Bácsmegyei Napló, 1923. november (24. évfolyam, 298-327. szám)

1923-11-25 / 322. szám

1923 november 25. BACSMEGYEI NAPLÓ 13. oldal Még tart a betűszedők sztrájkja, de a német közönség fásult közöm­bössége nem igen nélkülözi, még ezekben az izgalmas időkben sem a megszűnt hírszolgálatot. A kispol­gárság amúgy is régen elszokott már a méregdrága újságtól (már 70 míUiúrdba kerül egy szám), a munkások a sztrájk alatt is olvas­hatják a »Vorwärts«-et, doiiár­„Tizeiskét év a német CSáSZáli ivarnál,, 5 szidták a »költő« müveit ... . , . „ , , , ... És látjuk a császárt, asnint íen-Al udvari marsall érdekes feljegyzés« * gemagyi uniformist ölt mert - a j »Bolygó hollandi« előadásához ké­szül az Operába, és a szertartásroes tért, aki feltűnően zöld nyakkendő­­vei sétál az uccán, mert a felség az-Itiap vadászni ment. Nem érthető-e I ilyen körülmények között, ha a za­varos asy elveszti mértékét és nem képes arra, hogy cselekedeteit cllei - őrizze? Ha ezek után a császár sér­tésnek veszi, hogy az udvari orvos »Iris náthát« állapit meg nála, és büszkén felegyenesedve azt vála­szolja: »Nem, nagy náthám van, mert «álam minden, csak nagy !ebeit. A magából kiáradó kegyet külö­nös. módon adagolta az uralkodó: például öreg generálisának, von Egtofsíein-nak, saját felséges ujjaival szokta volt a limonádét felkeverni, aztán hörpentett belőle pár kortyot és leereszkedő jóindulattal nyújtotta oda a poharat a hálás alattvalónak. Jóval a háború előtt teljes egy ór*i 4t figyelhettem a császárt László Fiilöp gyűjteménye® kiállítá­sán, csekélyszámu meghívott közön- i ség közepeit. Ö felsége ragyogó ked­vében volt. vicceket mondott, har­sogva nevetett hozzájuk, csapkodta a térdeit és egyéb testrészeit és na­gyokat bökött László és a szárnyse­géd oldalába és gyomrába. Néha akkorákat vert a váltókra, hogy majd összeroskadtak az ökle alatt. Pár kurzust lapok nélkül is tudja ponto­san még a legkisebb iskolásgyerek is, a többi nem fontos ... Ki törődik itt ma egyébbel, mint a közvetlen környeztével?. A külföldi lapokból derül ki, meny-4 nyíre izgatja az ántánt-közvéle­­ményt a trónörökös hazaérkezése és a császár hasonló szándékai felöl érkező, ellenőrizhetetlen híresztelé­sek. A külföldi felháborodott kom­mentárokon itt alighanem csodálkoz­nának: mitől tart az antant? Hiszen itt mindenki tisztában van azzal, hogy Vilmos császárnak ma Német­országban nem akad egyetlen szál hive sem, még a leglelkesebb mo­­narchista körökben sem. Szökésé­vel és főképen házasságával elját­szotta vezetőszerepét végérvénye­sen, sőt a dinasztia-hü németek egyenesen attól tartanak, hogy je­lenlétével ártana az ügynek. Legfel­jebb ází találgatják máris, mi célja lehet a jelenlegi kormánynak a trón­örökös és — esetleg — a császár hazaengedésével? ’v annak, akik eb­ben a tényben is a Síre^emann-kor­­mány visszavonulási-fedező harcát látják: a törekvést, hogy kezéből kisiklott hatalmat ne engedje szélső­bal felé átcsúszni, hanem inkább a nacionalistákra hagyja áldatlan' örökségét; erre vall a kormány újon­nan ki,nevezett tagjának kimondot­tan nacon-alista volta, erre a bajor puccs likvidálásának sajátságos módja; a benne nem bűnös szocialis­ta sajtó betiltása és ezzel szemben a lipcsei börtönből megszökött és most bujkálásból előkerült Erhard! nagyszájú fellépésének megtörése, Élesen világítja meg ast, amit még Vilmos császártól remélhet a német bstrodatóm, volt udvari marsai!jának, gróf Zedlitz-T irützscher-nsk most megjelent könyve: Tizedikéi év a német császári udvarnál«, melyben ír a b""r'Tattam. igazán élvezetes olvasmány; nevette — több volna műiden Serenis&imus-viccgyüjte­­ménvnél, ha nem fájditaná az olvasó szivét a tudat, hogy ez a tragiku­­is komikus beteg' agyvdö kormányozott milliókat és vitte bele a világot a történelem légiéttene­­tesebb katasztrófájába. A cézári hó­bort minden mozzanata előttünk nö­vi ki magát tarthatatlan őrületté, de mellette, körülötte ott találjuk a ma­gyarázó és enyhítő körülményeket is: a leírható tlanul hízelkedő kör­nyezetet — az udvari papol-at, akik vasárnapi prédikációkkal szemér­metlenebből ■töeriéoerik a császárt istennél is, — az őrnagyot aki. ad­­dig-addlg csókol kezet az uralkodó­nak, amíg szárnysegédévé nevezi ki . . . Az udvari drámaírót, aki a színpadon dicsőíti a császár nagy­ságát, az udvari embereket ^ akik émelyedve szidják ezt a szemérmet­len hízelgést, de öt perccel később, a császár legmagasabbb elragadta­tásának hallatára, versenyt dicsérik a költőt, de aggódva kerülik azok-f évvel később Korfuban hajónk a j nak a pillantását akik előtt az iméntg»Hoheozollem«-jacht közvetlen kö­zeiében hörgonyzoít és sokszor néz­tem el, hogyan vág hátba a császár lengő fehér szakállas öreg urakat hogy a .korlátig lódulnak. Akkor azt hittem, árt a tan tréfáról van szó: az udvari marsall könyvében is találni ilyenféle tréfát, pl. egy ezredesnek a hóba való beiehajitását hóval váló I erélyes ledörgöiést. fcgy tekintélyes íöreg grófot vadászat- alkalmával i fensníMtngon a következő szerepeire méltó szavakkal köszöntőit az ural­kodó: »Na, maga vén disznó, hát í magát is meghívták iáé?« l4ooo—-2oooo dinárig S4 dinár, Poooo— 26000 dinárig 43 dinár, 26ooo—32ooo dinárig 52 dinár, 32ooo—38ooo dinárig Cl dinár, 38ooo—44ooo dinárig 70 dinár, 44ooo—őoooo dinárig 79 dinár, 50000—■> 60000 dinárig- 94 dinár, 60000—7cooo di­nárig Ki9 din., Voooo—80000 dináng 124 d;nar, 80000—Öoooo dinárig 139 dinár, 9oooo—looooo dinárig i ói din., looooo— J25ooo dinárig .192 din., 12óooo—ISoqoo dinárig 230 din., löoooo—176ooo dinárig 268 Din., 175000-—2ooooo dinárig 306 Din., 2ocooo—Uóooooo dinárig 382 Din,25ooo—, 800000 dinárig 458 dinár, Sooooo—36oooo dinárig 434 dinár, 35oooo—looooo dinárig CIO din., 400000—5ooooo dinárig 760 din. De a fentesniített derűs és íeeresz- f és óooooo dináron felül minden további kedő háibavá^isok és váüonütéscx rémi s**Misztikus meliékizt kapnak az emlékezések sorá«: gróf Zedlitz- Trűtzschler feljegyzi, hovy a császár az ifjú sz'ász-kóburgi herceget es tériként a könyvtárszobában. egy­szer egyenesen menyasszonyának és jövendőbeli apó sáriak-anyósának je­len,létében, tréfa ürügye alatt, tehe­tetlenségében gyönyörködve, a szó szoros értelmében össze-vissza ver­te és cs’u*». annyira, hogy a szegény fiatal herceg alig bírta könnyeit visz­­szafojtani. Elképedt ámulással teszi le kezé­ből a könyvet az. olvasó: és ez az agy kormányozta valaha Európa sorsát. Lehetségesre, hogy valaha még ko­rnál yan ktáljer. vele foglalkoznia, szá­mot kelben létezésével vetnie Európa történelmének? Vészi Margit. KÖZGAZDASÁG Az uj illetéktörvény ív W ® «t* előirt határidőben elmulasztja, de pótal­ja a kivetés eszközléséig, az egész cik-Az illetékegyenérték kivetésének alap­jául a ciklus kezdetén volt forgalmi ér­ték veendő. Későbbi szerzeményeknél a szerzés időpontjában szereplő becsérték. A forgalmi érték megállapítása épugy tör­ténik, mint az adásvevési szerződések­nél. Az ilietékegyenéríéfcet az ingatlan tu­lajdonosa fizeti. De ha a haszonélvező vállalta magára a fizetést, akkor ez tar­tozik az illetékegyenértéket fizetni a tu­lajdonos egyetemleges felelőssége mellett. Azok az ingatlanok, amelyre nézve az ii­­letékegyenértéke fizetési * kötelezettség a fennálló törvények értelmében még be nem következett, ezt az illetékegyenérté­­ket 1924 január 1 -töl kezdve fizetni tar­toznak. Az illeték egyen ériék fizetése alól fel vannak mentve: 1. azok az ingatlanok, melyek a főid és házadó alól állandóan fel vannak mentve; 2. azon ingatlanok és ingák haszon él­vezői, akiknek ezen vagyontárgyakból 1200 dinárnál kevesebb jövedelmük van; 3. azon vagyontárgyak, amelyek vala­mely vagyonközösség fel nem osztható tulajdonát képezik ugyan, de ezek hasz­nálata osztatlan összeköttetésben van a földbirtokkal vagy házzal, úgy hogy az egyes birtokának mintegy kiegészítő részét képezik; 4. azon tisztviselői- ás munkás-szövet­kezetek, melyek tagjaikul spekuláció nél­kül lakásokat vagy házakat biztosítanak, illetve szereznek. Mindazok, akik illetékegyenérték fize­tésére kötelezett vagyon tulajdonosai vagy baszonélvezői a kivetési ciklus kezdetén január 15-ig tartoznak ezeket a vagyon­tárgyakat bejelenteni az illetékes pénz­ügyigazgatóságnak. Aki a bejelentést az lusra kétszeres illetékegyenértéket fizet, aki pedig vagy egyáltalán nem teszi meg a bejelentést, vagy csak a kivetés befe­jeztével, az a fenti kétszeres összegen kívül még a ciklus első évében egy éri kétszeres illetékegyonértéket fizet bün­tetés fejében. Akinek több pénzügy-igazgatóság terüle­tén van ily illetékegyenérték köteles va­gyona, kérheti a közvetett adók főigaz­gatóságától, hogy a kivetést a lakóhelyé­re illetékes pénzügyigazgatóság végezze el az összes illetékegyenérték — köteles vagyontárgyakra nézve. Az illetékegyenérték kiszabása vagy a bíróságok alkalmazása ellen a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 15 napon belül felebbezésnek van helye a közvetett adók főigazgatóságához, akinek végzése ellen további panasznak nincs helye. A régi törvényes előírások 1924. évi ja­­rsuár 1-én hatályukat vesztik. Díjjegyzék 13. Tőzsdekötelesek utáni vé­telekről és eladásokról fizetendő 1 dinár. Díjjegyzék 14. Kaszonbéri szerződések után, melyekkel el nem hasznaiható tár­gyak adatnak bérbe 2 százalék. Az ille­ték a szerződésekre bélyegjegyekben le­rovandó. Diijogyaék 20. Nyilvános árlejtések al­kalmával benyújtott ajánlatokra jár 100 dinár. DijjagTsák 31. A váltókra vonatkozó rendelkezések tovább« is változatlanul érvényben maradnak és pedig: 300 di­nárig 60 para, 300—600 dinárig 1 dinár 20 para, 600—1200 dinárig 2 dinár, 12oo—2ooo dinárig 4 dinár, 2ooo—32oo dinárig 6 dinár 20 para, 32oo—5ooo di­nárig 9 dinár 80 para, 5ooo—6800 dinárig 13 dinár 20 para, 68oo—lOíoo dinárig 19 dinár, 104oo—14ooo dinárig 25 dinár, I Í000 dinár után még 1 dinár, az .1000 di­náron alóli összegek teljes 1000 dinárnak vétetnek. V. Váltók, melyek külföldön vannak kiál­lítva és külföldön fizetendők, ha beho­zatnak a belföldre és itt forgalomba kö­rűinek, tekintet nélkül az értékre 5 dinár illeték alá esnek. Ha pedig itt válnak fi­zetendőkké, vagy ha ezek alapján előjegy­zés vagy biztosítás kéretik, a rendes vál­tótaxa alá esnek. Ha a váltó nincs kiállítva, megfelelő bé* lyegü állami váltóblankettán, ha pedig oly nagy összegről szól a váltó, hogy er­re váltó blanketta nincs, és a váltó nem lesz a kiállítás előtt a megfelelő taxával ellátva, úgy a kiállító mint az elfogadó a rendes illetéken kívül annak húszszorosá­val mint büntetéssel sujtatik. Díjjegyzék 33. A nyugták után a nyug­tatott összeg fél százaléka továbbra is fizetendő, ez változást nem szenved. Fel vannak ez alól mentve az állami, megyei és községi tisztviselők és nyugdíjasok a fizetésük, nyugdijuk és egyéb járandósá­guk után. Díjjegyzék 3Í. Számlákra és hason ira­tokra, melyeket kereskedők kiadnak kö< vetéléseikről, ha 100 dináron alóli összeg­ről szólna JO para, 100 dináron felül 20 para. A szállodai, éttermi, kávéházi, penziá­­beli számlák mindegyikére tekintet nél* kül az összegre 20 para bélyeg jár. Az ilyen helyiségek tulajdonosai jogo­­íSitva vannak ezt a bélyeget a vendégektől I beszedni, de tartoznak látható helyen az ezen taxa fizetésére vonatkozó figyel­meztetést kifüggeszteni. Ezen taksa fizetésének elmulasztása esetén a büntetés ötvenszeres. A minisztérium ki fog adni monopoli­zált számlablankettákat, amikor is a I számlákat ezeken kell kiállítani. Ha ezt í tenni elmulasztják, a tulajdonosok fenti I büntetésen kívül még 100—1000 dinárig terjedő pénzbüntetéssel sujtandók. A szállodások, kávésok, pensiotulajdo-: ncsok sfb. ezt a felemelt taksát azonban esak 1924. évi január hó 1-étöl kezdve tartoznak fizetni és pedig csak olyan köz­ségekben és városokban, ahol a lakosság száma meghaladja a 2000 leikot, azonkívül a fürdőhelyeken és üdülőhelyeken. Kisebb helyiségekben megengedheti a í pénzügyminiszter, hogy ez a taksa pausál ■ Ősszegben fizettessék. Ezt a taksát nem kell fizetni a Károk­nak, varieteknek, kabaréknek, orfeumok­nak stK., amelyek a brutto jövedelem 20 százalékát tartoznak taksa fejében fizetni. Dijjemyzék 38. Csekkekre, bonokra és olyan számlákra, melyek magánszemé­lyek bankügyökben állítanak ki, 50 para bélyegilleték fizettendő. A postatakarékpénztáraknál és postai csekintézeteknél ezekre az iratokra csak 10 para bélyeg jár Dijjenyaék 41. Befejezett ügyek kieső­­mozásain benyújtott kérvények bélvegil' létété 10 dinár. . mm CSAK DECi iwil fisa Sasa fi ^ mmsssm |f Í2H É MS E6Y DARAB NŐi &Ón- VA8Y FSÍ.Z­­KALÄP DÍSZÍTVE iQŰ DEKÁR MEMQZEL és RITTÄY SUBOTICA, AGIWA ULiCA 2, SZ.

Next

/
Thumbnails
Contents