Bácsmegyei Napló, 1923. október (24. évfolyam, 267-297. szám)
1923-10-07 / 273. szám
1923 október 7. 3. oldal Könnyen megtörténhetik! Tnfimovics miaissier nyilatkozatai igézete ieijesiíésétrífl Beogradból jelentik: A nemzetiségi iskolákra vonatkozó németpárti javaslat elvetése a nérnetpárt képvi-s seíői között nagy lehangoltságot kel-1 tett, de azért nem adják tel a har-j cot a szekcióban szenvedett kudarc j után és azt tovább akarják vezetni! a törvényhozó bizottság plénumában j és a parlament ülésein is. A párt j hangulata nem annyira a kormány és a kormánypárt, mint inkább az ellenzék ellen éleződik ki. Ennek az a magyarázata, hogy a kormánnyal folytatott megegyezési tárgyalások során a kormány mereven visszautasított minden olyan kívánságot, a mely törvényhozási utón akart orvo-' solni sérelmeket vagy biztosítani; előnyöket és csak a meglévő törvé-j nyék pártatlan végrehajtására néz-; ve vállalt többé-kevésbé komoly kötelezettséget. Éppen ezért az újabb nemzetiségi középiskolák létesítése, nem is szerepelt a kormány Ígéretei között. Ezenkívül a közoktatásügyi miniszter még augusztusban Ígéretet tett arra nézve, hogy a nemzetiségi iskolákról önálló törvényjavaslatot fog benyújtani, tehát ott még alkalma nyílik a kormánynak a hibát jóvátenni. Ezzel szemben igaz viszont, hogy Teubel javaslatának elutasításakor a miniszter nem ismételte meg múltkori ígéretét. Az ellenzék eljárására azonban semmi mentséget sem talál a németpárt, amely különösen a klerikálisok ellen van elkeseredve, akiknek képviselője, dr. Szusnik, a leger élyesebben exponálta magát a javaslat eüsn. Szusnik dr. egyébként, mikor az ülés után a német-párt képviselői megkérdezték tőié, mért ellenezte a javaslat elioigadását, kijelentette, hogy mintán a javaslat politikai jellegű — véleményé szerint — nem való a középiskolákról szóló törvénytervezetbe. Azt javasolta a német képviselőknek, hogy egy külön nemzetiségi törvénytervezetet nyújtsanak be, amelybe ezt a kérdést is rendezzék — ez esetben a klerikálispárt támogatására számíthatnak. A német képviselők azt felelték erre Szusniknak, hogy milyen támogatást Egy reggel Petriket elvesztettem és csak alkonyaikor találtam meg. Egy olasz tiszti fedezékben ült és fogkrémet evett. Szürke tubusból nyomta a szájába a rózsaszínű pépet — Mit csinálsz te marlia? — kérdeztem nyájasan. — Nagyon finom — mondta. — Olyan mint a fodormenta. Kitünően hüsit. A hátizsákja tele volt már rakva mindenfélével. Az volt a rögeszméje, hogy mindent magával cipelt. Üres üvegeket, fadarabokat képeket, amit talált a falvakban. Mindig azt mondta: — Jól less még nekünk valamire. Kitört belőle a paraszt gyűjtő és spóroló ösztöne. Szívfájdalmai voltak, mert nem engedtem meg. hogy egy ügyes frontkályhát magával cipeljen. Harminchat fokos hőségben. Egy verői tékes augusztusi roham napon Petiik súlyos sebet kapott Odaugrottam hozzá, bekötöztük, elvitték. Borzasitóan sajnálta, hogy ott kellett hagyni Összegyűjtött müveit Az üvegeket, a fadarabokat és a többi limlomot. Egy órán belül én kilenc sebet kaptam. Nem volt ott Petrik. hogy bekötözzön. De egyszer méz láttam sárga kis arcát. serkenő bajuszát és kínai szemeit. Véletlenül közös sanitész autóba kerültünk és az első segélyhelyen Petriket levették, mert nagy vérvesztesége volt. Az orvossal ekkor beszéltem pár szót. azt mondta, hogy a fiú valószínűleg belepusztul. Évekig készültem irni a falujába a nótáriusnak. de csak nem mertem. Féltem a választól. Féltem, hogy a nótárius meg fog fosztani a legszebb illúziómtól, mert én ma is úgy képzelem, hogy Petrik Johan meggyógyult, otthon él boldogan a falujában és eszi a töltött káposztát Kónyával meg a többi földijével együtt. BÁCSMEGYEI NAPLÓ várhatnak a klerikálisoktól a nemzetiségi komplexum tárgyalásakor, ha a legjogosabb részletjavaslatukkal is szembeíordulnak és akkor is ellenséges magatartást tanúsítanak, araikor a nemzetiségek legegyszerűbb követéléséről van szó. A Teubel-féle javaslat elutasítása ügyében munkatársunk rövid beszélgetést folytatott Triíunovics közoktatásügyi miniszterrel, aki kijelentette, hogy Teubel javaslatát a kormánynak el kellett utasítani egyrészt azért, mert a javaslatnak nem volt helye a törvénytervezetben, másrészt mert olyan privilégiumot követel, amihez a nemzetiségeknek nincs joguk. Arra a kérdésre, hogy íentartja-c azt a nyilatkozatát, amely szerint a nemzetiségi iskolákról külön törvényjavaslatot készít, Trifunovics miniszter kijelentette, hogy ez könnyen megtörténhetik, tekintettel arra, hogy a trianoni békeszerződés szerint a nemzetiségeknek joguk van önálló iskolákhoz. A német-párt kritikája a belfigyminiszter rendeletéről Moser János képviselő nyilatkozata Beogradból jelentik: A belügyminiszternek a nacionalista egyesületek egyéni akciói ellen kiadott ren delete amelyet a Bácsmegya Napló pénteki számában közölt — nem érle váratlanul a politikai közvéleményt. Amikor a kormány képviselői röviddel ezelőtt a németpárttal a további parlamenti támogatásról tárgyalásokat folytattak, a németek egyik legfontosabb követelése éppen az volt, hogy a kormány erélyesen lépjen fel a felelőtlen akciók elleti. Hasonló követelést támasztott a kormánytámogatás előfeltételéül a másik parlamenti nemzetiségi csoport, a délszerbiai török párt, a dzsemijet is. A tárgyalások folyamán a kormány Ígéretet is tett arra, hogy megfelelő közrendészeti intézkedésekkel véget vet a felelőtlen elemek garázdálkodásának és helyreállítja a törvényes rend uralmát a nemzetiségek lakta vidékeken. Ennek a kormányigéretnek beváltása Vujicsics miniszter, pénteken kiadott rendelete. A német-párt köreiben a belügyminiszter rendeletéi nem fogadták azonban a legteljesebb megnyugvással, egyrészt azért n-ctn, meri attól tartanak, hogy ez a rendelet is, mint már annyi más, Írott malaszt marad a helyi hatóságok kiskirályai előtt, másrészt pedig: magának a rendeletnek néhány mondatát is — a melyek éle a nemzetiségek ellen irányul — rossz néven veszik a belügyminisztertől. A német-párt ezidőszerinti vezetője, Moser János képviselő, aki dr. Krafft Istvánnak már néhány nap óta tartó betegsége óta a klub irányítását átvette, a nyilvánosság számára a következőket mondotta a rendeletről: — Bármennyire örvendetes dolog számunkra ennek a rendeletnek megjelenése, nem hallgathatom el, hogy különösen a rendelet második részét nagy mtíglUközéssel olvastuk. A rendelet nyilvánvaló célja a nemzetiségi lakosság megvédése a nacionalista szervezetek terrorja eilen és nagyon helyesen kötelességévé teszi a hatóságoknak azt is, hogy maguk járjanak el azok ellen, akik az állam és állam egysége ellen üzelmeket folytatnak. Ahogyan azonban ez a rendelet szövegében kifejezésre jut, az nem is nagyon burkolt megállapítása annak, hogy ilyen áilamjjolícnes üzelmek valóban folynak a nemzetiségi lakosság között. Amennyiben ez a vád a vajdasági, szerémségi vagy szlovéniai nemzetiségekre vonatkozik, azt a leghatározottabban vissza kell utasítanunk. Ezeknek a nemzetiségeknek a lojalitásához semmi szó sem férhet, ennek az áliam megalakulása óta számtalan tantijeiét adták inár. Amellett a rendelkezés formája, még abban a tekinteiben is nagyon elhibázott, hogy utólagosan szinte igazolja a »hazafias felbuzdulásban« ártatlanok ellen elkövetett atrocitásokat, A miniszteri rendelet klbocsájtása különben is csak féleredmény a felelőbe; akciók elleni küzdelemben. Az állandóan felizgatott kedélyek megnyugvása nein a rendelet kibocsájtásánál, hanem majd csak akkor fog megkezdődni, ha a legközelebbi kilengés tetteseit a hatóságok kezén fogjuk látni és azok elérik törvényes büntetésüket Hétfon mutatkozik fee az nj német kormány a birodalmi gyűlésen „Nagy koalíció“ alapján alakították meg az uj kabinetet Berlinből jelentik: Az uj kormány megalakulására vonatkozó tárgyalások még nem vezettek eredményhez. A munkaidő kérdésére is kiterjedő felhaallmazási törvényjavaslat még mindig elháríthatatlannak látszó akadály gyanánt tornyosul a német néppárt és a szociáldemokraták közötti megegyezés elé. Egyidejűleg a német nemzeti párt és a német nehézipar folytatja akcióját a nagykoalíció alakulása ellen. Közben a demokraták azt a közvetítő javaslatot tették, hogy valamennyi pártból alakított bizottság üljön össze, amely a munkaidő kérdésével foglalkozzék. Ez a bizottság szakértők részvételével össze is fog ülni. A centrum, a demokrata párt és a szociáldemokrata párt e bizottságba képviselőkul munkásokat küldött ki, míg a német néppárt nagyiparosokat delegált a bizottságba. Az a javaslat is fölmerült, hogy csupán ideiglenes Stresemann-kormány alakuljon, amely hétfőn bemutatkoznék a birodalmi gyűlésen. Összekovácsolják a „nagykoalíciói“ Berlinből jelentik: Az uj német körnél. A Temps szerint a Franciaországnak és a szövetségeseknek kötelessége Németország felől fenyegető veszed!«* lemmel szemben érdekeiket közösen megvédelroezni. A helyzet túlságosa» veszedelmes, a német militaristák készülődnek. A Matin szerint Franciaország mindenképen megakadályozza azt,' hogy az esetleges zavar a megszállott ierü! etekre is átcsapjon. Megalakult a birodalmi kormány Berlinből jelentik: A birodalmi kormány megalakult. A kormány tagjai a következők: kancellár és külügyminiszter Stresemann, újjáépítési miniszter: Schmidt, belügyminiszter Sollmann, pénzügyminiszter Luther, gazdasági és munkaügyi miniszter Brau, igazságügyi Badruch, honvédelmi: Gessler, posíaíigy fiöffe, közieketíésügy öser, megszállt területek minisztere Fuchs. A politikai körök az uj kormány helyzetét bizonytalannak tartják. Az a vélemény, hogy a kormány n$m kapja meg a többséget, annak ellenére, hogy Stresemannak sikerült a szociáldemokratákkal kompromiszszűntos megegyezést létesíteni, a melys zerint a szociáldemokraták a szociálpolitikai rendeletek előkésziíését végző bizottságba meg.elelő számú megbízottat küldhetnek ki. latok befejezése küszöbön áll. A német néppárt hozzájárult ahhoz, hogy az uj kormányt a nagykoalíció alapján alakítsák meg. A párt e hozzájárulás főitételéül kikötötte, hogy a szociáldemokraták elfogadják a fölhatalmazást törvényjavaslat ügyében azt a kompromisszumos megoldást, amelyet még a régi kormány javasolt. A szociáldemokraták elfogadták a föltételt, de kikötötték, hogy a birodalmi munkaügyi minisztériumban egy szociáldemokrata pártállásu államtitkár foglaljon helyet, aki a fölhatalmazási törvény alapján teendő szociálpolitikai természetű inézkedéseket. A birodalmi gyűlést hétfőn délre hivták össze. Ezen az ülésen mutatkozik be a második Stresemann-kabinet, mely a régitői abban különbözik, hogy kivált belőle Hilferding pénzügyminiszter és Raumer gazdaságügyi miniszter. Franciaország interveniálni fog Ebert elnöknél Párisból jelentik: A iapok értesülése szerint a francia kormány elhatározta, hogy ha Németországban a helyzet a legrövidebb időn belül nem tisztázódik* mány megalakítására vonatkozó munká- interveniálni fog Ebert birodalmi einök-Nem lehet irigyelni a franciákat a Rulsr-vidéki győzelemért Az angol külügyminiszter Lloyd George külpolitikája elten Londonból jelentik: Lord Curzon külügyminiszter az angol birodalmi értekezlet pénteki ülésén nagyszabású beszédet mondott, amelyben Angliának 1921 óta követett külpolitikáját ismertette. Lord Curzon a nélkül, hogy. egyetlenegyszer is említette volna Lloyd George nevét, beszéde egész folyamán igyekezett kimutatni azoknak a vádaknak az alaptalanságát,mely eken a fzormánynak az elmúlt évek folyamán állítólag elkövetett hibái miatt főképpen a volt miniszterelnök hangoztatott. ' A beszéd a domíniumok képviselői és az egész világ előtt annak igazolására törekedett, hogy a kormány eljárása csupán öröksége volt a hatalom előző tulajdonosaitól. Ők voltak azok. akik Görögországot romlásba kergették, ők voltak azok, alak 1919-ben Törökországra olyan békét kén\yszeritettek, amelyet a török nép nem tudott elviselni és amely az egész mohamedán világot felbőszítette Anglia ellen. Lord Curzon beszédének második része, amely a nagy európai kérdésekkel foglalkozott, ismét egy Lloyd George ellen intézett heves támadással kezdődött. A szövetségeseknek sikerült Németországra egy 132 milliárd aranymárkát tevő jóvátétel! tartozást rákényszeríteni. Ez az összeg. — jegyezte meg lord Curzon irónikusan — amelyet bizonyos körökben úgyszólván szentnek és sértheteilennek tartanak, a valóságban semmiféle arányban sem áll Németország tényleges teljesítőképességével és amelyhez úgy jutottak el, hogy valamennyi jóvátétel! igényt fölületesen összefoglaltak. Ezt az összeget, amelyről mindenki tudja, hogy teljesen lehetetlen nagyságú és egyetlen okos ember sem várja, hogy Németország teljes terjedelmében megfizetheti: csak valamennyi nagyhatalom hozzájárulásával változtathatják meg. Lord Curzon beszédét a következő szavakkal fejezte be: — Nem irigyeljük francia szövetségeseinket a győzelemért, ha ez egyáltalán győzelemről nevezhető
