Bácsmegyei Napló, 1923. november (24. évfolyam, 298-327. szám)
1923-11-07 / 304. szám
4. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1923 november 7. PUCERÄJ Kár a benzinért Okos, hasznos, termékeny és eredményes munka lyukas hordóba vizet merni: vagy legalább is okosabb, hasznosabb, termékenyebb és eredményesebb, mint ebben az elátkozott városban bánni dyast csinálni, alkotni, teremteni, aminek csak a legkevesebb köze is van a vegetáción és szaporodáson túlmenő élethez, kultúrához művészethez. Ma valahol, Itt azután igazán nem érdemes ilyesmivel foglalkozni, itt valóban meddő fáradság ilyesmivel kísérletezni, itt — ahogy’ az édes jassznyelven mondják — csakugyan kár a benzinért, kár minden igyekezetén.... * Kevés kapcsolata van ennek a vidéknek a kultúrával és legfeljebb negativ seregszemlével szolgálhatunk erről: színház nincs se szláv, se magyar; műkedvelők vannak, de csapnivalóan roszszak, arról nem is beszélve, hogy elvből csak a leg elavul tabb — igaz viszont, hogy legalább válogat ottan selejtes — darabot játsszák; hangversenyezni komoly művész már rég nem jön ide, (utoljára egy Rops-énekest hallottunk, aki a leghosszabb áriákat is meggyorsíőzte négy perc alatt és hangversenye, a szünetet is beleszámítva, mindössze negyvenöt percig tartott, egyébként ez volt egyetlen kvalitása); kiállításokra és úgynevezett tárlatokra csak mélyen leszállított igényekkel lehet elmenni, hiszen olyan utolsó giccsekkel jelentkeznek itt a külföldi műkereskedők, hogy ha elvi szempontokat nem tekintettünk volna, művészi szempontból igazán nem kifogásolhattuk volna, hogy egy csomó rossz kép kiállítását legutóbb lehetetlenné tették. Egyetlen tere a kulturétetnek, ahol a szuboticai közönségnek ugyanabban a művészi élvezetben lehet részt, mint akár a párisinak, vagy a newyorkinak: a film. Mary Pickiord az itteni moziban sem játszik rosszabbul, mint a chicagóiban, se Ásta Nielsen, se Paul Wegener, se Chaplin, se a kis Coogan-gycrek. Legfeljebb a filmkölcsönzők ronthatják el a képet, kivágnak belőle, unintelligensen fordittatják a feliratokat, de ez mind olyan baleset, aminek — például amerikai filmnél — a bécsi mozik publikuma is ki van téve. Vidéki városban a mozi csak annyiban lehet roszszabb a nagyvárosi moeigóíényképszmházaknái, hogy nem mutatja be a jó — tehát aránytalanul drágább — francia, angol, svéd és amerikai filmeket, hanem megelégszik a legtöbbször unalmas és ízléstelen német meg a csaknem kivétel nükül mindig rossz osztrák filmekkel. A mozisok üzleti elvüket, hogy nem érdemes drága filmeket bemutatni, arra a szomorú tapasztalatra alapítják, hogy a közönségnek egészen mindegy, milyen filmet lát és a legartisztikusabb Lubitsch-képektől sincs jobban elragadtatva, mint Harry Fiel bosszantóan unalmas és közönséges cirkusz-darabjaitól. Azt azonban, hogy ne csak mindegy legyen a publikumnak, mit lát, hanem egyenesen a rosszabb és értéktelenebb filmeket fogadja tetszéssel és visszautasítsa a legjobb és legmüvészibb darabokat, talán csali ebben a városban van példa. * Griffithről, a világhírű amerikai filmrendezőről és star járói, Lilian Gis/zről először Korda Sándor, a berlini Vitafilmgyár legjobb rendezője mesélt nekem másfél óra hosszat; aznap délelőtt látta az első Griffith-íiLmet a mozisok számára rendezett külön bemutatón és egész testében reszketve mesélte, hogy soha még olyan tisztán és maradéktalanul nem vittek költészetet filmre, mint a csodálatos amerikai rendező az »Ut a boldogság felé« eimü darabban. — Mi tiz év múlva se leszünk itt, — mondta lelkesen és elkeseredve — európai gyárban ezt nem lehet megcsinálni, itt nincs hozzá se szinész, se fényképész, semmi, még a levegő is más.... Az egész mozi-szakma bőgött a bemutatón__ Ez a GrifOíh-fiim most megbukott Szuboticán. ¥ A szuboticai mozik ebbon a szezonban megpróbálkoztak jó filmek bemutatásával, hátha kifizetődnek ezek is. A Griffith-fiim éppen kétszer annyiba kerül, mint a kontinentális filmek, de — Szuboticán és csak Szuboticán — nem jelentenek kétszer olyan nagy vonzóerőt, mint a giccses és Hmonádés német darabok. Ez inég nem érintené súlyosabban a mozikat, hiszen a művészi nívó emelése is megér valami áldozatot és a jobb közönségnek is kell néha valamit nyújtani, azonban ezúttal az történt, hogy éppen az úgynevezett »jobb közönség« bizonyította be, mennyire nem érdemli meg ezt az elnevezést. A hátsó helyek publikuma bukott meg a GrifíiÜj-film előadásakor, a páholyok közönsége tett olyan kijelentéseket, hogy ötödranga magyar filmszinésznők is jobbak Lilian Gishnél és egy ismert szuboticai orvos távozott feleségestül a második felvonás után azzal, hogy »nem érdemes tovább nézni ezt a marhaságot.« Mi következik ebből? A mozi-igazgatóság stornirozía a<z erre a szezonra lekötött másik három Griífith-fihnet. * Érdemes-e még műidig dühöngeni ezeken a dolgokon? Aligha. Azért a benzinért is kár, amit ez a puceráj-üzem fölemészt. d. t. Mrromiaia^msEaMg-g1'' r n i iíiiim .... A forradalmi Görögországban Beszélgetés Othonaiosz tábornokkal, aki Cunariszt és minisztertársait kivégezteite — A Bácsmegyei Napló kiküldőit munkatársétól — " SzalonlNd. október 29. A görögországi forradalmi» mozgalmak egyik legjellegzetesebb egyénisége kétségkívül Othonaiosz tábornok, akinek neve Gimarisz miniszterelnöknek és négy minisztertársának BaUazzi külügyminiszternek, Teoto-I/dsz hadügyminiszternek. Sztratosz és Protopapadaldsz minisztereknek kivégzésével kapcsolatban vált európaszerte ismeretessé. I Othonaiosz Alexa tábornok volt a múlt év szeptemberében az elnöke annak a rögtönitélő bíróságnak, a mely Gunariszt és kormányának .tagjait halálraítélté és kivégeztette, f Ö a megszemélyesítője Plasztirasz ‘ ezredes forradalmi kormányában az !erős kéz politikájának és ezért nevezték őt kj ez év májusában Szaloniki és északkeleti Görögország, Mali cedónia és nyugati Trácia katonai * parancsnokává és a harmadik görög ! hadsereg parancsnokává. I A multheti metaxista ellenforradalom Szaloniki környékén tört ki először, amit azonban Othonaiosz tábornok gyors fellépésével három nap alatt teljesen elnyomott A tábornokot Görögországban mindamellett nem forradalmi, hanem háborús működése tette népszerűvé, különösen Š katonái között. j A világháború idején Othonaiosz ij tábornok mint hadosztályparancsnok \ Lum rácánál 1917-ben és 1918-ban \ együtt harcolt a szerb hadseregekj kel. A görög-török háborúban Kis- I ázsióban Brusszánál hadseregpajj rancsnok volt és ő az egyetlen görög Íj tábornok, aki a fronton megsebesült. A főhadiszálláson Délelőtt tizenegy órakor közli telefonon Pierre Levantis sajtófőnök, a szalonikií kormányzóság sajtóirodájának vezetője a főhadiszállással, hogy meg akarom látogatni Othonaiosz tábornokot. Néhány perc múlva I jelentik, hogy a tábornok szivesen I látja látogatásomat. A kormányzóság palotájából az f üzleti negyeden át visz az autó a * Perionareosz-térre. — a katonai I gyakorlótérre. — a szalonikii és macedóniai harmadik görög hadsereg főhadiszállására. A hatalmas, kétemeletes palota kapujánál megkettőzött őrség. Kísérőmnek, a kormányzóság politikai osztálya vezetőjének (igazolására beengednek bennünket. Az első emeleten vannak Othonaiosz tábornok irodái. Az adjutáns szobájában hatalmas, vöröstapétás teremben tisztek járnak-kelnek. A falon II. György király és Erzsébet királyné képe. A szomszédos teremből sürgönykopogás hallatszik. Az adjutáns közli, hogy néhány percig várni kell, épp most táviratilag személyesen tanácskozik a hadügyminisztériummal. Időközben az adjutáns felhívja a figyelmemet egy sürgönyszalag. gombolyagra, amelyet éppen most desifíriroz egy vezérkari kapitány. Ez a sürgönyszalag árulta el vasár- I nap az ellerd orr adtaimat. \ Elmondja, hogy vasárnap éjjel két . órakor Zirasz ezredes, a szalonikii l ellenforradalmi csapatok vezetője jj felhívta táviratilag Drahmából a Szerezben állomásozó, az ellenforradalommal tartó katonai parancsnok■ ságot és kiadta az utasításokat az el[lemorradalmi felkelésre. A táviró'vond, azonban Szaloniki táviróállomással is be volt kapcsolva és az előttünk fekvő szalag Szalonildben is felvette az utasításokat. A sürgönyt éjijei félháromkor bemutatták Othonaiosz tábornoknak és négy óra• kor már külön vonatok szállították a forradalmi kormánycsapatokat a I felkelők ellen. Néhány percig tart még a kopo- 5 gás. majd a táviróteremből kijön Ot, honaiosz tábornok Arist;d Lambros‘ szál. Szaloniki és görög Macedónia i főkormányzójával együtt. Az adjutáns bejelent a tábornoknak, aki ’azonnal fogad. Othonaiosz táhorro&nál I Szives barátsággal fogad a táborí nők, Lanibrosz fökormáuyzó társaí ságiban, hatalmas, szaiónszerü doíji gozószobájában. Jj Magas, vállas, ötven év körüli ■ férfi Othonaiosz Alexa generális, arca száraz, szikár, napsütött Kis, . fekete bajusza és baja őszbe vegyül. Mellén görög, angol és francia ki- I tüntetések szalagjai és a szerb Szent Száva-rend efsö osztályúnak jelvénye. Igazi katona típus, akinek vonásai. magatartása a szívélyesség ellenére sem öltenek magukra melegséget; olajbarna szemei fürkészően ! élesek. j — Vous éles de Yoagoslavie? — kérdi és igeidő válaszomra, a jugo- Iszláv-görög viszonyra tereli a be- 1 szélgetést. Franciául beszél, azonban Szavaiba sok görög szót is kever, úgy, : hogy Lambrosz főkormányzó hama- 5 rosan átveszi a tolmács szerepét. A főkormányzó szemmelláthatóan ügye! a tábornok kijelentéseire, mert több Ízben tolmácsolás előtt vitába keveredik Othonaiosz tábornokkal és csak azután fordítja le franciára a i parancsnok szavait, jj — Sokra becsülöm Jugoszláviát, mondja Othonaiosz tábornok, — amely állammal a legjobb barátságban vagyunk. A szerbeket alkalmam fvolt közvetlenül is megismerni, mert a világháború során együtt harcoltam velük. Lumnicánál mint hadtestparancsnok vettem részt a központi hatalmak elleni küzdelemben és egy frontunk volt a szerb hadsereggel. Most is együtt harcolunk a bolgár ; komitácsik ellen, akikkel szemben közös megállapodásunk van a macedóniai szerb katonai parancsnoksággal és határőrséggel'!. Terztcs táborónokkal, a skopljei katonai parancs! nokkaí megállapodást kötöttünk, .hogy a két állam katonasága a bolgár bandák üldözése alkalmával át\ lépheti a határt. Éneikül nem volna eredményes a bolgár bandák elleni akciónk. — Még mindig okoznak zavarokat Ia bolgár komitácsik? — kérdem a tábornoktól. í __ — Most egyelőre csend van a határon. — válaszolja Othonaiosz táf bontok. Nemrégiben még igen sűrűn \ jöttek át a bandák, azonban az utóbibi napokban megszűntek a támadd-, ; sok. Nem tudom, meddig tart a nyu- I galom; a jugoszláv határvidéki P4- I rancsnoksággal együtt mindenesetre kettőzött figyelemmel vigyázunk a veszélyeztetett vidékek nyugalmára. Ezután az ellenforradalmi eseményekre vonatkozóan intézek kérdést a hadseregparancsnokhoz. — Amint íátja, — mondja a tábornok, — az ellenforradalmat, amelyet csak néhány magasabbrangu tiszt in» szcenált. — könnyen le tudtuk szerem és a nyugalom már teljeseo helyreállt. A mozgalom nem volt ve» jszedelmes. sőt meg volt az a reánk í nézve kedvező eredménye, hogy, megtisztította a hadsereget a kétes jj.és ellenséges elemektől. A forrada{lom vívmányainak, a forradalmi kor- Hiánynak az ellenségei most nyíltan megmutatták érzelmeiket és igy ki .tudtuk őket küszöbölni a hadsereg kötelékéből. A macedóniai és tráciai í hadsereget már átszerveztük és a 3 katonaság homogén egységét helyreállítottuk. Éppen mo&t kaptam a í hadügyminiszter úrtól a távirati érdesítést, hogy a Pelloponezoszban is I’ helyreállították a rendet és megkezdték a hadsereg átszervezését. így most a forradalom ellenségeitől megtisztítottuk a hadsereget, amely egységesen mellettünk áll. Bizakodó mosollyal mondja mindezt a tábornok. Mikor megköszönöm a közléseit és elbúcsúzom tőle. szívélyes barátsággal kisér ki az adjutáns! hivatalba, ahol már több tiszt várakozik, hogy a tábornok elé juthasson. , Farkas Frigyes Megszűntek a járványok Szuboticán Vége a gythaőlesszezonaak A nyári és az ő-d hónapok alatt több ízben veszedelmes betegségek léplek fel Szuboticán, amelyek a legszigorúbb óvintézkedések ellenére is rohamosan terjedtek. Különösen a tifuss és a vérbas betegségeknek volt sok áldozata és a vész terjedését még az is előidézte, hogy a betegeket eltitkoltak, hogy ezáltal elkerüljék kórházba szállításukat. j Szeptemberben és október elején I még mutatkoztak újabb járványos megbetegedések a város területén, azonban már csak szórványosan. Október végén már csaknem teljesen megszűntek a járványok, sőt ma már a kórházban is rendkívül kevés a járványos betegek j száma. ÍA szuboticai egészségügyi osztály véleménye szerint különösen a gyümö'csszezón volt a legnagyobb oka a I betegségek terjedésének. Az egészség- 5 ügyi rendszabályok, valamint a szigora piacrazziák természetesen nagy mértékben ellensúlyozták a járványok terjedését és ennek tulajdonítható, hogy amint megszűnt a gyümölcsszezán, a j árványos betegségek is elveszteti ék talajukat és csaknem teljesen megszűntek. MORAVETZ zenem&kereskedés Tiaiwera (SezaAuU) 20 oldalas zancroCjegyzéke kikel kétszer kiválogatott zcsteművet sorol ith Kórja még ma ingyen. 6479
