Bácsmegyei Napló, 1923. november (24. évfolyam, 298-327. szám)
1923-11-13 / 310. szám
Ära: egy és féS dinár XXIV, évfolyam SnSjotica, KEDD, 1923 november 13. 400, szám Megjelenik minden reggel, ünnep nlán 6a hétfőn délben TELEFON SZÁPi Kiadóhivatal 8-53, SzerlcasxtSsés* 5-10 Évforduló Ma van ötödik éve annak, hogy a szerb hadsereg Szuboíicára, az ország legészakibb városába bevonult. Minden évforduló jó arra, hogy számadást csináljunk magunkkal, törekvéseinkkel, munkánkkal, sikereinkkel és kudarcainkkal. Minden évforduló jó arra, hogy igazoljuk álláspontunk helyességét, célunk igazságát, törekvéseink jogosultságét, ha ezok helyességéről, igazságáról, vagy jogosultságáról meggyőztek bennünk az emlékezésben összefogott események, vagy uj utakat keressünk, uj eszközöket keressünk; ha azok helytelenségéről, a vittságéról, vagy kivihetetlenségéről győzött meg bennünket a kudarcok és balsikerek sorozata. Ez az évforduló még nem lehet ilyen vízválasztója a terveknek, sorsfordulója a törekvéseknek. Még nem próbáltunk meg minden legális észközt — más eszközre nem is gondolhatunk — még nem vettünk igénybe minden jogszerű segítséget; az eredménytelenségek még nem bizonyítják az eszközök használhatatlanságát. Legyünk magunkkal szemben is őszinték. Vessük le egy pillanatra a sérelmek mimóza köpönyegét s nem az elvesztett múlt könnyein, konem a feltáruló jövendő szivárványán keresztül nézzük a számadás tételeit. Fiatal, ötéves országban élünk — nemcsak nekünk van okunk panaszra. Az uj hatalomnak nemcsak az öt éves háború borzalmas hagyatékát, a kétszeres megszállás és kiürítés fájdalmas emlékeit kellett és kell még eltüntetni, de le kellett rakni az ingó talajba s a fölgyujtott telkekbe az állam jövendőjének alapjait is. Követeléseink kielégítetlenek? Sérelmeink orvosolatlanok ? Kéréseink teljesítetlenek ? Igaz. De kielégítetlen még a legtöbb követelés, orvosoladan a legtöbb sérelem s teljesítetlen a legtöbb kérés. Ha Platonok és Aristotelesek állanának az ország élén, öt év alatt azok sem épít hetíék volna fel az öt éves háború után n demokrácia és szabadság rnintaállamát. Ami fogyatkozás van, az közös szerencsétlensége Közép-Európának. Nem Pribicsevics bűne az, hogy nincsenek magyar iskolák, Pribicsevics, akármennyi befolyása volt is az ügyek irányító sara, olyan jelentékeny politikus soha nem volt, hogy szembe tu dott volna szállni egész Európa közszeliemével. Pribicsevics csak képviselője volt az SHS. királyságban annak a közszellemnek, mely azóta, hogy ő eltávozott a korménysókerék mellől, csak tért nyert és csak megerősödött. Ma öt éve háborút vesztő ország uralkodó nemzete voltunk s holnap lesz ötéve annak, hogy győző ország nemzeti kisebbségévé váltunk. Tragikus és megrázó a nemzeti gyász, az emlékezés Niobejának elapadhütaílanők a könnyei. A gyászévek leteltek s a magunk sorsának kérlelhetetlen parancsai, az elszakadt megyarsag életösztöne azt követelik, hogy ne a tragikus pathosz megrázó szenvedelmeivel, hanem az élet és jövendő parancsainak engedelmeskedve, gondoskodjunk magunkról, magyar utódainkról s teljesítsük híven az uj helyzet uj kötelességeit. A mi programunkat nem érzékenység szülte, nem hetykeség dagasztja s nem dőre álmodozás rajzolta ki. A ml programunk az alkotmány s az államhatalom által kötelezőnek elismert jogelvek megvalósítása. A nemzeti kisebbség harcát az teszi jogossá, loya-S2EKKESZTGSÉG: £ tatja Alesaadra-uiica 4 szám alat Előfizetési ár negyedévre 535 diaár KIsdőMvatelt Kralja Alexandra-uilca 1 (Lalbaeh-palota) líssá és legálissá s az hozza majd meg a sikert, hogy voltaképen nem más, mint: harc az alkotmányért. Az alkotmány az a tervrajz, aminek Útmutatása alapján az államépitők az uj országot fölépítik A fundamentum megvan de az épület még nem kész. A középkor katedrálisait századokon keresztül az egymás után következő nemzedékek egész sora építette. Ne felejtsük el, nem ezer éves, hanem ötéves országban élünk. Az állam nem ugrik ki Jupiter homlokából. A jogrend nem a terülj meg asztalkám. A gazdasági stabilizáció nem érhető el hirtelenében még a legokosabb rendelettel sem. Az ál'am épülete még nem kész teljesen. S még nem készült el a mi hajlékunk sem. Az évfordulónak sem gyászát sem örömét ne zavarja olcsó rikoltozés. Bízzunk és dolgozzunk. Zörgessetek és megnyittatik, kérjetek es adatik nektek. Vajdasági radikálisok kivá&fák Zsombolya átadását Romániának? A Német Párt elsőkének nyilatkozata Beogradból jelentik : A politikai életben nagy kavarodást idézett elő a román heíármegáilapitás eredménye, különösen pedig Zsombolyé elvesztése, ami a német pártot érinti a legsúlyosabban. Az ellenzéki körök — mint már jelentettük — remélik, hogy a németek elkeseredésükben ellenzékbe mennek. A német párt nyíltan kifejezést is cd elégedetlenségének Zsombolya átadása miatt, azonban semmi jele sincs annak, hogy a pari a további konzekvenciákat is levonná. Zsombolya átadásának kérdéséről dr. Kraft képviselő, a Német Párt vezetője a következő nyilatkozatot tette a ,Novi Lisi“ munkatársa előtt: — Nem hittük, hogy valóban sor kerül Zsombolya átadására, mert el se tudtuk gondolni, hogy e . kormány a Romániával való határmegállapitás kérdésében meg fog feledkezni olyan fontos gazdasági és politikai természetű érdekekről, amelyeket államunk számára Zsombolya jelent. Nekünk, vajdasági németeknek erős kívánságunk volt, hogy kisszámú fajunk, amely teljesen békeszerető és nem graviíál a külföld felé, ebben az államban tömörüljön, mert ez feie meg legjobban a németek földrajzi helyzetének és szimpátiájának. — Ezért ellene voltunk a Bánát feldarabolásának is, amely azelőtt osztatlan gazdasági egységet képezett és fájdalmas volt részünkre, hogy Temesvárt Romániához csabefolyására történhetett mag a döntés ilyen irányban, akik ettől személyes előnyöket remélnek. Arra a kérdésre, hogy a németeknek a kormánnyal szemben való magatartását mennyiben fogja befolyásolni Zsombolya átadása, Kraft csak annyit mondott, hogy a pártvezetőség fog ezzel a kérdéssel foglalkozni. Ä muzulmánok tárgyalni kezdtek a horvátokkaí A belpolitika hírei Beogradból jelentik: Vasárnap Zagrebba érkeztek dr. Hrasnica és ár. Hadzsikadi muzulmán képviselők, akik a Radics-párt vezetőivel megbeszéléseket folytattak. A tárgyalásokról a Radics-párti politikusoknak az a véleményük, hogy azokon a muzulmánpárt további parlamenti maga tartósa felől fognak határozni. Az uj agrúrtörvéng-javaslat A vajdasági radikális képviselők akciója az agrárreform-törvény ügyében egyelőre megakadt. A lengyelországi tanulmányút miatt ugyanis, amelyen résztvesa Mihajlovics Szvetiszláv és Sztaríkovics {Szvetiszláv képviselő is, az a bizottság, amelyet a törvényjavaslat kidolgozására kiküldöttek, nem folytathatja munkáját. A vajdasági radikális képviselők remélik, hogy a Lalosevfcs által kidolgozott törvényjavaslatot sikerül elfogadtatni az agrártörvény alapjául. A bizottságok ülése A képviselők lengyelországi kirándulása újabb okot szolgáltat arra, hogy a parlament itthon maradt tagjai minden aktivitástól távolíartsók magukat és a túlfeszített parlamenti munka után pihenőt tartanak. Emiatt napok óta fokozatosan csendesedik a beogradí politkai élet és a parlamenti albizottságok is alig tartanak, üléseket. Hétfőn a pénzügyi bizottság három albizottságának kellett volna ülést tartani, azonban az egyik tartotta meg tanácskozását, amely a fcídmivelésügyi minisztérium költségvetéséről tárgyal. A bizottság a költségvetést jelentősebb változások nélkül jóváhagyta. Az agrárreformminisztériúm budgetjét tárgyaló bizottság a miniszter távolléte miatt nem tartott ülést, az igazságügyminisztérium és külügyminisztérium költségvetését tárgyaló albizottság tagjai pedig nem gyűltek össze határozatképes számban. Tovább folytatta tanácskozásait a törvényhozó bizottságnak a bíróságok szervezetével foglalkozó albizottsága. Ennek a munkája csak lassan halad előre, mert a bizottság tagjai előtt meglehetősen idegen a törvényjavaslat szelleme, amely sokban ellenkezik az eddigi szerbiai szervezetről szóló törvénnyel, mert az uj javaslat a régi magyar törvény mintájára készült. Szakértők véleménye szerint az uj törvényjavaslat nagyon precíz és szép jogászi munka tolták. Temesvár után Jfeombolya voit a legnagyobb német-centrum és egyben a Vajdaság egyik legfejlettebb községe, amelynek virágzó ipara az ország határain túl is ismert volt. Zsombolyával elvesztjük a kis Temesvárt is s hogy mit jelent ez a nagy Temesvár elvesztése után, azt államférflainknak jobban meg kellett volna gondolni, félretéve a momentán pártérdekeket. — Ha azonban azt hitték — folytatta Krafft dr. — hogy Zsombolya {átengedésével gyengítik, vagy megsemmisítik a német-pártot, akkor nagyon elszdmitották magukat, mert Zsombolya elvesztése nagyobb kár az államra, mint a németekre. Kárpótlásul két községet kapunk Romániától Párdúnyi és Módost, amely községeknek azonban semmi jelentőségük nincs és tévedés, hogy ezek szerb falvak. Statisztikai adatokkal lehet bebizonyítani, hogy a két község lakosságának egy harmadrésze sem szerb. Okos ember azérí nem is tudja megérteni, hogy milyen érdekek diktálták a kormánynak ezt az eljárását. Úgy gazdasági, mint politikai és nemzet! szempontból Zsombolya elvesztése nagy kára az országnak, mert Románia ezáltal még nagyobb tál súlyra jut a Bánátban és mi elvesztjük azt a pozíciói, amit eddig szilárdan tartottunk e ke zünkbsn. Kraft képviselő szerint csak néhány vajdasági radikális vezetőnek
