Bácsmegyei Napló, 1923. október (24. évfolyam, 267-297. szám)

1923-10-31 / 297. szám

1923 október 31 BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. kül megadták" magukat és kiszolgáltat­ták tisztjeiket. Ebben a káoszban következhetett be az a különös helyzet, hogy György ki­rály uralkodása alatt a kormány csapa­tai ellen fellázadtak a dinasztia uralmá­ért küzdő royalista csapatok, — ćs hogy a királyi csapatok leverték a royalista elleni on ad aim ár okát. El'cgíák az eileníorrai’aloiu vezetőit Szombaton este érkezett a hire, hogy a Pelioponezosz félszigeten, Athén kö­zelében kitört ellenforradalmat a kor­­jnánycsapatoknak szintén sikerült a délutáni órákban levernie. Itt a kovin­­tiioszi 35-ik, a navplioni 8-ik és cala­­jnatai 36-ik gyalogezred lázadt fel, me­lyekhez a többi pelleponezoszi helyőr­ségek csapatainak nagy része is csatla­kozott. Az eüenforradalmárok élén Leo­­padopulosz és Gargalidesz tábornokok, valamint Metaxasz ezredes állottak. A peÜeponezQszí csapatok, melyeknek számát hivatalosan húszezerre becsülik, Athén ellen indultait és erős küzdelem­be bocsátkoztak a kormánycsapatokkal. A nacionalista védőcsapatok vezetését pénteken maga Plasztirasz ezredes vé­gezte. Pénteken este az ellenforradalmáról; két tisztát küldtek a nacionalista kor­mány csapátok főparancsnokságához, a akik megadást ajánlottak, ha a kor­mány kegyeimet ad az alacsonyabb­­rangú tiszteknek és a legénységnek! A forradalmi parancsnokság feltétel nél­küli megadást követelt, de kijelentette, bogy a legénységet művién retorzió nél­kül visszaszállítja a kaszárnyákba. Délután 3 óra 30 perckor Gargalidesz tábornok Leonordopulosz nevében is ki­jelentette; hogy elfogadja a kormány teltételeit. A fegyverletétel ezzel egyidő­sen megkezdődött. A kormány jelentése szerint a legény­séget és az alacsonyabbrangu tiszteket erőszakkal kinyszeritették az ellenforre• dalomban való részvételre. Az ellenfor­radalom vezető tisztjei, — hogy a szö­késeket megakadályozzák, — szifon fegyelmet tartottak és elrettentésül rend­kívüli haditörvényszéket alakítottak. Kedden négy tisztet halálraítéltek és ki­végeztek. Szerdán tizenhat katonát lőttek agyon. Leonardopulosz és Gargalidesz meg­adása után Plasztirasz ezredes forradal­mi iőnök és a kormánycsapaitok főpa­rancsnoka Eleusir.ebcn rendkívüli hadi­törvényszéket alakított, amely vasárnap megkezdte működését és ítélkezni fog az ellenforradalom vezetői fölött. Az ellenforradalmi mozgalmak ezzel befejezést nyertek. A vasút és hajófor­galom vasárnap egész Görögországban megindult és a likvidálás munkája meg­kezdődött. ' Farkas Frigyes Fölmentették a pécsi hazaárulást per vádlottjait EllesállhütaÜan kényszer alatt cselekedtek Pécsről jelenük: Ismeretes, hogy a baranyai szerb megszállás idején Pécsett Linder Béla, a Károlyi kor­mány volt haditgyminiszíeréüek ve­zetése alatt közigazgatás rendezke­dett be és megalakult a törvényható­sági bizottság is. Az egyik bizottsági ülésen Linder Béla, Pécs város ak­kori polgármestere beszámolt a szerb kormánnyal folytatott tárgyalásai­ról. Berky György indítványára ezt a jelentést tudomásul vették s a ho­zott határozatban kimondották, hogy a kisantant külügyminisztereihez fel­iratot intéznek, amelyben azt kérik, hogy a baranyai megszállást tartsák fönn addig az ideig, mig Magyaror­szágon a jogrend aratnia helyremm áll, i óth A.ntal indítványára pedig a dinárvaluta behozatalát sürgették meg. A város vezetősége ezután fel­hívást tett közzé, amelynek a követ­kező részei miatt indított a királyi ügyészség bűnvádi eljárást felség­sértés és hűtlenség elkövetésére irá­nyuló szövetkezés bűntette miatt. »A jugoszláv kormány támogatást nyújt abban az irányban is, hogy a megszállott terület dolgozó népét nem fogja kiszolgáltatni a keresz­tény kurzusnak csúfolt Horthy-ura­­lom vérengző martafócatuak. Jelen törvényhatósági bizottság minden al­kalommal tiltakozott a Magyaror­szágon pusztító fehér terror ellen és íezt az alkalmat is meg kell ragadni fannak kijelentésére, hogy a magyar »kormányzatot és nemzetgyűlést, mint a fehér terror alatt létrejött ala­kulásokat törvénytelennek tekinti és annak eltávolítását követeli.« Hatvankilenc vádlott ellen indalt meg az eljárás, akik valamennyien tagjai voltak a pécsi törvényhatósági I bizottságnak. Negyvenhárom bizott­sági tag a magyar csapatok bevonu­lása elöl elmenekült Pécsről s igy a bünpör tárgyalásán csak huszonhat vádlottat lehetett felelősségre vonni. A tárgyaláson valamennyi vádlott § azzal védekezett , begy őket akara­­fiuk ellenére és megkérdezésük nél­kül választották be a törvényható­sági bizottságba. A megbízás elöl részben az akkori terror, másrészt pedig a megszállóktól való félelmük­ben item mertek kitérni, m.. A bíróság ítéletében a vádlottakat fölmentette. Az ítélet megokolásában kimondotta. hogy a vádlottak ellen­állhatatlan kényszer hatása aMt ál­lottak, éleinket és vagyonukat komo­lyan veszélyeztetve láthatták és ezért őket a vádbeli bűncselekmény nem terheli. FI s* Ítél Préücs Silójáét A politikai világ hódolata Próíics eszméi írást "»emBESma Apa sfin élet-halál harca A brutális apát kalapáccsal agycu verte a fia Novisadrói jelentik: Kovács Bálint becskereki lakos rosszul élt a feleségé­vel. akit többször ütött, vert. Volt egy 16 éves fiuk, Bálint, akivel az apja szintén brutálisan bánt. A múlt év február 3-án este Kovács Bálint ittassal! tért haza, szidalmazni kezdte feleségét, aki próbálta férjét csillapítani, aki erre még dühösebb lett, nekirontott az asszonynak, a földre te­pertő és ütötte, verte, kegyetlenül. Bálint, a 16 éves fiú segítségére sie­tett a földön fetrengő anyjának, ele az öreg dühösen ellökte a fiút, mire az felkapott egy kalapácsot és azzal addig ütötte az apját — amiben a földről feltápászkodott anyja is sevitette — mig az meg nem halt. A becskereki törvényszék múlt év november 28-án tárgyalta ezt bűnügyet és megállapítva az erős felindulást és a jpgos önvédelmet, úgy a fiút, mint az anyját felmentett;.-. Kedden foglalkozott ezzel a bűn­üggyel a novisadi Ítélőtábla és helyben hagyta az elsőfokú bíróság fölmentő ítéletét. Kedden délelőtt folyt le Protics Stojan temetése a nagy államférfi­hez méltó keretek között. A temetés kezdete kilenc órára volt kitűzve, de már fél kilenckor nagy tömeg feketéilett a Knez Mihajlova-uccai gyászliáz előtt és óriási közönség álM sorfalat a gyászmenet két oldalán is, végig az egész hosszt! útvonalon. Besz/enieiés a gyászházban Kilenc óra előtt tiz perccel kezdő­dött az egyházi beszentelés a halot­tas háznál. Az egyházi beszenteiésen jelen volt a kormány minden tagja Pasics miniszterelnök kivételével, aki csak a székesegyházban megtar­tott szertartáson vett részt, a parla­ment elnöksége, sok képviselő. Di­­mitrije patriarcha tizenkilenc főnyi papi segédlettel végezte a szertar­tást. A koporsót Protics Stojan fia, leánya ék veje állták körül. A beszentelés után a különböző pártállása képviselők vették válluk­­ra az érckoporsót és vitték le az emeleti lakásból az uccán álló hat lovas gyászkocsira, amely ekkor már zsúfolva volt koszorúkkal. Ko­szorút küldött a király, Jctena her­cegnő. a kormány, a jugoszláv uj­­ságiró-egyesület, a zagrebi Obzor és Jutarni List. a poriamért, az állam­­tanács, a monopol igazgatósága és számos vidéki pártszervezet, vala­mint egyesület. Feltűnt, hogy a Ma­gyar Párt koszorúja hiányzott a ra­vatalról és a párt nem is képvisel­tette magát a temetésen. Sokan ko­­szorumegváltás címén nagyobb ado­mányokat adtak az újságíró egyesü­letnek. A temetési menet Néhány perccel kilenc óra után indult meg az impozáns temetési menet. Elő! a halott kitüntetéseit vit- Jték, azután a katonazenekar, majd egy diszszázad következett, ezt kö­vette a halottas kocsi, amely mögött a gyászoló család tagjai. Protics leg­intimebb barátai, a kormány tagjai, a/diplomáciai kar. az államtanács tagjai, a volt miniszterelnökök, a parlament elnöksége és mintegy százötven képviselő haladt, pártkü­lönbség nélkül. Majd végeláthatatlan tömegben következtek Protics Stojan barátai, tisztelői és hívei, sőt ellen­felei is. Á hatalmas temetési menet, amely­nél knpozánsabbat már régen látott Beograd, a Saborna Crkva felé ha­ladt A székesegyházba már néhány perccel előbb megérkezett a király, Jelenő, hercegnő társaságában, vala­mint Pastes miniszterelnök js. Úgy a székesegyház, mint egész környéke zsúfolva volt a gyászoló közön seg­gei. A templom közepén álló sarko­­íagra elhelyezett koporsó körül fél­körben állottak föl* Dimitrije patri­archa és a papok, jobbra és balra a jugoszláv politikai élet minden kitű­nősége. A baí oldalon a falmelletti padsorokban ült a kormány néhány idősebb tagja, igy Pasics miniszter­elnök is. A király baldachin alatt áll­va hallgatta végig a hosszú gyász­­szertartást és a beszédeket. A Dimirije patriarcha által celeb­rált mise után, a patriarcha mondot­­jta az első gyászbeszédet, amelyben Proticsot nem mint politikust, hanem mini embert méltatta. Ismertette Pro­tics küzdelmes ifjúságát, szegénysé­gét és puritán becsületességét és emelkedett szavakkal méltatta embe­ri erényeit. Jovanovics Ljuba búcsúztatta ez­után az elhunyt államférfit. Azzal kezdte gyászbeszédét, hogy a meg­hatottságtól alig tud kifejezést adni érzelmeinek a nagy halott koporsója efőtt. — Harcos voflt ő egész életé­iben. — mondotta — elsősorban a nemzei szabadság harcosa. Több, mint negyven évet töltött közpályán és mindig a becsületesség utján ha­ladt, Hosszasan ismertette életét, politikai pályafutását, küzdelmeit az Obrenovies-dinasztia alatt a szabad­ságjogokért, és hangsúlyozta, hogy az elhunyt mindig konstruktiv tevé­kenységet fejtett ki. Beszélt róla mint újságíróról és mint tudósról, és megemlékezett arról is, hogy Pta­lks a közelmúltban elfordult legkö­zelebbi párthiveitől is. Ez is csak azért történt, mert eszméiéit képes volt még régi pártkapcsolatait is megszakítani. Gyászbeszédét Jova­novics a következő szavakkal fe­jezte be: — Búcsúzom a nemzet nagy ha­lottjától. A király távozik A gyászoló közönség a beszéd vé­geztével kivonult a templom elé. A király. — aki személyesen is kife­jezte részvétét a gyászoló családnak — továbbá Jelena hercegnő és Pa* sics miniszterelnök eltávoztak a szertartásról, amely tovább folyta-» födött a kormány képviselőjének. TrifurAovics Misa miniszternek ern­­j lékbeszédével, aki szintén hangsú­lyozta az elhunyt hosszú közéleti pályáján kifejtett érdemeit és maku­látlan becsületességét. Protics személyi hívei nevében Arangyelovics dr., egyetemi tanár mondott mély hatást keltő beszédet jAz elhunyt személyi jellemzése után b áttért azokra az eseményekre, ame­lyek Protics körül az utolsó időkben lezajlottak és hangsúlyozta, hogy ezeket Protics milyen kiábrándufás- 8 sál fogadta. A temető felé Arangyelovics beszéde után a tö­meg lassú menetben a városon ke- 1 resztül a temető felé tartott. Az egyetem épülete előtt ismét megállt ja halottas menet és itt a radikális j ifjak nevében Zsiváncsevics Mihajlö, íaz egyetem hallgatói nevében pedig sJovanovics mondottak beszédet. Út­közben még a Terazziáti állt meg a menet. A hatalmas teret teljesen eb tepte a gyászoló közönség. A íelálli­­ftott szónoki emelvényről Makszimo­­vics Bózsó radikális képviselő, a ra­­dikálispárt nevében búcsúzott ei a halottól, utána pedig Martinovics Mit», Beograd polgármestere a város nevében mondott beszédet. A köz­társasági párt nevében Todorovies ügyvéd, az országos ujságiró egye­sület nevében Vesznics Radiszláv búcsúztatták el Protics Sztojárrt.. Ivies Alexa beszéde Egy órakor indult el a menet a te­mető felé, aliová körülbelül két óra­ikor ért. A temetőiben elsősorban Ivlcs Alexa dr.. a suboticai jogi fa­ji kultás tanúra mondott gyászbeszé­det a vajdaságiak nevében. — Negyven esztendeje telt el az­óta — mondotta Ivies — hogy a most elhunyt Protics először a nyil­vánosság elé lépett, az akkor még a kis szerbiai királyságban. Tele tem­­_ peramentummal, energiával, erővel, az első harcoló sorokban foglalta el a helyét. A legsúlyosabb időkben mindig a demokrata eszmékért: a nép felszabadításáért és a szlávok egyesítéséért küzdött. Sok szenve­dés után megérte ideáljai teljesedését. Megérte a felszabadulást és egye­sülést, de tovább harcolt, mart, úgy, hitte, ez nem az állam, amelyet ő elgondolt. A jugoszláv nép ugyan Protics csomói szerinti határok közt van, azonban a nemzetben nincs har­mónia, nincs meg az a szeretet és morál, ami az ő ideálja volt. Ebben az országban nem uralkodik az a megelégedés sem, amelyet Protics kívánt— Protics a harcban 'és a fáradhatat­lan munkában nem törekedett piUa­­natnvi sikerekre. Munkájának pro­gramja századokra szólt és csak századokon keresetül lehet megvaló­sítaná. Ezek a századok őt fogják győztesnek kikiáltani ellenfelei fö­lött. Az utókor a demokrácia hero­ikus apostolát fogja benne tisztel­­>ni. azt az embert, aki minden erejé­­’val a jugoszláv nép boldogságáért és békéjéért harcolt. Negyven esztendő fáradságos munkája és harca megtörték Pro­tics Sztoján testi szervezetét, szel­leme azonban továbbra is azok előtt fog lebegni, akik Proticsot tekintik politikai vezérüknek. Most, amikor I ezt a megtört testet átadjuk az örök «nyugalomnak, a vajdasági elvbarátai ' és tisztelői nevében az az utosö kí­vánságom, hogy ő vezessen tovább­ra is bennünket. Ivies után Lukics az egyetemi if­­, juság, Jaakovics Dusán, pedig a ra­ji dikaiis fiatalság nevében mondott \ rövid beszédet, majd beföldelték a “ sirt.

Next

/
Thumbnails
Contents