Bácsmegyei Napló, 1923. december (24. évfolyam, 328-352. szám)
1923-12-16 / 341. szám
Poštarina plačena u g-otovom & Ara 2 dinár Postaszál'itási dij készpénzben lefizetve XXIV. évfolyam Swbofica, VASÁRNAP, 1923 december 16. Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8-58, Szerkesztőség 5-19 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár í'i-ílúú.í'. ísríóhiva BBsananss^sim ák-k. szán ae «Erst ffiv.«aE^n.wuaaaausB8nw»ennanHaanMnH» Hívt: ■■■ * r.dra-niiía 4 ssám alatt KAz ottfelejteti silbak A kisantant konferenciája megint össze fog ülni s megint a magyar ügy szerepel a tárgysorozaton. Öt év történelmének száguldó üteme után még mindig ott tart Közép-Európa diplomáciája, hogy konferenciát hiv össze s a magyar ügyet tárgyalja. A magyar belpolitika azóta átment már a szivárvány minden színén s a baloldali extremistóktól a jobboldali extremistákig elvezető valamennyi politikai hangulat képviselői voltak már hatalmon. A kisantant képviselői minden alkalommal konferencióztak és mérlegelték a helyzetet. A határok egyformán le voltak zárva mindig, a közlekedés egyforma akadályokkal küzdött mindig, a tele» fonösszeköttetés egyformán megszakadt volt mindig, az utasokét a határon levetkőztették mindig — a jámbor szemlélő elképedve kérdezi, minek kellett megtartani azt a sok konferenciát, ha soha olyan határozatot nem hoztak s soha olyan intézkedést nem tettek, mely Közép-Burópa népeit függetleníteni tudta volna annak a türelmetlenségnek és idegességnek nehéz következményeitől, a mellyel az uj határokon a hivatalos politika keresztül néz. Azt hisszük, a kisantant áilamférfiai maguk tiltakoznának legjobban az ellen, ha valaki a kisantant rendeltetését, feladatát, célját a rendőri ellenőrzésben jelölné meg. A tények mégis azt mutatják, hogy a kisantant államai valóságosan és ténylegesen csak egyetlen-egyszer akartak Magyarország be!ügyeinek közvetlen intézésébe résztvenni s ebben az egyetlen esetben — a Károly puccskísérlet idején — sem volt semmi eltérés a kisantant kormányainak s a magyar kormánynak szándéka között. Nem akarunk a mai magyar belpolitikai események felett bi rálatot mondani s szigorúan kitartunk amaz álláspont mellett, hogy az emberi érdeklődésen tűi az SHS. királyság magyarságát a magyarországi események csak külpolitikai vonatkozásban foglalkoztathatják. Nem vétünk ennek az álláspontnak kötelezései ellen, ha kifejezést adunk annak a meggyőződésünknek, hogy a magyarországi erőknek, a Magyarország felől várható támadások jelentőségének túlbecsülését jelenti az a politika, mely ma is éppenugy a rendőri ellenőrzésre szorítkozik, mint a különítményeknek s a revansjelszavaknak tobzódó uralma alatt. Ma már Közép-Európa népét más problémák gyötrik, más vágyak fütik s más gazdasági kérdések foglalkoztatják, mint a magyar irredentizmus kérdése. Az a rendkívüli erő, ami a kisantant államainak tekintélyében, gazdasági és katonai felkészültségében megnyilatkozik, már rég különb foglalkoztatást, magosabbrendü célt s nemesebb feladatot követei ennek az államszövetségnek, mint a silbakolást a magyar határokon. Ennyi erővel, ennyi hatalommal döntő súllyal lehetne beleszólni Európa ügyeinek intézésébe, szinte diktatorius módon lehetne megszabni az orvoslás módját s az igazi, a mindenki által kívánt rendnek útját. Európa fiatal, egészséges, krónikus problémák nélküli államainak falanxát lehetne Kiépíteni a kisantant államaiból, meg lehetne alkotni az uj európai nagyhatalmat, melynek nincsenj MÜoá 1 í'.al^aoh-aalota) ma Olyan égető problémája, mint Angliának a munkanélküliség . mely nem a német jóvátételre építi föl jövendőjét, mint Franciaország. És a diplomácia nagy mesterei, ahelyett hogy a nemzetek békéjét teremtenék meg s o jobb jövendőnek vetnék meg ágyát, csak konferenciáznak s a rendőri ellenőrzés módja felett tanácskoznak. Régi anekdoták szólnak arról, hogy a hadtestparancsnokok lakásai előtt az ott felejtett silbakol; még okkor is ott strázsáltak, a mikor már rég elköltözött kincs tári lakójuk. Attól tartunk, o kisantant államszövetsége is ilyen ottfelejteti őr lesz, ha még sokáig kitér a megváltozott idők megváltozott feladatainak vállalása elől. Nemzetiségi vita a szkupsiinában A kisebbség'! jogokkal szemben egységes minden párt A szkupstina ma tárgyalta a tizen kettedekről szóló tőivé..yl. költségvetési törvény tárgyalása alkalmul szolgált dr. Krafftnak, a német-párt elnökének, hogy visz-j szautasitsa azokat a vádakat, a melyeket különösen a szlovén klerikálisok részéről intéztek a németek ellen s ezzel az alkalommal foglalkozott a németek s általában a nemzeti kisebbségek helyzetével. A parlamenti pártok gondolkodására jellemző, hogy dr. Krafít koncilliéns és mérsékelt beszéde a közbeszólások egész viharát váltotta ki. Még azok a képviselők is, akik a vajdasági választók előtt büszkén szokták hangoztatni, hogy ők német főiskolán tanultak s mennyire szeretik és méltányolják a németeket, szembehelyezkedtek dr. Krafft beszédével, aki egyforma jogokat követelt a nemzetiségeknek s rámutatott, hogy e jogokat nemzetközi szerződések garantálják. Azok, akik nem jártak német — főiskolákra, természetesen még hangosabbak voltak, mint a főiskolát végzettek. Krafji beszéde A parlament délutáni ülésén c!r. Kraffi István, a német-párt elnöke volt az első szónok. Beszéde elején az általános kisebbségi politika niapelveiröi beszélt. Kifejtette, hogy a német-part az alkotmány alap ján áll és az abban garantált jogokhoz ragaszkodik. Rámutatott arra, hogy a német párt és általában a német lakosság az állammal szemben a teljes loyaÜ- tás alapjára helyezkedett és politikájának alapfeltétele az államhoz való hűség, amit épolyan fon tosnak tart, mint a nemzetiségéhez való ragaszkodást. képviselőnek a pénzügy? bízott íáö ülésén elhangzott gyanúsításaira. Azt állította Zsebol képviselő — mondotta — hogy a kormány olyan elemeket favorizál, amelyek az állam ellenségei és különösen a német képviselőkre célzott ezzel. Említette Zsebot azt is, hogy a német képviselők pángermán körökkel érintkeznek és Beogradban is titkos összejöveteleket tartanak. Ezzel szemben Kraft dr. rámutatott arra, hogy a német párt egész politikájának az alepje a szerbekkel, horvótokkal és szlovénekkel való megegyezés, de ez nem jelentheti azt, hogy ne legyen a német nemzetiségű állampolgároknak mozgási szabadságuk és hogy megakadályozzák az érintkezéséi az egész világgal, különösen kulturális tekintetben. Nem lehet pángermán agitációnak nevezni azt, hogy Schauer képviselő grad tartózkodása alkalmával látogatást tett abban n diákszövetségben, amelynek azelőtt tagja volt és olt előadást tarlóit. Ennek a szövetségnek nagyrészt jugoszláv állampolgárok a tagjai. (Mozgás a radikális és demokratapártban.) A pángermán körök A demokraták közbeszó'ására Krafft a következőket felelte : — Mi nem követelünk mást, csak az alkotmány végrehajtását Zsebot képviselő ur egyébként szemünkre vetette azt is, hogy hogy érintkezést tartunk fönn beogradi pángermán körökkel. Ez alatt valószínűleg a beogradi német követséget kell érteni. Be kell ismernem, hogy jártam, két ízben is, a német követségen. Egyik látogatásom akkor történt, amikor hire érkezett, hogy Néjrnetország beszünteti a jóvátételi Kitért ezután Zsebot klerikólisszállitásokat a SHS. királyságnak Lapunk rosi száma 20 oldal I Minthogy ezt rendkívül károsnak ■íiiotlum az országra nézve, felke: r< :em vert Kei r német követet, akiről kvztudo.'-.'ásu, hogy lelkes barátja Jugoszláviának es felvilágosítást kelem tőle a hírre vo; nintkozóleg. A követ megnyugtató választ adott és kijelentette, hogy I az ideiglenes beszüntetése a szál: I tásoknak nem fog suiyos következményekkel járni Jugoszláviára, , Ezt a látogatásomat az ország érdekében tettem. Másodszor azért mentem ei a követhez, hogy in( formációt kérjek: melyik német vidékek számára legsürgősebb a ■ segítő-akció? Ez iránt az egész L müveit világ érdeklődött Oroszországtól kezdve és amikor nyomorgókon és szenvedőkön segi, tettem, csők emberi kötelességemet teljesítettem. Setyerov: Önnek nincs keresni valója o német követségen f Forduljon a kormányhoz, ha a német követségtől akar valamit és érdeklődjön a kormány utján. Krafft: Furcsa felfogásuk van az uralnak a parlamenterizmusról. Tnmbics: Jobb mint a magáéi Krafft dr. ezután levelezését, a melyet a német követséggel a segélyakció ügyében folytatott, letette a Ház asztalára, hogy bárk; szabad betekintést nyerjen abba Védik-e a kisebbségeket a nemzetközi szerződések Az incidens után Krafft válaszol Zsebetnak arra a támadására, hogy a németek azért támogatják a kormányt, mert az államérdek és a szláv szempontok rovására kaptak koncessziókat. Rámutat arra, hogy, azok az engedmények, amelyeket a kormány eddig a németeknek tett, korántsem hozták a németséget abba a helyzetbe, hogy teljesítve látnák az alkotmánynak az állampolgári egyenlőségről szóló szakaszait. Figyelmezteti a szlovén képviselőket, hogy gyűlölködő soviniszta politikájuk mennyit árt az Itáliában élő Szlovéneknek, akik ugyanolyan helyzetben vannak, mint a németek Jugoszláviában. A szlovének részéről itt újra heves közbekiáltások történnek. Miért üldözik a szlovéneket Ausztriában? Krafft azt válaszolja, hogy ha a szlovéneknek Ausztriában panaszuk van, fordultának a Népszövetséghez. A demokraták részéről tör ki erre vihar. Setyerov, Lukinics és mások azt kiabálják Krafft felé: ön hazaárulásra biztatja az ausztriai szlovéneket. Krallt: A Népszövetséghez fordulni nem lehet hazaárulás, mert a nemzetiségek jogai nemzetközileg vannak garantálva. Pribicsevics: Nincsenek! Krafft: Frről lehet kétféle vélemény. Az én véleményem szerint igenis azok a nemzetközi szerződések, amelyek alapján az utódálla-
