Bácsmegyei Napló, 1923. december (24. évfolyam, 328-352. szám)
1923-12-16 / 341. szám
4. oldal 8ACSMEGYEI NAPLÓ 1923 december. T6 Bécs még mindig loyalis Monarchista demonstráció egy bécsi mulatóban Becsben minden kávéházban, mulatóban, egyetlen téma van: az osztrák korona stabil, visszatérnek a régi békeállapotok. Annyira teljes a béke évek hangulata a hajdani császárvárosban, hogy újra éled a régi bécsi lojalitás s zeng az éljen mindem főherceg felé. főhercege azonban már kevés van Bécsnek, az egyetlen Habsburg, aki ott lakik Ferenc Szalvátor s az ő személye most a bécsiek monarchista hódolatának tárgya. A Romacherben mostan Wien gib acht! címen egy látványos r.eviit játszanak, amelynek keretében nehány színész a Deutschmeisterek, a régi bécsi háziezred egyenruhájában jelenik meg a színpadon. A Ronacherben megjelent Ferenc Szalvátor főherceg is, akit nem tiltottak ki Ausztriából, mivel letette az esküt a köztársaságra. Amikor a Deutschmeisterként öltözött színészek megjelentek a színpadon, a közönség egy része, amely Ferenc Szalvátor főherceget felismerte, viharosan éljenezni kezdte a Habsburg-dinasztiát és a helyreállítandó monarchiát. Pereme Szalvátor főhercegnek a spontán monarchista tüntetés szemmelláthatólag rosszul esett, mivel csakhamar eltávozott a mulatóból. Érdekes, hogy erről a színházi demonstrációról egyetlen bécsi lap sem emlékezett meg. nem tudta megmondani Erre Propszt ezt válaszolta a rendőrnek: — Gyere velem, maid én megmutatom hol van. A rendőr azonban a kapott utasítás szerint a korcsmában maradt, ahonnan Propszt körülbelül kilenc óra^ feli eltávozott és egyenesen a lakására ment. Zörgetett az ajtón, amit nagysokára kinyitott a felesége. Az asszony Iháta mögött ott állt a rendőrvezető Propszt félrelökte feleségét és tor kon ragadta a vezetőt, majd földre teperte. Esés közben elvette a fegy vérét és a földön fekvő rendőrvezetőre ütött oly erővel, hogy Jegyugya szétzúzott fején a puska három darabra tört és a rendőrőrvezető fejét teljesen szétroncsolta. Propszt a történtek után önként jelentkezett a csendőrségen. A kivo hűlt járőr már csak a beállott halált konstatálhatta. ásás A ßovisadi nacionalisták mozi-memorandnma a belügyminiszter előtt Alexijevics Mita belügyi államtitkár cáfolja az opiálők elutasítására kiadott titkos utasítási A humoros ra ilkos Életfogrjtiglanra elítélve és mégis megelégedve Budapestről jelentik: A törvényszék pénteken foglalkozott Wittenberger Lász ló és Ernő bűnügyével, akik félévvel ezelőtt a Vilmo császár-uton meggyilko'tak Ć3 kiraboltak egy öreg trafikost. Wittenberger Ernőt tizenkét évre, bátyját életfogytiglani fegyházra Ítélte a bíróság. Az Ítélet kihirdetése után Vásárhely' elnök a szokásos kérdéssel fordult Wittenberger Lászlóhoz: — El feiebbezísi jogával ? — É eh, — felelte a feltűnően nyugodtan viselkedő, jobbra-ba:ra tekintgető fiatalember. — Mivel indokolja ? — Nem indokolom, nem akarok tű újabb szcénákat rendezni. Azután hangos szóval, mosolyogva odafordult a védőjéhez: — Na, életfog/tiglanit még ki lehet bírni — mondotta derülten — az életfogytiglanit eddig míg mindenki kibírta, senki se halt bele hamarább. . . Alexijevics Mita belügyi államtitkár pénteken Novisadon tartózkodott és igv a Bácsmegyei Napló novisadi munkatársának alkalma volt több aktuális belpolitikai kérdésről beszélgetést folytatni az államtitkárral. Munkatársunk elsősorban a novisadi Srnao és ÖrjunaJfltal a mozgóképszínházak magyar felirata ellen beadott memorandumára vonatkozóan intézett kérdést az államtitkárhoz. A nacionalista egyesületek ugyanis beadványukban azt írták, hogy a filmek szerb szövegét sokkal gyorsabban pergetik le a mozik, mint a magyar szöveget, úgy, hogy azt nem lehet elolvasni és ezért kérték, hogy a belügyminiszter retorzió, képpen tiltsa be a magyar feliratokat. A memorandumot Stefanovics Zsarkó dr. novisadi polgármester néhány nappal ezelőtt, saját véleményével ellátva, beterjesztette a belügyminisztériumhoz elintézés végett. Alexijevics államtitkár erre vonatkozóan munkatársunknak a következőket mondotta: — Tudomásom van a memorandumról. amely tényleg beérkezett már a belügyminisztériumhoz. Úgy tudom, hogy a beadványra Stefanovics polgármester rávezette véleményezését. amelyben azt ajánlja, hogy a filmeken egymás mellett helyezzék el a szerb és a magyar felírást, agy, hogy hasonló panaszok többé nem for dúlhatnak elő. Valószinü, hogy a minisztérium ebben az értelemben fog határozni. A tartományi választásokra vonatkozóan kijelentette az államtitkár, hogy a választásokat legkésőbb február második felében, vagy március elején megtartják, a rendes választói törvény rendelkezései alapján. A januárban összeállítandó névjegyzélibe. — mondotta Alexijevics államtitkár, — minden állampolgárt fel kell venni, nemzetiségre való tekintet nélkül, mert az optálási idő már lejárt és Így tudjuk, hogy kik a királyság állampolgárai. Ezen a címen tehát senlút sem lehet Iáhagyni a választók névsorából. Az államtitkár ezután rátért a Bácsmegyei Napló szombati számában a titkos optálási rendeletről megjelent cikkére. Kijelentette, hogy tudomása szerint nem létezik olyan rendelkezés, amely a magyarok és zsidók optálási kérvényeinek elutasítására vonatkozik. Az optálási ügyek legnagyobb része — úgymond — már elintézést nyert és az optálókat csekély kivétellel felvettük az állampolgárok sorába. Csak alig néhány kérvényt utasítottunk vissza okmányok pótlása végett. Sok olyan magyar nemzetiségű vasutasnak, — majdnem száznak, — megadtuk az állampolgárságot, akik nem tudtak illetőségi bizonyítványt szerezni, de tíz évnél hosszal* idő óta az S. H. S. királysághoz tartozó területen laknak. Ez is a legjobb bizonyítéka annak, hogy sem nyíltan, sem titokban nem adtuk ki az említett rendelkezést. ■ru> létre sok olyan kérdésben, amely ; mind a két pártot egyformán érdekli f— jelentette ki informátorunk —■ ■ annál is inkább, mert a bunyevác‘ sokácpártnak is sok ugyanolyan sérelme van, mint a nemzeti kisebbségeknek. A Vajdaság autonómiájáért folytatott küzdelem egyformán érdéke a kisebbségi pártoírnak, amelyek icsak így biztosíthatják a számarányuknak megfelelő befolyást a Vajdaság ügyeinek az intézésében és a bunyevác-sokácpárt a merev elzárjkózás helyett szívesen látná a kisebbségi pártokkal való együttműködést. Ezért nem teszi magáévá a párt f Zsebot képviselő vádjait, bár az I együttműködést a németekkel addig |nem tartja lehetségesnek, amíg a \ német párt a kormányt úgyszólván ji feltétel nélkül tűzön-vizen át támo' gatja. j így hangzik a bunyevác-sokácpárt : egyik nagytekintélyű tagjának a nyilatkozata, amely sok tekintetben I érdekes, amelynek őszinteségében ; azonban okunk van kételkedni. Feljtünő ugyanis, hogy úgy a radikális, mbit a bunyevác-sokácpárt állandóan hangoztatja a magyarsággal való megértés és együttműködés szükségességét, különösen a — választások előtti (hetekben, azonban a közeledés érdekében nem történik mégsem soha egyetlen komoly lépés sem. kK" m m © Meteorológia ós (rysiKosta a re e szeretőiét A borctai rendőrvezető halálos pásztorőrája Csütörtök éjjel Borota községben véres gyilkosság történt, amelynek áldozata Jegyugya Pál boroti községi rendőrőrvezető. Jegyugya Pál rendőrvezető rendőr társával szolgálatba indult. Útközben mindketten betértek egy korcsmába, ahol ott volt Propszt Lajos is. aki már régóta féltékeny volt a feleségének udvarolgató Jegyugyára. A rendőrvezető később eltávozott, de előbb azt az utasítást adta a rendőrnek, hogy várja őt meg a korcsmában, ahová nemsokára visszajön. A rendőr körülbelül egy óra hosszáig várt a vezetőre. Közben Propszt Lajosnak is feltűnt a rendőrvezető távolmaradása és megkérdezte a rendőrt, hogy hová nrart a vezető. A rendé; áronban A biiayevás-sokác-párt a magyarsággá" való megértést keresi A párt nem azonosítja magát a kisebbségeket a klerikálisok részéről ért támadással A klerikálispártnak a pénzügyi bizottság ülésén a német párt ellen intézett súlyos támadása nemcsak a németség soraiban, hanem a többi kisebbségben — így a magyarságban — is rossz hatást keltett. Zsebot képviselő olyan súlyos vádakkal illette a jugoszláviai németeket, anélkül, hogy vádjait bizonyítani próbálta volna, hogy ez az eljárás méltán kelthet felháborodást a németek között. A klerikális képviselőnek az a kijelentése, amellyel a nemzeti kisebbségeket az állam ellenségeinek nevezte, pedis: a kisebbségi pártok soraiban általános megütközést kelt. Az autonómista pártok és a nemzeti kisebbségek között az első su.lyosabb összeütközés altkor történt, amikor a zagrebi jegyzőkönyv nyilvánosságra került és a »magyaron1« tisztviselőkre vonatkozó követelés nyilvánvalóvá lett. Akkor ugyan a föderalista pártok cáfolni igyekeztek ennek a követelésnek a nemzetiségek ellen irányuló élét, most azonban a föderalista blokk részéről a nemzeti kisebbségeket ért nyílt támadás kétségtelenné teszi az autonómista pártoknak a kisebbségekkel szemben táplált ellenséges hangulatát A klerikálispárttal szoros fegyverbarátságban élő bunyevác-sokácpárt köreiben Zsebot képviselőnek a nemzeti kisebbségek ellen kiélezett beszéde kínos feltűnést keltett. A párt ültakozott a zagrebi jegyzőkönyv nyilvánosságra hozatala után az ellen a vád ellen, mintha az autonómista pártok az itt élő magyar vagy német nemzetiségek ellen kezdenének. A bunyevác-sokácpárt részéről ezért azt hangoztatják, hogy Zsebot képviselő beszéde a klerikálispárt hivatalos véleményét nem tükrözi vissza és nem is azonosítják magukat a nemzetiségeket ért támadással. A bunyevác-sokácpárt egyik veszető tagja ezzel kapcsolatban kijelentette a »Bácsmegyei Napló« munkatársa előtt, hogy a pártnak kevés érintkezése van a vajdaság} németekkel és így inkább a magyar nemzetiség politikáját kíséri figyelemmel. A magyar nemzetiségüekkel 'szemben — mondotta Informátorunk Jáigatn.1, vendégem és barátom a kővetyevácok a legnagyobb sziin- kezűket jelentette ki: Emlékezni méltóztatnak még barátomra, — a nevét már elfelejtettem, nevezzük Olvashatatlan Aláírásnak, aki ; nemrégen azzal lepett meg bennünket, valorizálta a nagy Salamon király egyetlen reprezentatív müvét az Éne-Íkek Énekét. Ez a fiatal barátom ma sugárzó arccal jelent meg a szerkesztőségben és így szólt: — Na végre, minden vágyam teljesedett. — És pedig.... — Mi az, hogy és pedig? ön még nem tudja? Meteorologiai intézetet állítanak fel Szuboticán. — No és mi haszna van önnek ebből?! Fölényesen legyintett I — Van önnek fogalma, hogy mit jellent az, ha egy városban meteorologiai intézet van? I — Tudom, hogy nagyon fontos, de jj inkább csak a tudósokat érdekli. Ugy-e az csillag vizsgál at? — Dehogy kérem — szólt Olvashatatlan — mit érdekeinek engem a csillagok. Legfeljebb akkor szeretem őket, ha a cocgnacos üvegen varrnak. Különbben egyáltalán nem foglalkozom a csil- I lúgokkal. No nem mondom, ha káromkodek, szoktam őket emlegetni.... Most már csodálkoztam. — De hát akkor miért volt egyetlen I vágya az, hogy meteorologiai intézetet " állítsanak fe! Szuboticán? Talán első ; kézből akarja tudni, hogy mikor van jj nyugati depresszió? — Uram mi közöm van nekem a nyu- I gáti depresszióhoz. — Tovább találgattam. — Talán a légnyomás érdekli? — Engem? Egyáltalán nem tudom, íhogy mi az a légnyomás. Még egy kísérletet tettem. — Talán azt akarja tudni, hogy milyen hideg vagy meleg van? — Azt nem —- hangzott a válasz, — I azt úgyis tudom. Ha fázok, akkor az azt jelenti, hogy hideg van, ha pedig vagy melegein van, akkor nagy a hőség----- Ehhez nem kei! meteorologia... Miután egy készmozdulattal jeleztem, .hogy tovább nem vagyok hajlandó ta- a bunyevác • pátiéval viseltetnek és nincs is semmi ok ennek az ellenkezőiére. A magyarság és a bunyevác-sokácpárt között a megértés A prognózis miatt kell nekem a meteorologiai intézet Kértem, hogy magyarázza meg bővebbem.
