Bácsmegyei Napló, 1923. november (24. évfolyam, 298-327. szám)
1923-11-18 / 315. szám
2. oldal, BACSMEGYEI NAPLÖ 1923 november 18. Ada vitás földjei Ellentét az agrárminiszter c's a bírósagok köpött Ada község 1918. év végén haszonbérbe adott 540 lánc íöldet Pollák Izraelnek több évre, holdanként évi 200 korona bérért. A haszonbérleti szerződés egyik feltétele az volt, hogy a bérbevevő a kibérelt földet nem adhatja albérletbe és köteles a földet gőzekével szántani. Ada község akkori jegyzője, aki a szerződést megfogalmazta, tévedésből nem foglalta a haszonbérleti szerződésbe ezt a két feltételt és a szerződés a feltételek nélkül került jóváhagyás végett a községi képviselőtestület elé, amely azt határozta, hogy a haszonbérleti szerződést megköti, de csakis az emütett feltételekkel. 1920. évben a kérdéses földeket agrárreform céljaira lefoglalták és az agrárreform minisztérium Ada község és Pollák Izrael között létrejött haszonbérleti szerződést hatálytalannak jelentette ki. A község később vissza is kapta a kérdéses földeket, mire Pollák Izrael — a közte és a község között létrejött szerződés alapján — követelte az ingatlanok átadását. A község ezt megtagadta azzal az indokolással, hogy a bérbevevő nem teljesítette a szerződés két feltételét, amelyek ugyan nem voltak benne a szerződés szövegében, de a szerződés megkötését elhatározó községi képviselőtestület határozatában már benne volt. Ebből a vitás bérleti ügyből per keletkezett, amellyel eddig már hat biróság foglalkozott. Az első bírói fórum, amely a peres ügyben Ítélkezett. a sentai járásbíróság volt a mely helyt adott Pollák Izrael keresetének. A suboticai törvényszék — amely elé felebbezés utján került az ügy — megváltoztatta az elsőfokú bíróság Ítéletét és kimondotta, hogy a kérdéses földdel a község rendelkezik és a bérlét megszűnt, mert a haszonbérlő nem teljesítette a feltételeket. A novisadi tábla viszont a suboticai törvényszék ítéletét változtatta meg és _ kimondotta, hogy miután a két feltétel nem volt benne a szerződésben, a haszonbérlő azt nem volt köteles teljesíteni. Kimondotta továbbá a tábla azt is, hogy miután a földeket az agrárreform aló! feloldották, a régi szerződés újból hatályba lép, mert az agrárreform minisztériumnak az az álláspontja, mely szerint a földnek agrárreform céljaira történt igénybevétele hatálytalanítja a haszonbérleti szerződést, nem helytálló. A tábla döntése után a község perujitási keresetet adott be. Ezt azonban a biróság elutasította. Perorvoslat folytán az ügy újból a novisadi tábla elé került, amely helyt adott a perújításnak és elrendelte a bizonyítás lefolytatását arra nézve, hogy a haszonbérlő Pollák Izraellel annak idején közölték-e azt a határozatot, mely megszabta azt a két feltételt, amitől a szerződés érvényessége függővé volt téve. A luboticai törvényszék most le fogja folytatni a bizonyítási eljárást. —-----zmvaa&zmi Bombát találtak a budapesti francia követség1 kapujában Men robbant fel, mert idejében észrevették Budapestről jelentik: Pénteken este háromnegyed kilenc órakor ismeretlen — de az, ébredő-táborhoz nyilván közelálló — tettesek a budapesti francia követség ellen bombamerényletet akartak elkövetni, a mely csak azért hiúsult meg, mert a bombát idejében megtalálták és ártalmatlanná tették. A Reviczkyucca 6. számú Károlyi-palota házmesternője, — ebben a palotában van elhelyezve a francia követség — Matuska Istvánná kilenc óra előtt néhány perccel puskalövéshez hasonló durranásra lett figyelmes, kiment a kapuhoz és kinézett az uccára. A kapu előtt akkor már nagyobb társaság volt, melynek tagjai jiobbra-balra kémlelődtek hogy honnan jöhet az égési szag. Csakhamar észrevették, hogy a nagy tölgyfakapu egyik sarkánál egy barna csomagolópapírba burkolt tárgy fekszik és onnan jön a fojtó füst. Az egyik ismeretlen férfi felkiáltott: — Ez egy égő bomba, hozzanak hamar vizet! A portásné nem vesztette el lélekjelenlétét, pillanat alatt ott termett, vízzel leöntötte a csomagot, azonban a nedves csomaghoz nem mert hozzányúlni senki sem. A Mikszáth Kálmán-tér sarkáról közben odaért Pethö Sándor 2845-ös számú rendőr, aki rögtön jelentést tett a főkapitányságnak. A főkapitányságon érthető izgalmat keltett a hir. Azonnal jelentést tettek Marinovich főkapitánynak, majd Andréka Károly főkapitány - helyettes és Fukász György ügyeletes rendőrkapitány a merénylet színhelyére hajtattak. A bomba érintetlenül ott feküdt, a barna csomagolópapirosnak alja meg volt szenesedve. Az egyik detektív óvatosan szét- i nyitotta a papírt és akkor látták, hogy egy srapnellhüvclyből készített bombát takar a papír amelyből egy gyujtózsinór lógott ki. Nagysokára megérkezett Loch Péter tüzérszázados, robbantási szakértő, aki Csepelről jött autóval. A tüzérségi szakértő véleménye szerint, a mennyire az első pilantásra megállapíthatta. egy hét és feles srapnetthtívelyböl készült primitiv bombát helyeztek el a merénylők. A bombát valószínűleg úgy készítették el. hogy a rézkupakot lecsavarták, a hüvely végén támadt űrt vaslemezzel födték be, amelyet kívülről szögekkel erősítettek meg. A lemez közepén lyukat fúrtak és ezen a lyus kon keresztül töltötték meg, az ed\ dig még ismeretién robbanó anyaggal a hüvely belsejét. A nyomozást természetesen a legnagyobb eréilyel megindították. A merénylet több mint valószínű, hogy a helyi viszonyokat nem ismerő ember követhette el. Erre vall többek között az. hogy a bombát a Reviczky-uccai főkapunál helyezte el, holott a francia követség a palotának a Muzeum-uccai szárnyán székel, továbbá az is, hogy Doulcet francia követ, meghatalmazott miniszter már egy hónapja nincs is Pesten és az őt helyettesitő Rhobien gróf követségi tanácsos pedig néhány órával előbb utazott el a népszövetségi delegátusokkal a magyar kölcsön ügyében. A rendőrségen az a vélemény van elterjedve hogy a merénylők a bombát tüntetésnek szánták az elutazó ántánt-bizottsággal, illetőleg az ántánttal szemben és ebből következtetik, hogy a tetteseket ezúttal is — mint az utolsó három évben történt hét hasonló bombamerénylet alkalmával — az ébredők között kell keresni. A katholikus papnevelő zése A legnagyobb bűn Irta : Stella Adorján A faluban nagyon megszégyenítő dolognak tartották, ha egy legény más faluból nősült. Itt nem ismertek és nem médtányolták a természettudósok fejtegetéseit, mely szerint csak egészséges .és bő keveredés után jöhet létre erős generáció. Úgy nősültek a legények nemzedékről-nemzedékre, hogy a faluból kiválasztották a legalkalmasabb lányt és elmentek a pap elé. Össze volt házasodva az egész falu. Csupa sógor, komám, néném, ángyom és keresztanyám. Alsópatak olyan volt, mint egy nagy család és úgy veszekedtek is az emberek egymással, mint a családtagok a családban. De az események mindig elterelték a figyelmet a perpatvarról mert Alsópataknak megvolt a mindennapi szenzációja. Egyszer a felszegi kovács verte meg a feleségét, egyszer a tiszteletes ur tehene borjadzott meg, egyszer komédiások játszottak a Varga Mihály csürjében, egyszer meg a Merman korcsmájából kétszáz forintot loptak l<i egy berúgott disznókéi eskedő bugyellárisából. Ennek az eseménynek az igazi jelentősége valójában csak másnap bontakozott ki, amikor a csendőrök végigverték maguk előtt a nagy uccán a gyanúsítottat, aki nem v 4t más, mint Kerekes Piros uram, hatvan holdas földcssazda és kisbiróviselt ember. De ezek a szenzációk is mind elhalványultak, amikor kitudódott, hogy Varga Pista, a Mihály fia, aki most jött haza a katonaságtól, rövidesen megházasodik és más falubeli lányt vesz el feleségül. Ezt a hirt a falu apjrajanagyja méltó felháborodással fogadta. — Csak annak az istentelen Varga Mihálynak a fia tehet ilyet — mondta ki a szentenciát Pendzsi néni a kutnál. áz Amg is alván vitt az én időmben, [Mindig más falubeli lányoknál járt az esze. Amig aztán meg nem' esett az a szégyen a Sikó Gizivel. Azt muszáj volt, hogy elvegye, mert félt a gyerektartástól. Most a fia is ilyen. Nem felel meg neki egy tisztességes alsópataki leány. Azt hiszi, hogy neki külón.b dáma dukál___ Az asszonyok helyeselték ezt a beszédet, megtöltötték friss vízzel a csecses korsójukat és hazamentek tovább adni a hirt a Varga Pista nászának. A sánta Mari néni így mondta el otthon a mennyinek: — Ippeg most mondta el a kutnál a fazekas Pendzsi, hogy valami cifra dáma a felesége, mindig a városban lófrál— Este Valkaiéknál tollutépő volt. Két szobában tépték a finom líbatollar. Az egyikben az asszonyok, a másikban a hajadonok. Eljöttek a legények is miután megetették, megitatták a jószágot és segítettek a lányoknak az éneklésben. Az asszonyok nem nótáztak, ha nem a napi eseményeket beszélték meg pergő nyelven. — Srófold le egy kicsit a lámpát, te Kati — mondta Valkainé — a szövetkezetben 20 krajcárra emelték fel a fotogén literjét. — A zsidónál most is 18 pénz — vélte egy rikácsoló hang. — Vizes az nénémasszony. — Mit gondol kend a Károly nem vizezi a szövetkezetben? Sok kell ott is a harangozóék Mosójának sallangra. így lassanként elérkeztek a nőkhöz és a vezető eseményhez, Varga Pista esküvőjéhez. — Aszondják, hogy nem valami jóféle az uj menyecske — mondta egy nagyfogu öreganyó. — Hát persze, hogy nem lehet jóféle — kontrázott rá a háziasszony — különben akadt volna, aki elvegye a fa-1 UA püspökség nem fogadja el Schotten város ajánlatit Mint már jelentettük, Subotica város felajánlotta az apostoli adminisztrátorának, hogy a katholikus papnevelőintézet céljaira átengedi a volt palicsi földmüvesiskolát, azonban Bndanovics Lajos apostoli adminisztrátor akkor néhány napi haladékot kért a végleges válasz megadására. Az eddigi tárgyalásoknak értesülésünk szerint az az eredményük, hogy a suboticai püspökség nem iogadja el a város felajánlott földrnüvesiskola épületét, azzal az indokolással, hogy az nem felel meg —. még átalakítás után sem — a sze-Injában, nem kellett volna neki más falubéli legény után szégyenkezni.... — Látta már kend az uj asszony ar culatjót? , . — Nem én, pedig a szomszédja vagyok. Már tegnap hazahozta a Pista, de még nem mutatta az orrát. Dé.után is az öreg Vargáné etette a nujorságut---— Na lássa, hagyja kínlódni azt a szegény beteg öregasszonyt— — Csak ne pártolja. Ase volt jobb a maga idejében, ügyi Pandzsi.‘ Pendzsi élénken helyeselt. Akkor bejött a strázsa nagy subában, pakulársapkával és leült a tűz mellé melegedni. — Mi hir van Marci bácsi? — kérdezték tőle az asszonyok. . Az öreg sunyin törölt egyet bozontos bajuszán. — A Varga Mihályéknál még ég a lámpa. A Pista most dresziroz-a bé az uj asszonyt___ Hangos nevetés tört ki minden oldalról. Pendzsi néni belerikolt ott a hahotába: — Nem igen kell azt dreszlrozni.... Erre úgy kacagtak az asszonyok, mint a komédiában a Jancsi bohócon. A strázsa átment a lányokhoz is, hogy közölje észleletéit. Tizenegy óráig nem volt más téma a tollutépőben, mint a fiatal Varga Pista és a felesége, a c a céda másfalnsi lány. Vasárnap aztán meglátta a falu szemtől szembe az uj asszonyt. Az anyósával elment a templomba. Nagyon jóképű, takaros menyecskének látszott barna rékli és vastag berliner kendőt vi seit. Finom boxcsizmája nyikorgóit a megfagyott havon. Lesütötte a szemét az éles tekintetek pergőtüzében. Szeli- j den és alázatosan imádkozott. — De rátarti a lelkem — susogta a Bárány Sári Pista felesége a szomszéd-: jának — pedig nem tudom mi;:, i iát azt tudja land, hogy sohse lesz gyereke? Kivész a magja a Varga iuuKá* nak, hiába jár az öreg Varga Mihály dyan pechesen. Az asszonyok megelégedetten veitek tudomásul ezt a hirt és mindegyik icdía az okát is annak,, hogy miéit nem lesz a Varga Mihály menyinek gyermeke. Viszont azon se lepődött meg senki, hogy a menyecske husvétkor elformált termettel jelent meg a templomban és kukoricatöréskor megszületett a Ids. unoka a Varga-portán. — Nagyon korán jött a gyerek — vihogták az asszonyok a kukoricahántásnál. Úgy van az, ha a legény másfalubcli lányt vesz el feleségül. Egy szerény férfiliang megjegyezte, hogy jól betelt már a menyecske ideje, mert hiszen már tiz hónapos házasok, de az asszonyok lehurrogták. — Mit ért kend az asszonyi praktikákhoz. Az ifjabb Varga Mihály csak felcserepedett szépen, akkor már játszadozott egy Juliska is a csűrben és egy Pista is himbálózott a családi bölcsőben. Teltek múltak az évek ifjabb Varga Mihály sor alá állott, kiszolgálta a katonaságot és hazajött a faluba — meghúzásodul. Körülnézett a lányok körül, de csak nem akadt tnegiuelő. Végre megakadt a szeme Szabó Ilonán, meg is kérte mint illik, elébb csak bizalmasan. A lánynak repesett a szive az örömtől, szép legény, gazdag legeny, de csak nem mondott igent, irrig nem értekezik a rokonsággal. Gyenge, határozatlan teremtés volt A rokoni tanácskozáson Pendzsi néni összehúzta a száz ráncát és vigyorogva mondta:- Nem jó dolog lesz a házasság evvel a legénnyel. Már a nagyapjának más falubeli lányokon járt az esze, az apja meg ipeg más faluból hozott magának hitestársai
