Bácsmegyei Napló, 1923. október (24. évfolyam, 267-297. szám)

1923-10-31 / 297. szám

ára: egy és fél dinár m Ma # as s| XXIV. evroí Snfeötsca. CilEFDÁ, 1923 október 31. ?’tg jelenik niiidta reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZhM: Kiadók? irata! S-58, Szerkesztőség 5-13 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár SlERKEt-ZlÓSÉG: Kralja Alexandra- KiadéHvnfalt Kralja Atesaodra-nlica 297. szám uiica 4 szám alatt 1 (Lelbach-jialoia) Egyforma mértéket! Nem tudjuk, Hohnyec képviselő ur foglalkozik-e újságírással. Ha igen, örömest látnánk, ha olykor­­olykor fölkeresné vezércikkeivel a Bácsmegyei Napiót, mert mi, bár töretlen erővel és bátorság­gal képviseljük azokat a követe­léseket, melyeknek ö a nemzet' gyűlés minapi ülésén hangot adott, mégis csak nagyobb ereje volna a mi nagy hitünknek, ha nemzetgyűlési képviselők, az ál­lamot alkotó nemzet nagyjai len­nének szószólót. Hohnyec képviselő ur minapi beszédében a vajdasági magyar lapok vezércikkei elöl a követke­zőket mcnd‘a el a nemzetgyű­lésen : — Az olaszországi szlávok sorsa kétségbeejtő, mert az olasz fas­­cista roblószervezetek vezetői ha­lálra Ítélték az ott élő szláv test­vérkisebbséget, a szláv iskolák­ból kiűzték a szlovén és horvét nyelvet s elrendelték, hogy ciz elemi iskolák első és második osztályában az olasz legyen a ta­nítási nyelv. — Le a fassisíákkal, szégyen, gyalázat! — kiáltják a demo­kraták. — Olaszország kiutasította — folytatta Hohnyec képviselő ur — a nemzetiesen gondolkodó szláv tanítókat és papokat s most az olasz tanítók és papok nevelik a szláv anyanyelvű gyermekeket természetesen olasz szellemben. — Barbárság í — kiáltják most a demokraták. Itt még nem állt meg a szónok. — Ez az eljárás — mondja — gyökerében akarja megölni a nemzeti eszmét s éppen ezért Eu­rópa színe előtt kell tiltakozni o nemzetiségek eljárása ellen. (— Helyes, helyes, úgy van, éljen — kiáltották volna a Ma­gyar Párt képviselő tagjai, ha jelen lehettek volna a nemzetgyű­lésen, ha végre nem hajtott, vagy kibocsátani elfelejtett rendeletek nem akadályozták volna őket meg abban, hogy helyeseljék a deklará­ciót, mely a nemzetiségek elnyo­mása ellen ültakozik.) A szónok azután rátért a kon­krét sérelmek előadására. Tiltako­­kozott az ellen, hogy a jugoszlá­viai szláv lapokat kitiltják Olasz­országból. A legőszintébb helyesléssel, a legföltétlenebb megértéssel sora­kozunk azoknak a követeléseknek támogatói közé, melyeket a nem­zetgyűlés helyeslése és nemes felháborodása közben Hohnyecz képviselő ur megszólaltatott. Az olaszországi szláv kisebbségek nekünk is testvéreink. Nekik, mert szlávok, nekünk mert kisebbsé­gek. A nemzetgyűlésnek legele­mibb kötelessége az, hogy min­den parlamentáris módon kény­szerítse a kormányt az olaszor­szági szláv kisebbségek sérelmei­nek orvosoltatására. De minden jegyzéknél, diplo­máciai tiltakozásnál, konnánydek­­íaráción«! hatásosabb, visszhan­­gosabb és ünnepélyesebb lenne az, ha nz SHS. királyság kor­mánya a szláv kisebbségek sé­relmeinek megszüntetéséért oz európai közvélemény előtt olyan módon emelne szót, hogy a vi­lág közvéleményének ellenőrzése és ítélete alá bocsátana saját kisebbségeinek helyzetét. Hn is belgrádi kormány az olasz kabi­net, a népszövetség s a kuitnrvi­­iág nyilvánossága elé azzal áll­hatna ki, hogy megvalósítottuk Otthon, a mi országunkban a leg­tökéletesebb nemzetiségi egyen­jogúsítást, a mi hazánkban nincs különbség sem a törvény kijelen­téseiben, sem a törvény alkal­mazásában nemzetfentartó és kisebbség közt, mert kulturális, politikai és gazdasági téren rheg­­teremtettük a legnemesebb de­mokráciát, a legemberibb egyen­lőséget, — akkor egyetlen szóval 3em tehetne tiltakozni az egyen­lőséget követelő humánus és fel­világosult számonkérés ellen. Ha őszintén, becsületesen, iga zul, hátsó gondolat nélkül köve­telik az olaszországi szláv kisebb­ségek sérelmeinek orvoslását, őszintén, becsületesen, igazul és hátsógondoiatok nélkül kell azzal is törődniők, hogy az itt élő kisebbségekat ne érjék azok a sérelmek, melyeket az olaszor­szági szláv kisebbségek távol akarnak tartani. Ä hatalmas halott Prótics koporsója ntelfói — A. vajdasági radikálisok agrárreforitija — A költség'veils bizottsági tárgyalása A politikai élet teljesen Protics halálának és temetésének hatása alatt áll. Kedden, a temetés nap­ján semmi lényeges esemény nem történt, a kormány tagjai egész nap a temetésen voltak elfoglalva. A temetési szertartás reggel ki­lenc órától délután háromig tartott. Prótics halálának a politikai életre gyakorolt hatása mindin­kább érezhetővé válik. Eddigi po­litikai ellenfelei is fentartás nél­kül megállapítják, hogy Prótics kidölése nagy veszteséget jelent az SHS. királyságra. Noha az el­hunyt politikus a legutóbbi vá­lasztások óta nem tagja a parla­mentnek s csak Íróasztala mellői tudott befolyást gyakorolni oz eseményekre, jelentős tényezője volt a belpolitikai életnek. A ha­lott befolyása nem szűnik meg azzal, hogy e megdermett kézből kihullott a toll s hogy a sir be­zárult mögötte. Ma már ellenfelei is belátják, hogy Prótics eszméi: megegyezés a horvátokkal s kibé­külés a nemzetiségekkel, az a pil­lér, amelyre az ország konszoli­dációját építeni lehet. Pasics-nak meghalt a legna­gyobb ellenfele s a megegyezés politikájának legtekintélyesebb hir­detője, de Prótics temetése meg­mutatta, hogy az erőszak politi­kájával lélekben csak azok azo­nosítják magukat, akiknek mész­­szebbmenő politikai céljaik nin­csenek, mint a saját pillanatnyi jólétüknek biztosításé. Ma az ország kergyelete nyilat­kozott meg a halott Protics-csai szemben, a jövő azonban esz­meit glorifikálni fogja. Protics temetésének megindító hangulatában is némi érdeklő­désre tartott számot a vajdasági radikális képviselők értekezlete. A vajdasági radikálisok a Pet­­rograd-szálló külön termében gyü­­léseztek, hogy ez agrárreform törvényjavaslattal szemben állás­pontjukat leszögezzék. Az érte­kezlettől sokan azt várták, hogy a vajdasági radikálisok kimondják hogy minden erővel küzdenek Miletics volt miniszter szerencsét­len javaslatával szemben. Ilyen határozott állásfoglalás azonban nem történt, hanem azt határoz ták, hogy igyekeznek megfejelni a törvényjavaslatot. Az ülésen dr. Lalosevics Jócó bemutatta a saját törvényjavaslat tervezetét. Rövid vita után elha­tározták, hogy a tervezetet átad­ják a parlamenti agrárreform-bi­­zottság tagjainak pontosabb ta­nulmányozás végett s azért, hogy igyekezzenek összhangba hozni Miletics Krszta javaslatával. Erre a célra bizottságot is küldtek ki, melynek tagjai Lalosevics, Grgin, Vujics Jócó, Mibajiovics Szve­­íiszláv, Vuletics és Ivkovics Mom­­csilló vajdasági radikális kép­viselők. Lalosevics javaslata sok­kal alaposabb munkát árul el, amely azonkívül az agrárreform megoldását teljesen az alkotmány szabályai szerint tartja célraveze­tőnek. A kiküldött bizottság is valószínűleg helyesnek fogja ta­lálni a tervezetet és ajánlani fogja, hogy a törvényhozó bizottság tár­gyalás e!á vegye. Kedden este a pénzügyi bizott­ság is ülést tartott, amelyen a költségvetés általános tárgyald sát kezdték meg. A vitát Szíoja­­dinovics pénzügyminiszter nagy beszéde vezette be. Sonar Law meghalt Az angol jaoliiika gyásza Londonból j den tik: Bonar Law, volt angol miniszterelnök kedden délelőtt hosszú és súlyos heteges­­kedés után gégetuberkulózisban meghalt. Amikor Lloyd George bu­kása után 1922 október 25-ikén át­vette a kormány vezetését Bonar Law már. nem volt egészséges a konzervatív többség vezére és mi­niszterelnöki működését erősen hát­ráltatta a súlyos kór, aminek végső kifejlődésében nagy része volt azok­nak a megerőltetéseknek, amelyek­kel a fokozott politikai tevékenység járt. Egészségi állapotának rosszab­bodása miatt hamarosan vissza, is vonult Bonar Law és miniszterel­nöksége utolsó idejében már csak név reg vezette a brit világbirodalom ügyeit, amelyek tulajdonképpeni in­tézőié ebben az időben is Baldwin, későbbi utóda és Anglia jelenlegi miniszterelnöke volt. Bemar Law 1858-tum született a kanadai New-Brunswickban. Apja protestáns leikéig -voik, aki Glas­­gowha küldte át fiát tanulni és itt lépett Bonar Law az ipari pályára. Mint mérnök később vasgyáros lett és ugyancsak Glasgow választotta elsőizben képviselővé 1900-ban kon­zervatív programmal. Tizenegy év múlva polgári származása ellenére leader-jévé választotta a konzerva­tív-párt és Bonar Law vezette a konzervatív-párt kampányát a Ho­­merule ellen. 1915-ben az Asquith­­féie koalíciós kormányba gyarmat­­ügyi államtitkárnak delegálta párt­ja. az ezt követő Lioyd George-kor­mányban pedig már a pénzügymi­niszteri szélcet töltötték be a józan, megfontolt és talán kissé túlságosan is száaaz konzervatív-vezérrel. 1921 tavaszán visszavonult a politikától, egészségi állapotára való hivatko­zással. de senki sem hitte el neki, hogy csakugyan ez lenne az oka tá­vozásának; bizonyosra vették az angol politikai körök, hogy csak fél­re akarja tenni magát jobb időkre, amikor majd felválthatja Lloyd Ge­­orge-ot — akinek idáig lelkes támo­gatója volt — a miniszterelnöki székben. Amikor egy év múlva Bo­nar Law váratlanul visszatért a po­litika porondjára és rögtön olyan élesen kezdte támadni Lioyd Geor­ge géreuai szereplését, hogy Lioyd George szinte máról-holnapra meg­buktatta a konzervatívok puccsszerű ■ -,voése következtében előállott válság, mindenki bizonyosra vette, hogy Bonar Law félreállása nem be­tegsége miatt történt. Pedig az an­gol államférfi már akkor is annak a súlyos betegségnek • csiráit hordta magában, amely most sírba vitte. Bonar Law halála egész Angliá­ban mély részvétet keltett és poli­tikai ellenfelei is m.egilletődve vesz­nek részt az ország gyászában, a mely joggal tekintheti halottjának az elhunyt politikust. Bonar Law temetésén előrelátha­tólag a külföldi hatalmak is képvi­seltetni fogják magukat.

Next

/
Thumbnails
Contents