Bácsmegyei Napló, 1923. november (24. évfolyam, 298-327. szám)
1923-11-04 / 301. szám
Ünnepi szám — 20 oldal — Ara: 2 diaár Megjelenik saináen reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8-58, Szerkesztősé" 5-10 Előfizetési ár eegredévre 135 '‘inár Magyar temető Temetésen voltam a héten. Mayar temetésen. Drága magyar alottat temettünk, magyar szó búcsúztatta az elköltözöttet, magyar szivek szorultak el a koporsó mellett, látván, hogy oldott kévénkből a gondolatokat és lelkesítő példákat termő gazdagszemü kalász hullott ki. Drága magyar sző teregette ki ékes szemfödőként azokat az eredményeket, a miket életének harcaiban kiverekedett s azokat az értékeket, miket a halál békéiébe magával vitt. Magyar fájdalommá!, megvár bánattal vettünk búcsút mindnyájan szegényedő magyarságunk drága emlékű halottjától. A koporsó körül Ott áll mind, akik eljöhettek a magyarság vezetői közül. De ott voltak szivük részvétével azok is, akiket csak a távolság akadályozott meg abban, hogy a barátság, a kegyelet, az összemelegitő sorsközösség szent, testvéri érzése parancsait teljesítsék. Ott voltak mindnyájan. Ott voltak a zászlótartók, a fákiyagyujtók, a riadót fúvók, a dobot verők, a süket éjszakába belekiáltók, ott voltak mindnyájan, akiktől az igét, a jelet, a zászló fölemelését várják a csüggedt, a dermedt lelkű, lassú mozgású magyarok százezrei. Ha temetni kell, még össze tu~ dunk jönni. A sir szélén még össze tudunk bújni, könnyes szemmel még bele tudunk bámulni a sir mélyére, a circum dederunt-ot még megtudjuk hallgatni az elborult lélek reménytelenségének fájdalmával. Temetni még tudunk, komoran, némán, a férfi bánat némaságával, a gyásznak azzal a kárhozatával, mely minden megnyíló sírba egy darabját fekteti bele szétporladó reményeinknek. Mi már csak temetünk. Ha összejövünk mi magyarok, férfiak, már csak temetni tudunk. Nem is jövünk már máskor össze, csak amikor híveinket, vagy reménykedéseinket kell belefektetni a hideg földbe. Ha összejövünk, hogy alkossunk, a temető felé fordít bennünket a lázadó láb. Ha összegyűlünk, hogy kirajzoljuk a jövendő terveit, csirkeres csehet rajzol az engedetlen kéz. Nézzünk csak vissza az ötéves utón, mejyre sorsunk parancsa ráterelt. Összejöttünk a magyar iskola temetésére. Összejöttünk a magyar földbirtok ravatala mellé Fogunk-e még összejönni gyászoló testvéreim, van-e még temetni valónk? Ha „itt valahol, ott valahol, esett, szép, szomcru fejekkel négy-öt magyar összehajol" fájdalmasan biztosak lehetünk benne, hogy rruigynr reménykedést. magyar jusst öltöztetnek halotti ruhába. Az idők SZEKKESZIíiSÉGs Kiríja Alexacdra-ulica 4 szám alatt Kiaáóhivatr!: Kralja A’.rxandra-nüca 1 (Ealbach-paiota) pókja nekünk már csak szemfödőt sző. De hegy nem tudjuk magunktól csak egyszer lerázni ennek a keserű letargiának ólomsulyaif, mely gyávaságot hazudik a léleknek s erőtlenséget a karnak ? Hogy nem tudjuk egyszer a törhetetlen hit tömjénjével elűzni a kétségnek ördögeit, melyek a kétségbeesés ravataléra akarták fektetni hitünket, reménységeinket, illúzióinkat, álmainkat, céljainkat és feladataink sokaságát, melyekért „jó mulatság, férfimunka" lenne még az élet? Nem történik semmi, nem készülődik semmi, az uj borral nem forrnak uj gondolatok, nem hajt rügyet a magyar fa, nem fakad fü a magyar mezőn, aratás, cséplés, szüret és betakarítás nélkül bukik a télbe a magyar esztendő s — lesz-a utána még egy tavasz? A hitetlenség kórójával át tudjuk-e még fűteni ezt a telet, ha nincs semmi, ami belülről melegen tartaná a lelkünket ? „Lesz-e gyümölcs a fán, mélynek nincs virága ?“ Hol vannak az uj magvetők ? Hol vannak azok, akik olyan igéket tudnak hirdetni, melyekben még hinni tudunk? Hol vannak az e! nem koptatott szavak, a fölfénylő igazságok, ki az, kiben nem foszlott még szét a hit, hol vannak az uj utakat jelző gondolatok, az uj perspektívákat föltáró eszmék, hol késnek a fölfrissitő bátorítások, hol nyílnak a tavaszt jövendölő virágok, hol a kéz, mely nem ereszti el a zászló rudját, hol n torok, mely nem reked be a lelkesítő szavak áradatétól ? Vngv uj emberek kellenek, vagy uj gondolatok T Ot évig halott remények ólom su!yát cipel tűk. Nem birjuk mór tovább a meddőség terheit. Nincs már több temetni valónk. A circumdederunt örökké zengő kórusa helyett már boldog halle - híjára szomjas e fül is. Temetők és nyitott sírok helyett mór ke resztelőre akarunk járni. Az uj gondolatnak keresztelőjére, mely uj küzdelembe hívna, uj csatasorba állítaná a fölbomlott rendeket, uj hitet verne, uj erőt öntene a csüggeaőkbe s a bor és búza mellé megadná végre mindenkinek a jól végzett műnké derűs békéjét. Az uj hangra összejönnének még a fáradt élők s föinyilnénak a nagy magyar temető sirhaltr.ai is. Jugoszlávia ifítsrvemálí a görög dinasztia érdekében A szövetséges hatalmak tiltakoznak a görög köztársaság kikiáltása ellen A beogradi politikai körök nagy figyelemmel kisérik a görögországi forradalmi mozgalmakat, a melyek egyre nyilvánvalóbban a köztársaság mellett és a dinasztia ellen irányulnak. A görög forradalmi katonai bizottságon, amely jelenleg a hatalmat gyakorolja, íassankint úrrá lesz az a felfogás, hogy a katonaság és a nép köztársasági érzelmei hatása alatt, meg kell változtatni az alkotmányt és detronizálni kell az uralkodó családot. A köztársasági mozgalom, mint a jelentések hírül hozzák, ma már olyan nagyarányú, hogy a detronizáció minden pillanatban bekövetkezhetik. Beogradban a görögországi helyzetet nagyon kritikusnak Ítélik. A kormányhoz közeláiló Tribuna cikkében kifejti, hogy Jugoszláviának érdeke megköveteli, hogy a görög dinasztia trónon maradjon. A kormány ebben az irányban lépéseket is tett a lap szerint a szövetségesekkel egyetértésben. A szövetségesek közbelépése Athénből jelenti tudósitónk : Balugzsics athéni jugoszláv követ a francia és romén meghatalmazott miniszterekkel egyetértésben a következő komunikét adta ki : »Pangalosz tábornokkal folytatott félórai barátságos megbeszélés alkalmával kifej tettem előtte, hogy az S. H. S. királyság kormánya nyugtalansággal figyeli azokat az eseményeket. amelyek Görögországban kifejlődnek és pedig olyan okokból, amelyek függetlenek a dinasztikus érdekektől és tisztán a két ország közös gazdasági érdekeit érinti. A beogradi mértékadó körök ez utóbbi szempontból figyelve az eseményeket, úgy találják, hogy a görög alkotmány megváltoztatása a mai körülmények között, abban a formában, ahogy tervezik, nem felelne meg a balkán nép jól felfogott érdekeinek és ennél fogva azoknak a szomszédos országok érdekeinek sem, amelyek Görögországgal barátságban. vagy szövetséges viszonyban állanak. Azt hiszem teljes joggal elmondhatom, hogy ezt a véleményemet osztják a többi barátságos országok képviselői is, akik nem maradhatnak közömbös szemlélői a görög eseményeknek, még ha szigorúan tartózkodnak is a beavatkozástól.« Pangalosz tábornok nyilatkozata után hasonló értelmű nyilalkozalol lettek a szövetséges államok követei is. A legenergikusabban az angol követ fejtette ki álláspontját, aki kijelentette, hogy az angol kormány nyugtalansággal fogadna minden oiyan forradalmi mozgalmat, amelynek eredménye a dinasztia eltávolítása volna. Parlamenti küldöttség utazik Varsóba Beogradból jelentik: Csütörtökön délelőtt a parlament elnöki szobájában a pártok vezérei értekezletet tartottak, amelyen Jovánovics Ljuba cinökö’.t, a kormányt pedig Nincsics külügyminiszter képviselte. A demokrata-párt részéről Davidovics Ljuba, a muzulmánok részéről Salih Baljics, a klerikálisok részéről dr. Hohnyec, a földművesek részéről Juvánovics Jócó vett részt a megbeszélésen. Az ülésen a lengyel parlament meglátogatásáról határoztak és elhatározták, hogy huszonhat képviselő, még pedig tizenhárom kormánypárti és tizenhárom ellenzéki képviselő utazik el november tizedikén Varsóba. A törvényhozó bizottság ülése A törvényhozó bizottság szombaton délelőtt ülést tartott, amelyen megválasztották a bizottság uj vezetőségét. A törvényhozó bizottság elnöke Jurisics Márkó eddigi elnök, alelnökei Miladinovics Zsarkó és jovúnovics Vásza, titkár Popovics Delja képviselők lettek. A szavazás után a bíróságok tervezetéről szóló törvényjavaslatot vették tárgyalás alá és hoszszas vita után elhatározták, hogy áttanulmányozás végett kiadják annak a bizottságnak, amely a bírósági törvényt tárgyalja. Boskovljevics földmivespárti képviselő kérdést intézett ezután az elnökhöz arra vonatkozólag, hogy miért nem működik az az albizottság, amely a középiskolákról) j szóló törvényjavaslatot tárgyalja ? |Az elnök kijelentette válaszában, hogy előbb megvárták, amig rendezik a tisztviselőtörvény alapján a tanárok fizetését és ezért csak most fogja tárgyalni a javaslatot. A pénzügyi albizottságok ülése A pénzügyi bizottság albizottságai szombaton folytatták a pénzügyi költségvetés tárgyalását. Az első albizottság a pénzügyminisztérium költségvetését tárgyalta, amelyet el is fogadott. A vita során az ellenzéki képviselők kifogásolták a pénzügyi tisztviselők nagy számát. A második bizottság a szociálpolitikai minisztérium és a harmadik bizottság pedig a belügyminisztérium költségvetését tárgyalta. Kisebb változtatásokkal elfogadták Bosznia és Herczcgovina költségvetését, roig Szerbia, Szlovénia és a Vajdaság költségvetését változtatás nélkül fogadták el.
