Bácsmegyei Napló, 1923. november (24. évfolyam, 298-327. szám)

1923-11-29 / 326. szám

I 2. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1923 november 29. tiltotta a katonatiszteknek, hogy bármilyen politikai akcióban részt­­vegyenek. Kijelentette, hogy neki is az a véleménye, hegy a hadse­reg ne politizáljon. Ellene van minden titkos katonai alakulat­nak, mert megrontják a hadsereg egységes szellemét. A. nyugdíjaz­tatások ügyével kapcsolatban el­mondotta, hogy a nyugdíjaztatás előkészítését egy bizottság vé gezte, amely pártatlanul ítélte el az egyes katonatisztek helyzetét. Beszéde végén kérte a bizottsá­got, hogy szavazza meg a költség­vetést. A hadügyminiszter után Sztoja­­dinovics pénzügyminiszter kijelen­tette, hogy bizonyos változtatások­hoz hozzájárul, amelyek 22 mil­lióval emelik a költségvetést, ez az összeg azonban nem bori'ja fel a budget egyensúlya'. Agaíonovics újabb felszólalásá­ban bejelentette, hogy a javasla­tot nem szavazza meg. Utána a Pribicsevics hívei, — a jobboldali demokraták — hogy ne kelljen szavazniok — kivonultak a bi­zottságból, amely 18 szavazattal 10 ellen elfogadta a hadügyi és tengerészen költségvetést. Általános sztrájk fenyeget Ausztriában A munkások ultimátuma a munkaadóknak Becsből jelentik: A szociálde­mokrata szakszervezetek kezde­ményezésére az ipari és kereske­delmi alkalmazottak már hetekkel ezelőtt mozgalmat indítottak a létminimum újabb fölemelésére. A mozgalom vezetői, akik csatla­kozásra hívták fel Becs valamen­nyi munkásszervezetét, legutóbb elhatározták, hogy követeléseiket beterjesztik a munkaadók szerve­zetének azzal, hogy kezdjen o szakszervezetekkel egyezkedési tárgyalásokat. Minthogy azonban a munkaadók a munkások átira­tára nem válaszoltak, az ipari alkalmazottak részéről kiküldött bizottság kedden ultimátumszerű memorandumot adott át a . munka adók szervezetének, amelyben bérjavitást és a létminimum újabb fölemelését követeli. Ha a munkaadók a záros ha­táridőre szóló ultimátumban fel­sorolt követeléseket nem teljesítik, az alkalmazottak, beleértve az élelmiszerekkel foglalkozókat is, sztrájkba lépnek. Hír szerint, ha a bécsi munkások beszüntetik a munkát, a sztrájk csakhamar ki­terjedne Ausztria egész területeié, mert a munkások minden nagyobb városban nagyarányú bérmozga­lomban vannak. Habsburg Károly holttestét Bécsibe szállítják A francia kamara hetvenezer frankot szavazott meg a költségekre Párisi jelentés szerint a francia kamara kedd délutáni ülésén het­venezer frank hiteit szavazott meg Habsburg Károly holttestének Ma­deira szigetéről Bécsbe Való átszál­lításának költségeire. A hír nagy meglepetést kelteti az érdekelt államok fővárosaiban, első sorban Bécsben és Budapesten, mert még az ottani legitimista kö­rökben sem tudnak mindeddig sem­mit a holttest átszállításának pozitív tervéről. Hir szerint a francia ka­mara e kérdéssel Zita exkirályné kérelmére foglalkozott, aki a spa­nyol király közvetítésével kérte fel a francia politikai köröket arra, hogy tegyék lehetővé férje holttestének hazaszállítását. A francia kormány által kért 70.0nn frankos hitel a na­­—óbbik részét teszi az átszállítás előrelátható költségeinek, a többi kiadások fedezéséhez az olasz és az angol kormány is hozzájárul. A Bécsbe ■‘'-’ó átszállítás kérdése egyébként osztrák politikai körök­ben a francia költséghozzájárulás hirével kapcsolatban sok nehézséget fog okozni, mert a holttestnek Au­sztriába való ^"-állításához első­sorban rr osztrák kormány bele­egyezése szükséges. Megbízható bécsi politikai körökből szerzett in­formáció szerint az osztrák kor­­m-'nvhoz erre vonatkozóan még nein intéztek kérdést. Az engedély megadása a kormánynak még so-k nehézséget fog okozni, mert a ‘bal­oldali pártok egyelőre tiltakoznak nz engedély megadása ellen. Attól tarbmak ugyanis, hogy' a Bécsben való második temetésen Zita excsá­­szárné gyermekeivel együtt részt akar venni, ami monarchista tünte­tésekre adhatna alkalmat. A magyarországi legitimistákat különösen kínosan érinti Habsburg Károly Bécsben való eltemetésének hire, mert ők Károlyt Ausztriában való detronizálása után továbbra is Magyarország királyának tekintet­ték és már régebben kijelentették, hogy holttestét Magyarországon akarják eltemettetni.. A bécsi teme­tés azonban erős cáfolata a magyar legitimisták legújabb jelszavának, a mellyel a Habsburgokat mint ma­gyar nemzeti királyokat akarják Jaltiiutalni és dctromzálni. Budapestről jelentik: A rendőri nyomozás az egész bombamerénylő bűnszövetkezet múltját pontosan kiderítette. Márfíy József, aki a francia követség kapujában a bom­bát elhelyezte, a eiyagat-magyaror­­szági felkelés idejében nagy szere­pet játszott, csoportvezető volt és töbhszáz ember felett korlátlanul uralkodott. Az ő csoportjához tar­toztak Ghriasti, Varga. Horváf-Ha­­lasi és Nesz Károly is. Csupa fiatal­ember. aki exisztenciáját csak a forradalmi állapotok fentartásával tudta biztosítani. Nesznek és társai­nak még a felkelők csoportjaiban levő laza fegyelem sem volt Ínyére és még mielőtt az osztrákokkal való összeütközésre került volna a sor mindannyian megszöktek. Buda­pestre kerültek és egy ideig abból éltek, amit Nyugai-Magyarországon össze­harácsoltak. A felkelés lezajlása után- közelebbi nexusba kerültek Márffyval, Nesz Horvát és Varga minden foglalko­zás és anyagi forrás hijján voltak. Márffy Vargának és Horvátnak dij­­noki állást szerzett a népjóléti mi­nisztériumban. Fizetésük .természe­tesen kevés volt és Márlly juttatta őket sokszor ennivalóhoz. Márffy ezzel oly gárdát teremtett magának, amely vakon engedelmeskedett neki és mindenre kész volt. A Koháry-uccai merényletet Már­fíy lakását eszelték ki. Ott gyártot­ták a bombát. Márffy feltétlen titok­tartást követelt a fiatalemberektől, akiket titkaiba beavatott és ezek eskü alatt fogadták meg Márffynak, hagy csak az ö parancsait követik. A Koháry-uccai merénylet estéjén Horvát és Varga vitték a bombát a Rokréta-uccából a iogház kapujáig. A fogház kapujában elhelyezett bomba véletlen következtében nem robbant fel. A tettesek Márffy kivé­telével, aki nem mert a rendőrség előtt mutatkozni, a közelben lesték a hatást. Sőt a fogház udvarában voltak, amikor a rendőri szakértői bizottság kiszállott és meghallgat­ták, hogy mi a következtetése a nyomozásnak. Márffy tagadni akart A mostani nyomozás során olyan momentumok merültek fel.^amelyek rámutatnak arra, hogy miért nem sikerült a régebbi bombamerényie­tek tetteseinek kézrekeritése, bár akikor is előállították a tetteseket, a kik mint kiderült, — a többi me­rényletek nagy részének, sőt lehet,! hogy valamennyinek tettesei voltak. A régi bombamerényletek nyomo­zási anyaga annak idején igen si-J lány volt. Jóformán csak kihallga- j fásokat eszközöltek s alig folyt i inyomozás. Ily módon természetesen nem lehetett eredményt felmutatni. Márti v József azt hitte, hogy a mos­tani kihallgatása is egyszerűen el lesz intézhető ugv. mint régebben. Amikor ugyanis Márfíyt előállítot­ták. a nyomozást irányitó rendőr­kapitány szeme közé nevetett és igy szólt: — Mért nem mindjárt Pontius Pi­látust gyanúsítja a merénylettel? A rendőrkapitány kénytelen volt a tagadással beérni és Márffy néhány óra után megint szabadon távozha­tott. Márffyék most is azt hitték, hogy immúnisuk és eddigi magasremgu pártfogóik továbbra is fedezik cse­lekedeteiket. Márffy, amikor két nappal ezelőtt elővezették, ugyan­csak fenltéjázóan viselkedett, önér­zetesnek mutatta magát és szemte­len megjegyzéseivel nevetségessé akarta tenni a hatóságokat. Csak az egybehangzó terhelő vallomások után volt hajlandó vallomást tenni, előbb azonban még megkérdezte: — Mi az, kapitány ur, hát most csakugyan komolyan veszik az ügyet? Az áruló csomagolópapir A Reviczky uccai bombánál egy barna csomagolópaipirost találtak, a melyen félig elpörkölve, a követke ző két sor állott: Szívós Green Field. Amikor megkérdezték Márfíyt, hogy mit jelent a papiroson ez a felírás, kijelentette, hogy ő nem em­lékszik erre. Nem számított azonban arra, hogy a Bokréta ucca 28. szám alól, ahol lakott, az esti órákban be­idézték a gazdasszonyt. Felmutat­ták előtte a barna csomagolópapi­rost és megkérdezték tőle: Nem látta ezt a papirost odahaza? Dehogy nem, — mondotta az asszony — hiszen az egész héten kerestem. Ez egy nagyszerű papi­ros, begyújtáshoz ajándékba kaptam Mar tonnától, aki ott lakik velünk szomszédságban, a Bokréta-ucca 28. számú házban. Azonnal behivatták Martortnét, aki szintén ráismert a csomagolópapi­rosra és elmondotta, hogy ezelőtt két-három héttel Amerikából szere­­tetadományt kapott és ennek a víz­hatlan csomagolása fölött volt ez a barna papiros és ő adta oda Márffy gazdasszonyának. Márffy egészen összetört, amikor Martovtnéval és gazdasszonyával szembesítették. Mind a ketten sze­mébe mondták a csomagolópapir származását és Márfíy fejét leszeg­ve, egész halkan felelte: — Mindent kérdezhetnek tőlem, —■ felelek. A rendőrtisztviselő, aki Márffy ki­hallgatását vezette, erre a következő kérdést adta fel Márffy Józsefnek: — Egész őszintén mondja meg, miért követte el ezt az otromba me­rényletet, kinek akart ezzel ártani? — Megmondom őszintén. Meg akartam akadályozni a külföldi kölcsönt. Egész nyíltan kijelentem, azt akar­tam, hogy a külföldi kölcsön ne si­kerüljön. — És nem gondolt arra. hogy mi­lyen súlyos következményei lehet­nek ennek? — Nem érdekelt, hogy mi követ­kezik. az én pofítheai célom most az volt, hogy a kölcsönt megakadályoz­zam. És ezután egész részletesen, a töredelmességig mindent beismerve, elmondotta: hogyan, honnan, mikor szerezte a bombát, hogyan készült cl az a lakásán, hogyan fúrta Chri­­asty István a gyujtózsinór számára a lyukat a bombába, hogyan szállí­totta el egymaga a Reviczky-ucca? palota kapujához a pokolgépet. Most már sor került a másik bom­bamerénylet tisztázására. A második bombamerénylet, ami­ről megdönthetetlen pozitívumok vannak a rendőrség kezében, a Ko­­háry-uccui bombamerénylet. Ebben a bünrészességet önként négyen vál­lalják. névszerint: Horváth-Halas József, Vargha Ferenc, Nesz Károly és Chriasty István. A bombát a val­lomások szerint Horváth-Halas Jó­zsef és Vargha Ferenc vitték el a Koháry-uccai kapuba, ők gyújtották meg a gyujfózsinórt, Nesz Károly viszont segédkezett Chriasty István­nak, amikor ez a gyalupadján a bombába elhelyezte a gyujtózsinórt. £s mind a négyen, mintha összebe­széltek volna, pedig sem Horváth- Halas, sem Vargha, sem Nesz, sem Chriasty nem tudják egymásról, hogy fogságban vannak, egyönte­tűen a következőket mondották jegyzőkönyvbe: — A bomba Márffy József Bokré­ta-ucca 2S. szám alatti lakásán ké­szült és innen indultunk el az expe­dícióra. A bomba elhelyezésével azt akartak feltüntetni, hog.v az eddigi merényletekben az ébre­dőknek semmi részük nincs, hanem minden merényletet a kommunisták követtek el. hogy ezzel az ország helyzetét ab­ban az időben még jobban aláássák. Azért vittük a Koháry-uccai fogház kapujához a bombát, mert igy hihető volt, hogy a kommunisták akartak pánikot előidézni a robbantással és igy társaikat a börtönből megszaba­­ditani. izgalmas szembesítések Este féltiz tájban a bűnügy eddigi legizgalmasabb jelenete Ikövetkezett. A kihallgatásokat végző rendőrtiszt­­viselő elrendelte, hogy egymásután állítsák elő a beismerésben levő Hor­váth-Halas Józsefet, Vargha Feren­cet, Nesz Károlyt és Chriasty Ist­vánt és kezdődjék meg a szembesí­tés. Elsőnek Horváth-Halas Józsefei: hozták be. A két ember idegesen né­zett egymásra. A rendőrtisztviselő megkérdezte Horváth-Halas József­től: — Fentartja a vallomását, amit Márífyra vonatkozólag mondott? _ Horváth-Halas ránéz először Már­­fíyra és a következőket mondja: Fentartom, én egy szóval se hazud­tam. Amit- mondtam, az igaz. — Mondja a szemébe Márffynak! — Jóska, — mondta Horváth emeltebb hangon — a bomba a te lakásodon készült. Márffy lehajtja a felét, nagyon ideges és csaknem gépiesen felel: — Nem, nem igaz! Majd sorra jön Vargha Ferenc* Nesz Károly és Chriasty István és mindegyik külön-külön a szemébe mondja Márffynak. hogy a Koháry­­uccai merénylet bombája az ő lakd-Ä budapesti bombameréuylők a külföldi kölcsönt akarták felrobbantani Márffy és társai mindent beismernek

Next

/
Thumbnails
Contents