Bácsmegyei Napló, 1923. november (24. évfolyam, 298-327. szám)
1923-11-24 / 321. szám
2. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1923 november 24. Az elsodort falvak A szerb-román ibaíárrenáezés mérlege — Zsombolya és környékének tragédiája — Termőföldek a vi* alatt, vasutak a levegőben — Ötvenezer ember bizonytalan sorsa Ellesjtaöndé hírek az átadás idejéről Az S. H. S.-román határ kiigazításával, városok és községek kiürítésével, polgárok ezreinek uj hazába való átplántálásával csak a kisebbségi sajtó foglalkozik. A határkiigazitás nemcsak abból áll. hogy Zsombolya, ez a fejlődő, gazdag, iparilag jelentékeny város Romániához kerül, s az S. H. S. királyság birtokállománya Módossal és Példánnyal gazdagodik. Itt több mint ötvenezer existenciáról van szó, s ha pusztán nézői volnánk annak a szokatlan történelmi jelenségnek, hogy békében hatalmi szó mondja meg ennyi embernek, hogy ezután egy másik hazát kell szeretniük. akkor is nagyobb érdeklődést kellene kelteni annak, hogy területeket, embereket tolnak ide-oda. A határrendezésről Nincsics külügyminiszter az országgyűlés egyik legközelebbi ülésén nyilatkozni fog. Nem tudjuk, mit mond majd a külügyminiszter, a rendelkezésre álló adatok alapján azonban meg kell állapítani, hogy az S. H. S. királyság rendkívül sokat vesztett s végtelenül keveset nyert a határrendezés folytán. Más kérdés, hogy lehetett volna-e ezen segíteni, lehetett volna-e más megoldást találni. Addig, mig a diplomáciai tárgyalások titkosak, épp oly ékesen lehet bizonyítani, hogy nem volt más megoldás, mint ennek az ellenkezőjét. Alit vesztettünk? Az S. H. S. királyság elveszti első—nban Zsombolyát. Zsombolya olyan jelentős ipari centrum, amelynek elvesztését hoszszu időre megsínyli az egész ország. Ipari és mezőgazdaság produktumai már békében az országhatárokon túl ismertek voltak. Zsombolyán a következő nagyobb ipartelepeket veszítjük el: A Bohn féle téglagyárat, egyike az ország legmodernebb üzemeinek. Egész éven át 1000—1200 munkással dolgozik. A Treisz-iéle téglagyárat. amelynek 300-409 munkása van. Az Unió lialapgyár rt„ amely 250— 300 munkással dolgozik. A vállalatot a közelmúltban nacionalizálták, a belföldi töke nagyobb érdekeltséget vállalt benne. A Decker kalapgyárat, három nagy gőzmalmot, köztük az egyik jelentékeny exportmalom, egy cipőgyárat. egy gomb és lésügyárat. Ezeknek a gyáraknak produktumai a jugoszláv fogyasztók számára csak vám fizetése ellenében szerezhetők meg, mint vevőket elveszti őket az ipar és kereskedelem, mint adófizetőket az állam. A zsombolyai mezőgazdaságra hajdan büszke volt Ma",rarorszáe külföldi vendégeknek és szakértőknek ezt mutatta be. A jövőben Románia fog ezzel büszkélkedni. Az átcsatolásnak a trianoni szerződésen kívül sem jogi, sem néprajzi alapja nincs. Zsombolyán mindössze három román család lakik, a 14.000 főnyi lakosságból 10.500 német, 2500 magyar, 500 szerb. Zsombolyán kivül Torontálban még hat község jut Romániának. Ezek a faluk: Riskomlós, fíorvátkécsa, Csene, Újvár, öregfalu. Tamásialva. Kiskomlósnak közel 2000 lakosa van, a falu úgyszólván tiszta német, román nem lakik benne. Horvátkécsa lakóinak száma meghaladja az ezret, majdnem mind horyátj román nem lakik bonne. Csene háromezret meghaladó lakosának nagyobb része szerb, a kisebb fele német, kevés magyar lakik be"T.e< román egysem. Újvár kétezer német lakosa van, román nincs benne. öregfdu 1800 lakosú község. A lakosság nagyobb fele román, magyar és szerb is van benne. Tamásfalva 2000 lakosú község magyar és német lakói vannak. Az uj határvonal valószínűleg megosztja a községet, egyik része Jugoszláviában marad, a másik átesik Romániához. Elvész ezenkívül az S. H. S. királyság számára néhány román-lakta kis község Versec környékén s a lakott dunai szigetek: Adakalé, Moldova stb. ződés, amelyet annak idején a parlament is becikkeiyezett, igy rendelkezik. — a terület másik részét elalkudták. Egyszerűen adsza-nesze alapon jut át ember, vagyon, existencia, élet egyik országból a másikba. Ámbár talán az ottlakókra nézve nem sok különbség van abban, ho^-v Trianonban döntötték-e el. hogy melyik államnak legyenek a polgárid, vagy pedig Temesváron. Elet az átadandó területen Hogy a hét torontáli község Romániának jut, az már két év óta bizonyos. Két év óta le vannak verve a határkarók, két év óta nem kellett az említett községekből katonának bevonulni, ellenben az adókat, ha az adóbehajtás szigorúságában az S. H. S. királyságban lehet fokozatokat megállapítani, még sokkal szigorúbban hajtották és hajtják be itt, mint bárhol másutt. A jövedelem és vagyonadót tárgyalás nélkül vetették ki s szedték be. A már befizetett adókhoz először húsz százalék pótlékot róttak ki és szedtek be, most újabban megint harminc százalékot. Ha az átadás még soká késlekedik, újabb pótlék jön. Amit megkapunk Kapjuk mindezek ellenében Ro-| Hogy a románok mit visznek el mániától Módost és Párdányt, Ki-®Módosról és Párdányból nem tud' A rendezetlen rendezett határ térképe 1 Taynt f*Uk, 4rf Jelmagyarázat: 000000009 Régi halár ■it* *rt ti* »rt »rt Uj határ kinda határában 320 hold lakatlan területet s a lakott, népes, kultúrával és iparral rendelkező dunai szitek helyett néhány lakatlan dunai szigetet. Módosnak majdnem 5000, Párdánynak 3500 lakosa van, minda két községben a németek vannak többségben, rajtuk kivül szerbek, magyarok és bolgárok alkotják a lakosságot. Román egyik faluban sincs azon a néhány tisztviselőn kivül. aki újabban telepedett ott le. Román5a tizennégyszer akkora területet kap, mint ami tőle ide átesik. lia a területeken lakó embereket is megkérdezték volna, hogy az S. H. S. király vagy Románia alattvalói kivántiak-e lenni, akkor a szavazatoknak talán egytizede sem jutott volna Románia javára. Demokratikus felfogás mellett, akármit mond is a trianoni szerződés, — szinte lehetetlen, hogy emberek ezreit akaratuk és megkérdezésük nélkül egyik államból a másikba dobják. A jugoszláv diplomáciának tehát még akkor is vereségei közzé kellene feljegyezni ezt a határkiigazitást, ha az egész területet a trianoni szerződés értelmében kellene átadnia. A terűiéinek azonban csak egyik l része esik cl az S. 11. S. királyság• tói azért, mert egy nemzetközi szerjük. Sokat aligha hagynak ott. A lakosság nemcsak azzal fizet rá az átadásra és átvételre, hogy bizonytalanságban él, hogy német és magyar gyerekek eddig szerbül tanultak, most majd románul kell tanulniok, hogy az ügyvédeknek, bíráknak. tisztviselőknek nagy fáradsággal meg kellett egy nyelvet tanulniok, hogy most hozzáfogjanak egy másik nyelv megtanulásához, hanem apróságokban is megsínyli a róluk és nélkülük való határrendezést. Evakuálás jogcime alatt a községházáról már most elviszik a törvények és rendeletek példányait, elvszik a községi és iskolai könyvtárakat, a közigazgatási tisztviselő a falvakban, ha valami rendeletre akar hivatkozni, elutazhat néhány órányira, a tanitó, ha könyvet akar adni a tanulóknak, ezt sem teheti meg. A gyerekek nem tanulnak és nem olvasnak. Emellett senki sem tudja, hogy mikor lesz az átadás. Napok, hetek, vagv hónapok múlva. Tanítót, orvost az átadás előtt álló községek nehezei# vagy egyáltalán nem kapnak. Olyan örökös állásra, amely ideig-óráig tart, csak elkeseredett ember pályázhat. A községek sokáig afelől is bizonytalanságban voltak, hogy mi lesz a beszolgáltatott hadikölcsönökkei s a pénzlebélyegzésnél kapott bonokkal. Most már megszűnt ez a bizonytalanság, tudják, hogy az ellenértékét ők sem kapják meg. Az uj határ rosszabb, mint a régi Félszázezer embernek moot más himnuszt keli tanulni, zsivió helyett szetreaszkát kell majd Idái tani, uj nyelvet tanulni, más viszonyokba beletörődni, de legalább az uj határ jobb, az országra nézve biztosabb, közgazdaságilag megfelelőbb lenne, mint a régi. Ennek éppen az ellen| kezdje az igaz. | Az uj határ még kevésbé ad védelmet az országnak, mint a régi. És ez nem másodrendű szempont. Igaz, hogy az S. H. S. királyság és Románia ma szövetségben állnak, a dinasztiák közt rokoni kötelék van, 5 a határrendezés azonban nem a má- Inak készült s Románia — legalább j lélekben és ambícióban nem tud lemondani az egész Bánátról, s Versec és Fehértemplomért, amelyre jogot formál, nem kárpótolhatja nyolc-tiz falu, amelyben nem laknak románok. A határrendezésnél tehát a taktikai szempontokra is figyelemmel kellett volna lenni. Az uj hajtár is a legtöbb helyen az országút, a dülőut, vagy egy fa. Hogy közgazdaságilag milyen az uj határ arra nézve csak néhány aklatáns tény: Az Aranka-Bega-Temes ármente-: sitő társulat igazgatósága Romániában lesz, a szivattyúik Jugoszláviában. Az ármentesito társulat öt éve nem működik, a vadvizek szaporodnak s a bánáti mocsár, amelyet az emberi szorgalom évtizedek alatt alakított át termő Kánaánná, rövidesen ugyanaz lesz, mint a törökunalom alatt volt: terméketlen-mocsár. Vasutak a levegőben A Módos Zsombolya-i vasút, ^ a mely hat község éltető ere a határrendezés következtében nem közlekedhet Ez a vasút eddig Zsombolyától-öregfaluig jugoszláv területen járt, Ótelek, Jánosföld, Párdány és Módos közti része román terület volt. A határrendezés bázisa ez a vasútvonal volt s most a sikerült határrendezés következtében elindul majd a vonat a román Zsombolyától---Áz első állomása Klári már szerb területen van, — ha közlekedik is • ijd ez a vonat — jön határvizsgálat, vám s más egyéb gyönyörűség. Klári határában a vonat levegőben lógó vonat. Mintegy tiz kilométernyi területen S. H. S. területen halad, de Klárinak az S. H. S. vasutak egyetlen állomásával sem lesz kapcsolata, nemcsak az előtte való állomás román, hanem a közvetlen utánna következő Kécsa is. Kécsától-Jánosi öl dig román területen halad a vonat, ahol újból jugoszláv területre — újabb határvizsgálat, újabb vám — tér át. A krokiirók számára való téma, hogy ha valaki a jugoszláviai Kikindáról vonaton akar eljutni a jugoszláviai Párdányba (mind a kettő ugyanazon magye területén fekszik) Szent Hubertnál elhagyja a jugoszláv határt, Zsombolyánál belép Romániába, Zsombolya után elhagyja Romániát, Klárinál belép Jugoszláviába, tiz perc múlva elhagyja Jugoszláviát s újra Romániában utazik, félóra múlva elhagyja Romániát s újra belép Jugoszláviába. Nyolcszori határ és vámvizsgálat után vézre helyben van s boldogan felsóhajthat: — Ezt a határrendezést jól meg* csinálták. Á. J. Szombaton írják a!á a Zsombolya átadásáról szóló konvenciót Be^i-radból jelentik: A zsombolyai kérdésben a tárgyalások Juso-
