Bácsmegyei Napló, 1923. november (24. évfolyam, 298-327. szám)

1923-11-08 / 305. szám

Ara: egy és fél dmár XXIV. évfolyam Sabotica, CSÜTÖRTÖK, 1.923 november 8. ssaaa—it mihwebb—> 305. szám SlegjcIeDik miudeu reggel, ünacp után és hétíűa délben TEI.EFOM SZÁRI: Kineló'tieaíal S-53, Starkeaslőség 5-10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár SZLiíkE'SZ'IÍ.SÍG: araija Alesandra-ulica 4 axáa alatt Kicdóhivatalt Kralja Aleiandra-nlica 1 (Lelbaeh-palota) Ä presztízs védelme Mire e sorok kikerülnek a ro­­tációsgépből, már eldőlt az a nagy kérdés, ami most a politikai nyil­vánosságot foglalkoztatja. A bol-r gár kormányhoz intézett dsmars­­ban a válaszra kiszabott határ­idő rna éjjel telik le. Ma éjfélig e! fog dőlni, hogy ez a hirtelen támadt feszültség, mely a két Szcmszédországot a diplomácia tárgyaló asztalához ültette le, megoldódik-e simán, vagy szük­ség lesz-e arra, hogy az SHS. királyság megmutassa erejét az általa kívánt megoldás biztos és gyors elérése érdekében. Nem lehet kétséges, hogy & bolgár kormány válasza meg íeg érkezed s hegy ez a válasz ked­vező lesz. Az az erő s az a mél­tóság, amire az SHS. királyság külképviselete az ország követe­léseit reá tudja helyezni, nem té­vesztheti el hatását annál a kor­mánynál, melyet nemcsak a még Végre nem hajtott békeszerződés rendelkezései hoznak az SHS. ki­rálysággal szemben függő hely­zetbe, hanem az a múlt, arai után s az a mód, ahogyan ez országa feletti hatalmat átvette. Ez a kor­mány olyan események, olyan követelések hangoztatása közben vette ét az imperiumot, amelyek alapos kétséget támaszthattak a szomsaédállumokfcan a békeszer­ződésekben és nemzetközi meg­állapodásokban vállalt kötelezett­ségei lojális és engedelmes tel­jesítése iránt. Ilyen előzmények után érthető, ha a kétség minden pelyhe mázsákat nyom s a gyanú minden árnyéka sötét ítéletté for­málódik. A mai európai közszei­­lemben kedvező talajra találtak azok a törekvések, amelyek a puccsal megszerzett hatalom el­ismertetését sürgették. De akár­milyen jobbra tolódott is az euró­f>ai politika iránya, azt még sem ehet feltételezni, hogy a szom­­szédállamok veszélyeztetett vagy megsértett érdekeiket esetleges szimpátiájuknak alárendeljék. Fő­ként okkor, ha ennek a szimpá­tiának előfeltételei is hiányoznak. Az kétségtelen, hogy az a sé­relem, ami Szófiában az SHS. királyság képviselőjét érte, nem az ő személyes sérelme. Azok a kik megtámadták, akik bántal­mazni akarták, az ö személyén keresztül az SHS. királyságot akarták bántalmazni s azoknak a jelszavaknak akartak a könnyen fellázítható, mert kritikádén tö­megek előtt népszerűséget kicsa­holni, melyek a belső zavarokat, a belső problémák megoldatlan­ságát a kifelé v&Io gyűlölet föl­­keltésével akaiják eifeledtetni. Az SHS. királyság azonban nem tűrheti azt, hegy államhatalma méltóságán, nemzetközi tekinté­lyén, szuverenitásának presztízsén megtorlatlanul sérelmet ejtsenek. A megtorlatlan presztízs-sérelem érdeksérelmet szül, a roegtorlat­­lan érdeksérelem pedig komoly fenyegetést. Az a hatolom, ame­lyiknek módjában éli az ország sértetlenségét Ć3 tekintélyének csorbitetiansűgát biztosítani, nem várhatja meg, míg a tekintély csorbája komoly érdeksérelemmé lobesodik el. Akinek ereje van, méltósága és tekintélye is van, az az éRara, melyik méltóságát és tekintélyét nem védi, erejének fogyatkozásáról tesz ország-világ előtt tanúságot. *Az SHS. királyság kormánya tehát nem térhetett ki az elő) a kényszerűség elöl, hogy méltó­sággal, de eré'lyel elégtételt kö­veteljen. Bulgária kormánya vi­szont, hacsak nem akarja elhagyni a józan megfontolás talajét, nem térhet ki az élői a kényszerűség elől, hogy elégtételt adjon. A két ország között úgyis sokkal több a súrlódási felület, mint az érint­kezési pont. Ezen az állapoton — a sacra egoismo legalább azt követeli — annak az országnak jkeil a változtatást kezdeményezni, melynek nagyobb érdeke fűződik hozzá. A két ország gazdasági, politikai helyzete s a konssoiidá dóban való előrejutás különb­sége Bulgáriára parancsolják rá a közeledés keresését. S mivel az önérdek mégis csak súlyosabb, mint a legTomantikusabb jelszó s kgfellengzósebb frázis, minden remény megvan arra, hogy a bolgár kormány engedelmeskedni fog annak, amit tőle Beograd ki­van s amire a viszonyok kény­szerítik. A bolgár kormány teljesítette a demars kC- teleléseit A jrsígsjszláv zászló előtti fiszteleta -Ms ás a sajnálkozást kifejező diplomáciai látogatások szerdán délelőtt már megtörténtei’ Beogradból jelentik : Amint elő­relátható volt,’ a bolgár kormány elfogadta a jugoszláv kormány jegy­zékben foglalt követeléseit. Mint a Bolgár Távirati Ügynökség Szó­fiából hivatalosan jelenti, a bol­gár kormány jegyzékében, ame­lyet november 6-án este 6 óra­kor adott ét Kákics szófiai jugo­szláv követnek elfogadta azokat a követeiél e­ket, asEelyel’cí a jugoszláv kor­­raány jegyzéke tartalmazott a Krstics attasé ellen elkövetett merénylet ügyében. Beogradban a külügyminiszté­rium sajtóosztálya szerdán délben a következő jelentést adta ki a jegyzékben foglalt követelések el­fogadásáról : wTegnap délután hat órakor a szófiai királyi követ megkapta a bolgár kormány jegyzékét, amely­ben az értesíti a királyi követet, hogy a bolgár kormány teljesíteni fogja a jegyzék ciső három pontját és hogy szerdán délelőtt 10 óra­kor egy 250 főből álló bolgár ka­tonai osztag tisztelegni fog zászlónk előtt a szófiai követség épB-'ete előtt. Ugyancsak szerdán délelőtt tizen­egy órakor a bulvár kormány elnöke sze­mélyeden fejezi ki sajnálkozá­sát a szófiai királyi követ előtt. katonai kiküldöttünk Krstics ve­zérkari alezredes ellen elkövetett merénylet, illetőleg a gyilkosság! kísérlet miatt és ugyan&kíccr a bolgár hadügyminiszter a katonai \ attasé előtt fejezi ki sajnálkozását. Az esti órákban a külügymi­nisztériumhoz érkezett hivatalos jelentés szerint úgy a katonai tiszteletadás, mint a látogatások minden inci­dens nélkül lefolytak. Beogradban a bolgár kormány lépése megnyugvást keltett, de a lapok hangsúlyozzék, hogy a bol­gár kormány legfontosabb köteles­­sége még hátra van: a bűnösökéi és a jeibujiókat ki keil nyomozni és teljes szigorral meg kell őket büntetni. Krstics vezérkari alezredes, szó­fiai katonai atessé egyébként a szófiai „Atro" című lapban nyi­latkozott megtámadásáról és mi­után annak részleteit elmondja, a következőket fűzi hozzá: — Nem engedhetem m"g, hogy az cselei közönséges betörési esetre vezessék vissza, de azt sem hiszem, hogy a merénylet a macedónon miivé, mert azok nem használtak volna régi rendszerű, rossz álla­potban lévő revolvereket. Én in­kább arra a véleményre hajlok, amelyet Russev belügyminiszter is képvisel, hogy a támadás in­kább rosszszándéku emberek müve, akik a két ország viszo­nyának e javulását és a jngo­­szláv-bolgár vegyes bizottság mű­ködésének kielégítő eredményeit látván, módot és eszközt keres­tek arra, hogy megakadályozzák áz SHS. királyság és Bulgária közti jóviszony megalapozását. Késő esti beogradi jelentés sze­rint a minisztertanács szerda esti ülésén Ninesics külügyminiszter jelentést tett a bolgár kormány válaszáról, amely mindenben tel­jesíti e kormány követeléseit és Így, amint ez előrelátható volt, a bolgár kormány elfogadja á Jegyzék 4. és 5. pontjának telje­sítését is. A kormány megelégedéssel vette tudomásul a külügyminiszter je­lentését és elhatározta, hogy a szófiai jugoszláv-bolgár vegyes bi­zottság újból megkezdi működését. Bizottságok munkája Fagyban folyik a parlament munkájának előkészítése Beogradból jelentik: A parla­menti albizottságok szerdán to­vább folytatták munkájukat. Ülést tartott a pénzügyi bizottság mind­három albizottsága, valamint n törvényhozási bizottságnak a bí­róságok szervezéséről szóló ja­vaslatot tárgyaló albizottsága is. Az ülés után Pesics igazság­ügyminiszter kijelentette, hogy ez a bizottság fejti ki a legeredmé­nyesebb műnkét és nem pártér­dekeket, hanem az igazságszol­gáltatás érdekeit tartja szem előtt. A költségvetést tárgyaló bizott­ságok közü1 a hadügyminisztérium költségvetését tárgyaló bizottság munkáját befejezte és e tengeré­szeire előirányzott költségvetést változatlanul elfogadta. Azonkívül rezcluciót fogadott el, amely sze­rint a tengerészeti kiadások föl­emelését javasolja e plénumnak. A második albizottság a szo­ciálpolitikai minisztérium költség­­vetését tárgyalta. A javaslatban több változás történt, így a mi­nisztérium egyes osztályait össze­vonták és igy lényegesen csök­kentették a minisztérium szemé­lyes kiadásfiit. Az ülésen nagy vita fejlődött ki a kivándorlási osztály műkö­dése miatt. Az ellenzék támadta Krisztáik Edvin volt képviselőt, aki Amerikában a kivándorlási ügyeket intézi. Feles miniszter a támadásokra kijelentette, hogy Krisztán működéséről mit sem tud, mert nem kap tőle jelentéseket. A harmadik bizottság a keres­kedelem és iparügyi minisztérium költségvetését tárgyalta, amelyet kisebb változtatásokkal elfogadott. A kormány szerdán este mi­nisztertanácsot tartott, amelyen a külpolitikai kérdéseken kivül fog­lalkozott az Amerikával szemben fennálló függő adósságok kérdésé­vel és elhatározta, hogy azt ren­dezni fogja. A kormány a fize­tési módozatok megbeszélése cél­jából külön bizottságot küld Ame­rikába és ennek a bizottságnak tagjai: ár. Nedelykovics Milán szu­­boticai egyetemi tanár, Gyarics dr., a jóvátételi bizottság jugoszláv delegációjának vezetője es Jugo­szláviának amerikai tiszteletbeli konzulja.

Next

/
Thumbnails
Contents