Bácsmegyei Napló, 1923. november (24. évfolyam, 298-327. szám)

1923-11-06 / 303. szám

Ára: egy és fél dinár «n7S"^,V’yMMCflK'CSBSroi22£toí?:'?'l!$ ,^1GE5HBg?^;“WVWT»? ^vÁ,Sxív'*.'»l^(nS.'a,tuáuKlMt^áPBMlSSÍá8lfl^Xr^'4»tdm/^r»l3SmíCM5iki££-, XXIV. évfolyam Subotica, KEDD, 1923 november 6. szám Kefjeíeník í.isiden regjei, ünnep ctáa és hétf$a dóiban TELEFON SZAlü: K-ailóH iratai 8-53, Szsrkesztűsóí» 5-10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár S2EKK ESZI ÓSECt Kralja Alexát űra-nlic* 4 szán alatt Kiadóhivatalt Kralja Alexán«!: a-tiliea 1 (Lelbash-paloia) Prilíicsevics jubileumára Most ünnapoíték meg a húsz esztendős jubileumál Pribicsevics Szvetozár politikai működésének. Pribicsevics jubileuma mellett az SHS. királyság magyarsága sem mehet e! szótlanul, ha nincs is módjába az ünnep virágai kö­zött mást adni a jubilánsnak, mint szenvedéseinek tövisét s tán az üdvözlő beszédek és írások töm­kelegében sem marad észrevétlen e sirám és felzúdulás, amivel a magyarság kénytelen köszönteni a jubiláns politikust. Ha az 1923. év Pribicsevics-s visszatekint a 20 év előtti Pribi­­csevicsre, ha a mostani Pribicse­vics Szvetozár fellapozza azokat az írásokat, amiket a régi Pribi­csevics iri a zagrebi „Srbobran“­­ba s ha a volt közoktatásügyi mi­niszter próbálja összehasonlítani azt a tanügyi programmot, amit csinált, azzal, amit mint professor sürgetett, akkor Pribicsevics is megérti, hn az ő jubileumi ünnep­ségén a magyarságnak csak el­keseredettsége nyilatkozik meg. Ahol számba vették és számon tartották az európai demokrácia bajvívóit, ott ismerték és becsülték Pribicsevics Szvetozárt, akinek minden ország demokratikusan gondolkozó államférfiéi közt von­nak tisztelői és barátai. Ezek azonban a régi Pribicsevics-et is­merik. Azt a Pribicsevicset, aki mint az egyesülés utáni kormány belügyminisztere rendeletet adott ki, hogy a közigazgatási hatósá­gok a kisebbségekhez tartozó pol­gárok beadványait kötelesek az illetők anyanyelvén elfogadni s az elintézésről hasábosán állam­nyelven és a kérvényező nyelvén értesítést kiadni. Ez a Pribicsevics aligha az, aki eltűrte, hogy ezt a rendeletet soha ne hajtsák végre, aki megengedte, hogy szolgabi­­rák, polgármesterek, csendőrkáp­lárok úgy rendelkezzenek, hogy a belügyi hatóságok csak az ál­lamnyelven irt beadványokat in­tézzék el. A demokrácia barátai azt Pri­bicsevics Szvetozárt ismerik, oki azt hangoztatta, hogy az iskolát nem szabad a politika szolgála­tába éilitani, még a legtiszteletre­méltóbb nacionalizálási politika szolgálatába sem. Akinek az volt az elve, hogy minden iskola arra való, hogy ismereteket közöljön s ezt a feladatot a legjobban úgy tudja megoldani, ha a tanulót anyanyelvén tanítja és nem tud­ják, hogy ez a Pribicsevics ugyanaz, aki nem engedte és nem engedi, hogy az a fiú, aki egy szót sem tud más nyelven, mint magyarul magyar iskolába járjon, mert az anj^jának, vagy az apjának véletlenül nem magyaros hangzású neve van. Amikor de­mokráciáról beszéln-k, talán arrc gondolnak, hogy a demokrácia eszméjének jugoszláviai főbizo­­mányosa, mint l ulturminiszter a kisebbségek számára iskoláikat meghagyta, de aligha tudják, hogy ugyanez a demokrata kultuszmi­niszter eltűrte, hogy alantasai sorra bezárják azokat az iskolá­kat, amelyeket miniszterük nél­külözhetetlennek tartott. A demokrácia hívei, akik isme­rik Pribicsevics Szvetozárt, aligha ismerhetik az orjunás Pribicsevi eset, aki hangzatos jelszavak alatt megalapította ezt a szervezetet s nevével födözi azokat az erősza­kosságokat, amelyeket ez a nem­zeti kisebbségek ellen elkövet s aligha emlékszik arra a Pribicse­­vicsre, aki az Orjunával való tit­kos barátságát nyíltan dokumen­tálta, amikor az orjunások százai­nak lobogó fáklyájától megvilá­gítva Novisadon együtt szónokolt Jurisics Pávléval s egy listán je­löltette magát vele. A világ demokratáinak barát­ságát és nagyrabecsülését a régi Pribicsevics érdemelte ki, akinek nyilatkozatai és bátor szavai az elmúlt húsz esztendő nagyobb' poh­felében keltettek lelkesedést a szivekben. Az SHS királyság ma gyarsága Pribicsevics tetteit is­meri s azt szenvedi, amit Pribi csevics pérthivei és alantasai de legyünk igazságosak tikai ellenfelei is, a pribicsevicsi példán felbuzdulva, a magyarság és a demokratikus eszmék ellen elkövettek. Pribicsevics működése és a példa, amit ő mutatott, az SHS. királyság nemzeti kisebbségeinek történetében kitörölhetetlen nyo­mokat hagyott. Sikerült ravasz fifikávn! és kétségtelen ügyesség­gel precedenseket és jogcíme­ket találnia, amelyekkel a ma­gyarság kulturális és gazdaság: fejlődését megbénítani lehet. Utó­dainak és ellenfeleinek csak azon az utón kellett tovább haladniok, amelyre ő lépett rá. Ez az oka, ha az ellenzékbe szorult Pribi­csevics húsz esztendős politikai működésének jubileuma a ma­gyarság körében nem kelt ünnep, visszhangot s ez az oka, ha a magyarság azzal a párttal és az­zal a demokráciával, amit Pribi­csevics reprezentál, sohasem fog semmi közösséget találni. Ä Szófiáiba küldőit demars követelései Teljes elégtételt és a bolgár katonaságnak a jugoszláv zászló előtt való tisztelgését követeli a kormány — Negyvennyolc érás határidő a feltételek teljesítésére — Ea Bulgária nem tel­jesíti a követeléseket, a kisantant együttes demarsa következik a kormány azonban, bákeszere­­tetének dokumentálásaképpen, még ettől a javaslattól is elállt. Beogradban megvannak győződve, hogy a bolgár kormány a mérsékelt követeléseket teljesíteni lógja. Ha ez a várakozás ellenére mégsem történne meg, a kisau­tó ni, együttes, erélyesebb demarsa és ezzel egyidejűleg az SHS. királyság megtorló rendszabályai­nak foganatosítása következne. Az máris megállapítható, hogy a mérsékelt jugoszláv követelé­sek miatt a helyzet, mely az első napikban kritikusnak látszott, lé­­rtyegesen megenyhült. Beogradból jelentik : Mint már jeleztük, a kormány hétfőn délelőtt tizenegy órakor nyújtotta át jegyzé­két Rakics Milán szófiai jugoszláv követ utján a bolgár kormánynak. A jegyzék szövegét a külügymi­nisztérium sajtóosztálya hétfőn a déli órákban tette közzé. A hiva­talos kommüniké a következőké­pen hangzik : „A jegyzékben, amelyet a szó­fiai királyi követ ma délelőtt át­adott a bolgár kormánynak, el­sősorban bevezetésül megállapítja a kormány, hogy a szófiai katonai kiküldött elle­ni támadás politikai természetű bűntény és hogy a szófiai dip­lomáciai misszió egyik tagja el­leni támadás államunkat és an­nak méltóságát sérti. Maga az a tény pedig, hogy a bűncselekmény a fővárosban tör­tént, csak növeli az eset súlyossá­gát. Az állam méltóságának vé­delmére és a területenkívüliség megsértésének szankciójaképen a jugoszláv kormány Bulgáriától a következőket követeli: 1. A bolgár kormány kérjen bocsá­natot és jelentse ki sajnálatát a szó­fai királyi követ előtt. 2. A bolgár hadügyminiszter sze­mélyesen fejezze ki sajnálatát a ju­goszláv katonai attasé előtte 3. Egy kétszázötven katonából álló bolgár osztag a bolgár lobogó­val tisztelegjen a jugoszláv zászló­nak a szófiai követség épülete előtt. 4. A bolgár hatóságok folytassák le a legerélyesebb nyomozást a bű­nösök és bűntársaik felkutatására és azokat méltó módon büntessék meg. 5. Az anyagi kártérítés kérdését, Ügy a katonai attasé test; ’épsége el­írni támadás, mint az állam megsér­tése miatt, a hágai állandó nemzet­közi bíróság elé utalják. Az első három pontban foglalt követelések teljesítésére a kor­mány 48 órai határidőt ad Bul­gáriának a jegyzék átadásától számítva. Egyidejűleg a kormány tudomá­sára adja a bolgár kormánynak, hogy a jövőben a bolgár kormányt teszi felelőssé hasonló esemé­nyekért.« Ugyanezt a jegyzéket Nincs IC' külügyminiszter hétfőn délelőtt átnyújtotta Nincsev beogradi bol­gár követnek is. Az SHS. királyság jegyzéke, mint látható, nem éleShingn, ha­em békülékeny. A közvélemény ugyan várta, hogy a kormány a bűnösök fölkutatására nemzetközi vegyes bizottságot fog ajánlani, A tartományi főispánok megkezdik működésüket Váratlanul megkezdik a tart*mányi beosztás végrehajtását Beogradból jelenük: BG* az or­szág tartományi beosztásáról szótó kormányrendelet még sehol az or­szágban nincsen végrehajtva és an­nak revíziójára türelmetlenül vár az egész politikai közvélemény, a bel­ügyminiszter most mégis egy uiabb rendeletével megtette az előkészítő intézkedéseket a tartományi beosz­tás végrehajtására. Ea aa uj belügyminiszteri reidelet a Vajdaságban is nagy meglepetést fog keltetik mert hiszen éppen vaj­dasági radikális körökben indult meg komoly mozgalom a tartományi be­osztás megváltoztatására. Az uj rendelkezést, amely elsősor­ban a már régebben kinevezett tar­tományi főispánoknak írja elő műkö­désűk megkezdését, megküidötte a miniszter az összes uj tartományi főispánoknak, így Alekszijevics Mita beogradi tartományi főispánnak, aki­nek hatásköre a Bánság legnagyobb részére is kiterjed és Szlepcsevics Milán bácskai főispánnak is. A rendeletben a belügyminizter az általános igazgatásról szóló törvény 1. és 10 §-ai alapján felszántja a tar­tományi főispánokat, hogy a tarto­mányukhoz tartozó összes hatósá­goktól vegyék át a belügyminiszté­rium ügykörébe tartozó ügyeket. Eszerint a tartományi főispánok­nak át kell venniök az eddigi megyei főispánoktól a járások és városi ha­tóságok feletti felügyeletet. Az eddigi alispánok a fenti törvény 15. §-a értelmében mint kisegítő kö­zegek megmaradnak a tartományi főispán mellett ég az ő nevében gya­korolják a felettes hatóságot a járási hatóságok felett. Ugyancsak az al­ispánok illetékesek a járási és rend­őri hatóságok eilen beadott panaszok ügyében. i Amennyiben az eddigi megyei ha­tóság, megyei bizottságok és várme­gyei közgyűlés működésére a rendelet meghozatala előtti keretekben szük­ség volna, az ezekkel kapcsolatos teendők szintén az alispán hatáskö­rébe utalandók. Ezek az ügyek csak akkor kerülnek a főispán közvetlen hatáskörébe, ha már megalakultak a

Next

/
Thumbnails
Contents