Bácsmegyei Napló, 1923. november (24. évfolyam, 298-327. szám)
1923-11-16 / 313. szám
4. Oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1S23 november 16. Alexandrov Tódor macedón szervezete gyilkolta meg Daskalovot Resztetek a bünpür prágai fő tárgy áfásáról A prágai esküdtszék, — amint jnár megírtuk, — a szerdai főtárígyaláson felmentette Nikolov Atanasije bolgár diákot, Daskalov Rajkó volt bolgár belügyminiszter merénylőjét a gyilkosság vádja alól és csak jogosulatlan f egy ve r vi s el ősben mondotta ki bűnösnek. A főtárgyalás során Nikolov vallomásában élesen rávilágított a macedón szervezetek munkájára és azokra az eszközökre, amelyekkel Alexandrov Tódor bandája különösen az S. H. S. királyság biztonsága ellen dolgozik. A tárgyalás részleteiről a következőket jelentik Prágából: Nikolov Atanasijíe kihallgatása alkalmával elmondotta, hogy Macedóniában született és alsóbb iskoláit is ott végezte. Amikor Macedóniát Szerbiához csatolták, három társával együtt kivándorolt és beállt Alexandrov To dor bandájába, a melynek az volt a célja, hogy Macedóniái a szerb uralom alól elszakít,sa. Egy Skoplje mellett tartott ütésen Alexandrov Todor nagy beszéde után nagy lelkesedéssel elhatározták, hogy megölik Daskalovot, mert ez több macedónt kivégeztetett. Sorsot húztak és a sorshúzás eredményeképpen neki, Nikolovnak, kellett végrehajtania a merényletet. Ö kérte, hogy mást bízzanak meg a súlyos feladattal, ekkor azonban figyelmeztették a macedón szervezet szabályaira, amely szerint mindegyik tag köteles a rábzott halálos ítéletet végrehajtani. A határozat folytán Prágába utazott, hogy az ott élő Daskalovot meggyilkolja. Prágában, hogy a gyanút magáról elterelje, a szerb diákok társaságában élt. A merénylet napján egy ucca sarkon találkozott Daskalowal, aki két másik férfi társaságában volt, mögötte pedig egy detektív ment. Nikolov ekkor harminc lépést ellenkező irányba ment, majd hirtelen viszszafordult, hogy a detektívet elkerülhesse. Amikor két lépésre Daskalov közelébe került, előrántotta revolverét és hátulról lelőtte. Amikor Daskalov már összeesett, rákiáltott: — Nincs menekülés a számodra, mert Macedóniában anyák ezrei siratják általad meggyilkolt fiaikat. Nikolov ezután elmondotta letartóztatásának részleteit, majd védőjének kérdésére a macedón szervezetekről kezdett beszélni. Erre vonatkozóan azonban a tárgyalási elnök megtiltotta a védő további kérdéseit és nem engedte, hogy Nikolov válaszoljon arra a kérdésre, hogy a macedón szervezet meggyilkoltatta volna-e őt, ha nem hajtja végre a merényletet Tanúként kihallgatták Bosalov diákot aki Daskalov társaságában volt a merénylet alkalmával, ez azonban nem tett lényegesebb vallomást. A védő bizonyítékok beszerzését kívánta annak bebizonyitására, hegy a vádlott ellenállhatatlan kényszer hatása alatt követte el tettét és több tanú kihallgatását kérte, akik fontos képet nyújtanának a macedóniai és bulgáriai viszonyokról. Kérte Toncsev prágai egyetemi tanár kihallgatását arra nézve, hogy Stipben Daskalov parancsára több ezer bolgárt gyilkoltak meg. A védő előterjesztéseit azonban a bíróság elutasította. Éjjel háromnegyed kettőkor vonultak vissza az esküdtek a verdikt kimondására. Háromnegyed órai tanácskozás során az orgyilkosság kérdésére 8, az emberi élet ellen elkövetett merénylet kérdésére 9 »nem« szavazat, esett, míg a jogosulatlan fegyverviselés kérdésére 12 igennel szavaztak az esküdtek. Ennek alapján a bíróság Nikolov Atanasijet jogosulatlan fegyverviselés miatt 48 órai szabadságvesztésre ítélte. A felmentő Ítélet nagy izgalmat keltett a tárgyalási teremben. Egy bolgár diák az Ítélet hallatára hangosan kiáltotta a bíróság felé: —■ Most már Üldözhetünk! A diákot a jelenlevő detektívek azonnal őrizetbe vették. Nikolovot az ítélet után visszakisérték cellájába és mint alkalmatlan idegent le; fogják toloncolnj Csehszlovákiából. Ferenc Ferdinand tragédiája Hotzendorfi Conrad emlékiratai Hötzenáorfi Conrád báró, az osztrák-, magyar monarchia volt vezérkari főnöke bécsi és budapesti lapokban megkezdte emlélcirafainak közlését. Az első közleményben hiteles okiratok alapján elmondja a trónörököspár meggyilkolásának történetét. Ezekből az okiratokból kétségkívül kitűnik, hogy hivatalos személyek vitték a szerencsétlen trónörököspárt a golyók elé. Abban állapodtak meg ugyanis, hogy a trónörököspár gépkocsija Sarajevónak Appe!kai nevű utján fog végighaladni. Az autók előállottak, a trónörökös és a kíséretében lévők egymásután elfoglalták helyüket. Az első kocsiban a polgármester és a kormánybiztos ült. Ez a kocsi a megállapított terv ellenére, nem ez Appel-kai felé robogott, hanem a Ferenc Jézsef-utra vágott, A többi gépkocsi, így az is, amelyen Ferenc Ferclinánd és felesége ült, az első gépkocsi irányát követte. Alig ért a trónörökös kocsija a Ferenc József-utra, Potiorek táborszernagy, aki szemben ült a trónörökösnek, csodálkozva kiáltott fel: — Mi történik itt ? Hiszen nem arra megyünk, amerre akartunk! Mi az A.ppel-kaire akarunk menni ! A soffőr fékezett s ebben a pillanatban gyors egymásutánban három lövés dördült el. Az egyik golyó Zsófia altestébe fúródott, a másik a főherceg nyakát érte. Éppen ilyen érdekfeszitő Conradnak az az elbeszélése, amely a háború megindítására vonatkozik. Amikor egyesek békés elintézést javasoltak, Conrad szembeszállóit velük. — Csak az erőnek van hatása — mondotta — Szerbiának meg kell üzennünk a háborút, ettől függ a monarchia. Sok gondot okozott eleinte, vájjon Németország résztvesz-e a küzdelemben a monarchia oldalán. Amikor Conrad kihallgatáson volt a királynál, Ferenc József annak az aggodalmának adott kifejezést, hogy nem bizonyos Németország magatartása. — Pedig nekünk tudnunk kell, —■ szólt Conrad — hányadán állunk. — Majd megkérdezzük Németországtól ! — És ha Németország azt mondja, hogy mellénk áll, megindítjuk akkor a háborút ? — Akkor igen! — felelte őfelsége. Conrad ugyanezen az audiencián beszámolt cgy tábornok haláláról is. — Mindenki meghal, — jegyezte meg a király szomorúan — csak én nem tudok meghalni. Aztán arról kezdett el beszélni a királlyal, hogy Ferenc Ferdináncinak rossz előérzetei voltak, mielőtt Szarajevóba utazott. — Elutazása előtt azt kérdezte tőlem — folytatta Ferenc József — nem volna e jobb lemondani erről az útról. Azt mondotta, hogy fél a hőségtől. Németország válaszának megérkezése után Conrad erősen sürgette, hogy mozgósítsanak. Hevesen eüentállott a külügyminiszter ama tervének, hogy csak próbamozgositást rendeljenek el! — Ha mozgósítunk, akkor csak egész mozgósítást rendelhetünk' el. Julius 7-én megérkezett Berlinből gróf Hoyos s azt mondotta, hogy Németország feltétlenül a monarchia oldalára áll, még abban az esetben is, ha a Szerbia ellen való eljárásnak világháború lesz a következménye. Bukás előtt a Stresemaxm-kormány Erhardt anmeszíiát követi! a Hitler-jmccs résztvevői részére Berlinből jelentik: Politikai kö-j rökben megerősödik az a nézet, bogy a Stresemann-kormány napjai meg vannak számlálva. Ha a birodalmi gyűlés legközelebbi ülésén, melyet november 20-án délután egy órakor nyitnak meg, a bizalmi kérdést felvetik, a kormány semmiesetre sem kap többséget. A müncheni puccs likvidálása után, kizártnak tekinthető, hogy Steresemann távozása újabb puccsra adna indító okot. Az a vélemény, hogy tisztán polgári kormány veszi át Stresemann után a kormányzást, esgy olyan politikussal az élén, aki középhelyet foglal el a jobb és a balpárt között és aki biztosítani tudja a német nemzetiek támogatását is. ErSiardt kapitány Kahr rendelkezésére bocsájíotta magát Berlinből jelentik: A »Miesbacher Anzeiger« szerint Erhardt kapitány Kahr föállambiztos rendelkezésére bocsátotta magát azzal a feltétellel, hogy általános amnesztiát adnak a puccs résztvevői számára és engedélyezik, hogy a nemzeti szövetségesek megbízható vezetés alatt egyesülhessenek. Hír szerint Kahr hajlandó Erhardt kapitány feltételeit teljesíteni, csalt attól tart, hogy emiatt Berlinnel összeütközése támad. A királyi palota előtti harcok utolsó áldozatait szerdán temették el. Különösen nagy gyászkisérete volt Scheibner Richter konzulnak akit sok egyetemi hallgató és ro hamcsapatbeii katona kisért el utol só útjára. Scheibner sirjánái Lu dendorf! beszélt és Erhardt kezét t a koporsóra téve tett logadalma arra, hogy a nemzeti eszmét dia dalra viszi. Kommtmlsta összeesküvés fedezett fel a berlini rend őrség Berlinből jelentik: A letartóztatott kommunista futárok ügyével kapcsolatban a rendőrség kiderítette, hogy az egész birodalom területén folyó kommunista agitációt az egyik berlini szállóban székelő bizottság rányitja. A rendőrség a bizottság tizenöt tagját letartóztatta, akiknél sok dollárt találtak. Kihallgatásuk alkalmával bevallották, hogy az volt a megbízásuk: keressenek érintkezést a birodalmi védőrség helyőrségeivel és tartsanak kontaktust a német kommunista párt vezetőivel. A talált okmányokból kiderült, 'hogy az akcióban résztvett két német kommunista képviselő is. Franciaország bízik a szakértői bizottság létrejöttében Parisból jelentik: A francia külügyminiszteri unitban optimisztikusan itéik meg a jóvátételi kérdésben egybehívandó szakértői bizottság ügyét. A Ouai d’Orsayn kijelentették, hogy jóformán bizonyos, hogy a szakértői bizottság létrejön és nincs kizárva, hogy az Egyesült Államok résztvesznek munkájában. Nemhivatalos körökben nem osztják ezt az optimista felfogást. E köröknek az a benyomásul-:, hogy a francia javaslat elfogadása még koránt sincs biztosítva és Amerika részvéteiét kizártnak tartják. Anglia nem tűr szeparatista mozgalmai Parisból j döntik: Lord Gr eve angol nagykövet jegyzéket nyújtott át Poincarénak, amelyben az angol kormány figyelmezteti Franciaországot azokra a jogi következményekre, amelyek a szeparatista mozgalommal kapcsolatban előállhatnak az esetben, ha egyes részek kiválnak a német birodalomból. A francia kormány — mondja a jegyzék — ilyen értelmű legutóbbi figyelmeztetésre azt felelte, hogy a szövetségesek nem vállalhatnak felelősségei a német birodalom határaiért. Az angol kormány ragaszkodik a mso-a felfogásához és újból hangsúlyozza, hogy a szövetségesek nem nézhetik közömbösen a rajnai elszakadási mozgalmat. j Poincaré a jegyzéket átnyújtó angol nagykövetet tájékoztatta arról, hogy a megszálló francia hatóságok pártatlanul viselkednek a szeparatista mozgalommal szemben. Franciaország rendőrséget szervez a megszállt területeken Parisból jelentik: A kormány törvényjavaslatot terjesztett elő a katonai rendőrségi csapatok létesítéséről a megszálló hadsereg keretében. A rendőri csapatoknak az lesz a feladata, hogy a megszállt területen a közrendet biztosítsák. A katonai rendőrök Franciaország rendőri intézményeinek létszámából kerülnek lei. Választási harc kortesnátákkal, fáklyásmenettel a somhori zsidó hitközségben Szomborban emelkedhet a gabonaára s lehet bajor puccs, Szomborban lehet politikai szenzáció s a Ltoydban blank nyolcasra lehet bettlit bukni, Szomborban erről senki sem beszél, inéit minden érdeklődést lefoglal a zsidó hitközségi választás. A szombori zsidók rasekól választás előtt álnak. Ámbár szinte felesleges, de mégis a gyöngébbek kedvéért el kell mondani, hogy a hitközségi elnök s a 36 tagú képviselőtestület mandátuma lejár, mostanában lesznek az uj választások. A szombori zsidóhitközség tagja! a választások előtt kűlömböző pártokra szakadtak. Az eddigi elnök: Klein Albert malomigazgató megunta a dicsőséget, nem akar tovább elnök lenni. A szombori zsidók egy része az ifjú törökök mintájára megalakította az Iffu Izraeliták pártját. Az Ifjú Izraeliták ugyanazt a célt tűzték ki maguk elő Szomborban, mint annak idején az ifjú törökök Konstantinápolyban. Reformálni akarnak. Egyik ambiciózus, de nem túlságosan népszerű gabonakereskedő, aki korára való tekintettel már nem tartozik az ifjú héberek közé, az öregek háta mögött és megkérdezése nélkül paktumot kötött az ifjú generációval, I megalapította az úgynevezett »egységes-párt«-ot. A megállapodás lényege az volt, hogy ez az uj egységes párt a gabona-brancs kissé terjedelmes képviselőjét is kandidálja. Ez nemcsak a konzervatív idősebb urasat, hanem a gabonakereskedővei ellentétes politikai elvet valló kisgazdákat és egyéb lateinereket is az ifjú zsidók szervezete ellen csoportosította. Ezek is tömörültek s a szombori zsidóság egyik régi, tekintélyes és érdemes tagját: dr. Guttmann Zsigmond ügyvé- I det kandidálták elnöknek. Eddig a próza. Persze az ellentétes érdekek harcát igyekeztünk rövidesen megmagyarázni. Most jön a költészet. Az egységes párt ellen tömörült szóm-
