Bácsmegyei Napló, 1923. november (24. évfolyam, 298-327. szám)

1923-11-23 / 320. szám

Ära egy és fél dinár

Megjelenik minden reggel, ünnep nié.n és hétfőn délben TELEFON SZÁK: Kíadóhlcafel 8-53, Szer&ssEíősé» 5-10

Előfizetési ár negyedévre 135 dinár

smaiszit

Kladblűvatal:

Amíg a horvát probléma csak abból állott, hogy feloszlatták sorban a horvát népgyüléseket, hogy megsemmisítették azokat a községi elöljárósági választásokat, melyeknek megválasztotta’, nem voltak hajlandók letenni ö királyra és alkotmányra a hivatalos esküt, eddig a probléma megoldása nem volt sem sürgős, sem fontos. Amíg a beogradi és zngrebi lapok csak a nyelvüket öltözették egymásra, egy felöl a felszabadítás érdemével, másfelől 3 magasabb gazdasági kultúra jogcímével hadakoztak egymás ellen, a probléma megoldása még mindig nem volt sürgős. Hadd játszák ki magúkat a hazardőrök — gondolhatták 0 politika megfontoltjai, játszanak forradalmat, külön nemzetgyűlést és köztársaságot a királyságban , a horvát kérdés mindaddig csak kényelmi kérdés, amíg az állam belső egységét és erejének megnyilatkozását nem zav/rrja. Ez a kényelmi kérdés felgyújthatott indulatokat, elmérgesithetett szenvedélyeket, de amig az államhatalom gondoskodhatik akaraténak ellenszegülés nélküli végrehsjíeisáró! s szükségleteinek zavartalan kielégítéséről, addig a horvát kérdés inkább csak a politikusokat foglalkoztatta, mint. az állam legfőbb érdekét.

Most azonban ez a harc, ami nek eddig inkább csak a népgyűlések hordói s a vezércikkek hasábjai voltak csak mezei, kezd* komolyabbá s veszedelmessé válni az által, hogy átterelődik közgazdasági területre is. A háborúnak ezt az uj fázisát most a bankok és pénzintézetek vívják egymás ellen. Nem frázisok mérkőznek most frázisokkal, jelszavak jelszavakkal s szenvedélyek szenvedélyekkel, hanem hitelmegvonások, le nem számítolt váltók, megtagadott inkasszók. A szerbiai bankok és a horvát bankok megszakították egymással a diplomáciai érintkezést. Ez a háború most már nem a bankok játéka. Jól tudjuk, milyen szerepe van a bankoknak a gazdasági életben, mely a bankhitelre van alapítva s mely olyan pénzügyi rendszabályok alatt nyög, hegy e saját tőkéjükkel dolgozó vállalatok sem nélkülözhetik a bankok közreműködését. Ha a bankok egymással ellenfélként állnak szemben, akkor a pénzügyi kormányzat intencióit megvalósító Narodna Banka sem maradhat a harcban közömbös A mai pénzszűke mellett pedig az egész hitelélet olyannyira ki van szolgáltatva a nemzeti bank, illetőleg a nagybankok dotációnak, és hitelnyújtásának, hogy egész országrészek kereskedelme, gyárvállalata

és ipara megsínyli azt, ha a retorzió gondolata a politikai ellenségeskedést átviszi gazdasági területre.

Az ideológiának és mentalitásnak ködös, megfoghatatlan különbségein túl a gazdasági élet egységének a területi határok szerinti szétszakadása s a szétszakadt részeknek egymás ellen fordulása kézzelfoghatóvá, érzékelhetővé s minden életnyiivánuláson észlelhetővé teszia harcot.Mertne gondolja senki, hogy a harc megáll ott, a ho! a zagrebi és beogradi bankok megszakították az érintkezést.

Csak egy lépést ke!! még megtenni a megfontolatlanság utján a szenvédélyek szakadékai felé és már elérkezünk a gazdasági belső háború fázisához. S akkor majd zagrebi nagykereskedő nem szolgálja ki beogradi vevőjét és a szerbiai termelő nem ad nyers anyagot horvát alapítású iparvál lalatoknak. Az érintliezés rnog szakad vagy legalább is bonyo- csak össze !alttá válik, illegitim közvetítek kapcsolódnak be abba a folyamatba, melynek gyorsaságán és

simaságán muük a gazdasági élet zavartalansága. S akkor hiába mondják majd ki rendeietek és törvények az ország beiső egységét, ha a harc odáig fajul el, hogy egyes országrészek blokád alá veszik a többi országrészt s retorziókat és represszáliákat al kalrnaz az egyik népcsoport a másik népcsoport tagjai ellen. Az államalkotó népek nem bánhatnak el egymással olyan módon mint ahogy ellenséges állam polgáraival is kíméletlenség elbánni.

Radics távozása — úgy látszik — csak a politikai küzdelmet tompította le, do a szenvedések, melyek eddig népgy üléseken és végeredményben ártatlan uccai demonstrációkban égtek ki, tovább lobognak a lelkekben és felgyújtanak mindent, amihez hozzá férkőznek. Az ország politikai egységét nem tudták felgyújtani, most ez ország gazdasági egységet fenyegetik. Padit kellene fogni a hatatom urainak 0 szenvedélyek uraival és nyomban lokalizálni lehetne a tüzet.

Beogradbói jelentik: A pénzügyi bizottság kőtnapi szünet után folytatta a költségvetés általános vitáját. Mielőtt rátértek a vitára, a közlekedésügyi miniszter részére 29,000.000 dinár rendkívüli hitelt szavaztak meg, a beruházási kölcsönből. Ez ellen csak Lázics Voja földmüvespárii képviselő tiltakozott.

A költségvetési vita első szónoka Kumanudi volt pénzügyminiszter volt. Szerinte a költségvetés nem teljes, mert fontos részletek hiányoznak belőle, Így többek között arra hivatkozott, hogy a Déli Vasút megváltására szükséges tételek hiányzanak a költségvetésből. Ezután a megváltási szerződést kritizálta és tiltakozott az ellen, hogy a Déli- Vasut megváltását a költségvetési törvényben akarják jóváhagyatni, holott az a parlament elé tartozik. Kijelentette, hogy a költségvetés se nem centraüsztikus, ss nem decentralisztikus, hanem a kettő keveréke. A múlt évi költségvetés százmillió dinár felesleggel zárult. A költségvetés egyen súlya a radikálispárí uralomra jutásával borult fel, mert rend kívüli hitelekkel kezdett dolgozni. Ezért kétmilliárd és négyszázmillió dinárra! emelkedtek a kiadások.

Azután a üsztviselőkérdésről beszélt és hangsúlyozta, hogy a létszám emelkedett, ahelyett, hogy

csökkent volna. A műit évi költségvetésben 5800 katonatiszt fizetése szerepelt, most ezerrel többre irányoztak elő költséget, annak ellenére, hogy időközben hatszáz tisztet nyugdíjaztak.

— Ebből látható —• mondotta — hogy a kormány nem takarékoskodik. Az iiieték felemeléséből száz miiliárdot vár a kormány, holott csak néhány dinárt fog jövedelmezni. Tiltakozott az ellen hogy a költségvetésbe nem vették fel a húsz százalékos bonok kifizetéséhez szükséges összeget. Sztojadinovics pénzügyminiszter azonnal válaszolt Kumanudi beszédére és kijelentette, hogy Kamanudi a műit évben pénzügyminisztersége alatt százhúsz milliót visszafizetett a Narodna Bankának, holott ehez a parlament hozzájárulása nélkül nem volt joga.

Kumanudi rövid válasza után Kukovec klerikális bírálta Stoiadinovics pénzügyi politikáját és e beterjesztett költségvetési javaslatot, amelyben különösen a hadügyi és belügyi budgetréssletnek a csendőrségre vonatkozó tételeit kifogásolta. Szerinte az ország hadügyi költségvetése a legmilitarisztikusabb államok költségvetését is túlhaladja. Tiltakozott az ellen, hogy a szlovéniai katonákat Délszerbiába vigyék és követelte, hogy minden katona a saját tartományába szolgálja le katonaéveil.

SFCj Kralja Alexandra-ulica 4 szása alatt Kiélj a Alcxacóia-nlica 1 (Leibach-palota)

Beszéde után, amelyet a radikálisok több ízben közbekiáltásokkal próbáltak megzavarni, az ülést félbeszakították és délutánra hívták össze.

A délutáni üléo

A délutáni ülésen Szavkics Milan demokrata a kormány valuta politikáját kritizálta. Teljesen indokolatlan — mondotta — a pénzügyminiszternek az a feltevése, hogy a dinár meg fog javulni, Egyelőre erre semmi kilátás sincs tekintettel arra, hogy az állam meglehetős naov összeggel tartozik a Níródna Bankinak és hogy nemsokára végei ernekla jövdtételi szállítások, a nikor is az államnak külföldi megrendeléseit készpénzzel keli tn.ijd megfizetni.

S<avkisaak Slojadinovics pénz ügyminiszter válaszolt. Kijelentette, hogy nem kell olyan pesszimisztika an megítélni a dinár hely• setét, amelynek megiavulására szffrüste igvn s megvannak a lehe'őségek, még pedig oiyanok, amelyek realitásokon a'apszanak. A ióvátéteh áruszállításokkal kapcsolatban elmondotta, hogy Németország augusztus 11-én jelentette be, hogy további megrendelésedet nem fogad el, amikorra a jugoszláv kormány a rendelések nagy részét mór megtette Németországnál. Hangsúlyozta, hegy a fóváiéieii szállítások véleménye szerint nem lesznek kihatással a diaár helyzetére, amely jelenleg minden tekintetben kielégítőnek mondható.

Malard.cs muzulmán szólal fel ezután, majd Gyorgyevics Szvetiszlav mondotta el közel két órás nagy beszédét, amelyben részletesen megindokolta, bogy a költségvetést miért nem szavazhatja meg. Különösen sok belpolitikai érvet sorakoztatott föl álláspontja védelmére. A délszerbiai állapotokat hosszasan bírálta, kijelentvén, hogy a kormány politikája a délszerbiai lakosság között nagy elégedetlenséget támasztott. Beszéde végén tiltakozott a sok uj tábornok kinevezése ellen.

Az ülést este nyolc órakor zárták be és a következő ülést péntek reggel kilenc órára hívták össze.

Radies haza készül?

Beogradbói jelentik : Csütörtö« kön megérkezett Beogradba Hrasnyica dr. képviselő, aki néhány napig Zagrebben tartózkodott, a hol Radics-párti vezetőkkel folytatott tárgyalásukat. A tárgyalások elsősorban Rád ős hazaiérése körül forogtak. A föderálist» blokk nem szándékozik eddigi politikáján változtatni. Beogradi politikai körökben nagy érdeklődéssel várják, hogy a kormány Radics hazatérése esetén milyen módon fog fellépni a horvát köztársasági pa* rasztpárt vezérével szemben.

PénzSgymi nisz' terek cs a táj a

Kumaaudi támadja, Sxtqfadiaovics védi a fc-T- séyvctési javaskict — A péazügyi b-míttiÁg Elése