Bácsmegyei Napló, 1923. október (24. évfolyam, 267-297. szám)

1923-10-07 / 273. szám

12. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1923 október 7. törli — megrázkódom. Hiába — nem te vagy. Eső, lépések, ernyők odakönn. Vá­rás, várás, várás idebenn. Mennyi etsber! Hová mennek vajon ebben az esőben? Talán munkájuk, kenyér­­gondjuk űzi őket? Talán valakinek adott ígéretüket váltják be, vagy va­lami után várás hajtotta ki őket a száraz szobából? Szakad az eső. Egy pillanatra a kertbe kellene szaladnom, hogy fél­­reáJlitsam a cserép-virágokat: már­is túlsókat áztak, de én nem kelhe­tek fel, nem merek elmozdulni az ablak mellől, mert abban a pillanat­ban jöhetsz te. s akkor én nem sza­ladhatnék eléd a kapuig. Hadd rot­hadjanak el szép virágaim a ned­vességtől. o'yan mindegy. Nem tá­vozhatom el erről a helyről, amelyen már neked kellene ülnöd, mert esze­lősen félek: jönni fogsz ezen idő alatt és elmégy ismét. öt óra múlott. Miiyen kegyetlen is ez az óra! Az eső miatt korán alkonyodik. Búsulni kezdek, majd vigasztalom magam: jöhetsz még — öttől hétig, sőt nyolcig ez a délutáni látogatási idő. Te jönni fogsz, mert te tudod, mi a várás. Jön valaki! istenem! A szomszéd­ságba hivnnk valami érdekesség megtekintésére. Elküldöm őket. Raj­tad kívül nincsen most számomra érdekesség. i Várok, egyre várok. Hat óra, hét óra, lámpát gyújtok, leengedem a függönyöket. Most bor­zasztóbb a várás. Embereket hallok, de nem látom, hogy nem te vagy-e? várás! Zuhog az eső, verdesi a kövezetét, a vízcsatornákból ömlik a viz, bu­sán susognak az ázott fák az elha­gyott kertben, én pedig haügatódzom és többször suttogó neszt hallok az éjszakában, amelyet a te lépéseidnek hiszek, sok. sok lépésnek, melyek kö­zül egy som jön hozzám. Próbálok másra gondolni. Nem si­kerül. Érzékeim eltompultak, elvesz­tettem önmagamat. Nincs semmi más ezen a világon, csak te. te, te. Nyolc óra. Tehát nem fogsz jönni. Mégis... Talán feltartóztattak vala­hol, talán valamelyik pillanatban itt leszel, ép csak hogy lássuk egymást Mert lám, az eső már egészen elál­lóit. Várok még, utoljára várok. Nem, nem togs« jönni! Már kilen­cet ütött az óra. Talán még nincs is I ennyi, talán siet az óra . . . Milyen S ostoba ámitgatásoki Gyáva vagyok s be kell látnom, hogy nem jösz mái. Nem, nem fogsz már jönni! Már múlott is kilenc. Vége mindennek. Hát nem jösz? Ó, istenem! Miéit, miért ennyi szenvedés. De holnap, ha hosszú és kínos ke­resgélés után mintegy véletlenül rád­lelek é-s összeszorult szívvel, lenyel­ve minden keserűséget, megtört hangon, halkan, szelíden és szeré­nyen. csakúgy mellékesen kérdem: Miért nem jöttél tegnap? — te cso­dálkozva fogsz rám tekinteni és tel­jesen joggal, naivan ezt fogod vála­szolni: Hiszen esett az eső. Ah, én csacska, hogy nem tüdőm megérteni azt, ami magától értető­dik! ó, kedves, te nem tudód, mi a Fehérkeresztesek ligája is felmerül a közélet színpadán. E tömörülés élén egy kolozsvári ügyvéd. Francu Amos áll, a tömörülésnek célja, hogy a Románia határán kivid élő román kisebbségeket felszabadítsa. így e mozgatomnak Jugoszlávia ellen is éle van, mert a jugoszláv Bánság­­területén élő románságban hatásos Tartozunk az igazságnak azzal hogy elismerjük, hogy mind e moz­galomtól a kormány még érzelmileg is távol tartja magát. De ez nem elég. A román kormánynak kell any­­nyi fölényt, mutatnia, hogy e nem­zeti kinövéseket visszafejlessze és az ország nyugodt fejlődését leg­alább a jobboldali végietek elől biz­irredenta érzésekre nyújt tápot. ‘tositsa. ...... —r ....Ilin, liiüwii'1 |i'iri7T7Tnií7n^ir!iLri[7^^'Titjr^— ~—|-rt- ( ,,, Várom, hogy, belépjél, minden elha­ladóban téged várlak, hogy beléptél, minden elhaladóban téged várlak. A várás gyilkol, életben hagy’. de továbbra is MURAVIDÉK A mcgkondult harangok Fordította: J. J. «MHwmmBniiiWiMiiiiwiiiiiBBii A romániai elégedetlenkedők Pártromltolők állasak a romániai fascizmns élén Akik a jugoszláviai románságai akarják felszabadítani Kolozsvár, október elején. Nemcsak Magyarországon van­nak ébredők. Jugoszlávia is ismeri a nemzett jelszavak mögé megbújt villongások átkát. Csehszlovákia légionáriusai is félelmes előtörise­­ket tesznek, de az utódállamok kö­zött a jobboldali végletek részéről történő felbontás veszedelme legin­kább Romániában fenyeget. Romá­niában egy év óta az cdasz fasciz­­iTTUS mintájára Bukarest és Temes­vár központtal fascista szervezetek alakultak. A fascista tábor napilapot is ad ki és az ország minden részé­ben tüntetéseket inszceniroz. Az első pillanatban úgy látszott, hogy az egész mozgalmat nem szabad komo­lyan venni. De ma már veszedelmes a fascizmus kibontakozása. A bu­karesti kormányhatóságok ugyanis rájöttek arra, hogy a romániai las­­ásták október első napjaiban paces­­kísérletre szánták el magukat. Meg­állapítást nyert továbbá az is, hogy a fascistapárt vezetőtagjai között tábornokok, szenátorok, képviselők is vannak, akiknek befolyása igen erős és ha idejekorán nem történik intézkedés ellenállásukra, úgy köny­­nyen megtörténhetik, hogy' átmene­tileg e békétlenkedő elemek ragad­ják magukhoz a kormányzás joga­rát. Tábornokok a fascizmus élén A kormány, felismerve a veszede­lem nagyságát, elhatározta, hogy tüzzel-vassaí, de letöri a iekete m­­gesek mozgalmát. A minisztertanács megbízásából két miniszter is meg­jelölt Erdélyben és ezek vizsgálata, hir szerint, oda vezetett volna, hogy a romániai fasdsták nemcsak az olaszokká, de a magyarországi éb­redőkkel is igen szoros és baráti vi­szonylatokat ápolnak. Magyar rész­ről is több letartóztatás történt. Mindenesetre a vizsgálat fogja meg­állapítani, hogy van-e e feltevésnek történeti magja vagy nincs? A kor­mány hivatalos sajtója, bizonyára a mozgalom élét letompitandó, kije­lenti. hogy a fascista vezetők között nincs tábornok. De ennek ellent­mond a »Fascizmus* éppen most megjelent száma, amely az újonnan belépő tagok között ismét egy tá­bornokot említ meg: Gr. Grigoríuí. A fascisták központi lapja Közli, I hogy a római fascista tagok száma 3 a harminoezret is meghaladja. A kombattáne fascista felkészültséget titokban tartják. De nem is ez a fontos. Az egész kérdésnek súlyos voltát az a körülmény adja meg. hogy a romániai fascista tagok száma szeíüggésben érintkezést tart Romá­nia minden békétlenkedő elemeivel. A diákmozgalom antiszemi­ta jellege A fascista szervezetben diákok is vannak, de az egyetemi hallgatók­nak meg van a maga külön tömörü­lése és külön lapja, a Caventul stu­­dent esc. Amig a fascismus »elitje« Temesváron és Bukarestben székel, addig az antiszemita diákmozgalom­nak íőszékhelye Jussi, ahol egymást érik a sokszor véres kimenetelű cse­tepaték. A diákmozgalom élén Cuza egyetemi tanár áll, egy fanatikus, szikár, hatvan éves férfiú, aki a na­pokban Nagyváradra és több er­délyi városba szándékozik utazni, hogy híveket toborozzon a numerus nullusnak. A Cuza-elmélet túl van már ugyanis a numerus ciauzuson, ez szerinte nem megoldás. Minden esetre c tömörülés elért már (\nuyit hogy nemcsak egy gyakorlati — törvényben nem létező numerus clauzust teremtett meg, de lehetet­lenné tette, hogy Románia egyetlen egyetemén is a zsidó diákság sza­badon v'esyetJ részt az előállások látogatásában. A fugoszláVIífl románság felszabadítása. A harmadik szervezet a Garda Nationala, amely, mint a romániai Sürü egymásutánban jönnek a hí­rek az egyes, muravidéki parochiák­­ban és gyülekezetekben lezajlott ün­nepélyes, harangszentelési aktusok­ról. Az egyes községek szinte ver­senyeznek abban, hogy a hadbavo­­nult igeharsonákat újakkal pótolják. Valahányszor egy-egy ilyen aktust jelző hir érkezik: békét áhitó lel­künk teljes melegével tesszük fel a kérdést: vájjon a külső aktusok va­lójában a lelkek harmonikus egy­ségének kiíejezői-e? Nem uralko­dik-e közöttünk a vérszagu eszten­dők iájó Mérce? Testvérek va­gyunk-e, itt a Muravidéken, az Ur­ban, szlávok és magyarok, mind azok, akiket a Sors egy tejjel-méz­­zei folyó kánaán lakójává szegzett megértő bajtársak gyanánt élünk-e, egymás mellett, a balsorsban, a nyo­masztó gazdasági viszonyok ezer sebtől vérző tömkelegében? A vezetésünkben illik őszintének lenni. Az egymást követő harangok újabb és újabb zenéje, mintha a lel­kekben fokozódó diszonanciót fe­jezné ki a Muravidéken. És ez külö­nösen aprekmurjei részen tapasz­talható feltűnően. Egy-egy korcsmái verekedés vagy egy egyszerű dal, sőt tovább megyünk: a teljesen ár­tatlan Sportvonatkozúsokban is oly jelenséget észlelünk, amelyek azt mutatják, hogy a háborús esztendők túlzásig fokozott ideológiája s a so­vinizmusa ezer karommal kappadt bele az emberi Ielkekhe. Jóleső érzéssel kell regisztrálnunk azt a tényt, hogy rnedjumurjéban, némi vonatkozásban jobbak a viszo­nyok. Láttunk ott, amit Prekomurjé­­ban nem láthatunk: a saját vámsa színét viselő fontba listáért drukkoló horvátot és magyart, közös gondo­latban a szivük alatt és közös-örö­mök mosolyait arcaikon. Prekomur­­jebari még nem tartunk itt De re­méljük, hogy végre itt is elfog jönni az egymásra utalt emberek termé­szetes lelki-közössége. És az újonnan érkező harangok a jövőben a való­ságnak megfelelően zengik el az Ur figyelmeztető szavait: »Békesség a földön a jóakarata emberek között/« Mindenütt, tehát. Prekomurjéban is! (h.) (A prokmurje: tanítók oyáiáíi). Mait hó 29-én a prekmurjei tanítók MurSka- Soboíában rendes gyűlést tartottak, me­lyen körülbelül kétszázan jelentek meg. , (A kirabolt révéss.) Hettem János ot- I tokai révészt a Dráva parton lévő kuny­hójában alvás közben kirabolták és 2717 dinár készpénzét vitték el. Az ottani csendörség erélyes nyomozást indított a tolvajok kézrckerilése ügyében. (Ki a icctr.y a csárdában?) Makovec 1 Antal és Lázár István bákovcei gazdálko­dók aminap az oltani nagy-vendéglőben ittas állapotban megtámadták DrazS Já­nos földművest és megverték. Drazgot sé­rüléseivel beszállították a murskasobotai közkórházba. A tettesek ellen az eljárást megindították. (Szabályozzák a Mura-folyót.) Mint ér­tesülünk a kormány Klekl József nemzet­gyűlési képviselő intervenciójára : 230.000 f dinárt irányzott elő a Kót és Kobza fcőz-HIREK (Kinevezés.) A ljubljanai állami felsöis­­kolai tanfelügyelőség Csepregj Károly mártonhegyi, Benkvics Iván đekležini, Csirek Drago hos3zanfalusi, Ciló Balzs márkovesi, Beakovies Árpán bagonyai, Benkcvics László ivánci, Bezdán Károly pečaroveii, Porédos István tesanóci, Sö­­men János alsólakosi, Gabere Antal izsa­­kéci. Mfkug Aug. baEonyai, Tömöri Lajos fclsőlendvai, Kolárs Jgtván szerdicai. Zver Mátyás kuzdobljani és Dzsubán József Križevci tanítókat eddigi helyükre, ál­landó beosztással kinevezte. (Áthelyezés.) A Ijubljnai taníelügyelő­­ség Mesnárk József sv. jüriji tanítót, Bel­láiméra helyezte át. (Villám osvüígíiás Hterska-Subotábar».) Mint értesülünk BcnkŐ István gyáros és Hartner Nándor gőzmalom tulajdonos in­dítványára a városi tanács a legutóbb tartott rendkívüli közgyűlésén villanytelep fölállítását határozta el. (ZászHeisislelés.) A bellatincíí -JMari­­jina družba« egyházi zászlóját e hó 7-én fényes egyházi szertartások között fel- 8 ségek határában folyó Mura-medrének ki« szabályozására. A munkálatok a tavasszal kezdődnek meg. (?Gatöisfcola Callatinccn.) Jövfl év ja­nuár 10-én a balíanticei íözőiskola újból megnyílik. Jelentkezni lehat folyó de­­cember Ső-éig ex intézet vezetőségénél, (Elgázolta 22 autó.) Az elmúlt vasár­nap Mursko-Srediäte közelében a Slavonja r. t teherautója egy Mlinarics nevű tanu­lót az kanyarulatnál elgázolta. A szeren­csétlen gyermek még a helyszínen kiszen­vedett. A hatóság a vigyázatlan soííör el­len megindította az eljárást. (Uj Mró.) A ljubljanai tartományi fő­nökség Zsmaj. András gomjabistricai köz­ségi biró helyébe, Jaksics János gazdál­kodót nevezte ki. (SzSrati mulatság Balnja'Lcr.tlaván.) A dolnjalendavaí rokkantegyesület folyó hó 7-én jólsikerült szüreti mulatságot ren­dez. szentelték, Maravidéki Sport. (1,3c Hasena bemutató mérkőzés* 0a-Ikovecen.) Muravidék sportközönsége nagy érdeklődéssel nézett a szeptember 30-da lefolyt hazena meccs elé. Nemcsak Len­­jj da várói utazott nagyon sok sport kedvel® erre a mérkőzésre Cakovecre, de az egész ' Muravidék sportközönsége ott volt. A biró sípjelére 4 óra 15 perckor Cakó- I vec kezd, LSC-én meglátszik a lámpaláz; a második percben CSK Hirschson I. által a második követ. Rövid időn belül egy ^ eléri a vezető gólt, amelyet 2 percre rá újabb goit érnek el szintén Hirschson I« révén. Most ugylátszik, mintha a ven­dégcsapat lámpaláza aláhagyott volna. A i 7-ik percben Teke Ilona a CSK kapuba j dobja a labdát. Cakovec most erős iram­­>ban támad; Hirschson!. kitűnő dobásait ÍEppinger Mucus gyönyörűen védi; 8 perc lefolyása alatt tizenkétszer menti meg a lendavai kaput a goiból. A 15-I5C percbon Cakovecnek sikerült az LŠC há­gójába dobni a labdát; egy perc múlva újra. A félidő 5:l-re zárult Cakovec ja­vára. A második félidőben LŠC már kissé ki­fárad. Elefand B., áohr S. és Révész B. jél játszanak, de ČŠE támadásait ne® tudják megtörni. 15 perc alatt négyszer dob CSK golt. A lendavai csatársort a Sa­ke veri védelem Eőlképtelenné teszi; Stei­ner Rózsi (CSK) kitünően ment. A 17-ik percben Teke Ilonka (LSC) másodszor dobja a Sakoveci kapuba a labdát. — A 20-ík percben Hirschson I, által CŠK Újabb gólhoz jut, majd az utolsó percben a biró Cakovec javára 6-ost Ítél, amelyet védhetellen góllá alakit Hirschson I. át. A mérkőzést 12:2 arányban végződött. Bíró} » Sztrahonya,

Next

/
Thumbnails
Contents