Bácsmegyei Napló, 1923. október (24. évfolyam, 267-297. szám)
1923-10-28 / 294. szám
10. Oldal. BACSMEGYEI NAPLÖ 1923 október 28, Szánthó Mihály iievii állítólagos zeneszerző vezette be ezt a szokást: Gries Solveig-dalát alakította át shiinmyvé) — és az amerikai zeneműkiadók legszívesebben népszerű operameiódiákat hoznak újabban forgalomba, természetesen táncszátnokká »átnemesitve«. így támadt a világhírű . milánói Ricordi-zenemiikiadő-cégnck az az ötlete, hogy- nem várja meg, amíg az amerikai zenehiénák a kiadásában megjelent Puccini-operáknak is nekiesnek, hanem maga készíttetett a Toscá-ból, a Pillangó kisasszony,Nis,' október 22. A Prága—budapesti gyorsvonat röpüi tovább Beográdon, Nisen keresztül a Balkán felé. Egyelőre semmi változás: a vonat magával hozza a Nyugatot, annak minden kényelmi berendezését, éíkezőkocsit, háióíülkéket. a kocsi pedig, amelyet Suboticán csatolnak a vonathoz (a suboticai vasutigazgatóság bocsátotta a kiránduló Lloyd rendelkezésére) a német alkotást dicséri. A jóvátétel! számlára vásárolt hatalmas Pullmann f kocsi gázvilágitásávab mosdóié!szerelésével, a nemzetközi hálókocsik mintájára ángynak átalakítható üléseivel teljes kényelmet nyújt. Lakást visszünk magunkkal az útra, amelyet minden állomáson, ahol a kirándulók kiszállnak, kicsatolnak a vonatról. A fülkéket és fekvőhelyeket felosztjuk egymás közt és a beosztás nem változik _ az uí végéig. Azért itt is lakáshiány van, mert kettővel kevesebb az ágy. mint kellene. Tabakovics polgármester mint a lakáshivatal elnöke kellene ide igazságot tenni! Az első — rövidebb — stáció Beográd. ahol két órát várakozunk. A trónörökös keresztelője alkalmával kivilágított város fénye már Zifnonyban feltűnik. A beográdi hajóállomás körül felállított Jámpaguirlandok sorai és a fényben úszó királyi palota, a Terazija sorráről feltörő fénysugár már a Száva innenső partjáról mutatja Beográd és az ország ünnepét. Beogradban Miladinovics Zsarko volt postaügyi' miniszter több képviselő társaságában fogadja a suboticaiakat. A város még a délelőtti keresztelési ünnep díszét viseli. Az utcák fellobogózva, az oszlopokon mindenütt a nemzeti címer és a királyi ház pimcrc nemzetiszinü drapériákkal övezve. A királyi palotába csoportosan mennek az esti udvari hangversenyre meghívottak, amelyen Kurz Zelma fog énekelni. A régi konakban levő fogadóterem ablakai nyitva, a terem fényárban úszik és ezernyi gyertyafény vetíti az utcára a bordótapétás diszterem pompáját. Annál nagyobb az ellentét, amikor a vonat este tizenegy óra ntán belehajt a sötétbe, a csendbe. Enyhe holdfém/ világitüa meg a tájékot. A vonat sziklábavágott pályán, alagutak alatt megy déli irányba. A bácskai rónák után jól esik a szemnek a fennsíkok, dombok váltakozása, az apró patakok, cserjések, fiatal erdők panorámája. Hajnalra pedig beérkezünk a hegyek közé. Nis Hat órára, már jóval a napfölkelte után hagyja el a. vonat az 1300 méter magas Szityevacska PlanSna hegységét és beérkezik a minden oldalán hegyekkel körülövezett Nis városába. Nis város külső képe már erősen emlékeztet arra, hogy a Balkán kapujában állunk. Apró, emeletre épített házak, néhánynak tetején még nem foltozták be a háborús emlékeket: a gránátütötte részeket. A beiből és Puccini többi operáiból vidám fox-trottokat az amerikai piac .számára. Mig azonban az elhunyt klasszikusoknak nincs módjuk tiltakozni az ilyen eljárás eilen, Giacomo Puccininak van és a mester élt is ezzel a lehetőséggel: bepörölte a zenekiadót művészi becsülete megsértéséért. Az érdekes pörben még nem hirdették ki az Ítéletet, de kétségtelen, hogy a Ricoráiceget alaposan elitéli majd a bíróság a müvészietlen és ízléstelen ötletért. városban még két-három ház fala fedél nélkül, csupán üresen mered a magasba. Ezeket még nem építették újra. Egyébként a törökstilusu apró házak mellett már egyre jobban szaporodnak az uj. modern stílusban ' emelt épületek és szemmellátiiatóan i meg lehet állapítani a háború után . megindult rohamos fejlődést, lük- i tető élete. Igen érdekes jelenség, hogy még ' a' külső perifériákon, a legrozogább . házakon sem látni mást, mint cse- jj réptetőt. A tompán emelkedő fedél í már a balkáni karakterisztikus vi- í seli gömbölyű cserepeivel, amelyet ji malter nélkül, kötőanyag nélkül, huh í lámszerüen (egyet ivével felfelé, má- [ sikat lefelé) raknak egymásra, úgy, | hogy a lapos cserépnél vizmente- i sebb. I Uj gyárak, uj vállalatok ( Nisben sorra épülnek az uj lakó- • házak, melyeknek modern stílusa í lassanként el fogja tüntetni a város! régebbi, törökös jellegét. A magánházak mellett pedig egymásután ala- f kainak az uj iparvállalatok, gyárak, I intézmények és bővülnek a régiek. í A fejlődést mutatja az is, hogy a ’ lakosság száma a háború előtti húsz- j i ezerről huszonötezerre szaporodott, |i Fél évvel ezelőtt, kezdte meg j, üzemét a nagyszabású bőrgyár, a j; piroti vonalon levő Jelasnica köz- í ségben, 10 kilométerre Nistől. A vá- | rosban levő szövőgyár, bőrgyár és [ az Appel-féle sörgyár most nagyob- 1 bitja üzemét. A gépeket legnagyobb* jj részt Németprszdg szántotta jóváté-í teli számlára. A vállalatokat, gyára- i kát a Narodna Banka, Upra\>a Boti-I dova és az állami Jelzálogbank (Hi- ; potekarna Banka) segíti kölcsönnel, \ mindamellett a nisi iparosok és ke- i reskedők működését is korlátozza a | pénzhiány. Az állami dohánygyár, mely a j legnagyobb az egész országban és 600 munkással dolgozik — egészen uj és modern berendezését szintén Németországtól kapta jóvátétel fe- í jében. Itt egyelőre csak cigarettát és | cigaretta dohányt állítanak elő. de F már épül mellette. — százmillió dináros megszavazott hitellel, — azuj dohánygyár, amely háromezer mun- ; kast fog foglalkoztatni. A jóvátételi számlára érkeztek a í _ nisi hatalmas Pasteur-intézet fa- jj f blokk házai is. Az intézet ame- í lyet a legmodernebben szereltek fel, egy héttel ezelőtt nyitották meg, edj dig azonban még Kern volt betege. Magyar szó Misbenj I A bőrgyárban magyarul szólita- \ i'nak meg: az üzemvezető, — nisi I ember, — tizenkét évig dolgozott a ! budapesti, bőrgyárban és tökéletesen megtanult magyarul. Néhány hónappal ezelőtt jött haza az uj üze-1 j mének vezetését átvenni. Az Appel-féle sörgyár tulaidono- \ ' sának felesége budapesti magyar le- \ ány. A gyár irodafőnöke szintén ma- : gyár. gyermekei Budapesten tanulnak, leánya színésznő, Popper Ha, a ? Renaissance-szinpadon lép fel. \ Az utcán is hallani magyar szót, | bácskai katonaPuk beszélgetnek. | ' Apafin, Sombor, Subotica, Novisad -környékéről valók. Este. gyakorlat után bejöttek a városba, hogy a kirándulók közt ismerősöket keressenek. Fáradtak: a katonaélet sehol sem 'gyöngyélet, de azért elégedettek helyzetükkel. Üdvözletüket küldik a Bácskának. A hegyek, közül már visszavágynak a rónára. Niška-Banja A Nyugatot a Kelettel összekötő, széles, ősrégi országúton, mely Nisből Szófián át egészen Konstantinápályig vezet — robog a Ford-autó a várostól tizenkét kilométerre levő Niška-Bania fürdőhelyére, a nisiek kirádulóhelyére. Nis külvárosaiban sorra épülnek a favázas agyagházikók, négyszögle; tesek, két-három szobával, mind egy I stilus szerint. A filigrán házikók I mint apró skatulyák fehérlenek, vöf rös gömbölyű cserépfedelükkel és az [ házakról sem hiányzik a törökös [stilus: háromivelésü, oszlopokon I nyugvó pitvar, ami különösen kedvessé teszi ezeket a házakat. Ősrégi diófák, keleti füzek szegélyezik az utat és. — mintegy koníraszként, — málhás öszvérek és ökrösszekerek baktatnak a rohanó gépkocsik mellett. Az itteni lakosság a lovakat nem igen használja. A szántást is ökrökkel végzik, amelyek lassú tempóban huzák a faekét, amit a vaseke még nem tudott teljesen kiszorítani a használatból. Az ut mentén kenderföldek, melyeknek termése a barna agyagos földben jóval kisebb, rövidebb szálú, mint a bácskai kender. Tarkaruhás cigányasszonyok pipázva monoton török dalok zümögése mellett nyüvik a kendert. Nisben néhány száz mohamedán cigány él. akik még törökül beszélnek egymásközt. Negyedóráig tart az ut Niska-Banjára, amelynek fürdőjét dús rádiumtartalmu meleg forrásvíz táplálja. Hatszáz méter magas erdős hegy oldalán, terraszszerüen kiugró területen épült a fürdő, amelyet vasúton százával keresnek fel naponta a nisiek. Festői kilátás nyílik Niška-Banja szépen gondozott sétányáról az egész vidékre. Szemben óriási hegyek vonulnak páruzamosan. A Szava Plaitina két szürkés, terméketlen mészkő-kúpja, mögötte a fákkal borított, zöld Szityevacska Planina. A távolság körülbelül tiz kilométer. A Szityevacska Planina közepén a hegyoldalban egy fehér épület rak pontot az erdők zöldjébe. Ez épület mellett vezető utón, a nagy hegyeket megkerülve vonultak be a bolgárcsapatok 1916-ban Nisbe. A szerb csapatok 1918-ban a fürdő fölött levő hegyről leereszkedve tértek vissza Nisbe és Niska-Banján áthaladva a hegy lábánál, a fürdőtől fél kilométerre Szófia felé futó színvonalat elzárva vágták el a bolgár csapatok visszavonulási útját. Itt minden talpalatnyi helyhez a világháborúnak éppúgy, mint az évszázados szerb szabadságküzdelemnek számtalan emléke fűződik. Niška-Banja alatt apró, fehér házak. — körülbelül negyvenegy csoportban. Mind a háború után épültek és most is épülnek. A napfényben élesen fehérlő, frissenmeszelt uj házikók. Pitvaruk három gömbölyű ívelése közt paprikafiizérek Piroskának. A kertecskékben a káposzta violűs színfoltjai vágnak szembe és a kenderáztató tavacskák ezüstös szürkén, csillámlón vetik vissza a napsugarakat. Asszonyok tarka csoportja mossa, áztatja, töri a kendert, amott a férfiak buzgón tapaszták épülő házacskáik favázas falát. Az egész ‘ kolónia mint a hangyaboly nyüzsög a munkában. Az ezer háborús emlék közt a nagy harcokat a fáradhatatlan szorgalom, az újraépítés láza váltotta fel. A csontgula A festői környezet, az épülő ipartelepek és épülő városrészek mellett azonban Nis városának tulaj(y.) ■ Balkán kapii álban ;eíi karcok emléktára Idanképeni jellegzetességét a város ! nevéhez fűződő történelmi emlékek • képezik. I itt. Nagy Konstantin városában, \ Miián fejedelem székvárosában, volt I mindig a török iga alól felszabadulni I vágyó szerbek középpontja és Nis 1 határában véreztek el legtöbben a I szerb szabadsághősek közül, s A legyőzött szabadságharcok ellj riasztó emlékére emelték a törökök la Konstantinápoly felé vezető ut I mentén emberi koponyák százaiból . a csonígulát, amely még ma is régi I helyén áll. I A törököktől felszabadult utódok I kegyelete 1904-ben kápolnát emelt* ja gúla fölé. A kápolna négy sarkán két-két emberi koponya liiideíi meg most is az emlék jellegét. A kápolnában áll a három méter magas, négy méter széles oszlop, amelyből kiszedték a koponyákat es azokat a kápolna alatt eltemették. A vakolatban most gömbölyű mélyedések mutatják az emberfejek helyét, _ — sorjában egymás melleit — és a gúla minden oldalán egy-egy benthagyott koponya hirdeti üres szemeivel, szögletes arccsontjával, csontajkával, a mindig friss koszorúk alatt, a múlt emlékét. Magyar katonák sírja Nisbea A Csele-kula előtt, az országúiról a hegyoldalban, nagy temető; apró fehér keresztek sorakozna!* katonás glédáiban egymás mellett. Katonasirok a világháborúból. ! A legnagyobb temetőben a szerti katonák pihennek, ők estek el itt a legnagyobb számmal. A többi nemzetek katonáinak holtteste négy temetőben nyugszik, névvel ellátott emlékek alatt, egymással megbékélve, akik az életben harcban álltak, fegyverrel egymással szemben. I A legtöbb magyar katonát a vájj rosi temetőben földelték el. I A Grobljanska-uteában, a nagy, I sárga árvaház mellett, terül el Nis í legnagyobb sir kertje, a városi te- Intető. A kocsiutról mindjárt be Is- I hét lépni a bekerített, szépen e gondozott sirkertbe. A főút mentén ? szerb vezérharcosok, magas rangú (tisztek, vojvedák díszes, magas j márvány-síremléke. Mindegyiken az ij hunyt arcképe, teljes katonai disz- Iben. A márványlap megörökíti a «harctér nevét, ahol elesett. Alatta, valamennyi nemzeti hős sírfeliratán: »Nyugodj békében, Koszovó fel-i szabadult.« I Az egyik felírás: »Elesett a 3 laroauták orv kezétől.« jj öíven lépéssel feljebb, élősövényjnyel bekerítve, a magyar, német és [osztrák katonák sirkeríje, amit a I megszállás alatt a németek létesi- I tettek. I Stirü, egyenes sorokban, fél hold f területen, állnak katonásan egymás I mellett és egymás mögött a ce- I mentből öntött, félméíer magas [»vaskeresztek«, mintha a Halál katonái állanának glédába. A főút véfgén négyméteres cement-obdiszk. IÁ felirata: !915—1916 A NISBEN ELHUNYT i, NÉMET. OSZTRÁK ÉS MAGYAR BAJTÁRSAK EMLÉKÉNEK jj Fölötte ugyanez németül. !i Mindegyik c ement-» vaske reszté:«« tjaz alatta nyugvó katona neve és i halálozási évszáma, — mindez nőiméiül. így: Ung. Landslip, jj Andr. Back |K. Wagenb. Abt 40. I. t 3. 10. 1916. I Landstm. I Mich. Fekete K. ung. Ldsf. R. 23. 2. K. f 16. I. 1917 a többi nevek: K. u. k. Trainsold. Michael Szilágyi, Julius Nagy, mellettük, körülöttük, össze-vissza, né- Imet és osztrák katonák, »Zivilist
