Bácsmegyei Napló, 1923. október (24. évfolyam, 267-297. szám)

1923-10-07 / 273. szám

2. olđsl. BACSMÉGYEí NAPLÓ 1S25 október 6. A B0VÍSZ8CÜ kereskedőknek tilos irosz százaléknál nagyobb haszEoi számítani Novisadról jelentik, hogy a novi­­sadi rendőrségen, űnyiafscs Radilo dr. főkapitány-helyettes rendeletet adott ki, hogy a kereskedők az á^uk eladásánál 20 százaiéknél nagyobb hasznot nem számíthatnak. A ren­delet szerint a rendőrségnek joga van a kereskedők számláit és kalku­lációját ebből a szempontból íekil­­,vizsgálni s ha megállapítják, hogy árdrágítás forog fenn, az illető ke­reskedőt azonnal előállítják a járás­bírósághoz, súlyosabb esetben pedig rögtön le is tartóztatják. A rendelet a kereskedők körében nagy izgalmat kelttt, mert nem tud­ták. hogy miképp és hogyan fogják a 20 százalékot számítani és féltek, hogy fölösleges zaklatásnak lesznek kitéve. Ezek az aggodalmak arra in­dították a novisadi Lloyd-egyesüle­tet, valamint a Kereskedelmi Kama­rát. hogy közösen küldöttségileg ke­resték föl Marcinkovics Imredr.pol­­gármester-helyettest, ahol panaszt tettek a rendelet kiadása ellen. Elő­adták, hogy a rendőrség túlmegy a törvény jogkörén, mikor az árakat szabályozni akarja, kérték tehát a polgármester védelmét a legális ke­reskedelem érdekében. A polgár­mester-helyettes a kérés értelmében a rendelet végrehajtását szombatig felfüggesztette. Szombaton délelőtt a városi tanács foglalkozott a ren­delettel és azt teljes egészében fen­­tartotta. Marcinkovics Imre dr. polgárines­­ter-hc!yettes a rendeletről a követ­kezőket mondotta a Bácsmcgyei Napló tudósítójának: — A rendőrség rendeletét minden­ben helytállónak találtuk és az ár­drágítást a törvény keretén belül igyekszünk letörni, mert Novisad és más városok között aránytalan nagy árkülönbözetek vannak. így például Ljubljanában egy öltözet ruha ára 2500 dinár, míg Novisadon ugyanaz a ruha 5000 dinárba kerül. Gondo­san vigyázni fogunk arra, hogy a kereskedők fölösleges zaklatásnak ne legyenek kitéve. A kereskedők ellen csak akkor fogunk eljárni, ha feljelentés érkezik vagy pedig ha iSCTtffe-:.vM Mas; egyeseknél abnormis árdrágítást fo­gunk tapasztalni. — A város által régebben válasz­tott drágasági bizottság, amely ed­dig még nem kezdte meg működé­sét, most működésbe fog lépni. Az árdrágitási ügyeket át fogjuk tenni a járásbírósághoz, amely a törvény értelmében hivatott arra, hogy ezek­ben az ügyekben ítélkezzen. Értesülésünk szerint Gnyiakics dr. főkapitány-helyettes egy bizottság­gal hétfőn kezdi felülvizsgálni a ke­reskedőket. hogy megállapítsa, hogy nem számítanak-e tulmagas hasz­not. Hogy ezeket az árdrágitási ügyeket miként fogja elintézni a já-Irásbíróság, az a novisadi jogász­körök előtt rejtély, mert a novisadi járásbíróságon Összesen egy járás­­birö működik, aki a peres és peren­­, kívüli ügyeket se tudja letárgyalni ?és elintézni, az elintézetlen ügyek {százával feküsznek az asztalán. A I városnál azt mondották, hogy ha s(z ügyeket a járásbíróság nem tudja (elintézni, akkor a város az igazság- I ü&ymisiisztertől kérni fogja, hogy a ■járásbírósághoz bírákat rendeljenek s ki. Kevés a kilátás azonban arra, : hogy kap is, mert már a törvény­­; széki elnök is kért bírákat, de mind­­. máig minden sürgetés dacára sem -kapott. jis. azonban ebben a kérdésben érte­sülésünk szerint nem várható ezút­tal még döntés, mert a radikálisok be akarják, várni a bunyevác-sokác­­pdrt sombori kongresszusának ered­­jmenyeit. Az esetben, ha a bunyevá­­cok elvileg a kormánnyal való meg­egyezés mellett döntenek, a radiká­­llspárt legközelebb szélesebbkörü kerületi értekezletet hívna össze, hogy a bunyevácok követeléseivel szemben álláspontját körvonal ózza. A radikálispárt mai állásfoglalása mellett mindenesetre nagyon bizony­­talminak látszik, hogy a megegye­zés a bmycvdcokkal létrejön, bár a kormány ezt a helyi radikális párt­­szervezet ellenére is sürgeti Konferenciák e&pja A radikálisok Szuboiicán, a knnyevác-sokác-párl Somborban tart párt&iekezleiet — Ä kormá&yfáiuogatás kérdésében s a bttnyevácokaak nyujfaadé engedmények felett fognak doatenjs A radikálispártban kirobbant elé­gedetlenség, amely a Párt értekez­letén fog kifejezésre üutnl. élénken foglalkoztatja a suboticai politikai pártokat. Rengeteg kombináció szü­letett arra vonatkozólag, hogy a su­boticai radikálispárt válságának mi­lyen megoldása várható. De csak I találgatni lehet addig, amíg a subo­­*ticai pártvezetőség: a beográdi kikül­döttekkel nem tisztázza az ellentéte­ket. Ez pedig a vasárnapi értekez­leten fog megtörténni. Jól informált helyen rámutatnak: arra. hogy a radikálispárt válságá­val szoros kapcsolatban van a bu­­. nyevác-sokácpárt szombaton meg­kezdett sombori kongresszusa. Az ellentétek és a suboticai radikális pártszervezet egész elégedetlensége — mint azt már megírtuk — onnan indult ki, hogy a kormány a suboti­­, cai pártvezetőség tudta nélkül tár­­f'gyalásokat kezdett a bunyevác-so í kácpárt vezetőivel. A radikálispárt ■ezt a mellőzést és a Janjics minisz­ter suboticai látogatása alkalmával a pártot ért sérelmeket azonban el tudná nézni abban az esetben, ha nem vezetnének megegyezésre a i buiiyevácokkal folytatott tdrgyalá­­[ sok. Minden akörül forog ugyanis, hogy a radikálisok nem hajlandók \ lemondani a bunyevácok által köve­telt közigazgatási vezető állásokról *és az esetben, ha a bunyevácok to-Petrik írta : Stella Adorján _ Ezen a napon a vörös Kónya, aki már Hat hónapja működött mellettem mint »puccer«, bejelentette, hogy szabadság­ra megy. Vékony, szeplős értelmes fiú volt, ő tudott a zugban magyarul is azonkívül nagyszerűen értett ahhoz, ho­gyan kell a lisztből tojás nélkül tojá­sosgaluskát főzni. Ez a két nagy elő­nye, a nyelvtudása és a gasztrotechni­­kai ismerete emelték abba a magas ál­lásba, amelyet elfoglalt, puccer lehetett a kadét ur mellett Megette a maradék kenyeremet, megitta a rummomat, el­szívta a cigarettáimat és vitte a cók­­mókomat Vilnától Dcberdőig. Pedig ez a két szimpatikus hely már akkor nem volt közel egymáshoz. Aztán megfőzte j rendszeresen a tojásos galuskát, lű mosta a fehérneműmet, ha volt viz és volt fehérnemű és stréberkedett hat hó­napig azért a kis szabadságért Most aztán megkapta. Benne volt a parancs­ba. — Jól van Kónya — mondtam a fel­­lebvalók számára előirt jóindulatú gőg­gel — csak menj. de gondoskodj, hogy egy ember a szakaszból helyettesítsen, míg oda jársz. Érted? — Precsepnt — mondta Kónya, ami románul annyit jelent, hogy megértette: Délután aztán megérkezett a helyettes. Teljes felszereléssel állított be a kis ka­­vernámba és előírás szerűen köszönt a fegyveréveb — Herr kadét smeldige horzám Infan­­teriszt Johan Petrik als stellveríréter! Ropogtatta a német szavakat. Külö­nösen a stellvertretíert húzta alá. Ha­son tetszhetett neki ez a szó, amit a parancsokból ismert, amelyekben közöl­ték a legénységgel, hogy valamelyik vábbra is ellenzékben maradnának, az egész afférnak, amely Janjics miniszter suboticai látogatásából származott, nem volna komolyabb következménye. A bunyevác-sokácpárt állásfogla­lása pedig most alakul ki a sombort kongresszuson, vagy legalább is kö­zelebb kerül a régóta húzódó kérdés fa végleges állásfoglaláshoz. A btt­­nyevác-párt subotrcaj vezetősége — mint arról már beszámoltunk - többször foglalkozott már a kor mány támogatás kérdésével, azonban —^ főképp a pártban megosztó véle mények miatt — eddig rtem sikerült határozni erről a pártra nézve nagy­­fontosságú kérdésről. Ezért hívták most össze a párt kerületi szerveze­teit és valamennyi bizalmiiérfiát {■kongresszusra Somborba, hogy ott [a párt jövendő politikai orientáció- I iáról határozzanak. A kongresszus következtében radikálispárt vasárnapi értekezlete vészit jelentőségéből. A Beogradból i kiküldött radikálispárti politikusok jegyrésze már szombaton megérke­­ízett Subotieára, a többiek pedig va­­í sárnap érkeznek meg és vasárnap í délután tartják meg az értekezletet, E amely a félreértéseket van hi­vatva tisztázni. A radikálispárt helyi szervezetének egyéb sérelmein kí­vül szóba fog kerülni ez alkalomma. «a bunyevácokkal folytatott kérdése fontos pontot ez vagy az a generális töl-, tötte be »als Stellvertreter«. Johan Pet-a rik halálos komolysággal vette a helyet­tesítést. — Mióta vagy a zugomban? — Két hete.-- ütközetben voltál már?, Megsértődött: — Együtt voltunk vasárnap. •— Hány éves vagy? — Tizenkilenc. — Voltál már puccer? — Még nem. — Milyen nyelvet tudsz? — Csak románul és egy kicsit németül. — MI az a kicsi? — Herr Icádét ismeldige h'orzam In­fanterist Petrik als stellvertéter. — Na ez nem sok. Mikor tanultad? — Tegnap tanított meg a Kónya, hogy tudjak leientkezni. Földim a Kónya, az­ért lettem én a puccer. — Tojásos galuskát tudsz csinálni? — Nem. Mentegetőzve tette hozzá: — Otthon mindig az anyám csinálta. — Él az anyád? — Él. az Isten tartsa meg. — Mát az apád? — ö meghalt, az Isten nyugosztalja. — Szeretőd van? — Nincs, hálistennek. — Na jól van Petrik, rakd le a hol­midat. Mert hogy eddig teljes felszerelésben állt előttem, hantákban, puskával a vál­lán. nagy borjúval a hátán, az csak ter­­jmészetes. Lerakott mindent szépen a sarokba és minden átmenet nélkül el­kezdte törülhetni a falon himbálózó saj­kámat. Ezt a túlságos buzgalmat hono­rálni akartam valamivel és igy szoítam: — Na Petrik holnaptól kezdve min­dig kiveszed az én rummomat és a ci­garettáimat. Az a tied lesz. Én nem ■nmrrnj «»'■' aamax­fogoti a szuSjoiicai rendőrség A suboticai rendőrség szombatom délelőtt letartóztatta Ro gulya Gyula I fogjaikozásnéíküli egyént, aki a csa­lásnak nem mindennapi formáját ta­lálta ki. Rogulya ugyanis néhány héttel f ezelőtt megismerkedett a zagrebi Minimax részvénytársaság egyik el­­bocsájtoít alkalmazottjával, akitől elcsalta Igazolványát Ezzel az iga­zolvánnyal felkereste mindazon üz­leteket, ahoi a zagrebi cég Minimax­­jait árulták és kijelentette, a gyái5 részéről oly megbízása van, hogy , a rossz Mkirmaxokat kijavítsa, így [több Minimaxot szedett össze, ame­lyeket ismét átfestett és mind RS [tartályokat eladta. A festés alkalmá­val átfestette a tartályokon áil<5 .gyári védjegyet is és amikor kér de* (zősködtek a védjegy után, azt vála­szolta. hogy az csupán luxus, ami [után luxusadót is kell fizetni, ezért a védjegynélküli tartályok olcsób­bak. Sikerült túladnia egy csomó hasznavehetetlen minirnaxon. A mt­­nirnaxo.k használhatatlanságáról ér­tesítették zagrebi gyár igazgatósá­gát, ahol vizsgálatot indítottak, majd 1 pedig, amikor megállapították a tör­ténteket. feljelentést tettek a rendőr­ségen a csaló ellen. A suboticai 2 rendőrség több napi nyomozás után 'elfogta Rogulyát, aki kihallgatása alkalmával beismerte csalásait. \ A rendőrség a nyomozás befeje­zése után átadja a suboticai ügyész­­; ségnek. iszom és nem dohányzom. A kis legényke sunyin elmosolyodott — Tudom. Mondta a Kónya. Földin,. Már az első napon nagyon jó barátok lettünk. Este »inkognitóban« bementem a szakaszba az emberekhez. Hcverésztek a sötétben és mesékkel traktálták egy­mást. Petrik volt a vezérszónok. vsak az othoni dolgokról beszéltek, eldugott kis erdélyi falvakról, amelyek nincsenek is rajta a térképen. Javarészük fiatal ember volt, de sohse beszéltek a nők­ről. mint mi fiatal tisztek és önkéntesek. Csak ételekről ábrándoztak. Éppen Ni­­kólái, a cigányfreiter vitte a szót. — Aztán azt mondom az asszonynak, most itthon vagyok szabadságon, elő azzal a töltött káposztával. Csak töltött káposztát fogok enni 14 napig. — Este jobb a turós-puliszka — vélte egy ellenzéki hang a sarokból. Lehurrogták. Az egész szakasz a töl­töttkáposzta mellett szavazott. Petrik azt mondta, hogy ő rövidesen bemegy Triesztbe a »donimt kadéttal« és ott toi­­töttkáposztát fog enni. Egy óráig hen­cegett azzal, hogy én milyen jó ember vagyok. Mikor bejött hozzám lefeküdni és nagy szuszogva lehúzta a csizmámat, meg­kérdeztem tőle: —■ Miért mondtad te, hogy Triesztbe megyünk töltött káposztát enni? — A Kónya mondta, hogy minden hó­napban tetszik Triesztbe menni. Földim nekem___ Másnap Petrik levizsgázó*!. A sza­kácsnál megelőzte a tisztek szolgáit és elfogta a legjobb falatokat. Ezen a puc­cerok összepofozkodtak. Éppen arra jött a kapitány. Aznap roszkedvü volt, hat­szor egymásután vertem meg sakkban. Látta, hogy a szolgákkal egy ismeret­len baka pofozkodik. —* Ki vary te? — kérdezte tőle. Petrjk önérzettel felelte: —- fin vagyok a kadét ur tisztiszolgája. A kapitány erre szó nélkül adott neki egy pofont. Mikor látta, hogy a fiú csői dálkozik. akkor aztán atyai uaiigou meg­magyarázta: — Te nem vagy tisztiszolga, mert az csak hadnagynak jár, puccer se vagy, mert az csak zászlósnak jár, a te gaz* dád pedig közönséges kadettaspirant. .. Petrik szepegve kérdezte: — Hát akkor mi vagyok én? — Mi vagy?! Egy ember vagy a sza­kaszból, aki segít a kadét urnák. Szomorúan mesélte el nekem a törtéi netet. — Nem baj, — vigasztalt aztán — le* hét, hogy a kadét ur hamarabb lesz őr­nagy mint a kapitány ur s akkor mez* pofozza a kapitány ur tisztiszoigáját-Mondtam Petiiknek, hogy ezt a szíves­séget előbb is megtehetem neki, a kapi­tány ur biztosan hálás lesz érte. Majd igy szóltam: Ha őrnagy leszek, belö’ed rögtön káplárt csinálok, ügy mész haza a fa­ludba. Két csillaggal és portopével. A Kónya nagyot fog neked szalutálni.... Petrik lemondóan legyintett: — Nem akarok én káplár lenni, csak puccer.... De állandó puccer, nem pe­dig Kónya helyettese___ Megígértem. így is történt. Kónya be* rukkolt, de az állását nem kapta visz­­sza. Végkielégítésül előléptettük frelter­­nek. Petiik aztán végleg nálam maradt Megkezdődtek a nagy csaták. Éjjel-nap­pal ágyuztak az olaszok nyolcvan óráig, A jelentések úgy hívták, hogy »II. Ison­zó csata«. Petrik azt mondta: itt a világ vége. A bakák már nem töltött káposz­táról álmodoztak a fülledt kavernában, hanem a csendes, finom orosz frontról, ahonnan eljöttünk egy szép májusi na­pon. Megkezdődött az előnvomulás is.

Next

/
Thumbnails
Contents