Bácsmegyei Napló, 1923. október (24. évfolyam, 267-297. szám)

1923-10-07 / 273. szám

Cimepi szám — 28 ©Mai — Ans: 2 dkár XXIV. évfolyam Suboiica, VASARNAP, 1923 október 7. 273» szám liegjeiecik uiicden reggel, ünnep utón és hétfőn délbau TELEFON SZÁKI» Kiadóhivatal 8-58, Szerkesztősét; 5-10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár SZEKhESZlÖSEG« Kralja Aiexantír®-ulica 4 szúa alatt KiadéhiTatali Kralja Alesandra-nlica 1 (l.ei’jach-palota) Variációk egy orosz közmondás feleit Gogoly valamelyik írásában idézi ezt az orosz közmondást: Addig szeress, uram, amíg piszkos vagyok, mert ha egyszer tiszta leszek, min­denki fog szeretni. A jogaiból kitudott magyarság látván a pártok vetélkedését, az egymást tetéző ígéreteket, melyek azon nyomban tagadássá és visz­­szautasiíássá válnak, amint elér­kezik beváltásénak ideje, az orosz paraszt szavaival szól a politikai pártokhoz : addig szeressetek ben­nünket, amíg jogtalanok vagyunk, mert ha egyszer lesz választói jo­gunk, mindenki fog szeretni. Az a tragikus játék, ami most a nemzetiségi iskolák körül a nemzetgyűlés bizottsága előtt le­játszódott, keserűen indokolttá te­szi ezt a sóhajtást. Még nern fe­lejtettük el azokat az Ígéreteket, amikkel —- választások előtt — a véletlenül választójoghoz jutott magyar választókat magukhoz igyekeztek csalogatni a hatalom «irzv. II-gyerfvölgyön lakodalom volt akkor az ígéretekben, rágal­mazónak kiáltották ki azt, aki eb­ben a lakodalmas hangulatban az ígéretek teljesitetienségének nagypéntekjére figyelmeztette a könnyen táncba vitt magyarokat. Amint felsőbb hatósági utasítá­sok, miniszteri rendeletek alá te­mették azt az alig-alig rőfnyi en­gedékenységet, amit a magyar iskolák száméra meghagytak, ed­dig legalább az a hazug illúziónk, csalfa reményünk volt meg, hogy végtére is minden adminisztratív intézkedést nem irányíthatnak s nem ellenőrizhetnek politikusok. Majd ha a kérdés megérik a tör­vényhozási megoldásra, majd ak­kor fogjuk látni azoknak az Ígé­reteknek kötelező voltét, amit az ellenszolgáltatást kérő és elnyerő férfiak súlyos és elmagyarázha­­tatlan kötelezettségként vállaltak magukra. a íme elérkezett ennek is az ideje s ime, a múltra nézve okulást, a jövőre nézve irányítást nyerhet­nek azok a magyarok, akik sza­vazatukkal támogatták a mandá tumhoz a magyar iskolák meg­fojtok. A nemzetgyűlés iskolai bizottságának radikális és demok­rata tagjai nemcsak hogy nem szavazták a nemzetiségi közép­iskolákat, de még az ellen is til­takoztak, hogy ezt a nemzetrontó kérdést szavazásra tegyék föl. A legyőzőknek mindig jobb az emlékező tehetsége, mint a győ­zőnek. Jól tudjuk, hogy a szava zásnak ez az eredménye szembe­fordul az alkotmánnyal is, mely megengedi, hogy a nemzetiségek saját anyanyelvűkén tanító kö­zépiskolákat állíthassanak föl. Jói tudjuk, hogy a kisebbségek vé­delméről szóló nemzetközi szer­ződés rendelkezései sem egyez­tethetők össze ennek a ha­tározatnak tartalmával. Jól tudjuk azt is, hogy azok, akik a nemze­tiségektől megtagadják az iskolá­kat, azt hirdetik, hogy az 5 nem­zetiségi politikájuk utjai a türelem emberiesség, demokrácia és fel­­vilégosultság szabja meg s hogy a volt magyar uralom nemzetiségi politikájának legfőbb eszköze az erőszak és az elnyomás volt — de az erőszakos és elnyomó ma­gyar nemzetiségi politika uralma a’a.t Újvidéken volt szerb közép­iskola és Zomborban szerb tanító képző, rr.ig a demokrácia és tü­­relmesség politikájának uralma alatt nem nyílhattak meg már az idén a nuviszadi és sombori gim­názium magyar osztályai s ezzel szemben csak ez a bizottsági ha­tározat született meg. Miután e tényekben nem tévedünk, lehet­ségesnek kell tartanunk, hogy tévedünk az értelmezésben. Lehet telán, hogy az a politika, mely a nemzetiségi iskolákat bezárja, az egyenlőség és demokrácia politi­kája s az iskolákat engedélyező politika az erőszak és elnyomás rendszerének megnyilatkozásai voltak. Lehet, hogy mi tévedünk, de a tények nem tévednek s ezek a tények fognak még akkor is beszélni, amikor mi berekedlünk a sérelmeknek és érveknek meg­ismétlésében. Egyszer volt Budán kutyavásár, egyszer vesztegette el hiszékenyen botorul és tudatlanul a magyarság a választó jogában rejlő nagy ere­jét. A magyarság nem juthat szó­hoz a törvényhozásban; szinte Így több ideje marad ahhoz, hogy figyeljen, lásson és emlékez­zék. S legyen igaza az orosz paraszt bölcseségének : aki nem szereit:: őt jogtalanul, ne is szerethesse akkor se, ha lesz joga. Tárgyalások konaáayképes elles Mokk alakításáról Davidovics közvetít Protics és Pribibecsevics között A parlament szombati ülése Beogradból jelentik: Az ellen­zéki koalíció megalakítására to­vább folynak az előmunkálatok és mint jól informált politikai kö­rökben tudják, a demokrata-párt elnöke, Davidovics Ljuba fáradozik a kormányképes ellenzéki blokk meg­alakításán. Az ellenzéki blokk — a tervek szerint — magában fog­lalná valamennyi ellenzéki pártot, igy a centralista demokratákat, e föderalista pártokat, sőt a nemze­tiségi csoportokat is. Davidovics maga kísérletezik hir szerint Pro­xies és Pribicsevics összebékitésén. Protics közreműködése azért fon­tos, mert az ő részvételében a föderalista pártok komoly garan­ciát látnak ; Pribicsevics kihagyá­sáról viszont azért nem lehet szó, mert ez a demokratapártot szakí­taná ketté. Az ellenzéki-blokk megteremté­sére most különösen alkalmas a helyzet, mert a Radics-páríi kép­viselők akcióbaiépése esetén — amit Pribicsevics, mint a centra­lista-politika győzelmét könyvel­hetne el — meg volna Pribicse­­vicsnek az erkölcsi alapja ahhoz, hogy eddigi intranzigens politiká­ját feladja. A klerikálisok a Protics-Pribi­­csevics kombinációt állítólag szí­vesen fogadnák és Korosec szlo­véniai utazása hir szerint ezzel függ össze. A parlamenti ülésszak megnyi­tásán azok a Radics-párti képvi selök fognak résztvenni, akiknek mandátuma nincsen megtámadva. Az ellenzéki pártok együttműkö­désük alapjául előzetesen közös munkaprogrammban állapodnak meg, amelynek alapján a kor­mányzást átvehetik. E tervek sze­rint Rsdics-párti erősítésekkel és esetleg a törökök és a német-párt bevonásával már az uj parlamenti elnökség megválasztásában egy­séges listával venne részt az el­lenzék és igy a parlament elnök­ségét és a bizottságokat is kizáró- j lag ellenzéki politikusokból válasz- \ tanúk meg. A kormány leszava­zása a kabinet bukását eredmé­nyezné, aminek megtörténte után az ellenzék ugyancsak munkakor­mány megalakításéra kapna a ki­rálytól megbízást és a mostani parlamenttel, választások nélkül folytatná működését. Az ellenzéki megegyezésnek elvi és gyakorlati bázisáról már titokban élénk tárgyalások foly­nak az ellenzéki pártok vezérei között. A tanácskozások alapját a közigazgatás alapos reorganizá­ciója, a korrupció letörése és a tartományi beosztás végrehajtá­sának felfüggesztése képezi. Az ellenzéki akció megvalósulása legnagyobbrészt a Radics párt magatartásán múlik, a terv azon­ban egyelőre még csak kulisszák mögötti tárgyalások stádiumában van. A beogrodi sajtó még nern is foglalkozott ezzel a kombiná­cióval, e zagrebi blokkista Lapok­ban azonban már néhány ksebb cikk jelent meg, amelyek sejttetik hogy ilyen tárgyalások már való-; ban folynak. Ha ez a terv meg­valósul, úgy a kormány — a, melynek helyzete anélkül is meg­lehetősen labilis — a parlament­ben hamarosan kisebbségben ma­rad és kénytelen lesz helyét az ellenzéknek átengedni. A demokraták az arany valuta bevezetését követelik A parlament szombati ülésén, amelyet fél tizkor nyitott meg Jovanovics Ljuba elnök, folytatták az illeték-törvény vitáját. Az elnök napirend előtt Davl• dovics Ljuba kérdésére válaszolt, hogy miért nem vette tárgyalás alá n parlamenti bizottság azt a javaslatot, amely Mistes és Putnik vajdák érdemeinek elismeréséről szól. Bejelentette, hogy ő felhívta a bizottságot, kezdje meg mun­káját. Davidovics válaszában hang­súlyozta, hogy még júniusban beterjesztette a javaslatot, a kor­mány-többség azonban szándé­kosan halasztja a javaslat tárgya­lását. Milaáitwvics Zsarko a bi­zottság elnöke felszólalásában el­mondotta, hogy ő köte'ességsze­­rüen értesítette a miniszterelnö­köt Davidovics indítványáról, aki annak idején közölte vele, hogy maga is dolgozott ki javaslatot. A tárgyalást a miniszterelnök ja­vaslata miatt halasztották el. — Tiltakozott oz ellen, mintha őt személyes animozités vezetné Mi­­sics vajda családja iránt. Ezután áttértek a napirend tár­gyalására. Kodes radikális képvi­selő védelmébe vette a javasla­tot. Utána Szávics demokrata hosz­­szasan kritizálta a kormány pénz­ügyi politikáját és azt ajánlotta, hOi-y térjenek át az aranyvalutára. Hibásnak tartja a kormány dinár­­javitási politikáját és ezzel kap­csolatban élesen támadta a pénz­ügyminisztert. Beszédére SztojC- dinovics pénzügyminiszter vála­szolt és a dinár értékének javítá­sával kapcsolatban figyelmébe afániotía Szávics képviselőnek a tőzsdei jelentéseket. Kijelentette, hogy a mai idő nem alkalmas arra, hogy aranyvaiutára térjenek át, mert ezáltal a dinár értékét hat centimesre stabilizálnák. Sztojadinovics beszéde után nz elnök bezárta az ülést és a vita folytatását hétfőn délelőttre tűzte ki. Minisztertanács A minisztertanács szombaton délután hat órától este kilencig ülést tartott, amelyen különböző resszort-kérdések kerültek tárgya­lás alá. A belügyminiszter jelen­tést tett ez újabban érkezett bol­gár emigránsokról. A kormány felhatalmazta a belügyminisztert, hegy saját hatáskörében tegyen intézkedéseket az emigránsok elhe­lyezésére vonatkozólag. Ezután a belügyminiszter beszámolt az ujtarl. tományi beosztás végrehajtésáór-

Next

/
Thumbnails
Contents