Bácsmegyei Napló, 1923. november (24. évfolyam, 298-327. szám)

1923-11-18 / 315. szám

# Ünnepi szám 20 oldal — Ara: két dinár XXIV. évfolyam Sabotica, VASAM MAP, 1923 november 18, 315. szám Kef jelenik mieden reggel, ünnep után és hétfiin délben TELEFON SZÁK: Kiadjhivalsl 3-58, Si»rkeszl53žg 5-13 Előfizetési ár Ecg-ycdévro 535 dinár Á gyilkosok Prágában felmentették Daszka­­lov gyilkosát, Sveiczben fölmen­tették Voronszky gyilkosát s hány gyilkost csak azért nein menthet­nek fel a birák, mert nemzeti hő­sökké léptek elő s amnesztiában részesültek — ki tagadhatja, hogy a gyilkosok kurzusáról is lehet már beszélni. A pacifizmus s mindaz a keresztényi és szoci­alista dogma, mely emberek és emberek nemzeti szervezetei kö­­gött tátongó szakadékok áthida­lására vállalkozott, a tudomány meggyőződésével és a művészet hitével érlelte ki azt á világszem­léletet, mely az élet himnuszét zengte, az élet örökkévaló jogait harsonézta, az élet szerelmét lé­­lekzette ki, az élet jogaiért har­colt, az élet szépségeiért vereke­dett. Hol ez a világszemlélet, hová buktak dogmapillérei és iiluzió­­ornamensei? Hová lett a tavalyi hó? Az éiet igenlésének kurzusa után következett ez élet tagfdé sónak kurzusa. Ám az életnek ez a tagadása nem a középkori szer­zetesek aszketizmusa, nem a vi­lági örömökről lemondó remeteség s az örök egekbe fölbámuló alá­zat: ez a kurzus nem a magunk életének, de a mások életének megvetését hirdeti. Felbomlottak az emberi szolidaritás kötelékei, homo homini lupus, az anarchia lett ur a lelkeken, a meggyőző­déseken, a hitelveken, a művészet princípiumain s mindenütt, ahol egymásután következő nemzedé­kek összedobbanó érzésén s az örök kutatás kézből-kézbe adott eredményein emelkedett ki sötét­ből, ködből, mélységből, elrende­­zetlenségből az életet akaró világ­­szemlélet korálszigete. Ne öli — tanítja a tízparancso­lat ? Ne ölj ostobán f — hirdeti az uj morál. Kenyérért ölni — gyilkosság, amiért halál jár a bűntevőnek. Fanatizmusból ölni hőstett — amiért csak a legyil­kolt lesz a halálfia. A gyilkosok jogrendje megengedi, hogy meg­győződésből, fanatizmusból, örült hitből büntetlenül öljenek s nem is kutatja, hogy a fanatizmus nem hazug ürügy-e, a meggyő­ződés írem ostoba frázis-e a gyil­kosok kezében. Mindegy, hogy az áldozat a szélső jobboldalon bukott le s a szélsőbaloldalon dördült-e el a fegyver vagy szélsőbaloldali politikust teritett-c le a szélsőjobboldalról jövő golyó, őfelsége: a fanatizmus, fölmentő ítéletet mond s a fanatikus birák szabadonbocsátják a fanatikus gyilkost. Ha nem lenne ordító kontradikciő: azt lehetne mon­dani, hogy az utolsó évtizedek legtisztább kezű gyilkosa Adler Frigyes volt s a földi igazságte­; iLRiíL£2.léSt6: Kralja Aicxaodia-uíica 4 szánj alatt í isdólsiva'Elí Kralja Alexantlra-ulica 1 (Leibaeh-paleta) ! y’Á&J&áí&.úLt.'-Siív vés mélységes részvéttel és vérző szánalommal, de az erkölcsi világ­rendéi kiengesztelő büntetésbe való belenyugvással küldte élet­fogytiglani fegyházra Stiirgh gróf gyilkoséi. Az Adlrr Frigyesek börtönbe kerültek s a Raszkolni­­kovok Szibéria ólombányáiba s Daszkalovnak és Voronszkinak ostoba, monumentalitás nélküli, kispolgári gyilkosai büszkén és szabadon sétálhatnak a szófiai rózsaligetek között s a bódeni tó partján. „Kizökkent a világ" — jajdult fel Hamlet, akinek életét Shaks­­pere csudatevő hatalma sem tudta megmehtení, akinek fegyver által kellett , meghalni, mert akaratlanul „hebehurgyán“ embert ölt. Ez a csudatevő hatalom el tudta hitetni hogy a meggyilkolt férj jaj vészé kelő és bosszút lihegő özvegye a férje koporsója mellett dől a gyilkos karjába, de aki embert ölt, azt az képes zsenije sem tudta megszabadítani a büntetés­től. Hogy a prágai és lausanne-i esküdtek olyant tudtak cselekedni amilyent Shakspere sem tudott, ez csak azt mutatja, hogy a gyil­kosok kurzusa sokká’ középki­­ribb, sokkal amoralisabb atmosz­férát tudott teremteni a huszadik század Európájában, mint ami­lyenbe éltek a középkor gyilkos hősei és hősi gyilkosai. A gyilkosokat fel lehet menteni de lesz-e olyan itélőszék, amelyik a gyilkosokat szabadon bocsátó közszeilexnet fogja fölmenteni. A közmorál detronizáit és emigrált törvényei egyszer mégis vissza tognák ölni trónusukra s a föl­mentett gyilkosok mellé a vád lottak padjára fogják ültetni a fölmentő bírákat is. A ne ölj — tilalmát a részegen dőzsölő ás szaturnaliázó amoralités nem ha­zudtolhatja meg örökké. Válságban a demokrata-párt Külön pártot akarnak alakítani a vajdasági demokraták Beogradból jelenük: A vajdasági demokraták tekintélyes részének mozgalma, amelyről a Bácsmegyei Napló már nemrég beszámolt és a melynek az a célja, hogy a Vajda­ság speciális érdekeinek védelmére külön pártot alakítsanak, mind ko­molyabb formában bontakozik ki a párton beiül és nagy nyugtalansá­got okoz a demokratapart vezetői­nek körében. A demokratapárt, amióta ellen­zékbe szorult, állandóan küzd a tag­jai sorában felmerülő különböző el­lentételekéi, amelyek — ha idejeko­rán nem tudj lie azokat elsimítani — a párt teljes felbomlására is vezet­hetnek. A vajdasági demokraták mozgalma nem első ilyen jelenség a demokratapártban. Hasonló törek­vések már korábban felmerültek Délszerbiában és két délszerbiai képviselő már ki is lépett a pártból. A párt bomlásának tünetei egészen a zagrebi konferenciáig vezethetők vissza, amelyet tudvalévőén szintén a demokraíap áriból kivált politiku­sok ke*zdeményeztek. Amíg a de­mokratapárt kormányon volt és hí­veinek személyi ambícióit ki tudta elégíteni minden nehézségek nélkül, együtt lehetett tartani ezt a több frakcióból mesterségesen, de na­gyon, ügyesen összeállított, nagy, országos pártot. Most azonban, mint ellenzéki párt, nem 'tudja tag­jait ezekkel a kapcsokkal összetar­tani és a jelek szerint, a homogén radikálispárt hosszú uralma teljesen fel fogja őrölni a nemokratapárt egységét. A demokratapártban fel­merülő ellentéteket még jobban sú­lyosbítja a vajdaságiak különválás! akciója, aminek előreláthatóan je­lentős befolyása lesz a parlamenti és politikai erők átcsoportosítására is, ... Hétfőre összehívták a pénzügyi bizottságot A pénzügyi bizottság szekciói ugyan még nem fejezték be műkö­désűket, mert az első albizottság nem készült el teljesen a közokta­tásügyi tárca költségvetésével és az agrárreform tárca költségvetése ügyében, sem hoztak végleges hatá­rozatot — a bizottság plénumát hét­főre mégis összehívták, hogy a költ­ségvetés letárgyalását a parlament összeüléséig befejezhesse. A nagy­bizottság tárgyalásaival egyidejűleg a szekciók még dolgozni fognak, igy az első albizottság, mely a közok­tatásügyi tárca költségvetését tár­gyalja le és a második szekció, a mely az agrárreform minisztérium budgetjével foglalkozik. A költség­vetésnek ez a fejezete, amelynek tárgyalása Sirnonovics agrárminisz­ter távolléte miatt szenvedett ily nagymérvű késedelmet, az elbizott­­ság szombati ülésén napirendre ke­rült, a miniszter azonbasi, betegsé­gére való hivatkozással most sem jelent meg a szekció ülésén, amely ilyenformán csak a többség kíván­ságait foglalhatta jegyzőkönyvbe, a költségvetés részletes tárgyalását ez alkalommal is el kellett halasztania. Éles támadások az agrárminiszter ellen A második albizottság ülésén, a melyei Grgin Dusán vezetett, rend­kívül élesen bírálták Sirnonovics mi­niszter működését. Kapetanovics muzulmán a boszniai agrárviszo­nyokról festett elriasztó képet, majd Setyerov Szlávkó demokrata az ag­­rárreforrn vajdasági keresztülvite­lét bírálta. Kifogásolta elsősorban azt, hogy még most sincs törvénye­sem- endezve a vitás agrárügyek likvidálásának kérdése. A telepítést is — mondotta — a legtervszeriitle• nebbül hajtották végre; a telepesek nincsenek biztosítva a nekik kiosz­tott föld áiandó birtoklásáról. A te­lepesekkel kötött bérleti szerződés 1924-ben lejár, de még most sem in­tézkedtek a bérletek meghosszabbí­tásáról. Követelte, hogy a mimszté­­riim leadását erősen csökkentsék. Hasonlóan éles hangon kritizálta Sirnonovics miniszter működését Grgin Dusán radikális is, aki szin­tén kiemelte a telepítés körül elkö­vetett hibákat. Pusenyák klerikális a szlovéniai, Novnkovics dr. a dal­­máciai, Hadzsi Afit dzsemljet pedig a délszerbi,; I agrárviszonyokról mon­dott ezután bírálatot, majd a dél­előtti ülést berekesztetíék. A délután ülésen szintén éles hangú felszólalások hangzottak el a miniszter ellen. A vita során az egyik szónok felemlítette, hogy Bá­nátban körülbetiil húszezer dobro­­vőljácnak adtak földet, akik közül azonban csak ezer műveli maga a földjét, a többi bérbeadta szegény, zselléreknek. A felszólaló követelte, hogy az agrárminiszter vegye el a földet azoktól, akik üzérkednek vele. A szombati minisztertanács Szombaton este a minisztertanács ülést tartott, amelyen azonban Pa­stes miniszterelnök betegsége miatt nem vett részt. A minisztertanácson Vuicsics belügyminiszter referált a tartományi beosztás végrehajtásá­ról. A referátum után nagyobb vita fejlődött ki a kinevezendő főispánok személyére vonatkozólag. Nincsics külügyminiszter tett je­lentést ezután arról, hogy a román­­jugoszláv határ megállapításának kérdésében létrejött a megegyezési amit azonban nem írtak alá, mert az úgyis csak a kétoldali parlamenti ratifikálás után lép életbe. A ratifi­kálás után egy hónapon belül meg­történik a határ végleges kiigazítá­sa és Jugoszlávia előbb csak azokat a területeket fogja átadni Romániá­nak, amelyek már a sévresi szerző­dés szerint is őt illetik meg. Ennek megtörténte után kerül sor Zsom­bolya átadására. Végül a hitelekről tárgyaltak, kü­lönösen az uj postabélyegek nyomá­sáról, amellyel kapcsolatban egy angol eég ajánlatát fogadták eb Erre a célra több mint öt millió di­nár hitelt irányoztak elő. Háromszázmillió lei kártérítési fizet Bulgária A jugoszláv és bolgár delegátusok Szófiában aláirták a Bulgária részé­ről fizetendő kárpótlás kérdésében a megegyezést. Bulgária a meg­egyezés szerint háromszázmillió lévát tartozik fizetni. Jugoszláviá­nak.

Next

/
Thumbnails
Contents