Bácsmegyei Napló, 1923. november (24. évfolyam, 298-327. szám)
1923-11-29 / 326. szám
XXIV. évfolyam Subotica» CSÜTÖRTÖK, i yJZ$ november 29. 326. szám S2 cg jelenik nsiadeo reggel, ücnep után és liéiíon délben TELEFON SZÁK;: kiadóbivatíí! 8-58, SierkesxtijKég 5-10 BöSSíBSSS^i^SiaSMEELCTfflto Előfizetési ár negyedévre 135 dinár ELLliKESZlí-'ShG: Kralja Aiexecdra-uiiea 4 szám alatt , Kbdéhivatel: Kralja Alcxandra-olic» 1 (Lelbaeh-palata) l Magyar A noviszadi Zasztava-h&n, a radikal is pártszervezet hivatalos lop- a Iában cikk jeient meg a vajda-1 Ségi ma gyér színházról. Annyi érettség, komolyság, igazság- és kuiturszeretet nyilatkozik meg ebben a cikkben, hogy talán az sem fog cikkírójának ártani, ha mi örvendve és hálásan tapsolunk neki. A cikk írója, szívesen írjuk le a nevét: Szúpcsevics Zsarko bankigazgató a kultúra és jogrend nevében sürgeti a magyar színházat, olyan indokolással, amilyennél meggyőzőbbet, beszédesebbet, tájékozottabbat a legkinzóbb magyar kulturéhség sem tudna sorompóba állítani. „Nekünk is volt színházunk a magyar uralom alatt* — mondja a cikk — a magyaroknak is kell színházat adni a mi uralmunk alatt. Nem lehet lojalitást követelni békéden néptől *— állapítja meg a cikk. Ha s szláv uralom őszintén akarja, hogy az itt élő magyarság' békés szándékkal s engedelmes lélekkel sí múljon bele sorsa parancsainak karjába, adjon nekik békességet és nyugalmat. A magyar uralom alatt — olvassuk — a szerbek addig voltak loyaiisak, amíg egy házi és polgári autonómiájuk megvolt ; amikor az megszűnt, megszűnt a loyalitás is. Ha tehát azt akarjuk, hogy loyaiisak legyenek 8 kisebbségek, legyenek kívánságaikkal szemben is loyaiisak az uralom birtokosai. Most, amikor összeölelkezik a két noviszadi nacionalista szervezet, hogy kiirtson minden írott és élő magyar szót, hogy halált követeljen-még azokra.a betűkre is, amelyek magyar szóvá ellnek össze, talán nem haszonnélküli erre a megtámadhatatlan igazságra hívni fel a figyelmet. Gondoljuk csak meg, ha egyszer aj magyar kormány összeverhuváinal egy szabadcsapatot s azt titokbanJ áttolná a határon, hogy itt a magyarságot eltántorítsák az uj rendtől s elégületlenséget s lázadó szellemet neveljenek bele — mit kellene nekik sölét szándékuk megvalósítására tenni? Megmondjuk nyíltan: meg kellene min denkit verniök, aki magyarul beszél, le kellene tépniök a cégfeliratokat, ha azok magyar sző vegüek, be kellene verniök az ablakokat azokon a házakon, amelyeken magyar fölirat van, meg kellene tiltaniok a magyar filmfeliratokat, össze kellene rombolniok a magyar lapokat előállító nyomdákat s e! kellene égetniök a magyar lapokat. Azok szolgálják legjobban a magyar irredentizmus gondolaiái, akik igy cselekszenek. Azok járnak legjobban a magyarországi fajvédőknek kedvében, akik ezt a programot valósítják meg. Revolverrel, erőszakkal csak csendet lehet teremteni, de békét, azt sohasem. Mi az állam érdeke Az-e, hogy örök nyugtalanságban, meg nem szűnő izgalomban, iázadozásra hajló elszántságban éljenek-e polgárainak százezrei, vagy az~e, hogy békében, nyugalomban, munkában, megelégedésben s eltáníorithotatián hűségben éljenek? Nincs senki, akiben á felelősségnek csak egy atomja él, siti erre a kérdésre ne habozás nélkül felelné az egyetlen elgondolható választ. Az irredentizmusnak egyetlen baciliusa van : a nyugtalanság, az állampolgári hűség ki/rleLsének egyetlen biztos eszköze van: a béke. Aki nyugtalanságot kelt, az irredentizmust szil, aki békét teremt, /az hűségre és engedelmességre neveli mindennél jobban az állampolgárokat. Abban a. vitában, melyet a szerbek soraiban a magyar szín-1 ház kérdése keltett, azokban az indokokban, melyekkel a magyar színház megnyitását sürgetik és abban a harci készülődésben, a mely minden magyar szónak kiirtására fogott össze, mi most — bármilyen nagy, égő, kínzó kívánságunk is a magyar színház ügye — egész magyar sorsunkat látjuk. Most a magyar színház van soron, hogy eldőljön megint az a nagy kérdés: kié a hatalom, azoké-e, akik békét hirdetnek, megértést mutatnak s színházat akarnak adni a vajdasági magyar1 Ságnak, vagy azoké, akik halálra ítélték a magyar szót s akik abiakbeverésekke! és cégtábla ieszaggatással akarnak békét és nyugalmat teremteni. A magyar színház nemcsak Thaiianak lesz a temploma, hanem a megértésnek, békének és szabadságnak is. Megszavazták a SbaJtigyi költség ítélést A hadii.gymÍKÍszíer expozéja a pénzügyi bizottságban Beogradból jelentik: A pénzügyi bizottság szerdán nyugodt lefolyású ülésben a hadügyi tárca költségvetésével foglalkozott. Jelentősebb politikai esemény ezen kívül a nap folyamán nem történt, a parlament folyosói és a klubok is meglehetősen csendesek voltak. A demokrata-párt főbizottságának szerdán ülést ke1- lett volna tartania, azonban a tagok sem délelőtt, sem délután nem jelentek meg határozatképes számban, sőt még az összehívók nagy része sem ment el az ülésre. A demokrata pártban a jelek szerint a régebbi ellentétek ki-! ujulással fenyegetnek és a' párton belül kialakult három csoport között a közel jövőben éles harcokra van kilátás. A eárt balszárnya, amelynek D ívidovics Ljuba a vezére és amelynek Véljkavics Vaja a legintrazigensebb képviselője, napról-napra nagyobb eltávolodást mutat a Pribicsevicsféle jobbszárnytól. Veljkovics újabban csak ritkán jelenik meg a parlamentben és a kiubüléseken is alig vesz részt, hanem lakásán szokott elvbarátaival megbeszéléseket folytatni, ami meglehetős idegességet kelt Pribicsevics hívei között. A Pribicsevics-féle jobbszárny és a baloldali frakció közt meg lehetősen erős centrum alakul ki MarinkÖVics Voja Vezetésével, a mely azt tekinti feladaténak-, hogy a párt egységét az ellentétek ellenére is . megóvja. Ezt célozza Marinkovicsnek az önkormányzatok követelésére irányuló programtervezete is, amely a csütörtöki főbizottsági ülésen már tárgyalás alá fog kerülni. A főbizottságot a párt statútumai szerint most újra kellene választani, minthogy a választások óta a demokrata képviselői klub még nem dele-j gólt uj tagokat a főbizottságba.! Ezeket a választásokat hír szerint a klub decemberi kongreszszusán fogják megejteni, ami miatt a nagygyűlésen viharos harcok várhatók. A kormány Pasics miniszterelnök felgyógyulása óta fokozott tevékenységet fejt ki és nap-nap után tartott minisztertanácson igyekszik a kabinet a felhalmozott munkaanyagot feldolgozni. Szerdán este is minisztertanács volt, amelyen a tisztviselők kategóriába való beosztáséról tanácskoztak. A kormánynak komoly gondot okoz a költségvetési vita elhúzódása, mert az előjelek szerint a pénzügyi bizottság csak egy minisztérium budgetjét tudja letárgyalni és igy ez év végéig aligha kerülhet sor annak megszavazására. Emiatt a kormány kénytelen lesz a iizenkettedek benyújtására javaslatot előkészíteni. A pénzügyi bizottság ülése A pénzügyi bizottság szerdán megkezdte a hadügyi és tengerészeti budget tárgyalását. A vita első szónoka Setyerov demokrata volt, aki rövid beszédében felkérte a jelenlevő hadügyminisztert, hogy adjon felvilágosítást arra nézve, hogy a költségvetést miért kellett a múlt évihez képest 547 millióval felemelni. A ’ hadügyminiszter eleget tett a ■ felszólításnak és rövid expozéban \ megindokolta a felemelés sziikséges' ségét, kiemelvén, hogy a hadügyi tárca' budgetjét elsősorban az uj véderöíörvény életbeléptetése miatt kellett bizonyos százalékkal felemelni. Setyerov újabb felszólalásában részletes biráiat alá vette a költségvetés hadügyi tételeit. Kifogásolta, hogy a személyi kiadásokat szerinte indokolatlanul megsokszorozták és kijelentette, hogy a költségvetés nem fedi a való helyzetet, mert valójában kevesebb katonatiszt van. mint amennyit a költségvetésben kimutatnak. Hangsúlyozta, hogy a haditengerészet fejlesztésére sokkal több gondot kell fordítani. A katonai (bevásárlásokról szólva példákkal bizonyította, hogy a hadsereg általában ötven százalékkal drágábban vásárol, mint a magánosok. Követelte, hogy a hadügyminiszter tiltsa meg a katonatiszteknek a politizálást, inert az szerinte aláássa a hadsereg szellemét és intaktságát. Puseuyák klerikális szerint túlságosan sok az ország katonai kiadásai. Kijelentette, hogy a határvédő, csapatok fölöslegesek lesznek akkor, ha a kormány jó kiil- és l>e!po!itikát folytat. Spaho muzulmán szintén sokunk találja a katonai kiadásokat és rámutatott arra, hogy a mig Csehszlovákiában a katonai kiadások az állam összes kiadásainak alig 12 százalékát teszik ki, addig Jugoszláviában 20 százalék jut hadügyi kiadásokra. Zsebőt klerikális a katonai bevásárlásoknál elkövetett visszaéléseket tette szóvá. Szerinte a hadügyminisztérium adminisztrációja nagyon rossz és felületes. Követelte. hogy Ljubljanából távolítsák el á lőporraktárt, amely állandó veszedelme a városnak. Beszéde után az ülést berckesztették és délutánra hívták össze. A hadügyminiszter expozéja A délutáni ülésen Agatonov.cs és Gyorgyevics demokrata a katonai kiadások fölemelését követelték azzal az indokolással,' hogy az országnak szüksége van jól felszerel!, modern hadseregre. Az utánuk felszólaló Veszenyak klerikális kijelentette, hogy szükségesnek tartja azt a pártja részéről régóta követelt elv megvalósítását: hogy szlovén katonák Szlovéniában, horvát katonák Horvátországban és a szerb katonák Szerbiában szolgálják le katonaéveiket. Tiltakozott a horvát és szlovén tisztek nyugdíjaztatása ellen és felszólította a hadügyminisztert, hogy a jövőben nagyobb gonddal és objektivebben járjon el a nyugdíjaztatások ügyében. Pesics hadügyminiszter hoszszabb beszédben válaszolt az elhangzott kifogásokra. Számadatokkal mutatta ki, hogy aranyparitásban számítva, a költségvetés aránylag kisebb, mint 1912-ben Szerbiáé volt. Fölolvasta azt a bizalmas rendeletét, amelyben meg
