. Az egyedüli táppont, ami a nyomozást elősegíti, az apácaruha. a két revolver és a kés. A csendőrségnek az a feltevése, hogy a rablók a félelmetes és legen* dás Pérics Marinkó rablóbandájába tartoznak, sőt az álruhás rablóról kapott személyleirásból arra következtetnek, hogy az maga Pérics Marinkó, a kikindai fegyház megszö* kött íegyence. A nyomozást a legnagyobb eréllyel tovább folytatják. Megöltek egy apácának öltözött rablót r Kosépkor! raMéíorténet a sziríoticai határban — Éjszakai rablótámadás — Pérics Marinko bánáti haramia a meg gyilkolt ? Az elmúlt napok egyikén, az esti órákban bedöcögött egy parasztkocsi özvegy Percsics Eraőné sebeticsi tanyájára. Amikor a kocsi megállt a ház előtt, magas termetű apáca szállt ki belőle, aki az eléje menő Pércsicsnétől szállást kért éjszakára. Pércsicsné a legnagyobb készséggel invitálta házába az utazástól kimerült kedves nővért és nyomban intézkedett, hegy készítsenek vacsorát. Az apáca mielőtt a vendéglátó háziasszonnyal bement a lakásba. odaszólt a kocsisnak: — Bácsikásn reggel hat órakor jöjjön értem, mert az áldomásra szeretnék eljutni. A kocsis tovább hajtott, az apáca pedig bement a lakásba^ ahol amíg készült a vacsora, elbeszélgetett Pércsicsné gyermekeivel, időközben megérkezett a szomszéd tanyán járt Sztipics Gergely béreslegény is, mire rövidesen asztalhoz ültek vacsorázni. Evés előtt az apáca imádkozott, majd hozzáláttak az evéshez. A béreslegény gyanúja Vacsora közben a béresnek feltűnt az apáca erős termete és férfias arca. Gyanúját közölte a háziasszonnyal is, aki szintén férfit sejtett az apácaruha alatt. Amikor rnegvacsorázíak, Pércsicsné, hogy biztonságban érezze magát, azt ajánlotta vendégének, aludjék velük egy szobában. Az apáca azonban tiltakozott ez ellen, azt mondotta, hogy imádkozásával zavarná az alvókat és külön szobái kért. Pércsicsné erre a ház végében álló vendégszobában vetett ágyat az apáca részére, aki rövidesen el is foglalta szobáját. Rejtekhely az ágy alatt Mielőtt az apáca szobájába tért, a béres elköszönt azzal, hogy átmegy a szomszéd tanyára beszélgetni. Ehelyett azonban, anélkül, hogy bárki is sejthette volna, az ablakon keresztül belopódzott a vendégszobába. ahol elbújt az ágy alatt. Épp hogy el tudott helyezkedni rejtekhelyén, belépett a szobába az apáca, aki néhány percig le-föl sétált, majd ledobta magáról az apácaruhát, mire az ágy alól leselkedő béres legnagyobb meglepetésére, férfiruhás izmos, marcona alakká változott át. A béres mozdulatlanul figyelte a további töríénendőket és látta, hogy az álruhás férfi kabátja zsebéből kést és revolvert vesz elő, amiket Mindennemű férfi- és nöikalap átalakítás és vasalás a legújabb divat szerint készül SILD KALAPIPAR Snbotica, Csirke-piac. 9284
