Bácsmegyei Napló, 1923. október (24. évfolyam, 267-297. szám)

1923-10-31 / 297. szám

2. oldal, BACSMEGYEI NAPLÓ 1023 október 31 Iskolai poliklinikák Az iskolák és iskolás gyerekek egészségügyi ellenérzése Becgraclból jelentik: A közegészség­ügyi miniszter elhatározta, hogy a jö­vőben nagyobb gondot fordít az isko­lás gyerekek egészségi állapotára. A kormány — fölismerve a kérdés nagy horderejét — elhatározta, hogy az országban gyerek-políkiinikákat állít föl, amelyek a szociális és higiénikus gyerekgondozást fogják végezni. Beogradban két ilyen gyerek-po’ikli­­nika lesz. Zagrebban, Osijcken, Ljublja­nában, Splitben, Misben, Skopljéban és — a Vajdaság részére — egyelőre No­­viszadon. A paliklinikákat az iskolák udvarán fogják fölállítani és erre a célra a Né­metországból jött jóvátételi barakkokat használják. Novisadon két ilyen barakkot állíta­nak fel az iskolákban. Ezekben a barakkokban külön kine­vezett iskolai orvosok fognak szolgála­tot teljesíteni. A jövő évben Noviszad után a Vaj­daság más nagyobb városaiban is fog­nak gyerek-poliklinikákat felállítani, első sorban Szuboticán. sadi kereskedelmi és iparkamarai1 j titkár ismertette a Vajdaság keres­kedelmét és iparát. Este 8 órakor a jugoszláv kereskedelmi kamara ban­kettet rendezett a Majestić szálló­ban. amelyen több felköszöntő hang­zott el. Vasárnap délelőtt a szalonikii szerb templomban rendezett misén vettek részt a kirándulók. Ezután meglátogatták a szalonikii katonai temetőben nyugvó 1800 szerb katona sirját a suboticai Lloyd tagjai. A te­metőben gyászistentisztelet kereté­ben Miladinovics Milivoj dr. és Szta­­nojev'ics főkonzul mondott emlékbe­szédet, majd megkoszorúzták az el­esett harcosok sirját. A koszorút Damjanovics Dimitrije alezredes, Damjanovfcs Miloszláv tábornok su­boticai helyőrségi parancsnok fivé­rének síremlékére helyezték. A vasárnapi nap folyamán a subo­ticai kirándulók megtekintették Sza­loniki ipartelepeit és látványosságait és hétfőn este 8 órakor a »Katharina« gőzössel Athénbe utaztak, ahová kedden este fognak kétnapi tartóz­kodásra megérkezni. Az athéni lapok, — görög, francia és héber nyelvű újságok — már na­pok óta hosszabb cikkekben foglal­koznak a suboticai kereskedők és .iparosok utazásával és rámutatnak e I tanulmányút gazdasági és politikai J jelentőségére. A forradalmi Görögországban A leveri ellenforradalom — A Bűcsmegtjei Napló kiküldött munkatársától — A Suboticai Kereskedők Egyesületének tagjai Szalonikiben Ünnepélyes fogadtatásban volt részük A suboticai Kereskedők és Iparo­sok Egyesületének tagjai pénteken este 8 órakor indultak el Gyevgye­­lija határállomásról Görögország felé és 11 órakor (szalonikii, keleti időszámítás szerint 12 órakor) ér- i keztek meg Szalonikibe. A pályaudvaron Sztanojevtcs Fo­­tije szalonikii jugoszláv főkonzul, Andrics Vladiszláv főkonzulátusi tit­kár és a szalonikii jugoszláv keres­kedelmi kamara vezetősége, elnök­kel az élén fogadta a suboticai ven­dégeket, akiket a Majestic szállóban, Szaloniki legújabb és legmodernebb szállodájában szállásoltak el. Szombaton délelőtt az S. H. S. ki­rályság főkonzulátusának Leóforosz Vasziljon Georgiu (I. György király­­ut) 1. szám alatt tevő palotájában ün­nepélyes fogadás volt, amely alka­lommal Sztanojevics főkonzul üdvö­zölte a jugoszláviai vendégeket. Az üdvözlő szavakra Manojlovics Vla­diszláv dr.. a suboticai Lloyd elnöke .válaszolt. Ezután Sztanojevics főkonzul ve­zetése mellett megtekintették a sza­lonikii kikötőben az S. H. S. király­ság számára fentartott szabad kikö­tőt. A kikötő 92.000 négyszögméter terjedelmű. 22.000 négyszögméter tengerkerülettel, amelyet ezután fog­nak kiépíteni. A jelenlegi szabad zóna területén már régebben nagy istállók voltak berendezve az S. H. S. királyságból exportált élőállatok elhelyezésére, valamint modern többemeletes uj elevátor a gabona szállítására, amelyet már a jugo­szláv kereskedelem számára építet­tek. Déli 12 órakor Lamb rósz Georges, Szaloniki és Macedónia kormányzó­ja fogadta a suboticai vendégeket. Sztanojevics . főkonzul üdvözlő sza­vaira Lambrosz kormányzó meleg szavakkal beszélt a jugoszláv-görög nemzet barátságos viszonyának fon­tosságáról. Délután 4 órakor a szalonikii ju­goszláv kereskedelmi kamarának disz-ülésén vettek részt a suboticai kereskedők, öt órakor pedig a görög kereskedelmi kamara hivatali helyi­ségeiben teauzsonnát rendezett a vendégek tiszteletére, amely alka­lommal a görög kamara elnöke üd- Közlő beszéde után Csurcsin novi-Szaloniki, október 27. A görögországi metaxista ellenforra­dalmat hat napig tartó harcok után szombaton a forradalmi kormány csa­patainak sikerült levernie. Hátion október 22-én reggel 4 órakor tört ki Görögország különböző részei­ben, Tráciában, Thesszáliában, Szaloniki környékén éppúgy, mint a Pelloponezos félszigetén, a Pireusokban, Athéntől dél­re a lázadás és szombaton az ellenfor­radalmárok minden feltétel nélkül meg­adták magukat Az elleniorradalom proldamációja Hétfőn éjszaka fíargaliasz és Leonar­­dopulosz tábornokok, valamint Zirasz ezredes aláírásával ellátott proklamációt osztottak szét a hadsereg katonái kö­zött és ragasztottak ki Athén uccáin, a mely proklamációt a forradalmi kor­mányhoz, György királyhoz és a görög néphez intézték. Ebben a proklamációban felhívják a kormányt, hogy adja át az ügyek veze­tését egy semleges kormányzatnak, a mely a választások szabadságát bizto­sítja. Felszólítják György királyt, hogy a forradalmi kormány helyére uj kor­mányt nevezzen ki, amely biztosítja szá­mára az uralkodói jogok gyakorlását és helyreállítja a király tekintélyét. A gö­rög népet pedig felhívják, hogy csatla­kozzék ehhez a mozgalomhoz és segít­se elő a forradalmi kormány megdön­tését, Ezt a kiáltványt az athéni roya­lista lapokban is közölték. A kiáltvány megjelenésével egy időben Görögország különböző részeiben kez­detét vette az ellenforradalom fegyve­res felkelése, a proklamációt aláíró két tábornok és Zirasz ezredes vezetése mellett. A szalonikil harcok A legelső ellenforradalmi jelenségek 22-ikén, hétfőn hajnalban 4 órakor Sza­loniki környékén vették kezdetüket. Két órakor jelentették a szalonikii ka­tonai parancsnokságnak, hogy Drahma Szerez, Kavda és Veria környékén gya­nús akcióba lépett a katonaság. Ugyan­ez a jelentés jött később a Szaloniki­­től 16 kilométerre levő Sztena-Galiku és a 8 kilométernyire fekvő Dudular köz­ségekből is. Különösen ez utóbbi helyen volt veszedelmes a szituáció, annál is inkább, mert Dudular fekszik legköze­lebb Szalonikihez és itt volt a legna­gyobb az ellenforradalmárok száma. A szalonikii katonai parancsnokság az tője és az ellenforradalmi sereg főpa­rancsnoka Zirasz ezredes volt. A szalonikii katonai parancsnokság az értesítés vétele után nyomban csapato­kat küldött a felkelők ellen. Már reg­gel 4 órakor megkezdődött a harc a két csapat között, amely hat óra hosszat, délelőtt 11 óráig tartott. A rendkívül véres küzdelemben mmdkét részről két­százra rúgott a halottak és sebesültek száma, végül is a felkelők megadták magukat. Sztena Galikunúl, a Dcdeagacs felé vezető vasútvonal mellett kedden szin­tén győztek a kormánycsapatok, ami­nek hírére a többi községekben az el­lenforradalmárok katonái megtagadták tisztjeiknek az engedelmességet és nem voltak hajlandók tüzelni a forradalmi seregekre. Kedden a kormány Othonaiosz tábor­nokot nevezte ki teljes felhatalmazással a szalonikii harmadik hadsereg parancs­nokává. Az uj parancsnok személyes nimbusza is hozzájárult az ellenforrada­lom megfigyeléséhez, mert Othonaiosz tábornok volt az elnöke annak a forra­dalmi bíróságnak, amely Gunarisz mi­niszterelnököt és négy minisztertársát kivégeztette. A felkelők az első napokban Szalo­niki—Dedeagacs és Szaloniki—Athén között felszedték a vasúti síneket, hogy a kormánycsapatok szállítását megaka­dályozzák. A harcok a Jugoszlávia felé vezető vasútvonal közelében folytak le, úgy hogy Gyevgyelija és Szaloniki közt hétfőtől csütörtökig szünetelt a forga­lom, éppúgy, mint Szalcnikiból Athén, valamint Dedeagacs felé is. A hajóköz­­ekedést szintén betiltották, csupán a csapatokat szállító gőzösök közleked­tek. A kormány hétfőn kihirdette az ost­romállapotot, a zárórát éjjel egy órá­ban állapították meg, továbbá elrendel­ték a hírlap és postacenzurát. Az erélyes rendszabályok folytán Szaloniki városában a harcok alatt is teljes volt a nyugalom, a legénység en­gedetlensége miatt pedig szerdára a Szaloniki környékén kitört lázadást már teljesen leverték, A katonai parancsnokság feltétlen megadást követelt az ellenforradal­mároktól, amit ezek el is fogadtak. A csapatok tisztjeit elfogták, a legénysé­get pedig a szalonikii kaszárnyákba transporálták, de nem kezelik őket fog­lyokként, sőt még fegyvereiket is meg­tarthatták. A városban még pénteken is több le­tartóztatás történt. Zirasz ezredes, az északi felkelő csapatok főparancsnoka Szkopljebe me­­táviratilag menedéket kért Sándor királytól. Kitört az ellenforradalom Hétfőre, október 22-ikére, virradó reg­gel 4 órakor tört ki szinte egy pillanat­ban az ellenforradalom Görögországban Plasztirasz ezredes forradalmi elnök és Gonadasz ezredes miniszterelnök kor­­|mányzata ellen. Gargalidesz és Leonardopulosz tábor­nokok és Zirasz ezredes, a Konstantin­­párt hívei; az úgynevezett kamarilla, az uralkodó dinasztia érdekében fogott fegyvert a venizeüstákkal együttműkö­dő, parlament nélkül kormányzó forra­dalmi kormány ellen. A cél: újból visz­­szaállitani a dinasztia hatalmát, a király tekintélyét a forradalmi kormányzattal szemben, amely ugyan nem detronizálta II. György királyt, sőt látszólag nem is foglalkozik ezzel a gondolattal, azonban jja kormányzat tekintetében teljesen fél­­i; reállltotta a királyt, akinek az ügyek j vezetésében semmi szerepe nincs. Az I ellenforradalom mögött Miklós herceg, I Konstantin király fivére áll* aki éppen az ellenforradalom kitörése alkalmával Olga királynéval, Konstantin király öz­vegyével együtt Beogradban tartózko­dott leányának, Olga hercegnőnek Pál herceggel tartott esküvőjén. (A forrada­lom, — talán nem érdektelen véletlen, — éppen az esküvő napjának hajnalán tört ki.) Az ellenforradalom jelszava volt: helyreállítani a parlamenti kormányzást, megszüntetni a katonai diktatúrát és az első követelés: a mostani forradalmi kormányzatot uj, semleges kormány váltsa fel, amely biztosítja a december! 2-ikára kiirt választások szabadságát. Forradalom és ellenforradalom Ez a lényege a forradalom és ellen­forradalom küzdelmének, azonban a háttérben még teljesen ismeretlen erők és befolyások működnek úgy, hogy a görög közvélemény még ma sincs tulaj­donképpen tisztában a forradalmi té­nyezőkkel. Amint az ellenforradalom első napjaiban a skopljei görög konzul nem tudott felvilágosítást adni, hogy melyik pártcsoport fogott fegyvert Plasztirasz kormányzata ellen — éppen úgy Szalcnikiben, a forradalmi harcok egyik fő színhelyén, a politikusok és a lapok szerkesztői mind másképpen ma­gyarázták a legutóbbi események okait Egyik verzió szerint az ellenforradalom spiritus rectora, Miklós herceg detroiti­­zálni akarta György király, mert gyen­ge a forradalmi kormánnyal szemben. A> másik magyarázat hogy a venizelista Gargalidesz-Leonardopnlosz tábornokok, valamint Zirasz ezredes sértett egyéni hiúságból szították a lázadást, mert a náluknál rangban és korban fiatalabb Pangalasz tábornokot nevezték ki a for-i radalmi kormány hadseregének vezér­kari főnökévé, bár Pangalosz ugyancsak a venizelisták pártjához tartozik. A politikai zavart érthetővé teszi az. a körülmény, hogy az egyes pártok ál­láspontja sincs még teljesen tisztázva, A forradalmi kormány katonai pártjá­val szemben a venizelisták katonai pártja áll, akik viszont szintén két rész­re oszlanak: köztársaságiakra és roya­listákra. A mostani forradalmi mozgal­makban a felkelő venizelista royalis­tákkal szemben a venizelista köztársa­sági vezetők, mint Pangdosz Is a for­radalmi kormány oldalán harcoltak. A legérdekesebb azonban, hogy e két frakciónak, egy párt nevét viselő ellen­feleknek élethalálharca mellett Gonatasz ezredes forradalmi kormánya egy­éves uralma óta, mindeddig nem ex­ponálta magát sem a köztársasági, sem a royalista eszmék mellett, sőt az ural­kodó személyének kérdése tekintetében sem. Gonatasz és Plasztirasz ezredeseit forradalmi uralma, melyet a frontokról hazaözönlö, megvert hadsereg 1922. szeptemberében a további ellenállás jel­szavával létesített és amely detronizálta a vereségért okolt Konstantin királyt, a royalistákkal és a parlamentet követelő pártokkal szemben azzal indokolja ural­mát, hogy nem látja még elég nyugodt­­nak az ország hangulatát ahhoz, hogy a nép objektiv szemmel ejtse meg a választásokat és nem látja biztosított­nak a helyzetet a parlamentáris kor­mányzat számára. A december 2-ikára kitűzött választásokat csak a polgár! pártok kényszere miatt irta ki a kor­mány, ezek a választások azonban, bár e tekintetben még nem történt döntés, — minden valószínűség szerint elma­radnak. A diktatórikus kormányzat ellenére á lakosság hangulata szemmelláthatóan a forradalmi kormány mellett van, amely teljesen liberálisan kezeli a szabadság­jogokat, a személy- és vagyonbizton­ság, — mint mondják, — még soha nem aiit oly magas fokon, mint most. A politikai pártok zűrzavarát és aj személyi harcok ellenforradahnáitak ké­pét legjobban jellemzi az a tény, hogy a harcba vitt legénységet az ellenforra­dalmárok a csapatok hangulata szerint más-más jelszavakkal, hol köztársasági, hol royalista Programm hangoztatásá­val, — vitték harcba a forradalmi kor­mány ellen. Ennek tulajdonítható, hogy a felkelő csapatok a legtöbb helyen a kormányseregek közeledtére harc nél-

Next

/
Thumbnails
Contents